Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-10 / 128. szám

1994. május 10., kedd Városaink új Dunántúli napin 7 Komlói körkép Ifjú környezetvédők országos sikere A Város és Faluvédők Szövet­sége „Gyermekek az épített kör­nyezetért” címmel meghirdetett, a Víz napjától a Föld napjáig - március 22-től április 22-ig - tartó rendezvénysorozat pályázatán írásos pályamunkájával első díjat kapott Plug Miklós, a komlói Gyermek és Ifjúsági Ház fotó­szakkörének tagja, Czanik István tanítványa. Hasonlóan szép sikert ért el korcsoportjában Mágocsi Kitti, a komlói Szilvási Általános Iskola és Szabó Agnes, a Magyar- egregyi Általános Iskola első osz­tályos tanulója, akik képzőművé­szeti kategóriában bizonyultak a legjobbnak. Felkészítő tanáruk Gyenizse Gábomé illetve Sza- bóné Sabacz Agnes. Közéleti klub a nyilvánosságról Komlón a Városi Művelődési Központ és a Honismereti és Vá­rosszépítő Egyesület kezdemé­nyezésére megalakított közéleti klub május 16-án 17 órai kezdet­tel rendezi meg következő foglal­kozását. Témája a nyilvánosság helyi közéletben betöltött szerepe lesz, az est vendége dr. Csefkó Ferenc, az MTA Dunántúli Tu­dományos Intézetének ügyvezető igazgatója és a helyi sajtó, televí­zió képviselői lesznek. Nyugdíjasok szabadegyeteme Május 4-dikén ünnepélyes zá­rófoglalkozással és diplomaáta- dásssal fejeződött be a Városi Művelődési Központban a nyug­díjas szabadegyetem ősszel meg­kezdett előadássorozata. Az el­múlt évadban kéthetenként meg­rendezett szakmai előadásoknak több mint félszáz rendszeres hall­gatója volt. Amatőr alkotók, versbarátok klubja A közelmúltban Németh István költő vezetésével megalakult az amatőr alkotók, művészetbarátok klubja Komlón, a Május 1 Műve­lődési Házban, amely május 18-dikán 17 órai kezdettel ismét összejövetelt tart és számít az iro­dalom barátainak, a verskedve­lőknek az érdeklődésére is. A TY-Best műsorából Május 13-dikán csütörötkön és 14-dikén pénteken egyaránt 17 óra 30 perctől jelentkezik a TV-Best a helyi kábelrendsze­ren. Műsorukban összefoglalást adnak a Tribu Kft. körüli bo­nyodalmakról és a küldöttség résztvevőiként számolnak be Komló Város Önkormányzatá­nak franciaországi útjáról is. Beiratkoztak az elsősök Tavaly 362 elsős volt Kom­lón, az idén 388 elemistát írat­tak be a szülők a város általános iskoláiba. A Körtvélyesre tele­pült fiatalok révén a Gagarin, a Dávidföldi valamint a Szilvási és Felsőszilvási Általános Is­kola elsőseinek száma növek­szik szeptemberre. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Egy doboz cigaretta A fotólabor sötétjétől az országos első helyig Egy ifjú komlói a város zöld tüdejéért Plug Miklós a fotólaborban Fotó: Szundi György Ha a fotólabor sötétjéből fény nem is, de nevetés kiszűrődik, akkor föltehető, hogy a szak­körvezető Czanik István egyik legkedvesebb tanítványa, Plug Miklós mártogatja a fényérzé­keny papírt a fixirbe és közben viccet mesél. A „hetedikes” - azaz a Nagy László Gimnázium „kisharma- dikos” diákja itt ül most velem szemben, s meglehetős szótlan­sággal tűri kérdéseimet. Ezek nemcsak a Gyermek- és Ifjúsági Ház fotószakkörében tüstén­kedő fiatalembernek szólnak, hanem egy olyan ifjú kömyeze- tevédőnek, aki a közelmúltban az Város és Faluvédők Szövet­ségének országos környezetvé­delmi versenyén Ráday Mihály- tól vette át a „Gyermekek az épített környezetért” verseny első helyezettjének járó kitünte­tést a Budavári Palotában. Lapozgatom a 13 éves fiú nagy gonddal megírt, szép fo­tókkal illusztrált dolgozatát. A fényképek segítségével egy-egy Komló környékén honos ősfá­val - csörgőfa, dudlászfenyő, selyemfenyő - ismerkedek, s azt is megtudom, hogy hárs és juhar fáiról a Gorkij utcára, vagy platán- és nyárfáiról a Ga- garinra ismerhetek Komlón. Az olajfűztől a tamariskáig, a cse­resznyétől a borókafélékig gaz­dag növényzet vesz bennünket körül, a városkörnyéki erdőt tölgy, bükk, kőris alkotják, a Mecsek mészkövét borító vé­kony talajon különleges aljnö­vényzet él, anélkül hogy áldása­ival igazán tisztában lennénk. Anélkül hogy rányílna a sze­münk. Nos Miklós alapos dol­gozatából azt is megtudom, hogy a meddőhányón csak a szívós akác tud megélni, hogy Körtvélyes telepített növény­zete a legváltozatosabb, de fel­sorolja a védelem legalapvetőbb eszközeit is. Tömören, lényeg­re törően. Ezek után magától értetődő, hogy Miklós a kémiában, a számítástechnikában és a fizi­kában mozog a legotthonosab­ban és mint a repülők, autó és hajómodellek szerelmesének, nagyon is pontos fogalmai van­nak arról a merényletről, amit a Föld és a Föld vizei ellen elkö­vetünk. Kapásból sorolja, hogy a fák a legfőbb oxigéntermelők s hogy a szél- víz- és napfény­energia békés, környezetbarát igába törése nyújthatna reményt - majd elharapja a szót - egye­lőre csak arra készül, hogy a tit­kaiba hatoljon. A haditechnika érdekel - mondja aztán - mert ez rendel­kezik műszakilag a legfejlettebb eszközökkel a rakétatechnikától a műszerekig. Építettem autó- modellt és szívesen eljárok a Zrínyi Művelődési Ház model­lező szakkörébe is. Egyébként nyugdíjas édesap­jával, a Kodály Zoltán Általá­nos Iskolában tanító édesanyjá­val él együtt, bátyja a dombó­vári Apáczai Csere János Szak- középiskolában vasútgépészetet tanul. Miklós jól is tanul, aki, mint tapasztaltam, inkább tűnik a tettek, a tevékenység, mint a szavak emberének. Bár, mint a fenti epizód mutatja, egy jól si­került tréfa kedvéért sem kell a szomszédba mennie. B. R. Több mint hetven garázstu- lajdonos írta alá azt a levelet, amely a garázs-szemétdíj el­len tiltakozók panaszát fo­galmazza meg. Á komlói Vá­rosgazdálkodási Rt. igazgató­jának illetve a polgármester­nek címezték, felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az inkri­minált 14. paragrafus - amely alapján a garázstulajdonosak­kal szemétszállítási díjat fizet­tetnek - jogtalan. A levél hangneme finoman szólva is harcias: „...jogta­lan! Mivel a személygépkocsi nem szemetel, sőt még csak nem is trágyázik be a ga­rázsba! Ez egy újabb ürügy, hogy a VGV Rt. pénztárába gyűljön a pénz. Ha Önök épí­tették volna fel, az Önök tel­kén, akkor sem volna jogos, de ezt saját telken, saját pénz­ből és saját erőből építettük. Ha nincs pénzük, ezentúl mindig adó és különböző díj­emelések lesznek?” A magántulajdonosi hábor­gást olvasván és valamelyest ismervén az önkormányzatok aggasztó pénzügyi helyzetét - melyet továbbra is döntően a központi újraelosztás elvei ha­tároznak meg - , semmi cso- dálnivaló nincs azon, ha a vá­rosüzemeltetéssel, kommuná­lis kérdésekkel foglalkozó bi­zottság ülésén ismét szóba ke­rül, hogy be kellene vezetni a kommunális adót. Ez ingatla­nonként évi 1500-3000 forin­tot jelentene - még mindig messze a kommunális szolgál­tatások valóságos piaci költ­ségeitől. Ugyanakkor sürge­tően tisztázni kellene, hogy mi a szolgáltató és a lakosság feladata és kötelezettsége a sa­ját és azzal együtt valameny- nyiünk házatáját illetően. Hogy a személygépkocsi lehet-e oly értelmes lény, amely már szemetelésre is ké­pes, miként a gazdája, vagy induláskor pusztán csak füstöt okád és néha olajat csöpögtet, mindez lehetne egy nagyon meddő és hosszadalmas vita témája, és a kerítésen belül lehetne magánügy is. A kerí­tésekkel is csak nehezen meg­húzható demarkációs vonalak a „Tiszta, rendes házak” és a „piszkos, központilag elha­nyagolt közterület között”, va­lamint az „állampolgári” fe­gyelmezetlenség arra intenek, hogy a saját szemetünket és az utca szemetét tekintsük e sze­rény mértékig közösen létre­hozottnak. (Egyébként a ren­delet is előírja, hogy a sze­métszállításra kijelölt helyen annak is fizetnie kell, aki azt nem veszi igénybe.) A fegyelemről szólva, a bi­zottsági ülésen elhangzott, a szomszédos Hosszúhetényben vagy Dombóváron nem is szabad a ház előtt tartani a kukákat, és ma már nem is olyan ritka, hogy azoknak a tiltó rendelkezéseknek is fe­gyelmezetten tesznek eleget, amelyek a kukába elhelyez­hető hulladékok milyenségére vonatkoznak. Szó mi szó, a képviselőtes­tület a garázsok szemétszállí­tási díjának mérséklését nem tartotta indokoltnak. A magántulajdonosi hábor­gást olvasván ott van e sorok írójában a megértés is; ugyanis az állampolgárnak, ki végre a maga ura és felelőse szeretne lenni, a háta borsó­dzik már az ilyen-olyan címen és címletekben kifizetendő adóktól. Ráadásul a rendelet tükrében egyszercsak úgy érzi, hogy garázsa és annak környéke valóságos patika. Ezért a kifizetendő 60 forint is úgy fölbosszantja, akár egy orrára minduntalan vissza- szálló légy, s még akkor is sérti sebzett önérzetét, ha nem kerül többe havonta egy do­boz cigaretta áránál. B. R. Komló franciául tanul? Felépül az üzletház A vállalkozó szerint beváltható az ígéret Mindenesetre élményekkel, mi több, jóreménnyel feltöltve érkezett haza az a delegáció, amely az elmúlt héten tett láto­gatást Komló francia testvérvá­rosában, Eragnyban.- A testvérvárosi szerződést április 30-dikán Luis Don Ma­rino polgármester úr aláírásával odakinn is szentesítettük - mondta tájékoztatásul Tóth Jó­zsef polgármester. - Velünk tar­tott dr. Szűcs József a megyei közgyűlés elnöke, valamint Ba- nizs Gyula, a Carboker üzletkö­tője, Szabados Márton, a Hídé­pítő Vállalat csoportvezetője, Mátyusné Varga Mária, az Ele­gant igazgatója, Radnóti László, a Szakitex Kft. igazgatója, Raj­nai Attila magánvállalkozó (Rati autófelszerelés) is, mivel utunk egyik célja a komlói vál­lalkozók bemutatása volt. Na­gyon hasznos kapcsolatokat épí­tettünk, és szót váltottunk kultu­rális és sportkapcsolataink bőví­téséről is. Mondhatom, fogadta­tásunk fantasztikus volt, amit az ott élő magyarok lelkesedésé­nek is köszönhetünk. Komlónak igen komoly pártfogója akadt Lentulai György személyében, aki ipari és kereskedelmi illetve pénzügyminisztériumunk fran­ciaországi szaktanácsadója.-Lentulai úrral remélhetően május 14-dikén szombaton személyesen is találkozom Bu­dapesten, ettől a megbeszéléstől is nagyon sokat várunk. A nyár folyamán francia vendégekre számíthat Sikonda, és Eragny- ból érkező vendégekre számít­hatunk az idei Komlói napokon is. B. R. Cigányság és iskolai szociális munka A cigányság és az iskolai szociális munka összefüggései­ről rendez tanácskozást a kom­lói Családsegítő Szolgálat má­jus 31-dikén 9 órai kezdettel az intézmény Berek utcai köz- ppontjában. A szakmai konfe­rencián az iskola ifjúságvédelmi lehetőségeit vitatják meg a részvevők, különös tekintettel a cigánytanulókra és cigánycsa­ládokra, többek közt a Kender­földi Általános Iskola, a Komlói Kisegítő Iskola és Diákotthon valamint a pécsi Gandhi Alapít­ványi Gimnázium tapasztalatai alapján. Ä délelőtti szakmai előadá­sokat délután kerekasztalbe- szélgetés követi majd, amelyre a tervek szerint szigetvári, ka­posvári és szekszárdi szakem­bereket is várnak. Az elmúlt év novemberében Komló város önkormányzatá­nak képviselőtestülete elfogadta azt a határozatot, amelyben en­gedélyt ad az M and B kft-nek, azaz Mester Ferenc és Brandt Tibor vállalkozásának, hogy a Berek utcában, a jelenlegi, vá­rosképet csúfító pavilon-üzlet­sor helyén egy modem, ötszin­tes kereskedő- és szolgáltató házat építsen és üzemeltessen. A vállalkozók idén májusra ígérték az építési munkálatok megkezdését, azonban ígéretü­ket egyelőre - szemmel látható­lag - nem tudták megtartani. Brandt Tibor visszautasította azt a feltételezést, mely szerint az építkezés pénzügyi gondok miatt nem kezdődhetett meg, cáfolta a városban terjengő pletykákat is, miszerint blöff lenne az egész, mert terveik megalapozatlanok. A fiatal vál­lalkozó szerint az építkezés a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt késlekedik, ugyanis amíg a rozzant épületek, kocsmák, üzletek tulajdonosaival illetve bérlőivel nem sikerül meg­egyezni, addig a terület előké­szítése, a barakképületek bon­tása sem kezdődhet meg. A vállalkozó újabb ígéreté­ben az építkezés kezdetét ez év augusztus-szeptember tájára tette, és bizakodik abban, hogy ez nem befolyásolja a munkák befejezésének határidejét, amit már korábban 1995 november 23-ában jelöltek meg. L. T. Vendéglátóhely a klubéletért A népszerű „Juhász” a kulturált társasági élet színtere Ha létezne Komló szórakozó- és vendéglátóhelyeit felvázoló térkép, tanulmányozván azt a szomorú következtetést von­hatnánk le, hogy város igen egyhangú kikapcsolódási lehe­tőségeket kínál. A vendéglátó- helyek kétharmada színvonalta­lan kocsmákból és bisztrókból áll, a fiatalok szórakozóhelye pedig - monopolhelyzeténél fogva - szinte csak a Car- bon-diszkó. Vannak azért kivételek. Ezek egyike a két éve magánkézbe került Juhász Gyula Klub. A klubot a Mecseki Szénbányák üzemeltette, majd 1'992-től Kis- pál László, aki úgy gondolta, mindig is klubház volt, és ven­déglátóhelyként is akkor tölti be hivatását, ha színvonalas kikap­csolódást nyújt minden korosz­tály számára, ahol halk zene mellett a vendégek leülhetnek beszélgetni, kártyázni, sakkozni és biliárdozhatnak is anélkül, hogy megfulladnának a cigaret­tafüstben, vagy ittas emberek zavargásait kellene elviselniük. Voltak akik nem sok jövőt jósoltak a klubnak, mondván, hogy Komlón csak a kocsma és diszkótulajdonosok élnek meg, Kispálék azonban nem hallgat­tak a vészmadarakra. Eltávolí­tották, kitiltották a klubból azo­kat, akik nem megfelelően vi­selkedtek, amitől ugyan eleinte megcsappant a forgalom, de ké­sőbb rohamosan növekedni kezdett.-A fiatalok igénye bennün­ket igazolt - mondja Kispál - nem kell Pécsre utazniuk ahhoz, hogy hasonló helyet találjanak, bár az biztos, hogy egy kocs­mával jobban kerestem volna. A Juhász Gyula Klub két éves jubileumára újabb biliárd­asztallal bővült - mind a láto­gatók, mind a másodosztályú biliárdcsapat örömére, az épület egyik traktusában étterem nyílt, külön helyiségük van a vállal­kozók most alakult klubjának, május elsejétől pedig az állandó Renault kiállítás jelent újdonsá­got az életükben. Lehet televí­ziót nézni és újságot olvasni, de kérésre hétvégi táncesteknek is helyet adhat. A fiataloknak - fi- úknak-lányoknak - is megegye­zik a véleményük abban, hogy itt nem nyomja el a hangjukat diszkózene, nem dajdajoznak körülöttük részegek, s az idelá­togatóknak is az a céljuk, hogy egy kicsit leülhessenek baráta­ikkal beszélgetni, a szó nemes értelmében társasági életet élni. L. T. A kerthelységben a Renault legújabb típusaival is megismer­kedhetnek a betérők Fotó: Szundi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents