Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-10 / 128. szám
8 uj Dunántúlt napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. május 10., kedd Az ÉPTEK-ben van fantázia! De hogy ekkora? ... Az egy nap alatt túljegyzett részvénycsomag népszerűségéről A City Bróker Rt-t képviselő Dunaholding Kft-nél (Irgalmasok u. 5.) jegyezhetők a Danubius Rt. részvényei Fotó: Szundi Gy. Átvállalható az E-hitel A következő hetek részvénykínálatából Ezt talán senki nem hite volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék - majdan kétszeresen - az ÉP- TEK Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!” Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. És láss csodát! Egy nap alatt 2 138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papíijára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan egyértelmű piaci és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopol helyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett vissza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az ÉPTEK tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvény kibocsátást tudott végrehajtani és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15 %-os kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvényvásárlóra nézve nem „bomba üzlet”, csak, ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvény- cserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 %-os, a piaci áron számolva pedig 19 %-os árfolyamú. így aztán mégis csak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVU-től megvette az ÉPTEK 50 % + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. A befektető részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 %-ot kínálta a Vagyonügynökség és nem csalatkozott. A korábbiaknál drágábban és viszonylag könnyen túladott az ÉP- TEK-csomagon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-i közgyűlésig maradhat csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, hogy a nevezett társasághoz állítólag közel álló ÉPTEK vezetők valóban a tulajdonosok között vannak-e, hogy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet háttérben, mint ahogy ezt sokan tippelik? Egy ami biztos: az ÉPTEK elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. S akkor végül azok az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. A Kedvezményes Részvény- vásárlási Program kísérleti szakaszát követően is sok ügyfél keresi föl az Állami Vagyonügynökség Pécsi Ügyfélszolgálati Irodáját. Mint korábban, a legtöbben most is a kárpótlási jegyes részvényjegyzési lehetőségek iránt érdeklődnek kedvükre való befektetési forma reményében. Számukra az elkövetkező két hónapra a következőket ajánlja az iroda: várhatóan még ebben a hónapban kibocsátásra kerülnek az Antenna Hungária (valószínűleg május 16., tervezett arány 1:1), a Hajdúgabona, a Hajdútej Rt., a Magyar Külkerbank Rt., a MÓL Rt., a Veszprémtej, és a MASPED részvényei. Az előrejelzések szerint júniusban érdemes figyelniük a felhívásokat azoknak, akik az Aranypók Rt., a HUNGAROPHARMA Rt., az Egis Rt. értékpapírjait szeretnék előnyben részesíteni befektetéseikben. A kínálat tehát bőséges és változatos, a pontos jegyzési időpontokra, helyszínekre és a várható váltási arányokra azonban egyelőre még nincs végleges információ. Az utóbbi időben két, sokakat érdeklő kérdés is fölmerült az E-hitel és a patikaprivatizáció vonatkozásában. Ezekre Kuti Mónika, az ügyfélszolgálati iroda vezetője adta meg a választ.- Baranyában többeket is érinthet, ezért fontos tudni, hogy a patikaprivatizáció során a volt tulajdonosoknak elővásárlási joguk van. Szintén érdekes kérdés, hogy átvállalható-e az E-hitel tulajdonosváltás során. A válasz igen, abban az esetben, ha az új tulajdonos a régitől minden feltételt, kötelezettséget szerződésben magára vállal. Baranyai ingatlankínálat Kedvükre válogathatnak a befektetők Rövidesen az üzletekbe kerül a 90 napig eltartható új Szalon sör Fotó: Szundi György Új termék, országos értékesítési hálózat Közd kilencven tételt számlál az Állami Vagyonügynökség Pécsi Ügyfélszolgálati Irodájának az értékesítés alatt álló Baranya megyei ingatlanokat, telephelyeket tartalmazó adatbankja. A kínálat behálózza az egész megyét, hiszen a többséget nyújtó megyeszékhely mellett találhatók eladó ingatlanok többek között Bikaion, Szigetváron és Szentlőrincen, Mázán, Siklóson, Mohácson, Komló térségében is. Sokszínűségére jellemző, hogy benne éppen úgy megtalálható a kicsinek mondható 167 négyzetméteres telephely, mint a hatalmas, több mint 65 négyzetméteres terület. Változatossá teszik a felhozatalt a benne előforduló malmok, keverőüzemek, járműjavító műhelyek, állattenyésztő és raktározó telephelyek. A megjelölt ingatlanok többségét nem terheli jelzálog, áruk ugyancsak érdekes képet mutat. A néhány százezer forintért áruba bocsátott javak mellett százmilliós értékű gyárak, ingatlanok is megtalálhatók. Több vagyontárgy eladásával is szerepel az ingatlanbankban a Mecseki Ércbányászati Vállalat, a Baranya Megyei Gabon- forgalmi Rt., a Bikali Állami Gazdaság, a Szigetvári állami Gazdaság, a Szentlőrinci Állami Gazdaság, a GEOMAS Gépipari Rt. Az érdeklődők bővebb információt az ÁVÜ Pécsi Ügyfélszolgálati Irodájában (Janus P. u. 11.) kaphatnak. A Baranya megyei privatizáció egyik legizgalmasabb kérdése, hogy vajon milyen sikerrel működteti majd az új tulajdonos a pécsi Pannónia Sörgyár Részvénytársaságot. A társaság vezetését alig több, mint két hónapja vette át dr. Rudnay János, az új vezérigazgató, aki mára már jobban megismerte az irányítása alá került céget, és ennek ismeretében nyilatkozott terveiről.- A tulajdonossal egyetértésben komoly lehetőséget látok a sörgyárnál a profitábilis működésre, különben sem a tulajdonos, sem én nem vágtunk volna bele ebbe a privatizációba. Ez alapfeltétele a sikeres működésnek, csakúgy, mint a jó magyar sörgyár és a versenyképesség megteremtése.- Mit ért e három feltétel alatt?-Sörfőzőnk alapját egy jó magyar termék, esetünkben a Szalon sör kell, hogy megadja. Olyan produktum kell, amit a magyar emberek vásárolnak meg, és képesek is megvásárolni. Ami a profitot illeti, ha egy cégnek nincsen hozama, akkor jövője sincs. Ez érdekli ugyanis a tulajdonost, a benne dolgozókat, és ez teremti meg a lehetőséget a további fejlesztésekre. Ez utóbbi már szorosan kapcsolódik a harmadik feltételhez, a versenyképességhez. Versenytársaink európai és világcégek, a továbbiakban senki nem vigyáz a felosztott piacra. Minden azon múlik, hogy ki milyen gyorsan tud reagálni a piac változásaira, és ki kerül gyorsan lépéselőnybe a vetélytársak előtt.- A Pannónia Sörgyár alkalmas erre a feladatra?- Nagyon jóhírű céget vettem át, ahol az emberek nagyságrend tekintetében jól dolgoztak. Azonban az elmúlt hónapokban nemcsak a tulajdonos, hanem a gazdasági környezet is változott, ezért szinte mindent másként kell csinálni, mint eddig. A jövő eredményét nem mi döntjük el, hanem a piac, amihez gyorsan és rugalmasan kell alkalmazkodnunk. Ezt kell megtanulni minden itt dolgozónak, és aki így áll a munkához, annak biztos állása, jó megélhetése lesz nálunk. Ezt az utat kell követnünk, ami semmiképpen nem könnyű, de jobbat nem ismerek nála.- Milyen konkrét változások történtek és történnek a cél érdekében?- A napokban jövünk ki a piacra az új „90 napos” Szalon sörrel, aminek országos eladását már az új értékesítési csoportunk végzi. Piaci offenzí- vánk az egész országra kiterjed majd. Az új nagy vevők kiszolgálása mellett változtatnunk kell a kintlévőségek behajtásának eredményességén, ugyanis egy profitorientált cég nem játszhat karitatív szerepet. Véleményem szerint nagyon jó kilátásaink vannak arra, hogy a Pannónia Sörgyár Rt. stabil gazdálkodású és profit termelő céggé váljon, jó helyzetbe kerüljön a hazai piacon. Privatizációs lapszemle ÁVÜ: Alig jön be készpénz. Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összbevételben a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap) Tőkét a kisbankokba! Az ÁV Rt. az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8 százalékos tőke-megfelelési mutató a cél - a konszolidáció végső célja pedig, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. (Kisalföld) Miniszteri áldás a bankfrigyre. Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az Országos Takarékpénztár igényét a Dunabank megvásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter sajtótájékoztató keretében arról is beszámolt, hogy a kormány a következő ülésén tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának átalakításáról. (Pesti Hírlap) Késhet a Centrum magánosítása. Olyan pénzügyi konstrukcióval kíván megszabadulni privatizációja előtt a Centrum 400 millió forintos kintlévőségétől, amely sérti a tulajdonos önkormányzatok érdekeit, ráadásul törvénytelen is - állítja a részvények közel tizedét birtokló főváros. Az Állami Vagyonügynökség szerint azonban még semmi sem dőlt el véglegesen, a helyhatóság tiltakozása után most alakítják ki álláspontjukat. (Magyar Hírlap) Az oldalt összeállította: Kaszás Éndre
