Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-30 / 118. szám

1994. április 30., szombat Irodalom — Művészet 14 aj Dunántúli napló Fotó: Läufer László Legyen a tetőfedők védőszentje E ״ w, esztendejében Esztergom- bán, a Fürdő szálló előtt baleset áldozata lett. Robo- góján ment, hogy átadja le- ányának névnapja alkalmá- val az ünnepi csokrot, ami- kor is egy őt előző sörös- autó pótkocsija a járdasze- gélyhez csapta. Rögtön szörnyethalt. - A halál oka: gerinctörés, koponyazúzódás. Egy kihalófélben lévő szakma talán utolsó nagy egyénisége távozott közü- lünk személyében. Sors- rendezői fordulat, hogy va- laki kilencvenen fölül nem természetes halállal hal meg. Amikor még inas voltam mellette, és naponta a tető- kön ״akrobatizáltunk”, egy rövid pihenő közben mondta: ״Nem félek a ha- Iáitól, csak ne kelljen kór- házban kínlódnom magate- heteden, és gyorsan történ- jen a dolog, hogy időm se legyen fájdalmat érezni). Hát megadatott neki. Az Osztrák-Magyar Mo- narchia idején született, és hány rendszerváltást élt meg, illetve túl. Mindegyik elvett tőle valamit. (Ráko- siék a ״saját” házában lak- hatásért lakbért fizettettek vele.) Okosságával, szorgal- mával és szívós, kitartó munkájával újra meg újra talpra tudott állni, becsüle- tes üzletemberként szeré- nyen gyarapodni. Nem csu- pán kiváló mestere, meg- bízható ״menedzsere” is volt szakmájának. Ritka tehetségre vall e képessége. Munkássága példaértékű lehet az induló vállalkozók s az egész törekvő iparos- ság számára. Nem restellem bevallani, hogy jelző nélküli ember- ségéért is szerettem Kör- mendi Károlyi, akit immár egy másik nagymester: Ady Endre mellett helyeztem el, természetesen a maga ״mű- fajában”. Nem volt templomjáró, de hitetlen sem. Elhantolásakor a szent- györgymezei temetőben, miközben a katolikus pap, a népes gyászoló család és számos tisztelője a Mia- tyánkat mormolta, én is fo- hászkodtam: ״Uram, ki vagy a Földön s a Meny- nyékben, fogadd seregedbe Őt. Hadd legyen a tetőfe- dők védőszentje”. Ámen. Sárándi József Olasz Agnes és Molnár Csaba, valamint Palásti Gabriella a darab főbb szerepeiben A tüzes angyal Bemutató a PNSZ Kamaraszínházában Zsuzsa ruhái apró finomsá- gokkal jelzik a szereplők azo- nosságát. A keretjáték író-filmrende- zője XX. századi felsőrésszel ugyanazt a nadrágot viseli, amit Ruprechtként XVI. szá- zadi felsővel hord. Ágnes je- lenbeli ruhájának anyagát gazdag mintás középkori megfelelőjén visszatérő motí- vumként találjuk meg. (Tresz már ismert fallikus jelmezei a boszorkány szombat kéjsóvár fertőjébe remekül illeszked- nek.) A zenei betéteket Weber Kristóf a Bódy-filmek zene- szerzőjének, Vidovszky Lász- /ónak néhány kompozíciójá- ból szerkesztette. Az előadás leginkább a lát- vány szintjén hat, nyelvi dur- vaságai elriasztóak. A múlt szerdai bemutatóra sajnos, még nem érett be a főszerep- lök játéka. így a vázlatosan megírt epizódfigurák mellett Molnár Csaba, Olasz Agnes, Pilinczes József és Palásti Gabriella sem nyújtott többet korrekt alakításnál. A szövegértést helyenként hadarás és különféle zajok ne- hezítették. Ez megszüntet- hető, s idővel a színészi játék is kicsiszolódik, de félő, hogy az előadás fogadtatásán vajmi keveset változtat. Úgy tűnik, a kísérletező színház Európában a rendezők magánügye marad. Az ezred- vég közönsége mást igényel. Csató Andrea nyét. De amikor elolvasta, ha- tásától nem tudott szabadulni, s filmforgatókönyvet írt be- lőle. Ám Renáta és Ruprecht történetét keretjátékkal égé- szítette ki: beleszőtte önmaga alteregóját. Az alkotót, aki eggyé válik művével, akinek sorsa nem választható szét te- remtményeiétől. Csapiár Vilmos és Szikora János színpadi adaptációja e mozzanatot teszi hangsú- lyossá. Ezért játssza ugyanaz a színész Bódyt és Ruprechtet. Ám ahogy az alkotáslélektan- bán ma már közhelynek szá- mit művész és mű efféle meg- közelítése, úgy színpadi meg- jelenítése sem lehet katarit- kus. Akkor sem, ha a szimbo- likus befejezés ennél is többet jelent, hisz tudjuk: az igazi film is befejezetlen maradt. A tüzes angyal nemcsak Ruprechtet, s a darabbéli film- rendezőt, de Bódy Gábort is legyőzte. Ha elkészül, egy év- tizeddel ezelőtt érdekes vál- lalkozás lett volna belőle, Bódy kísérleti filmjeinek szerves folytatásaként. De ma már nem érinti meg a nézőt ez a fajta esztétizálás. Akkor sem, ha konkrét utalások segí- tik az eligazodásban. Rajk László három részre osztott játékterében a kék bú- torokkal teli sarok Bódy korát jelzi, átellenben vérszínű be- rendezés Brjuszov regényének idejébe, a késő középkorba visz. A kettő között átlósan vasemelvény húzódik. Tresz Szikora János rendezései sokszor lenyűgöztek. Mis- kolci Rómeó és Júliája vagy a Vígszínházban Az ügynök ha- lála legemlékezetesebb szín- házi élményeim közé tartozik. Történeteket mesélt el világos vonalvezetésű, átgondolt elő- adásban. Hatni tudott a né- zőre. Sosem marad adós azzal, amiért az ember színházba megy: a katarzissal. Nem úgy most, A tüzes an- gyal bemutatóján. Volt, aki csak fészkelődött, más ásító- zott, néhányan elhagyták a nézőteret. S nemcsak azért, mert a kétórás előadást szünet nélkül játsszák. Számtalan mágikus jelenség is leköt- hetné figyelmünket, hisz lát- hatatlan démonok bújnak meg közöttünk, tanúi lehetünk szellemidézésnek, ördögűzés- nek és boszorkányszombat- nak. Csak a színház igazi varázs- lata nem születik meg. Ehhez kevés a hatásos zárójelenet, pedig egyszerre káprázatos és félelmetes, ahogy a tenger habjaiból kiemelkedő tüzes angyal tükörruhája fénycső- vákkal terít be minden jelen- levőt. Létrehozói bevallottan Bódy Gábor emlékének szén- telik a pécsi előadást. A rövid életű, tragikus sorsú filmren- dezőnek, akinek alakját és ha- lálát ma is legendák övezik. Bódy Gábor Prokofjev ope- ráját, A tüzes angyalt előbb ismerte, mint Brjuszov regé­Szép magyar vers Kassák Lajos Munkások Rokonaim vagytok s így halkabban illessen benneteket a dicséret. Ó, testvér, és jóbarát! Kint állok az út szélén s nézem, hogy jössz hazafelé félvállra vetett kabáttal arcod barna síkjain számlálhatatlanok a ráncok. A nyomorúságos napi bérért mit végeztél ma? Tüzes vasat kalapáltál deszkát gyalultál simára lábbelit készítettél - vagy akármi volt a dolgod úgy érzed, alaposan kifacsartak s ha majd lehajtod a fejed legjobb lenne örökre elaludni. Ne keseregj miatta, hogy alig vesznek emberszámba Ha nem is hiszik el a te kezedben van letéve a jövő kulcsa te hordod válladon a zsákot amiben egymáshoz zsúfolódnak a kemény gabonaszemek. Évezredek óta sok erő és akarat dac, elszántság gyűlt benned össze. Nem szívesen hajtod meg a derekad, hogy alázatosan könyörögj, de örömmel látsz vendéget s a legjobb falatokat tálalod elé. Meginvitálsz, ha teheted s ha tehetem, én is meginvitállak téged. Testvérek és szövetségesek vagyunk egy óriási fa érésben lévő gyümölcsei. A múlt, ami mögöttünk van s a jövő, aminek kapuját döngetjük egybeköti sorsunk. Nem jelent semmit, hogy különbségek vannak otthonunk és szerszámaink között mindnyájan a valóság arcát mintázzuk s kudarcaink sem ejthetnek kétségbe. Ha ma ledöntenek, holnap újból talpra állunk s jöhet ránk megint újabb vihar kéz a kézben, váll váll mellett nézünk vele szembe. Makay Ida Antarktisz fénye Az élőkhöz nincsen közöd, de az enyészet sose ér el. A kövekkel vagy végleg egy. Meteorokkal és az érccel. Múlttá fagyott. Megölhetetlen. Sugárzó időn, égen át. Antarktisz metsző gyémántfénye Könyörületlen tisztaság.- Nincs a zsebedben?- Nincs. Eltűnik a negyedik ablakból, és megjelenik az ötödik ablak- bán:- Nem találom sehol. Leó zavartan felel, mert min- den újabb megjelenésnél min- denki felnéz a feleségére. Pirulva szól:- Csak keresd. A hölgy eltűnik, majd megje- lenik a hatodik, a hetedik és a nyolcadik ablakban, mindenün- nen azt jelentve, hogy nem ta- lálja az újságot. Leó jó férj, föl- kel, és elmegy az újságárushoz, megveszi az újságot, és felviszi a feleségének. Mikor belép a szó- bába, látja, hogy az asszony ka- rosszékben ül, és olvassa az új- ságot.-Mi ez? - mondja. - Hát megtaláltad az újságot?- Nem is vesztettem el - felel az asszony. Leó bámul rá.-Mit bámulsz? - mondja a nő. - Ma jöttünk meg, és valami módon csak tudtára kellett ad- nőm a népnek, hogy négy szó- bánk van nyolc ablakkal, az első emeleten. első emelet ablakai e fölött a te- rasz fölött , vannak. Az első eme- leti szobák a legdrágábbak. A sa- rokablakból kihajol egy hölgy, és leszól férjéhez, aki a zsúfolt teraszon issza a feketekávéját:-Leó, az újságot akarom ol- vasni, és nem találom. Hová tét- ted? Az egész publikum felnéz a csinos asszonyra, aki az ablakból kihajol. Leó, egy ismert budapesti bankár, zavarodottan felel:- Azt hiszem, az éjjeliszekré- nyen van. A nő eltűnik az ablakból. Leó kissé zavarban van a nagy feltű- nés miatt. A következő másod- percben megjelenik az asszony a második ablakban, és leszól:- Ott nincs. Leó felel:- Akkor nem tudom, hova tét- tem. A nő eltűnik a második ablak- ból, és rögtön megjelenik a har- madik ablakban:- Nem vitted magaddal?- Nem. Eltűnik a harmadik ablakból, és megjelenik a negyedik ablak- bán: Molnár Ferenc Századunk humora Az indiánokról beszélt. Ősi nyelvükről. Arról, hogy még most is csodálkoznak a bevándo- rolt fehér emberek idegen be- szédjén. de azért sokan megta- nultak angolul. Egy indián hal- lőtt egyszer egy másik indiánt, aki előbb vele indiánul beszélt, aztán rögtön ezután egy keres- kedővel angolul. Odaugrott hozzá, erőszakkal felnyitotta a száját, és belenézett. ״Mit esi- nálsz?” - kérdezte ez rémülten. A másik nyugodtan: ״Megnéz- tem, hogy nincs-e két nyelved.” Soha életemben nem hallottam ilyen telitalálattal kifejezni mindazt, amit nyelvek tanulásai- nak, kiejtésnek nehézségeiről és akadályairól szoktak magyarázni tanítók, filológusok. Az indián- nak van igaza. Két nyelvhez két nyelv kell. Nyár. Karlsbad. Egy luxusho- tel. Á legdrágább. Kávéházi te- rasz a hotel előtt. Délután három óra. A terasz az utolsó helyéig telve van fürdővendéggel. Az rés német világtörténet, negyven kötetben, gyönyörűen bekötve. Az antikvárius szól:- Nagyon olcsón adom.-Köszönöm - mondom -, nem kell. Nem hagy békén:- Nagyon szép példány. Szép kötés, tiszta, olyan, mintha új volna.- Köszönöm, nem kell. Felemeli a hangját:- Ez a példány W. bárónőnek, a híres bankár feleségének a könyvtárából való. Idegesen szólok:- Maga azt hiszi, hogy ezzel hat rám? Hogy amiért a gazdag bárónőé volt, azért majd inkább megveszem? Szinte atyaian mosolyog rám:- Nem. Ézt nem hiszem. Csak bizonyítékát akartam adni, hogy egy igazán tiszta példányról van szó, amihez soha senki hozzá nem nyúlt. New Yorkban, egy vacsorán, intellektuel hölgy mellett ültem. A drámairodalom világhí- rességei közé tartozik. Vígjá- tékáit szinte a világ minden színpadán játsszák. Még életé- ben sikert sikerre halmozott. A Pál utcai fiúk című ifjúsági re- génye is a műfaj klasszikus al- kotása. Filmeket, színdarabot, musicalt csináltak belőle. Azt már kevesebben tudják, hogy Molnár kitűnő újságíró voltrs a rövid prózai ,műfajokban is je- leskedett. Élményanyagának jelentős részét az első világhá- borúban szerezte. Haditudósí- tóként végigjárta Európa harctereit, lövészárkait. 1930-ban Svájcban, majd az USA-ban telepedett le. Ameri- kai élményeit Utitárs a számű- zetésben című kötetben örökí- tette meg. Angol nyelven. Régi könyvek közt keresgélek egy antikváriusnál. A tulajdonos egyszerre így szól hozzám, nagy sor díszkötésű kötetre mutatva:- Nézze, ez alkalmi vétel. Odamegyek, megnézem. Hí­i 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents