Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-28 / 116. szám
uj Dunántúli napló 11 Honismeret 1994. április 28., csütörtök Nem ment csodaszámba A Magyary-Kossa kastély Kiss József (1858-1939) A Mecsek Egyesület titkára József tanár. Hiába volt Vizso- lyi János felsőpéli földbirtokos követendő példája, aki a döm- södi Hajós-féle alapítvány 16 ezer Ft'-os összegét 20 ezerre növelte. Családomra vonatkozó köz- lés a Műemlékvédelemben az volt, hogy a Magyary-Kossa kastélyt ״a Grosch család, meg- gazdagodott svábok vették meg.” Nagyapám dr. Grosch József gyönki ügyvéd jó anyagi kö- rülmények között lehetett, mert a Magyary-Kossa kastély meg- vételekor - a kastélyhoz tartó- zott 32 hold park, gyümölcsös, szőlő, ispánlak, cselédházak - nagyapámé volt a gyönki báró Fiath kastély, a tabódi 400 hol- das kastélyos birtok, a gyönki olajmalom. Ez abban az időben nem ment csodaszámba, hisz a Batthyány Kázmértól elkobzott, később visszaadott nagy va- gyónt - a siklósi vár, Harkány- fürdő, a görcsönyi kastély, kb. 18 000 hold szántó, terehegyi szőlők, granárium - Be- nyovszky pozsonyi ügyvéd vette meg. Hogy nagyapám vásárlásai- hoz édesanyja, Grosch János varsádi evangélikus tanító fele- sége, nemes Horváth Erzsébet nyújtott-e támogatást, azt nem tudom, csak annyit, hogy azt ő megtehette, mert fiaiat - nagy- apámat és öccsét Grosch Pált - nyelvtanulás céljából Párizsba küldte és ott hosszabb ideig tar- tóttá. Ez igen költséges volt. Dédanyám nem volt meggazda- godott sváb. Nagyapám Nagykörösön érettségizett, Arany János tanít- ványa volt, aki őt nagyon ked- velte. Öccse, Grosch Pál orvosi tanulmányait Bécsben végezte. Beleszeretett egy cseh gyáros lányába, aki csak abban az eset- ben járult hozzá a házasságuk- hoz, ha Grosch Pál a leányát Magyarországon kastélyba vi- szí. Mikor nagyapám ezt meg- tudta, öccse boldogságáért neki ajándékozta mindenestől a Ma- gyary-Kossa kastélyt. A kastélyt Grosch Pál déd- unokája, mert az a gyönki tsz használatában majd gazdátlanul tönkre ment, az államnak adta át. Annak értékesítésével az próbálkozik, egyelőre ered- ménytelenül. Nagyszékelyi-Keck Antal tetlen kulturális értékű, ezer- négyszáz éves ezüst kincseket. A tizennégy darabból álló, római kori készletért a műgyűjtők állí- tólag akár százmillió dollárt is hajlandók megadni. A Seuso-le- let akkor került a figyelem kö- zéppontjába, amikor a brit főne- mes aukcióra kívánta bocsátani a készlet darabjait. ről, tetején külön női napozó te- rasszal. így az előző évben épült tribün teljes egészében a férfiak öltözői kapnak helyet. A Dunántúl cikksorozatot szentelt a tíz éves pécsi egye- temnek, mely felmérhetetlen szolgálatot tett az egyetemes magyar művelődésnek. A hús- véti számból idézek: ״A tanító- és tudományos kutatómunka eredményei egyaránt kiválóak. Tudós professzoraink munkái- tói (Scipiades, Thienemann) a disszertációkig minden sornyi írás annak bizonysága, hogy Pécs falai között az egyetem zavartalanul teljesíthette felada- tát. Klinikáink mintaszerűek. A sebészeti klinika sikerei nem- csak országos, de európai hí- rűek és a gyermekklinika pá- zsitja fölött mosolygó bronzarc időtlen időkig hirdetni fogja, hogy ezen a klinikán a kor egyik legnagyobb gyermek- gyógyásza, Heim Pál dr. őrkö- dött a magyar bimbók életének biztonsága felett.” Dr. Nádor Tamás Sonkoly Károly, a Műemlék- védelem 1993 IV. számában a gyönki Magyary-Kossa kastélyt mutatta be. Szükségét látom, hogy néhány pontosítással ki- egészítsem. Az Új Dunántúli Naplóban készült interjúban elmondtam, hogy Magyary-Kossa a gimná- zium tanári karának 48-as ér- zelmei és a 48-as zászló kitű- zése miatt addigi segítségét megvonta. A gimnázium emiatt nehéz helyzetbe került. A Gyönki Gimnázium 150 éves jubileumára a gimnázium igazgatósága által kiadott tájé- koztató szerint ״Gyönk község (és nem Magyary-Kossa) nyúj- tott legmesszebb menő támoga- tást a Nagy székelyben alapított iskolának Gyönkre helyezése- kor. Magyary-Kossa, mikor a tanulók száma annyira növeke- dett, hogy a létesített épület na- gyobbítása szükségessé vált, nem adta használatra az iskola melletti házát, a használatért évi 75 Ft-ot kért, és azt elfogadta.” ״Az ifjúi lelkesedés a 30-as évek után a szabadság és a füg- getlenség eszméiért indított küzdelmet és azokért bontotta ki a háromszínű nemzeti lobo- gót, ami az aulikus, császárhű Magyary-Kossának nem tét- szett, ez még a Bach-korszak- bán, a terror ellenére sem csők- kent. A tanári kar a harcokban elfáradt, verejtékező magyar nép mellett állt, hiába vetették a rémület árnyait a bitófák or- szágszerte. így a testület lép- ten-nyomon összeütközött Ma- gyary Kossával, a maradi földe- surral, aki a tanárt csak job- bágynak, hatalmaskodása esz- közének nézte.” - Dömény Jó- zsef tanár feljegyzései, aki karddal a kezében harcolt a ha- záért, a szabadságért Komárom várában. ״E súlyos bajok szálai min- denesetben Magyary Kossához vezettek, a tanári testület önma- gát megtalálva, önkényeskedést lenyelni nem volt hajlandó, így lépten-nyomon összeütközött a maradi földesurral, aki reakciós, elnyomó kormányzat erejében bízva, a tanárt csak jobbágynak, a hatalmaskodás eszközének nézte. (Hiszler József tanár fel- jegyzése). ״Az iskolák fenntartása, segí- tése a földesúr kötelessége volt és nem jóindulata.” - Dömény New York állam bíróságának fellebbviteli tanácsa elutasította azt a magyar, illetve horvát ke- resetet, amelyben a két kor- mány a Seuso-kincsek ügyében hozott első fokú ítélet felülvizs- gálatát kérelmezte. A novemberben hozott első fokú ítélet Lord Northampton tu- lajdonában hagyta a felbecsülhekezik oly összegek felett, mely lehetővé tenné az összes ínsé- gesek rendes lakásba való elhe- lyezését.” Mindig érdeklődéssel olva- som, már a hangversenyt kö- vető napon megjelenő zenekri- tikákat. Ezúttal az április 10-i koncertről szólót, melyen a Ze- nekedvelők Egyesülete zeneka- rát Siklós Albert, a Zeneművé- szeti Főiskola tanára vezé- nyelte. Az érdekes program a zenetörténet egy fejezetét, a szerenádot ismertette. A kon- cert Brahms D-dur szerenádjá- val kezdődött, majd Elgar e-moll és Volkmann d-moll szerenádja következett, záró- számként Mozart Kis éji zenéje hangzott el. Mindkét pécsi új- ság elismeréssel írt ifj. Gorrieri Ferencről, aki Volkmann mű- vében ״csellószólójával tűnt ki, mély intonálásával, intelligens muzikalitásával.” Áprilisi eseményként írtak a lapok arról, hogy a városépítő- szeti szakbizottság elfogadta Dulánszky Jenő mérnök tervét a balokányi uszoda kibővítésé1908־ra készült el és állították fel a Széchenyi téren, ahol né- hány év óta ismét látható. Indítványára 1905 augusztu- sában a város közgyűlési hatá- rozattal a mecseki sétányokat környező erdőrészt parkerdő- nek nyilvánította. 1908-ban elkészült a Misinai kilátó, melynek a létrehozásán is sokat dolgozott. Ezt a kilátót az egyesület 25 évi jubileumi közgyűlésén, 1916-ban Kiss Józsefről nevezték el. Az első világháború utáni szerb megszállás demarkációs vonala a Mecseken húzódott, így azután szinte minden el- pusztult, amit addig épített az egyesület. 1921 után indult meg az újjáépítés az ő vezetésével. Töretlen munkabírásának kö- szönhetően szinte mindent si- került újjá, sőt szebbé vará- zsolni. 1933-ban idős korára való tekintettel lemondott a tit- kári tisztségéről, de még utána is rendszeresen lehetett látni a Mecseken kirándulni. 1939-ben, 55 évvel ezelőtt hunyt el. Sajnos életének főművét a Kiss József kilátót a hálátlan utókor megsemmisítette, de munkásságát példának kell te- leintenünk, emlékét pedig ápolni. B. Horváth Csilla leges bor meghódította az egész világot, s ma sokmilliós stabil jövedelmet biztosít Magyaror- szág leggazdagabb városának” - fejeződik be az április elsejei írás. % Ezzel szemben a valóság? Nagybetűs cím a hatvan évvel ezelőtt, április 12-én megjelent Dunántúlban: ״Pécs ínségesei- nek 30 %-a emberhez nem méltó odúkban lakik.” Megtud- juk, statisztikai kimutatás ké- szül a pécsi ínségesek lakásvi- szonyairól. A már feldolgozott anyag szomorú képet mutat. ״Nem hagyható szó nélkül a házigazdák magas lakbérigé- nye, továbbá az, hogy az 5-6 gyermekes családoknak, éppen népességük miatt egyáltalán nem adnak ki rendes lakást. Az adatok szerint az ínségesek legnagyobb százaléka a külte- rületeken vizes, rozzant vis- kokban lakik. Nagyon sok a tü- dőbeteg családtag, akiknek gondozása terén a legprimití- vebb igények sem elégíthetők ki. Sajnos, a város nem rendelmely karnyújtásnyira van tőlük, de ők szinte nem is tudnak róla. Nemcsak beszélt ezekről a szépségekről, hanem járta is a Mecseket. Lassan társai is akadtak. A Mecsek Egyesület meg- alakulása után már hivatalból járta az erdőt. Erdészek segít- ségével sétautakat jelölt ki. A hegy szebb kilátópontjain emlékpadokat, pihenőket, kilátó- kát állítottak fel. Ezeknek a he- lyét gondos mérlegelés után rendszerint Kiss József jelölte ki. Ezek mellett a munkái mel- lett írásaival is igyekezett nép- szerűsíteni a Mecseket. Áz egyesület működésének a kéz- detén, 1894-ben az érdeklődés felkeltésére és a tájékoztatás érdekében megírta a ״Pécs és környéke” c. művét, majd a ״Mecsek útmutató”-t, mely az 1930-as évekig számos kiadást ért meg. 1892-től szerkesztette az egyesület évkönyvét. 1898-tól a ״Pécsi Napló”-ban rovatot indított Turistaság címmel. Az első világháborúig veze- tésével csaknem minden vasár- nap indult egy csapat túrista felfedezni a Mecsek rejtett szépségeit. 1901-ben javaslatára az egyesület elhatározta egy ״idő- jelző házikó” felállítását. percenkint indulnak az utasok- kai zsúfolt Pulmann kocsik az Üszögi Villamostelepig. Itt két szárnyvonal ágazik el Sza- bolcsbányatelep és Pécsvárad irányába. A fővonal Árpád felé kanyarodik, átszeli Postavöl- gyet, érinti a málomi, keszüi és mecsekaljai kertvárost, és a megyeri kertváros alatt vissza- fut kiindulási pontjára. A kocsik kettős sineiken óránként 120 ki- lóméteres sebességgel szágul- danak.” ״Lent ringó vetések hajla- doznak a szélben... A Mecsek alja Pécsbányateleptől Kővágó- szőlősig 200 holdas barackte- lep. A központi elosztóból va- gonok végeláthatatlan sora szál- lítja az illatos francia barackot, amely selyempapírba csórna- golva a világ számtalan táján népszerűsíti Pécs nevét. A vi- tamindús pécsi barack és különA múlt évben újjáalakult egy régi, jóhírű pécsi egyesület, a Mecsek Egyesület. Ezt az egyesületet először 1891-ben hozta létre náhány lelkes, a Mecseket szerető pécsi polgár. Ezek egyike Kiss József volt, aki 42 éven át az egylet tit- kára. * Ki is volt Kiss József, aki élete nagy részét a Mecsek szebbítésének és gondozásának szentelte? Ő, aki a Mecsek sze- relmese volt nem itt, hanem Somogybán, Mesztegnyőn szü- letett 1858-ban. 1867-ben szü- leivel Pécsre költözött. Közép- iskoláit az állami főreáliskolá- bán végezte. 1877-ben a buda- pesti műegyetemen végzett. Utána tanított, először Csöng- rádon, majd a siklósi polgári fiúiskolában. 1884-ben végre hazakerült Pécsre, ahol a főreál- iskola rendes tanára lett. Itt ta- nított 37 évig mennyiségtant, ábrázolómértant és gyorsírást. A kereskedelmi iskolában könyvvitelt adott elő. 1890-ben jelent meg a több éven át a középiskolákban használt segédkönyve az ״Egy- szerű geográfiai fokhálózat szerkesztése” címmel. Kiss Jó- zsef nemcsak kiváló oktató, de kiváló nevelő is volt. Tanítás után diákjait rendszeresen ki- vitte a szabad természetbe meg- ismertetni őket annak szépsége- ivei. A város társadalmi életében is jelentős szerepet vállalt. Vá- lasztmányi tagja volt a Zene- kedvelők Egyesületének, a Pé- esi Múzeum Egyesületnek, a Pécsi Nemzeti Casinónak. Né- hány évig elnöke volt a Pécsi Dalárdának. Tagja volt a Pécs város törvényhatósági bizottsá- gának is. A Pécsi Bycikli Klub- nak is elnöke volt egy ideig. Ezt a sportot aktívan gyakorolta is. Kerékpáron nagyobb külföldi túrákat is tett, élményeit a Ma- gyár Kerékpáros és Athlétika Sport c. szaklap közölte. Önálló kötetben is kiadta ״Turistásko- dás kerékpáron” címmel 1897-ben. Kiss József kiváló fényké- pész is volt. Túráin mindig ma- gával vitte az ״utazókamerá- ját”. A Mecseki útmutatójában közölte is a saját felvételeit. *6 Élete legnagyobb művének a Mecsek Egyesület megalapítá- sát és az abban kifejtett mun- kásságát tartotta. Nehéz küzde- lem volt a 19.sz. végén a pécsi polgárt megmozgatni. Megszo- kott nyárspolgári kényelméből kizökkenteni és rendszeres ״munkás turistaságnak” meg- nyerni. Ha nehezen is, de ez is sikerült Kiss Józsefnek. A pé- csiek eleinte csodálkozva hall- gatták, hogy milyen elragadta- tással mesél a mecseki erdők- ről, völgyekről és forrásokról, A Siklósi sugárút nyílegyenesen visz fel a postavölgyi tetőig. Jobbról és balról felhőkarcolók. A városháza 300 méteres tornya és az egyik felhőkarcoló között a rádióleadó antennája feszül... A járdákon jól öltözött, vidám sétálók tömege zsibong. Külö- nősen a Majláth téri függővasút előtt áll hatalmas csapat. Két- percenkint indul egy-egy sin- zeppelin a Mecsekre. A Jakab- hegy, Vágót, Mánfa és Árpád- tető között. A misinai kilátó 170 méter magas, villamos lift szál- lítja fel a tetőre az utasokat, akik előtt egész pompájában bonta- kozik ki Pécs panorámájának minden szépsége.” ״A déli horizonton füstölgő gyárkémények jelzik, hogy Pécs nemcsak kultúrcentrum, de ipari központ is... Az Irányi Dániel téren a villamos magas- vasút hatalmas vastomyából Tévhit vagy hagyomány? A Új DN 1994. március 4. számában olvastam, hogy Szi- getváron az egykori török tábor helyén nem találtak temetőt. A Szigetvári Emlékkönyvből megtudtam, hogy a katonai temető helye a Patai kaputól északnyugatra hajdanvolt hárserdőben kereshető, talán a mai Basa utcától keletre eső hajlaton. Az Emlékkönyv sze- rint a török közkatonákat a Turbókhoz közeli dombokon temették el, a török főtisztek holttestét Pécsre vitték. Németh Béla Szigetvár c. könyvében úja, hogy a szultán belső szerveit sátra földjébe helyezték el. Fia és utóda II. Szelim már a szigetvári csata évében, tehát 1566-ban (úja Kováts Valéria a Múzeumi Évkönyv 1962. évfolyamban) türbét építtetett, amelyet 1693-ban széthordták. Helyén épült Mária tiszteletére a ma is található kápolna. A türbe török szó magyarul kőemléket jelent. A mellékelt térkép talán sej- teni engedi, hogy a Turbék kö- rüli dombok merre vannak. Ezen a térképen még látható a szigetvár-kaposvári vasútvo- nal, amely 1895-ben már meg- volt és a Szigetvártól kb. 2500 m-re lévő Türkengrab (török- súj jelölés. A 75 ezres térképet a bécsi katonai földrajzi intézet készíttette, a rajta található né- met jelölések ezt támasztják alá. Ä térképkészítő a népha- gyománynak megfelelően je- lezte be ezt a helyet. Feltété- lezhető, hogy a vasúti töltés építésekor és a vele párhuza- mosan vezetett kövesút ala- pozásakor a ״török temetőt” nem bolygatták, henem elke- rülték a hagyomány miatt is. Emlékszem arra, hogy évente két alkalommal a Nagyasszony és a Kisasszony napi búcsúkor a Kaposvár felől jövő vonatot a MÁV megállni engedélyezte a Turbék-Török- sír jelzésű ״feltételes” táblás megállóhelynél. Innen egyenes irányba vezette a mezei dűlőút a búcsúsokat a kápolnához. Én is felteszem a kérdést: 1. Ha a török tábor helyén vagy térségében nem találtak temetőt, mikor került a ״köz- tudat”-ba a töröksír elneve- zés olyan mélyen, hogy azt egy XIX. századi térképen szerepeltették? 2. Ki tudja, hogy a Turbék körüli dombok még mit rej- tenek? A végső, vitazáró pont előtt egy NASA felvételt megérne, hogy a közeli dóm- bök talajának földtani nyu- godtságát össze lehet-e vetni a történelmi (temetkezések) bolygatással? Jambrich Kázmér ״A London-Bombay útvona- Ion közlekedő kétszáz szemé- lyes tízmotoros utasszállító re- pülőgép dübörögve száll el az árpádi dombok felett... ” - kezdődik a Dunántúl 1934. ápri- lis elsejei számában az egészol- dalas utópisztikus írás, melyből megtudjuk, milyennek képzelte el hatvan évvel ezelőtt az újság- író Pécset, túl a kétezren. A képzeletbeli repülőgép le- szállt Pécsett és néhány utasa autóba ülve a Széchenyi téri földalatti garázsba hajtott. ״Óri- ási állomás ez - folytatódik az írás -, innen földalatti villamos vezet a bányatelepre, de egy ak- nán a tér alatt is le lehet jutni a tárnákba. A bánya kétezer munkása Pécsett lakik, ezek itt járnak le a munkahelyeikre.” Az utasok kiállnak csodál- kozni a Széchenyi térre, ״amely szikrázva csillog a napfényben. Seuso-kincsek Régi áprilisok A London-Bombay útvonalon
