Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-05 / 63. szám

1994. március 5., szombat Közélet uj Dunántúli napló 7 Az elmúlt csapadékos tél, a belvíz és az áradás több helyen okozott gondot a termőföldeken Az árvizekre senki sem gondolt A leghasznosabb: a megelőzés A vízkárokra mindig kell számítani Igen érdekes felmérést mutat György Béla, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese. A közvé­leménykutatás a lakosság árvíz- és belvízvédelmi ismereteit igyekezett felmérni, s például arra a meghökkentő tényre derí­tett fényt, hogy az embereknek ugyan sok minden jut eszébe a vízről - ivás, tisztálkodás, lét- szükséglet, pénzbe kerül -, de hogy veszélyek hordozója is le­het, nem derült ki a válaszok­ból. * Mint minden felmérésnél, itt is eltérést mutat a korosztályok véleménye: az idősebbek gyak­rabban gondolnak rá, a fiatalok nem. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk: az árvizekkel szembeni eredményes védeke­zés mára Magyarországon kiol­totta ezt a veszélyérzetet. Jelzi ezt az is, hogy a lakosságnak mindössze 4 százaléka tartotta Magyarországot erről az oldal­ról kifejezetten veszélyeztetett­nek. Ezzel szemben néhány tény. Az ország árvízi és belvízi ve­szélyeztetettsége, az ármentesí­tett területek aránya Európában a legmagasabb. Vízkárelhárí­tási rendszereink egyharmada még nincs az úgynevezett mér­tékadó szintre kiépítve: az árvé­delmi vonalak hossza 4220 ki­lométer, csak 2820 épült ki a szükséges méretre. A pénzügyi források szűkössége miatt a lé­tesítmények karbantartása el­marad a követelményektől, vé­dőképességük folyamatosan csökken. Az ár- és belvizekkel veszélyeztetett terület csaknem 50 000 négyzetkilométer, az itt lévő településeken 2,5 millió ember él. * Sorolhatnánk még néhány adatot, de helyette egy, a Vízig által levont következtetést emlí­tünk: a piacgazdasági körülmé­nyek között a vizek kártételei elleni védelem, ha az szoros kapcsolatban van a gazdálko­dással, az anyagi javak meg­szerzésével, vagy annak lehető­ségével, akkor nehezen elfo­gadható, hogy minden védeke­zési költséget az állam vállal magára és teszi így kedvezmé­nyezettekké azokat, akik ennek közvetlen haszonélvezői. Ezt azért érdemes megje­gyeznünk, mert ma, amikor a földnek számos új tulajdonosa van - olyan földeknek is termé­szetesen, amelyek vízkár által veszélyeztetett területen van­nak -, tudniuk kell, hogy az át­vett földdel a teherviselés köte­lezettségeit is „megörökölték”. Mindez persze folyamatos fel- világosító munkát igényel, le­hetőséget kell adni az embe­reknek, hogy mérlegeljenek, maguk döntsenek - de annak ismeretében, hogy Magyaror­szágon az árvízre mindig és minden időszakban számítani lehet. A védekezés - mondjuk így - háromlépcsős. Az első fokán a földtulajdonos érdeke, kötele­zettsége saját ingatlanán belül, mert az ő javát és hasznát szol­gálja, ha például kiássa a vízel­vezető árkot és azt jó irányba vezeti, ha megakadályozza a termőréteg lehordását. A máso­dik fok már szélesebb érdek­köré: az önkormányzatoké, ők azonban már felkérhetik a pro­fesszionális vízügyi szervezete­ket, hogy térítés fejében szakér­tőként, vagy tényleges résztve­vőként nyújtsanak segítséget a vízkár elhárításában. Végül a harmadik fokozat: az állami vé­delem, a fővédműveken ez a vízügyi igazgatóságok feladata. Vetítsük ez utóbbit a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóságra. Csaknem 10 000 négy­zetkilométeres területen dolgo­zik a három - Baranya, So­mogy és Tolna - megyében. A kezelésében az úgynevezett A-kategóriájú kisvízfolyások és belvízcsatornák hossza több mint 700 kilométer, ennek közel 90 százaléka kiépítettnek minő­sül, ez az arány itt meghaladja az országos átlagot. A Dunáról és a Dráváról mondja György Béla:- A Duna jobb partján közel 20 kilométeres, a Dráva bal partján pedig csaknem 90 kilo­méteres az árvízvédelmi fővo­nal. Az ármentesített területen 34 községben, 350 négyzetki­lométeren 30 000 ember él. Az utóbbi folyó mellett az árvé­delmi rendszer kiépítettsége nem homogén, ami azt jelenti, hogy állapota és védőképessége tág határok között mozog. Kü­lönböző okok miatt a töltések koronaszintje egyes helyeken 60 centiméterrel alacsonyabb, mint kellene. Az előírt és mű­szakilag szükséges végső kiépí­téshez erre a 60 centiméteres emelésre szükség van. * A már említett felmérés egyik kérdése azt tudakolta, hogy az önkormányzatok fele­lősek-e a vízkár elleni védeke­zésért? A válaszadók négy­ötöde igennel felelt, ami azt je­lenti, hogy nagy felelősséget tu­lajdonítanak a települések veze­tőinek. Az átlagnál is nagyob­bat az értelmiségiek és Dél-Du- nántúl lakosai. Vagyis az a bi­zonyos védettség-érzet a mi ré­giónkban nem tűnt el teljesen. Oka ennek többek között a ter­mészetesen a folyóközelség is. S talán az is, hogy „önként” ed­dig kevesen érezték át a felelős­ségüket a terület vízkárok elleni védelméért. Holott e területen is a legfon­tosabb beruházás a megelőzés. Mert a váratlan események - hirtelen jött árvíz, felhőszaka­dás - következményei nehezeb­ben kontrázhatok, nehezebben védhetők ki, hozhatók helyre. Sőt, ilyenkor mérlegelni kell azt is: a beavatkozás mennyibe ke­rülne, s mennyi a lehetséges kár. Olyan döntés is születhet: a ráfordítás nincs arányban a vé­dett értékekkel, vesszen, ami­nek vesznie kell. Ennek egyik ellenszere: a veszélytelen idő­szakokban is nagy gonddal el­végzett és tulajdonosi helyzet­ből induló megelőző munka. Elég csak akár 300 négyszög­ölre, akár 5000 hektárra gon­dolni. „Nagyban” ugyanis a Vízügyi Igazgatóság megteszi ezt. Anélkül, hogy észre ven­nénk. Mészáros Attila A Duna jobb partján 20 kilométeres az árvízvédelmi fővonal Április 1-tŐl Westel 900 . Egy hónap ' múlva, április 1-jén Budapesten indítja a Wes­tel 900 Rt. GSM mobiltelefon­rendszerének kereskedelmi szolgáltatását - jelentette a Ma­táv és a US West vegyesvállala­taként létrejött részvénytársa­ság. A GSM mobiltelefon-rend­szer a hazánkban eddig ismert rádiótelefonnal szemben szá­mos újdonságot kínál. A GSM rendszerei ugyanis összekap­csolódnak, technikailag és el­számolás alapján is. Elvileg te­hát nincs akadálya annak, hogy magyar előfizető a határokon túlra is telefonálhasson, sőt kül­földről haza vagy bármely más országba irányuló beszélgetését előfizetői hívókártyája alapján idehaza magyar forintban fizet­hesse ki. Újdonság továbbá, hogy csak a hívó fél fizet, a di­gitális telefonkészülékek előnye pedig például a gyorsabb kap­csolás, a jobb hangminőség. Európában az elsők között Ausztriát, Németországot, Svájcot és rövidesen Olaszor­szágot lehet Budapestről elérni. A rendszer rácsatlakozik a veze­tékes telefonokra, a rádiótelefo­nokra is. A „lefedettség” hazánkban épp úgy, mint a négy kontinens többi országában fokozatosan bővül. E lépésről-lépésre tör­ténő fejlődés gyorsaságát jel­lemzi, hogy április elsején Nagy-Budapest és vonzáskör­zete lép be a rendszerbe, a nyári idény elején már az egész Bala­ton-vidék, az Ml-es, M7-es au­tópályák környéke, legkésőbb szeptemberben pedig minden megyeszékhely, illetve az or­szágos főutak és a mellettük lévő települések. Egy éven belül, jövő év ápri­lisáig pedig az ország lakossá­gának 85 százaléka számára el­érhetővé válik a GSM-rend- szerű hordozható telefon hasz­nálata. Választás: 1994. május 8. Megint jönnek, kopogtatnak 750 ajánlószelvény kell Május 8-án, vasárnap ismét parlamenti választás lesz Ma­gyarországon. A Belügymi­nisztériumtól kapott informá­ció szerint 7,8 millió válasz­tópolgár adhatja majd le vok- sát azokra a jelöltekre, akik egyéni körzetben vagy párt­listákon indulnak a 386 par­lamenti hely valamelyikéért. Az országot 176 választási körzetre osztották oly módon, hogy egy-egy körzet lakos­sága megközelítőleg azonos, 60 ezer fő legyen. így bizto­sítható, hogy minden terület megfelelő parlamenti képvi­selethez jusson. A 176 egyéni választókerü­let általában a városok von­záskörzetére épül, de a na­gyobb településeken több egyéni mandátum megszerzé­sére is lehetőség nyílik. Pé­csett például három, Budapes­ten 32 egyéni képviselői hely a tét. Május 8-án, a szavazás napján reggel 6-tól este 19 óráig országszerte 11500 szavazókörben várják majd a választókat. Az adatok fel­dolgozására több mint 1500 számítógépet állítanak mun­kába és mintegy 30 ezer in­formatikai szakember gon­doskodik majd a rendszer megbízható működtetéséről. A törvény értelmében a vá­lasztás első fordulója akkor lesz érvényes egy-egy adott választókerületben, ha a vá­lasztóknak több, mint a fele leadta szavazatát. A 176 egyéni választókerületben azok a jelöltek lesznek or­szággyűlési képviselők, akik érvényes választás esetén megkapják a szabályos sza­vazatoknak több mint felét. A pártok listáira - épp úgy mint a korábbi választáson - külön kell szavazni. Az eredményeket terüle­tenként, a tizenkilenc megyé­ben és a fővárosban összesí­tik. Érvényes szavazás esetén igy dől el 176 mandátum sorsa. A voksok számának meg­felelően további 152 képvise­lői helyet osztanak szét a pár­tok között. Az egyéni és terü­leti választókerületekben megkapott, de mandátum megszerzésére nem elegendő szavazatokat - országos ösz- szesítés után - a pártoknak „beszámítják”, arányosítják, és a még meglévő 58, úgyne­vezett kompenzációs mandá­tumot az országos pártlisták jelöltjei között felosztják.E három lépésben nyeri el man­dátumát mind a 386 ország- gyűlési képviselő. Az egyéni képviselők jelö­léséhez szükséges ajánló szelvényeket, azaz a „kopog­tató cédulákat” a területileg il­letékes polgármesteri hivata­lok küldik ki a választóknak. Az aláírt szelvény mindenki annak a személynek adhatja át, akit jelöltként támogat. A tényleges jelöltséghez április 8-ig jelöltenként 750 ajánló­szelvény összegyűjtése szük­séges. Részletesebb tájékoztatá­sért a polgármesteri hivata­lok jegyzőihez, illetve a he­lyi választási munkacsopor­tokhoz fordulhatnak az ér­deklődők. N. Zs. EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 7 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZT0T0,1537 Budapest, 114. Pf, 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értdces nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! A NŐK HELYZETE 1. A lakosság hánv százaléka nő hazánkban az 1993. januári adatok szerint? 1.52,1% ' 150,8% X.4 □ 1 Az 1992-es barcelonai olimpián szerzett 11 aranyéremből hányat köszönhetünk női versenyzőinknek? 1. hetet 2. ötöt X. hármat dl 3. Hány éve nős Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök jelöltje? 1. nőtlen 1 még csak vőlegény X. 15 éve I __I 4 . Lehet-e Magyarországnak női miniszterelnöke az érvényes törvények szerint? Liehet 2. csak tízéves közalkalmazotti gyakorlattal X. csak tizenöt éves közalkalmazotti gyakorlattal ■ I_I 5 . Hogyan valósulna meg az SZDSZ nőprogramja? 1. külön törvénnyel 2. központi szervezet felállításával X. minden egyát törvény beépített részeként □ □ 6. Miben kíván több jogot a nőknek az SZDSZ? 1. hivatali előmenetelben 1 gyermeknevelésben X. nem külön jogot, hanem valódi egyenlőséget a gyakorlatban 7. Hogyan segítené - programja szerint - az SZDSZ az otthonmaradó nők munkavállalását? 1. támogatná a részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatást 2. kötelezővé tenné a foglalkoztatásukat X. a munkavállalás propagandájának fokozásával □ □ 8. A női munkavállalók hány százaléka dolgozik jelenleg részmunkaidőben? 1.50% 2.25% X. kevesebb, mint 5% 9. Miért lenne jogos az állampolgári alapon járó - tehát munkavállalástól független - GYED? 1. mert ettől várható a népesség növekedése 1 mert az így otthonmaradó nők nem foglalják el a munkahelyeket X. mert az eleimi biztonság a munkanélküliként terhes nőket is megilleti I_I 1 0. Melyik pártnak vant több egyéni női képviselőjelöltje? l.MDF 2. MSZP X. SZDSZ □ 11. Van-e érvényes büntető jogszabály hazánkban a nők „munkahelyi szexuális zaklatása” esetére? 1. nincs, mert az ilyesmi nálunk nem fordul elő 2. van, büntetési tétele: három év kurtavason X. nincs, mert hazánkban a jog nemektől független I_I 1 2. Mit tenne az SZDSZ kormányra kerülése esetén az abortuszok számának csökkentéséért? 1. megszigorítaná az abortusztörvényt 2. meghosszabbítaná a Tv esti programj át X. támogatná a szexuális felvilágosítás hatékonyabb módszereit □ FORDÍTS!

Next

/
Thumbnails
Contents