Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-05 / 63. szám
8 új Dunántúli napló Riport 1994. március 5., szombat Koller József és Zámbó Terézia díjazott házában tágas tér fogadja a belépőt Fotó: Löffler A Szép Házak pályázat nyertesei Nagy, levegős tér Most először hirdetett építészmérnökök és építtetők részére a Szép Házak című színes építészeti folyóirat olyan versenypályázatot, amelyben a pályázatra beküldött házak alkotói között a legjobbakat díjazták. A kiírás szerint a tervezett épületnek azonkívül, hogy szép, harmonikus külső és belső képet nyújt, a tájba, környezetbe illőnek kellett lenni. Ezenkívül azt is nézték, s külön díjazták, hogy az építtető, vagyis a házat használó tulajdonos, mennyire volt „vevő” az építész ötleteire, belsőépítészi tanácsaira, s menynyire tudta a belső berendezést a ház stílusához igazítani. A pályázatra nemcsak új, hanem régebbi, még nem díjazott alkotásokkal is lehetett nevezni, ha az építész úgy vélte, megfelel a kiírás szerinti kritériumoknak. Ezért történhetett, hogy a díjazott épületek között vannak olyanok, amelyeket az adott város, vagy környék lakói már pár év óta ismernek, amelyeket tulajdonosai már „belaktak”. A pályázatra csaknem 60 alkotás érkezett. A zsűri az építészet legkülönbözőbb szakterületein dolgozó elismert szakemberekből, s egy szociológusból állt. Érdekesség, hogy Rádai Mihály is tagja volt a zsűrinek. A fenti szempontok figyelem- bevételével a 60-ból hét épületet talált díjazásra érdemesnek a zsűri, s köztük két pécsi alkotás is elnyerte a SZÉP HÁZ díjat, amelyeknek tervezői Müller Mária, valamint a Koller Jó- zsef-Zámbó Terézia tervezőpáros voltak. Mi Koller Józsefhez és Zámbó Teréziához látogattunk el. Azért esett rájuk a választás, mert házaspár, s a díjazott ház a saját otthonuk. Az épület nem új, minden pécsi ismeri, hiszen csaknem tíz évvel ezelőtt költöztek be ide, igaz, akkor még félig kész állapotában. A nyertes alkotás a Bárány úti sorház, amelyben az egyik lakás az ő tulajdonuk. A zsűri azt értékelte, hogy az építészeti szempontból nehéz terepen - szűk, meredek utca, a telek keskeny, egy meredek lejtésű völgyfalra nyúlik rá - sikerült olyan épületet építeni, ami kívülről is tetszetős, de a belső tere szinte hihetetlenül A másik pécsi díjnyertes ház az Aradi vértanúk útján. Tervező: Müller Mária tágas. Bár társasház, de teljesen szeparált, családi ház jellegű a sorház egy-egy tagja, ugyanakkor tájba illő, szinte abba belesimuló. Valóban, az első, ami meghökkenti a belépőt, a nagy, levegős tér. Aki csak kívülről ismeri, nem is tételezi fel ezt a tágasságot. Boltíves térelválasztóval tervezett előszobából - nyílásában sok-sok zöld növény - a terep lejtése miatt lefelé kell menni a konyha-étkező-nappali együttesbe, amelynek beosztása tervezői telitalálat. A nyitott konyha azonos szinten van az étkező résszel, a nappali egy-két lépcsőfokkal ez alatt. Az étkezőből nyílik a hálószoba. Mindhárom helyiség tájolása olyan, hogy ablakaiból rálátni a szemközti domboldal zöldjére, kis házaira, s idelátszik a székesegyház négy tornya. A kis kert szinte szerves része a lakótérnek, a folytatásaként kialakított terasz tavasztól őszig kellemes tartózkodási hely. Á lakás berendezése sem akármilyen. A konyhabútor egyedi készítésű, jó ötlet a márvány étkezőpult, ami egyúttal egyfajta térelválasztó is. A lakás bútorainak legtöbbje értékes régi darab, de hivalkodás nélkül, magától értetődően illenek a környezetbe. A házigazdák elmondták, nem kapkodták el a berendezkedést, megvárták, amíg mindenhová a megfelelő darabra ráleltek. Némelyikre egészen romos állapotban találtak rá, szem, jó érzék és fantázia kellett ahhoz, hogy meglássák benne az értéket. Az emeleti galéria tágasságát érzékelteti, hogy a zsúfoltság érzete nélkül elfér itt a házaspár munkahelye, a kettős nagy rajzasztal, egy nagy zongora, egy szobabicikli, egy másik nagyméretű íróasztal, egy ülőkanapé, szekrények. Ebből a galériából nyílnak a gyerekek szobái - ketten vannak - egy vendégszoba és fürdőszoba. S minden mindenhez passzol, még a nagy pauszpapírtekercsek is, ami a háziak foglalkozásáról árulkodik. A Koller-Zámbó házaspár méltán érdemelte ki az elismerést, amivel a Szép Házak pályázatán - sorrend nélkül - a hét első díjazott sorába került. Sarok Zsuzsa 1.3] im 3.sí 4.U 5.KI 6.KI 7.3] 8. KI 9. KI io. KI u. KI 12. KI Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Olyan Magyarországot akarunk, ahol férfiak és nők egyenrangú tagjai a társadalomnak. Ennek érdekében az SZDSZ külön figyelmet fordít arra, hogy a nők családi és munkavállalói szerepének ötvözése nem járjon méltatlan hátrányokkal és tartós esélyegyenlőtlenséggel. Csak ily módon élhetnek férfiak és nők különböző, de egymással nem szembenálló életet; csak ily módon tudnak férfiak és nők saját boldogulásukat keresve gyermekeik boldogságáról is gondoskodni.” \ SZDSZ ^ Magyarul magyarán Alapvető, áldozatos... Többet imádkoznak az amerikaiak A Gallup Intézet legújabb felmérése arról tanúskodik - számolt be New Yorkból keltezett jelentésében a UPI hír- ügynökség -, hogy tíz felnőtt amerikai közül kilenc gyakran imádkozik, és még ennél is többen hiszik, hogy az Isten meghallgatta imáikat. A Life magazin megrendelésére készült felmérés során megkérdezett 688 felnőtt válaszaiból az is kitűnik, hogy a legtöbben vagy megbocsátásért vagy családjukért imádkoznak. Az igennel válaszolóknak több mint fele napjában egyszer vagy kétszer imádkozik. Indiai áruház Budapesten Indiai áruházat nyitott az AMAR Kt. kedden Budapesten a Fehérvári úton. A társaságot Ronjeet Singh indiai és Nagy Ildikó magyar magán- vállalkozó alapította hétmillió forintos tőkével, 50-50 százalékos részesedéssel. Mint a megnyitón elmondták, az új áruház nyitókészlete hatmillió forint értékű. Az áruk - ruházati termékek és ajándéktárgyak - mintegy fele Indiából érkezett, a többit részben itthon készíttetik saját varrodában, illetve olasz importból szerzik be. Az áruház tervezett napi forgalma 3-400 ezer forint. Tervezik, hogy a fővárosi mellett Miskolcon még a tavasszal újabb indiai áruházat nyitnak, s a későbbiekben országos áruházláncot hoznak létre. Nyelvünk életéhez, minden kor nyelvhasználatához hozzátartozik egy-egy szó, kifejezés feltűnően gyakori előfordulása. Az okokat vizsgálva rendszerint arra a megállapításra jutunk, hogy sem az elhangzó vagy leírt szöveg műfaja, sem a mondanivaló tartalma önmagában nem indokolja a sűrű használatot, hanem sokkal inkább a beszélő kényelmességére, a rossz nyelvi minták szolgai, kritikátlan követésére vezethetők vissza. Nem csoda hát, ha hivatásos nyelvművelők szigorúan ítélik meg őket, s a legföltűnőbbeket, a legdivatosabbakat veszedelmes élősdinek nevezik. Kezdjük az alapvetőbe 1! Egyik tekintélyes napilapunkból vett néhány idézet jól szemlélteti a hírlapíró igénytelenségét, azt, hogy szüntelenül ugyanazt a szürke, sablonos szót használja, pedig tetszés szerint válogathatna a szinonimák, vagyis a rokon értelmű megfelelők közül. „Ez alatt (!) én elsősorban nem az egyes emberek panaszának is- tápolását, hanem a helyi közösségek alapvető érdekeinek védelmét értem” - Az élősdi szó, az alapvető helyett nyomatékosabban fejezhető ki a tartalom, ha azt mondom: ... létérdekeinek védelmét értem. „És aztán a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szarajevói merénylet újra felkavarta a politikai életet, megint nyilvánvalóvá tette, milyen alapvető az egész nemzetiségi problematika” - Itt viszont a lényeges, fontos, megoldatlan, megoldásra váró lett volna a sokkal találóbb kifejezés. „Mindez azért volt elsőrendű fontosságú, mert ha van alapvető leckéje a II. világháborúnak, akkor ez az, hogy a IH.-at sosem szabad megvívni” - A lecke előtt sokkal meggyőzőbb lett volna a megszívlelendő szavunk. „Az idegen szavaknál maradva, tisztelni kell azt az alapvető szabályt, hogy ...” - írja egy alkalmi nyelvművelő. Kifejezőbb lett volna, ha az alapvető szabályt sarkalatos-nak nevezi. „De maga az alapvető ok: az élőhely megszűnése” - Az alapvető helyett a fő ()k vagy legfőbb ok állhatna. „Általában három alapvető indok van a nagy hőállóságú anyagok alkalmazására” - Ha azt mondom, hogy alapos indok, akkor kevés alaki változtatással megszüntettem a divatszó okozta egyhangúságot. A magyar sajtó újabban minden emberi tevékenység minősítésére szinte válogatás nélkül az áldozatos jelzőt használja. A vízvezetékszerelők a csövek cseréjét áldozatos munkával végezték el. Áldozatos munkával adták át az új óvodát, az utat, a hidat. A pékek áldozatos munkával sütik a kenyeret. Az elhunyt bérelszámoló egy életen át áldozatos munkát végzett. - Mi ez, ha nem az áldozatos szavunk látványos és döbbenetes inflációja. Az érzékel szavunk tündökléséből arra következtethetünk, hogy már se látunk, se hallunk, hanem csak érzékelünk. Az érzékelés eredetileg a látás, hallás, szaglás, ízlés, tapintás ösz- szefoglaló megnevezése, s csak akkor indokolt a használata, ha hirtelenében nem tudjuk eldönteni, hogy a környező világ egy részletét melyik érzékszervünk segítségével ismerjük meg. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés március 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A február 19-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Köszönöm én nem lettem volna képes ilyen teljesítményre”. A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Begovics György, 7393 Bakóca, Rákóczi u. 21., János Brigitta, 7629 Pécs, Szondy Gy.u. 27., Püspök László, 7747 Belvárdgyula, Petőfi u. 34., Wáhl Ferenc, 7800 Siklós, Rákóczi u. 71., Wel- din Vilmos, 7633 Pécs, Radnóti M.u. 1/b. Az utalványokat postán küldjük el.
