Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-30 / 88. szám

1994. március 30., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A gyárnak két éves szerződése van egy német céggel fékkarok gyártására Fotó: Szundi György Megtartani a komlói MOM gyárat, a munkahelyet A dolgozók az MRP-ben bíznak Hitelszövetkezetet alapít a Baranya megyei TESZÖV Baranyai kézművesek Augsburgban Augsburgban április 23-tól május 1-ig rendezik a hagyo­mányos kézműves kiállítást és vásárt, melyen az Augsburgi Sváb Kézműves Kamara támo­gatásával a Pécsi Ipartestület kerámiát, kézimunkát és egyéb kézműves, valamint elektro­technikai és fémipari terméke­ket bemutató tagjai kedvez­ménnyel vesznek részt. Az AFA Dél-Németország egyik legjelentősebb fogyasztói kiállí­tása, melyet évente 120 000 lá­togató keres fel. Mivel a von­záskörzet központjában egymil­lió fogyasztó él, a kiállítók nem csak bemutatják, de kínálják is portékáikat. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. március 29-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 151,99 153,49 154,99 Ausztrál dollár 71,98 72,65 73,32 Belga frank (100) 294,83 297,58 300,33 Dán korona 15,43 15,58 15,73 Finn márka 18,39 18,56 18,73 Francia frank 17,76 17,93 18,10 Gör. drachma (100) 41,31 41,71 42,11 Holland forint 53,98 54,50 55,02 ír font 146,81 148,21 149,61 Japán yen (100) 97,81 98,74 99,67 Kanadai dollár 73,85 74,61 75,37 Kuvaiti dinár 340,99 344,32 347,65 Német márka 60,70 61,30 61,90 Norvég korona 13,94 14,08 14,22 Olasz líra (1000) 62,46 63,07 63,68 Osztrák sch. (100) 862,78 871,13 879,48 Portugál esc. (100) 58,78 59,35 59,92 Spanyol pes. (100) 74,01 74,74 75,47 Svájci frank 71,58 72,24 72,90 Svéd korona 12,88 13,00 13,12 USA dollár 101,47 102,47 103,47 ECU (Közös Piac) 117,04 118,16 119,28 Düsseldorfi vásárok Düsseldorfban május 25-e és 3l-e között rendezik a csoma­golóanyag-gyártási, papír- és fóliatechnológiai nemzetközi szakvásárt, melyen kiemelt sze­repet kap a környezetbarát cso­magolóeszköz-gyártás, s ezzel kapcsolatban a berlini műszaki főiskola vitafórumokat is szer­vez. A vásár otthont ad olyan termékek és technológiák be­mutatására is, amelyek iskolai, irodai és higiéniai termékek előállítására szolgálnak. A má­jusi düsseldorfi vásáron mint­egy 700 kiállító 40 ezer négy­zetméteren vonultatja fel ter­mékeit, a legnagyobb kiállító valószínűleg Olaszország lesz, 64 kiállító vállalattal, Magyar- országot három cég képviseli. A Düsseldorfi Vásártársaság idén húsz nemzetközi árubemutatót és vásárt rendez. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Újsághír: az Állami Va­gyonügynökség nyilvános pályázatot hirdet a MOM Gépipari Rt., Komló állami tulajdonban lévő részvényei­nek megvásárlására. A cég alaptőkéje 224,6 millió forint, melynek 75,16%-os rész­arányt képviselő 168,8 millió forint névértékű állami tulaj­donú részvényei értékesítésé­nél elfogadott kedvezménye­zett fizetési mód: MRP (Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program), kárpótlási jegy, E-hitel. Áz ÁVÜ-höz a pályá­zatot 1994. május 12-én 14 óráig lehet benyújtani. Fiisz. Tibor ügyvezető igaz­gató a terveikről:- Élni kívánunk a tör­vénybe foglalt összes lehető­séggel, hogy mi vehessük meg a gyárat. Erre közösen pályázik a gyár dolgozóinak és alkalma­zottainak több mint 40%-át tö­mörítő MRP és az MBO, a me­nedzsmentből létrehozott Be­fektetési Kft., úgy, hogy a meg­vásárolható részvények 24,16%-ára az MRP és 51 %-ára az MBO tart igényt.- Van ennyi pénzük?- Alapvetően arra számítunk, hogy az OKHB biztosítja az E-hitelt, de arra is, hogy a hitel­konszolidációt követően élet­képesek maradunk az autóalkat­rész gyártásában a mostani 220-as létszámmal.- Van külső érdeklődő?- Német partnerünk, a BPW, akivel már két éves a termelési együttműködésünk a fékkarok gyártására ez év végéig, már ér­deklődött. De a pályázaton mi szeretnénk nyerni. E cél érde­kében tanácsadó cég segítségét is igénybe vesszük. Hogyan érzik magukat a gyári dolgozók, s ők milyennek látják esélyeiket, mit várnak at­tól, hogy résztulajdonosaivá válhatnak munkahelyüknek? Az alkatrészekből fékkarokat és olajfékeket összeállító sze­reidében Büki Béla hegesztő, aki hat éve dolgozik itt, ugyan anyagiak okán nem tagja az MRP-nek, mégis bizakodik:- Azt váijuk, hogy életben maradjon a cég. Őrülhetünk, hogy van munkahelyünk, hogy dolgozhatunk, ha meg is tudunk élni a keresetünkből. A döntési helyzetek hátterét mi amúgy sem látjuk át. Pelyhe András a tmk, a szer­számkészítő, a forgácsoló és hőkezelő műhely főműszakve­zetője, aki a gyár alakulásától, 1971-től dolgozik itt:- Beléptem az önkéntes ala­pon szerveződő MRP-be, hogy az elővásárlási jogunknál fogva legyen esélyünk kiszorítani azokat, akik esetleg azért ven­nék meg a gyárat, hogy megöl­jék a konkurenciájukat. Bízom abban, hogy később a jelenlegi­nél is jobban mennek a dolga­ink, biztos lesz a munkahelyünk és javul a jövedelmünk.- Van elég munkájuk?-Folyamatosan, három mű­szakban dolgozunk. A második félévre is lekötött a német pi­acra a kapacitásunk több mint fele és a hazai megrendelőktől is számíthatunk munkára.- Mi a legnagyobb gondjuk?- A nyers- és segédanyagok, a gépalkatrészek és minden egyre drágább, ugyanakkor a piaci lehetőségek miatt eleve mi is csak kis haszonkulccsal dol­gozhatunk, mint a hazai gép­ipar, ezért sem valami magas a 70-150 forint közötti órabér, s az erre jövő műszakpótlék, tel­jesítményprémium sem. Még jó, hogy a szombat-vasárnapi túlmunka is hoz időnként va­lami többletjövedelmet. A meó-ban Steiner János mi­nőségi ellenőr az üzemi tanács és az MRP tagja fogalmazza meg társai nevében, mit, milyen változtatást remélnek, ha meg­nyerik a pályázatot:- Jobb megélhetést jelentő nagyobb anyagi részesedést, jobb munkahelyi légkört és a munkafeltételek lényeges javu­lását várjuk. Azt is, hogy a ve­zetőség legalább negyedévente részletesen tájékoztasson min­ket is a gyár anyagi, munkaellá­tottsági és egyéb helyzetéről. Az alkatrészgyártó csarnok­ban Futó Béláné betanított esz­tergályos, aki már 13 éve dol­gozik itt és MRP tag:- Alapvetően munkát várunk és a mostaninál nagyobb kerese­tet. Csak az utcára ne kerüljünk! Kustos Gyula gépbeállító négy év megszakítással 1974-től dolgozója a gyárnak, még tanulóként kezdte itt.- Azt várom, hogy így talpon maradunk, ehhez adott az esé­lyünk. Abban is bízunk, hogy jobbak lesznek az anyagi lehe­tőségeink, a munka is szervezet­tebb lesz. Egyelőre egy rész­vényt jegyeztem az MRP-n be­lül, s majd meglátom, hogy be tudok-e többel is szállni. B. Murányi László A kormány a Kölcsönös Tá­mogatási Alapot 1995. decem­berével megszünteti. Ez az alap segítette eddig is a szövetkeze­teket, a kihelyezett hiteleknek 1994. június 30-ig a kell vissza­érkezni a KTA-hoz. A Baranya megyei TESZÖV nem szeretné, ha a szervezet széthullana, ezért hitelszövetkezetet alapítanak. A termelők, akik nem ren­delkeznek vagyonnal, nem tud­nak a termeléshez megfelelő hi­telekhez jutni. A hitelszövetke­zet alapítói bíznak benne, hogy sok kistermelő és magángazda éppen ezért csatlakozik hozzá­juk. A hitelszövetkezet létreho­zásához minden feltétel adott, az alaptőke is. Fél év alatt ki­dolgozható a koncepció, és lét­rehozható a szervezet. A szö­vetkezeteknél lévő technikát használnák fel, erre építenék a hálózatot. Szeretnének ver­senyhelyzetet is teremteni. A döntést 1994. december végéig kell meghozni.- A hitelszövetkezetek meg­alakítását a pénzintézeti törvény diszkriminálja, ami minden kö­töttségét tartalmaz, de az elő­nyöket nem - mondja Margittal Miklós, a Baranya megyei TE­SZÖV titkára. - Szeretnénk el­A Magyar Marketing Szövet­ség célja a marketing szakma színvonalának emelése, a szakmai érdekképviselet, a nemzetközi kapcsolatok kiépí­tése, valamint marketing klubok létrehozása, marketing szakér­tői rendszer kidolgozása. Sze­retnék, hogy a szakértői minősí­tést a Tudományos Akadémia marketing bizottsága, illetve a szövetség javasolja az arra ér­demeseknek - hangsúlyozták a szövetség közgyűlésén. A felgyorsult privatizáció új feladatok elé állította a szövet­séget. Attól függően kell kidol­Idén is állásbörzéket rendez­nek a pályakezdő fiataloknak a munkaügyi központok - tájé­koztatott a Munkaügyi Minisz­térium az Országos Képzési Tanács ülésén. Az elmúlt év so­rán 10 munkaügyi központ szervezett ilyen akciókat, és ezeken csaknem 6000 munka­helyet kínáltak fel a vállalatok, intézmények. Az álláshelyek mintegy fele kelt el a rendezvé­nyeken. A közhasznú munka­végzés szervezésekor is kiemelt figyelmet kapnak a pályakez­dők. A múlt évben csaknem 3000 fiatal kapcsolódhatott be a közhasznú munkába. A cso­émi, hogy módosítsák a tör­vényt, és a hitelszövetkezeteket ne kötelezzék tartalékolásra, mint a kereskedelmi bankokat. Akkor olcsóbban és kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt nyúj­tani. A betétek kamata maga­sabb, a kölcsönöké alacsonyabb lesz. A saját bankunkban sze­retnénk elhelyezni a nyugdíj- pénztár megtakarításait, a nö­vénybiztosító egyesület tartalé­kait. Célunk, hogy az ide beho­zott pénzt az emberek a mező- gazdaságba forgassák vissza. Az országban már négy helyen megalakult a hitelszövetkezet. Mindegyiknek csatlakoznia kel­lett a betétvédelmi alaphoz. A későbbiekben megalakul az or­szágos hitelszövetkezetet is. A mezőgazdasággal foglal­kozók részére a Baranya me­gyei Termelők Szövetsége ön­kéntes nyugdíjbiztosító pénztárt alapít. Hozzá kívánják segíteni a tagokat, hogy a föld hasznából jussanak kiegészítő jövedelem­hez. A tagdíj összege az adó­alapból leírható, ami legfeljebb az évi bér 25 százaléka lehet. A pénztárnak a befolyt összeg je­lentős részét államkötvénybe kell befektetni. A kötelező fu­tamidő 10 év. Sz. K. gozni a marketing stratégiát, hogy kik az új tulajdonosok, hogy külföldiek veszik meg a magyar cégeket, vegyes vállala­tok alakulnak, avagy dolgozói részvények többségével kerül magánkézbe egy-egy cég, de az is befolyásolja, hogy a vevő szakmai vagy pénzügyi befek­tető. A szövetség nemzetközi­leg elfogadott képzettséget adó oktatási rendszert dolgoz ki, s ez ügyben egy holland céggel tárgyalnak. Az oktatásban részt vevő tagok nem ingyen ugyan, de kedvezményes áron sajátít­hatják el a tudnivalókat. portos képzésekben csaknem 17 ezer fiatal vett részt, az egyéni továbbképzéshez mintegy 5500-an kaptak támogatást. A munkaügyi központok az idén cselekvési programot dolgoztak ki, és már az év elején felmérték a pályakezdők várható létszá­mát, valamint a rendelkezésre álló munkahelyeket. Minden megyében széles körben tájé­koztatták a munkaadókat arról, hogy milyen támogatásokra számíthatnak, ha pályakezdő munkanélkülieket alkalmaznak. A tapasztalatok szerint sok vál­lalkozó ma sem ismeri ezeket a lehetőségeket. Marketinges közgyűlés Pályakezdők állásbörzéi A magángazdálkodónak nem könnyű az élete A Pécs-kömyéki, a sertéshiz­laláshoz eddig sörtörkölyt (tré- bert) is használó magángazdák nagyon elkeseredettek: a sör­gyár hónapok óta nem ad nekik trébert, az ahhoz szokott állatok nem eszik meg a drága tápot.- Mindig nagy harc volt a sörtörkölyért. Már éjjel oda kel­lett állni - a környék lakói zúgo­lódtak is emiatt -, azért hogy jusson, mert a szövetkezetek kaptak először - mondja Ke­resztes János magángazda. - Aztán egy tollvonással meg­szüntették az egészet, mondván: a szövetkezetek termelik meg az alapanyagot. Ha nem kapunk trébert, kénytelenek leszünk ab­bahagyni a hizlalást, mert nem éri meg. A sertés átvételi ára egyáltalán nem fedezi a költsé­geinket, akiknek nincs földjük, azok csak ráfizetnek. Malacot 2000 forint alatt nem lehet venni, egy mázsa táp ugyan­ennyi. Amíg egy nyolchetes ma­lacból 110-100 kilogrammos hízó lesz, ahhoz 4 mázsa takar­mány kell. Keresztes János 15 évig csak a sertéstartásból élt. Most kény­telen volt elhelyezkedni, bizton­sági őr lett. Még van 34 süldője és 3 kocája. Úgy érzi teljesen kiszolgáltatott a helyzete.- Az állatok közül sok elhul­lott, rossz nézni ami most az ólakban van. Kitúiják a vályú­ból a drága tápot. Naponta visz- szük ki a trágyával együtt. A sörtörkölyt nem ingyen adták, fizetni kellett érte. Voltak tu­dom olyanok is, akik elhozták és viszonteladóként értékesítet­ték, de ezeket másként is ki le- hett volna szűrni! - folytatja Keresztes János. - Miért nem kaphatnak hetente egyszer, csak a magángazdák sörtörkölyt? Valami kompromisszumot kel­lene találni. Szívesen beszél­nénk a gyár vezetőjével. Tóth József 25 éve magán­gazda. Évente 150-200 sertést, 15 havonta 15-20 bikát adott le eddig. A trébert 20 évig hordta a sörgyárból, nagyon érzi a hiá­nyát.- Arra hivatkoznak, hogy nem visszük zárt hordókba, mi mindig abban szállítjuk, de ha kell veszünk olyant, amilyet ők elfogadnak. Egyik-napról a má­sikra nem lehet az állatokat átál­lítani. Az átvételnél, az EUROP szabvány bevezetésével is mi húzzuk a rövidebbet. Az új mi­nősítési rendszerrel a kisterme­lőnek esélye sincs az első osz­tályra, a többiért fizetett árral mindent elbukhat. Az utolsó dö­fés volt a tréber megszüntetése. Az országban munkanélküliség van. Ez a megszállott 60-70 ember megpróbált talpon ma­radni! Támogatást sem kapha­tunk, csak azok, akik most kez­dik. Székely József magángazda tehenet, disznót, birkákat tart Perekeden, előre ki is fizetné a tréber árát, csak kapjon. Még nem tudja, hogyan, miként lesz a későbbiekben.- A sörtörköly mennyiség egész évben azonos, de nyáron kevesebbet vittek, míg télen többet - mondja Rudnay János, a Pannónia Sörgyár Rt. vezér- igazgatója. - A környéken élők is sokat panaszkodtak, ezért kötöttünk szerződést 6-7 na­gyobb partnerrel. Esetleg meg­keressük, és megkérjük őket, hogy a miénkkel egyező felté­tellel vásárolhassanak tőlük trébert a magángazdák. Nem akarjuk, hogy hátrányba kerül­jenek, de most az elsődleges cél a gyár gazdasági talpra állí­tása. A sörtörkölyt szállítók közül megkérdeztük azt, aki Pécshez a legközelebb van. Mint a kép­viselője elmondta: nem tudják vállalni a magángazdák rend­szeres ellátását. Sz. K. Tóth József 25 éve foglakozik állatokkal Fotó: Szundi « I í i t

Next

/
Thumbnails
Contents