Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-30 / 88. szám
10 üj Dunántúli napló Választási fórum 1994, március 30., szerda Agrárszövetség Dolgozzunk együtt! Az Agrárszövetség előnye a 94-es választásokon egy dologban behozhatatlan, abban, hogy képviselőjelöltjei gyakorlati szakemberek, akik ismerik pártjuk programjában meghirdetett feladatok megvalósításának feltételeit, a megoldások módját. A képviselőjelöltek jelentős része falun választói között él, találkozik naponta a felmerülő problémákkal, nem tud és nem is akar kitérni Ígéretei számonkérésétől. A választási kampányban gyakoriak az ígérgetések. Mi ezt az Agrárszövetség anyagi helyzete miatt nem tehetjük meg, de ígérni mi is akarunk. Mi azt igéijük, hogy a mező- gazdaságot, a vidéket fogjuk képviselni. Az Agrárszövetség, amely a vidék gazdagodását- várja, ezen keresztül az esélyegyenlőséget akarja megvalósítani a vidék és Budapest között. Ha kialakul a vidéki polgárság, polgári életforma, az előnyös lesz a nagyvárosok lakosságának is. Számít az Agrárszövetség azoknak a szavazatára, akik egyetértenek célkitűzéseivel. Aki ránk szavaz, az a kenyerére szavaz. Jól esik hallani az egyéni gazdák helyeslő véleményét, azokét akik azelőtt csak a kisgazdapártban reménykedtek, hogy ténylegesen azonosak céljaink. Felvállaljuk a Kisgazda- párt haladó hagyományait, de nem tévesztjük össze a magán- tulajdont a kicsi tulajdonnal. Csak a korszerű, méretében versenyképes gazdaságoknak van jövője. A Kisgazdapárt múltjából példaértékűnek tartjuk azt, hogy a Kisgazdapárt vállalta először a vidéki szegényparasztság képviseletét a Szempont: a jó megjelenés, a rendezett családi élet Ne ígérj ötlábú tehenet! Az SZDSZ megyei listája Nem „pártkatonák” Magyar Demokrata Fórum Megújult alapokon szerves továbbépítést! A választások előtt néhány héttel sok szó esett a képviselőjelöltek személyes megjelenéséről, kapcsolatteremtési készségéről is. Valóban akkora jelentősége van ennek, mint azt feltételezzük? S ha igen, mit tegyen a képviselő- jelölt? - kérdeztük Levendel Adámot, a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet igazgatóját.- 1990-ben a választók még kevésbé ismerték a pártokat, csak azt tudták, hogy a rendszerváltozásra kell szavazni. Ma már az egyéni jelölteknek nemcsak saját népszerűségüket kell „felépíteniük”, hanem meg kell küzdeniük pártjuk „népszerűségével” is. Ma nincsen biztos többséggel rendelkező párt, a legerősebb politikai szervezetek is csak a szavazóknak alig egy harmadát tudhatják maguk mögött. Ezért a kevésbé ismert pártok képviselőinek el kell hitetniük a választókkal, hogy egyénileg is többet tudnak tenni, mint amit általában a pártok ígérnek. Ez nem könnyű feladat, erre csak nagyon határozott egyéniségű, nagyon meggyőzően érvelő, politikailag tapasztalt jelöltek képesek.-Az ismert és kevésbé ismert pártok mellett feltűntek új, ma még ismeretlen szervezetek is. Milyenek az ő esélyeik?-Jelöltjeiknek nagyon nehéz a dolguk. Nem is tudom, hogy a választási hangzavarban miként tudják majd megismertetni önmagukat, hiszen a pártok agitációs módszerei lényegében azonosak.-A jelöltek személyiségének ebben azért mégis lehet némi szerepe. . .- Vannak olyan értékek, amelyekről tudjuk, hogy fontosak. A férfi jelölteknek több az esélyük, mint a nőknek, a fiataloknak, vagy a középkorúaknak előnyük van a nagyon ifjakkal és az öregekkel szemben. A magasabb emberek kedveltebbek az alacsonyaknál. Mindez azonban nem „törvény”, hiszen Churchill sem volt óriás termetű és amikor megbukott, nem azért bukott meg, mert öreg volt.- Mi a véleménye a személyes kapcsolatteremtés módjairól, eszközeiről?- Ebben jelentős szerepe lehet a tömegkommunikációnak, annak, hogy kit, miként állít a választók elé. Lehet valaki az életben jó humorú, vonzó ember, de ha szigorú vizsgáztató képében, vagy hordószónokként mutatják be, aligha számíthat sikerre a politika porondján. Ma már képtelenség elhanyagolt külsővel megjelenni, de ugyanígy elvárhatják a jelöltektől - bizonyos körben - a vallásosságot, valamint a rendezett családi életet, a jó beszédkészséget, a pontosságot is. Ezek mind olyan dolgok, amelyeknek némi jóakarattal meg lehet felelni.-Sokan úgy hiszik, hogy ígérgetésekkel sok mindent el lehet most is érni.- Ma már a választók pontosan tudják, ki ígér ötlábú tehenet... Koós Tamás két világháború között, megszervezte a parasztfiatalok téli továbbképzését, érzékenyen reagált a vidék szociális gondjaira, ellenzéki szerepet vállalt az akkori uralkodó osztállyal szemben. Az Agrárszövetség kampányindító nagygyűlésén Boros Imre, a Kisgazdapárt egyik volt jeles vezetője, aki az Agrárszövetség képviselőjelöltje, azt mondta, hogy Kisgazda-gondolatokat legpontosabban az Agrárszövetség programja tartalmazza és a megvalósításukra és itt van a legnagyobb esély. Bízom abban, hogy a kisgazdák, a gazdálkodók jelentős része felfedezi a közös érdekeltséget, azt hogy mi nem egymás ellenfelei vagyunk, hanem sorstársak. Sorsunk abban közös, hogy mi csak a munkánk által tudunk megélni. Kiszorítottak bennünket az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem hasznából, melyben a mi pénzünk, a munkánk is benne van. Az élelmiszeripari üzemek jó A Szabad Demokraták Szövetsége a múlt hét végén nyilvánosságra hozta az országgyűlési választások Baranya megyei listáját. A lista élén az egyéni választókörzetekben indulók kaptak helyet: Dr. Wekler Ferenc mohácsi vk„ Bretter Zoltán pécsi vk„ Kovács Sándorné komlói vk„ Dr. Faragó László pécsi vk., Dr. Szepesvári Zsolt siklósi vk., Dr. Németh Tibor pécsi vk„ Veszprémi Zoltán szigetvári vk. A megyei lista további helyére az SZDSZ olyan személyeket állított, akik saját szakterületükön megbecsülést szereztek, tőben nemcsak lakóhelyükön, hanem határainkon túl is ismertek. így Pál Zoltán szobrászművész, akinek jelenleg kiállítása van Stockholmban és Luxemburgban. A pécsi művész élet másik szeretett személyisége Stenczer Béla színművész, aki amatőrművészből vált a Pécsi Nemzeti Színház népszerű táncos-komikusává. Az SZDSZ programjában a gazdasági kérdések központi szerepet kapnak, ezt is jelzi, hogy a listára több vállalkozó, közgazdász, mérnök krtült; a mohácsi Bittner Péter és Somogyi László, Pécsről Papp Béla és Petrovits József. A Szabad Demokraták számára fontos a lelkiismereti és vallásszabadság ügye, ezt a baranyai listán is jelezni kívántuk. Balikó Zoltán evangélikus lelkész személye is bizonyítja, hogy liberalizmus és kereszténység összekapcsolható fogalmak. A listára több orvos is került; Dr. Novákné dr. Karbuczky Zsuzsa neve nemcsak a komlói véradók előtt ismert, Dr. Varga Levente gyermekorvos, aki a része úgy épült, hogy milliókkal kellett hozzájárulni építésükhöz az állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek tehát a vidéki lakosságnak. És most elorozták előlünk, miután gyakran előzőleg tönkretették őket az olcsóbb vételár érdekében. A példákat közös sorsunkra még lehetne sorolni, de úgy gondolom, elég, ha befejezésül még megemlítem azt, hogy az Agrárszövetség képviselőjelöltjei nagyobb részének szülei tagjai voltak a kisgazdapártnak, kuláklistán szerepeltek, ugyanúgy károsodtak, mint mások, de gyerekeiket taníttatták azért, hogy legyenek újra olyanok, akik mernek szólni a falvak, a kisvárosok lakói és a mezőgazdaság érdekében. Jó mezőgazdaság nélkül nincs fejlett polgári társadalom. Aki újra kötényből akar vettetni a falusi emberekkel, az célt és irányt téveszt. Dr. Herger László az Agrárszövetség jelöltje 5-ös, mohácsi vk.-ben Kerpel Fónius Ödön Gyermek- kórház fertőzőosztályának főorvosa, de itt említeném dr. Nemes Zoltán főállatorvos nevét is. Dr. Heindl Péter a kisebbségi ügyek szakértőjeként került a listára, jogászként és tanárként Ormánság fejlődéséért dolgozott az elmúlt években, jelenleg a Gandhi Gimnázium munkatársa. Sportszeretetükről is többen ismertek az SZDSZ jelöltjei körül, Bittner Péter a Mohácsi Tornaegylet, Petrovits Józsefe Pécsi Városi Teniszklub elnöke, Dr. Novákné pedig többszörös országos bajnok senior úszóversenyeken. A címként jelzett „nem pártkatonák” titulussal azt kívántam jelezni, hogy a lista összeállításánál a párttagság ténye nem játszott szerepet, többségük nem is tagja a Szabad Demokraták Szövetségének, de mindannyian liberális gondolkodásúak, jó szakemberek és tenni akarnak, tenni tudnak környezetünkért, értünk. Werner József országgyűlési képviselő SZDSZ megyei ügyvivő Várjuk a választókat Dr. Faragó László az 1. számú választókörzetben induló szabad demokrata képviselőjelölt minden szerdán 16 órától várja az érdeklődőket a Felsőmalom u. 13-ba. ■fc Picola Perla étteremben (volt Mecsek étteremben) várja jövendő választóit minden kedden 17 órától dr. Németh Tibor, az SZDSZ képviselőjelöltje (2.vk.). Mert akárhány párt is vetélkedik a demokrácia nemes (és a demagógia nemtelen) szabályai szerint - a „függetlenekről” nem is beszélve -, az ország előtt álló feladatok oly egyértelműek, hogy valójában csak pár lehetőséget kell végiggondolni, mérlegelni, követve az átalakulás belső logikáját. Az egyik lenne, amivel akár egy éve is a Fidesz vezére játszadozott: „még a síneket is fel kell szedni” - oly rossz irányban halad az ország. Akkor is tudta, hogy ez lehetetlen, de mondta. Miért ne, olyan jól hangzik! Ma már nem mondja. Egy másik lehetőség lenne a „Nagy Liberális Kísérlet” - a csökkentett adókkal operáló csökkentett állam maximális teljesítményére épülő szelídített vadliberalizmus (helyi adók nélkül is gondoskodó önkormányzatokkal a háttérben); egy olyan párt programja, amelyik 1990-ben választási fogásként a leghangosabb antikommunista kampányt folytatta, s mára a legközelebb került az MSZP-hez. A harmadik lehetőség lenne annak a pártnak a programja, amely az MSZMP hivatalos jogutódjaként csak annak vagyonát vállalta, de a tevékeny részvételükkel kialakult csőddel való szembenézést mindmáig elmulasztotta. Gondoljuk meg az ellentmondást: a reformkommunisták pártja mint a szociális piacgazdaság legelkötele- zettebb híve. Vagy mégis igaz a rejtett szándék, hogy ők valójában a „demokratikus szocializmus”-! óhajtanák megvalósí- teni, amiről Horn Gyula hajlandó lenne nyilvános vitát folytatni. Ez röviden: a leheletfinom visszarendeződés alternatívája. Mindezekkel szemben adott a reális, szerves, teremtő folytatás, a kiteljesítő építkezés esélye. Ez röviden: az MDF programja. Hiszen minden sulykolt sztereotipiával ellentétben gyökeres, alapvető (s alapvetően visszafordíthatatlan) előremozduló, pozitív változások történtek hazánkban az elmúlt négy évben. Meghatározóan az MDF programja szerint megtörtént, s nagyrészt stabilizálódott a tár- sadalmi-gazdasági-kulturális Fórumok Dr. Abaligeti Gallus, a 3. sz.vk. KDNP-képviselőjelöltje választási gyűlésen ismerteti programját csütörtökön 18 órakor Pécsett, az Illyés Gyula utcai általános iskolában. * Dr. Németh Elemér, a Köztársaság Párt képviselőjelöltje szerdán 18 órakor a lánycsóki szerkezetváltás: a rendszerváltozás és változtatás folyamata. A tömegkommunikáció egy részének komoly felelőssége van abban a tekintetben, hogy elmulasztotta az átalakulás hihetetlen bonyolult és elkerülhetetlenül kemény, megpróbáló folyamatát közérthetően és tárgyilagosan bemutatni. Mintha nem egy ütemben kellett volna lebontani a pártállam politikai szerkezetét és eltakarítani a szocialista tervgazdálkodás végtermékeként ránkhagyott csődtömeget; mintha el lehetett volna kerülni egy masz- szív politikai képződmény politikai átépítését, létrehozva a többpárti parlamentáris demokrácia intézményrendszerét, (szajkó mondja: nem a gazdasággal törődnek) Nyilvánvaló: ma már az MDF programja is elsődlegesen a gazdasági kérdésekre koncentrál ( a dolgok belső logikája, szerves logikája szerint). Mintha az áttörökített adósság-csődtömeg és az üres államkassza rögtön lehetővé tette volna a vállalkozók optimális hitelfeltételeinek és a nyugdíjasok milliós tömegének körülményeik látványos javítását. Mintha ezek nem az eredeti tőkefelhalmozás függvényében lennének csak javíthatók, (de szajkó mondja: vállalkozásellenes, szociálisan érzéketlen). Nyilvánvaló: ma már - több mint hatmilliárd dollár tőkefedezettel - az MDF programjában is szerepel a vállalkozói adóterhek csökkentése és az inflációkövető szociális támogatások kiteljesítése. Ma már könnyű azt ígérni, hogy két éven belül érezhetővé válik a fellendülés eredménye az átlagpolgár számára is. Célegyenesben az EXPO felé annak legmakacsabb ellenfelei (bizonyára emlékszünk még, hogy kik) az idegenforgalomról mint húzóágazatról elmélkednek. Az MDF megküzdött az EXPO-ért, ma nem kampányfogásként beszél az idegenforgalomról, hanem programja szerves, alkotó részeként. Az MDF programja ebben a szellemben a szerves, teremtő továbépítés programja. P. Gábor Pál MDF Pécs Déli Csoport népházban, 20 órakor a bólyi sörözőben tart lakossági fórumot. * Somlai Ferenc, az 5. vk. (Mohács) független képviselő- jelöltje március 31-én csütörtökön a mohácsi művelődési házban az „Ideológia- és pártpoli- tikamentés társadalom” megteremtésének lehetőségéről és előnyeiről tart vitaestet. Történelmi Kisgazdapárt A mezőgazdaság felemelkedéséért Magyarországon a földművelés, élelmiszertermelés, az ezt kiszolgáló ipari, élelmiszeripari és kereskedelmi tevékenység mindig is alapvetően meghatározta a nemzet életét, jólétét. A falvainkban élő mintegy 3,8 millió ember boldogulása mellett a kapcsolódó munkát végző családokban további mintegy 2 millió honfitársunk élete, sorsa függ a mezőgazdaság jelenétől, jövőjétől. A hazai jó élelmiszer-ellátás mellett az ágazatnak alapvető feladata az adósságszolgáltatásban van. Ennek megtartása, javítása nemzeti érdekünk. (A kivitel-behozatal egyenlege +1,18, +1,34, +2,0, +0,8 M US-dollár volt az 1989-93 közötti években.) A nemzetgazdaság exportjának 25 %-át adja az ágazat. Jelen helyzete számos beavatkozást tesz szükségessé. Agárprogramunk alapja: Hitel a jövőhöz - jövedelmet a családok boldogulásához - biztonságot a megélhetéshez szavakkal tömöríthető. A falu, a vidék emberének sorsa közös, érdekképviselete is «egységes legyen. Mi ezt valljuk! Fontosabb teendők: 1. A teljes ágazat - kiszolgáló ipar, termelés, feldolgozás és kereskedelem - államigazgatásáért felelős szakértői Földművelésügyi Minisztérium és tájintézetek felállítása. 2. Az átalakítást átfogó agrárprogram kidolgozása, ezen belül:- Az ország különböző természeti, társadalmi, gazdasági helyzetének megfelelő működőképes gazdasági modellek (magán, társult ...stb.) szociális célú gazdasági megoldások kidolgozása, megvalósítása, feltételeinek biztosítása.- Kárpótlási és részarány földtulajdon-földhasználat azonnali gazdálkodást biztosító rendezése.- Magán- és társult gazdaságot építők részére a szövetkezeti vagyon hozzáférhetősége.- A termelési alapok súlyos leépülését az agrárprogramnak megfelelően állami beavatkozással pótolni kell. - A fölhalmozódott hitel- és adósságállományt rendezni kell.- Az agárfinanszírozás átfogó reformja, a jövedelmezőség elérése alapvető téma. az exporttámogatást 4 év alatt 15-20 %-ra kell emelni.-A feldolgozóipar (hús, cukor stb.) kereskedelem eladása a termelők kiszolgáltatottsága, profitvesztése konkurrens magán- és társult tulajdonú ipar és kereskedelem kialakítását igényli.- Az agrárágazat jövedelmezőségének elérése, az adózás mértékének módosítása elengedhetetlen.- Állami többségű magyar magánberuházással magyar erő- és munkagép és technológiai iparág létesítése.- Parlag és rosszul hasznosított területek energiatermelésbe állítása (gázolaj, fűtőanyag kiváltása)-Magas feldolgozási szintű, belterjes, magas élőmunkát tartalmazó árutermelés kiszélesítése.- Export növelése érdekében termelőcentrikus alapon piacképes árualapok növelése, feltételrendszerének kormányzati munkával történő javítása.- Önálló „gazdabank” hálózat kiépítése, fejlesztési alapok - kamatkedvezmények növelése, kiszélesítése termelés-fel- dolgozás-kereskedelem körére.-Garantált árak, kvóták, piaci rendtartás széleskörű gyakorlattá tétele.- Gazdaképzést, szakmai színvonalt, szakemberképzést az agrárkutatás intézményeit a tálca szervezze, irányítsa. 3. A magyar gazdaság importja 90 után 3-4 milliárd dol- lár/év mértékben növekedett. Ezen belül a mezőgazdasági célú és élelmiszer behozatal magas, a hazai termék védelme nincs kellően biztosítva. Ki kell dolgozni és működtetni a hazai gazdaság védelmét, az agrár- gazdaság importvédelmének új rendszerét. 4. A vidék, a falu élete összetett. Az alapvető társadalmi kérdések megoldása közül kiemeljük:- az elmaradott térségek kiemelt fejlesztésének beindítását,-az infrastruktúra (út, telefon stb.) fejlesztését,- a gazdakör-falugazda hálózat kiszélesítését, gazdaságépítő feladatát,- a szociálpolitikát, a munkanélküliek és nyugdíjasok gazdasági lehetőségeinek fejlesztését,- az oktatás, egészségellátás, falu népmegtartó képességének témáját,- a termőföld, környezetvédelem beruházásaink növelését. 5. A múltból származó Budapest és nagyvárosok fejlesztése prioritását biztosító állami, beruházási gondolkodás és gyakorlat mérséklése, felszámolása. A magyar nép több, mint a fele falvakban, kisvárosokban él. A beruházási, gazdaságépítési lehetőégek és javak terén is legalább ilyen mértékű legyen a vidék jussa. Pető Sándor ügyvezető megyei elnök I ) í 4 I
