Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-27 / 85. szám

Munkalehetőséget is hoz a jó idő Baranyában és Somogybán idénymunkát kínál a mezőgazdaság és az idegenforgalom A tavasz, a jó idő beköszön­tése minden évben új reményt hoz a munkanélküliek számára. A hideg téli hónapok elmúltával ugyanis nemcsak a természet, de a munkaerőpiac is megélén­kül valamelyest. Ismét lehető­séget kínálnak a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymun­kák. Régiónk megyei munkaü­gyi központjaiban az iránt ér­deklődtünk, hogy az új lehető­ségek megjelenése milyen vál­tozásokat hozott a munkaerőpi­acon.-Térségünkben minden év­ben komolyan érezteti hatását az idénymunka időszakának kezdete - mondta Gyöngyösi Pétemé, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatója. -Ez csak kisebb részben köszönhető az idegen­forgalom élénkülésének, sokkal inkább az építőipari és mező- gazdasági munkák beindulásá­nak. E két utóbbi tényező szá­mot tevő hatása különösen Sik­lós és Sellye környékén érzé­kelhető, ahol az utóbbi időszak­ban szembetűnően megnöveke­dett az elhelyezkedő munkanél­küliek száma. Az ilyen tartalmú hírek ör­vendetesek Baranyában, ahol ugyan nagyobb létszámú leépí­téseket nem jelentettek az utóbbi hetekben a munkáltatók, ám a korábbi bejelentések Komló és Szigetvár környékén még mindig éreztetik hatásukat. Nagyszámú munkanélkülit fel­vevő új beruházás pedig nem indul a megyében, így az itteni munkaügyi szakemberek in­kább az erősödő vállalkozói ré­teg munkahelyteremtésében bíznak. Somogy megyében a munka­ügyi szakemberek nagyon szá­mítanak az idénymunka jóté­kony hatására. A mezőgazdaság beindulása ugyan nem jelent számottevő változást ebben a megyében, az idegenforgalom azonban annál inkább. A Bala- ton-parti üzletek, szórakozóhe­lyek, kempingek ezerszámra szívják fel a munkavállalókat, akiknek jórésze korábban állás­talan volt. Ugyanez mondható el a somogyi építkezésekről, amelyek tavasztól őszig a tó déli partjára koncentrálják az idénymunkásokat. Ami öröm az egyik oldalon, üröm a másikon, hiszen ebben az időszakban erősen teret hódít a fekete munkavégzés. Ez a tény előtérbe helyezi az ilyen témájú ellenőrzések fontosságát a 12 százalékos munkanélküli­séggel bajlódó megyében. Az idénymunka Dél-Dunán- túlon legkevésbé Tolnában érezteti kedvező hatását. Pedig ebben a megyében a legmaga­sabb, 14,6 százalék a munka­nélküliségi ráta. Ennek ellenére itt is kedvező hírekről tudtak beszámolni a megyei munkaü­gyi központ szakemberei. Tol­nán egy német-magyar finom- mechanikai cég beruházásában 200 új munkahely létesül, ugyanennyi ember felvételét tervezi az európai hírű szek­szárdi Samsonite gyár is. Ez a két fejlesztés jelentősen javítja a megye mutatóit, ahol különösen a kistelepülések térségeiben rossz a helyzet. Kaszás E. Sétahajózás a Sió érintetlen részén Egésznapos programokat szervez látogatóinak a vadregényes Gemenci Kirándulóközpont Elektrotechnikai és DÉDÁSZ- történeti Múzeum Méltó megemlékezésre ké­szül a DÉDASZ Rt. a dél-du­nántúli áramszolgáltatás kerek századik évfordulója alkalmá­ból. Az egész éves rendezvény- sorozatot színesíti majd, hogy a 100 esztendő írásos és tárgyi emlékeiből jubileumi albumot, illetve ipartörténeti kiállítást ál­lítanak össze. A szolgáltató részvénytársaság hatósugarának területéről, Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből gyűjti össze a visszaemlékezéseket, rekvizitumokat. Frontok követik egymást A hét végén a gyors egymás­utánban robogó frontok szeles, változékony időt okoznak. A kevés napsütés mellett többször lesz borult az ég és esőre, zá­porra is gyakran számítani kell. A szél időnként viharossá foko­zódik. Hajnalonként még enyhe lesz az idő, a nappali felmele­gedés azonban néhány fokkal már visszaesik. A jövő hét első napjaiban mérséklődik a szél, ezért erősödik az éjszakai lehű­lés. Hajnalban már többfelé kell néhány fokos fagyra számítani, s napközben is csupán 10 fok körül alakul a hőmérséklet. A hét második felében változóan felhős időre van kilátásunk. A hétvégi frontok figyelmet­lenséget, széfszórtságot okoz­nak. Fáradtak, aluszékonyak le­szünk, fejfájással, rossz látással bajlódunk majd. Az arra érzé­kenyeknél nem lesz ritka a szív­táji panasz, végtagi fájdalom sem. A jövő héten frissebbnek, elevenebbnek, éberebbnek érezzük majd magunkat. Az idegenforgalmi szezon kezdetétől újabb látványosság­gal bővül a Gemenci Kirándu­lóközpont kínálata. Míg eddig csak a Sió-zsiliptől a Dunára szerveztek rendszeres hajóki­rándulásokat, a jövő hónap ele­jétől a szinte teljesen érintetlen növény- és állatvilágával az ed­dig elzárt Sió-szakasz is meg­nyílik a természeti kincsek iránt kíváncsi látogatók sokasága előtt. Idén április 8-tól a kiránduló­központ komplex programjába illeszkedik majd a hajókirándu­lás a Sión az árvízkapuig és vissza. Igény esetén a későb­biek során esetleg nyújtható is lesz a vízitúra, a tárgyalások most folynak a két szakaszt ösz­szekötő zsilipelés folyamatos megoldásáról. Az 50 férőhelyes Déry moto­rost a bajai Sétahajó Bt. üzemel­teti majd. A kishajó ezelőtt a Duna budapesti szakaszán köz­lekedett az Akadémiánál. Az új tulajdonos a szezon előtt telje­sen felújíttatta a vízijárművet, a félig nyitható hajótesten többek között bársony bevonatú ké­nyelmes székek, elegáns bár várják a kirándulócsoportok tagjait. A Gemenci Kirándulóköz­pont példája szemléletesen mu­tatja, hogy egy-egy idegenfor­galmi adottságra összefogva mi­lyen jól rá tud épülni több vál­lalkozás is. A látogatók számára látvá­nyokban és élményekben gaz­dag, tartalmas időtöltést biztosít a hajókirándulás a Sión, a ge­menci erdőt átszelő kisvasút, a rezervátum élővilágát bemutató vadaspark - a jó idő végleges beköszöntésével rövidesen is­mét kiköltöztetik Gemencre az állatokat a Pécsi Zoo-ból -, a ló- fogatos kirándulás, nem is be­szélve a vízpartokon, erdőben tett önálló sétákról. Ezek a vál­lalkozások által biztosított lehe­tőségek külön-külön, de egyben is elérhetők. A Gemencre látogató cso­portok számára a kirándulóköz­pontban működő Trófea ven­déglő állít össze az előre jelzett igény szerint tartalmas, emléke­zetes programokat. Kaszás E. Fotó: Läufer László A szép kardok a mester kedvencei Réti László géppisztolyt is készít Cipészből fegyverkovács Bonyhádon saját kivitelezésű lőfegyverek, kardok készülnek el Réti László keze alatt, aki egyébként békés foglalkozást folytat - gondnok a bonyhádi művelődési házban. Érdeklődé­semre elmondta, hogy gyer­mekkora óta szereti a fegyvere­ket. Tizenhét éves volt, amikor elkészítette első önműködő pisztolyát. Húsz éves korában a szekszárdi Babits Művelődési Házban amatőr kalandfilmek forgatásában segédkezett. Ere­deti foglalkozása cipész. Elsősorban az anyag meg­munkálása okoz neki örömet, szép látványnak tartja az. acél, a réz és a fa találkozását. De azért felismeri a fegyvert a hangjáról is, bár nincs zenei tehetsége. Azt vallja, hogy az ő hangszere a 45-ös colt. A volt Magyar Honvédelmi Szövetségben sikeres sportlö­vész volt, majd ugyanitt fegy­verjavítással foglalkozott Ak­kor még tiltották a fegyvergyűj­tést. El is vesztette állását. Az­óta változtak az erre vonatkozó előírások, és ő is nagyon vi­gyáz. Fegyvereit hatástalaní­totta, és nem adja el azokat sen­kinek. Tagja a Budapesti Fegy­vertörténeti Múzeum Fegyver­barátok Klubjának, ahol a tagok szigorú szabályok betartására kötelezték magukat. Új típusú géppisztolyokat tervez, de nem hiszi, hogy ezek forradalmasítanák a fegyver- gyártást. A modern pisztolyokat ugyanis préselt lemezekből és műanyagból gyártják, hogy mi­nél könnyebbek legyenek, ő pedig tömör acélt használ fel. Kedvenc fegyvertípusait le­másolja. Legjobban az amerikai coltokat szereti, de a második világháborúban használt német Walther típusú pisztolyok mű­szaki megoldásai is elnyerték tetszését. A Smith and Wesson amerikai rehdszerű fegyvereket is kedveli, és a géppisztolyok „királyát”, a Thompson gép­pisztolyt is le akarja másolni. A pisztolygyártás két terü­letre oszlik, tudtam meg tőle. Külön foglalkoznak a csőgyár­tással és külön magával a szer­kezettel. Ő sem készít csöveket. Saját műhelyében kizárólag kézi megmunkálással valósítja meg szerkezeti terveit. A pisztolyokon kívül dísz­kardokkal is foglalkozik, ame­lyek a lakás falait díszíthetik. Tíz éve különböző típusú nyer­geket csinál. Szokatlan az ame­rikai fajta, ahol a lasszó számára képeztek ki helyet. Nemcsak a fegyvergyártás gyakorlatában jártas, hanem a szakkönyveket is tanulmá­nyozza. Pontos műszaki rajzo­kon tudja ábrázolni a különböző géppisztolyok felépítését. Hogy honnan ered vonzalma a fegyverek iránt, nem tudja megmondani, de biztos abban, hogy nagyon sok embert érde­kel ugyanez a téma. Ő szelíd embernek tartja magát, és ál­lítja, hogy a fegyvergyűjtők kö­zül sem került ki még eddig bű­nöző. >,A fegyver önmagában nem rossz dolog, szükségünk lehet rá. Az a baj, hogy helyte­len ügy érdekében is használ­ják”, vallott a fegyverhasználat­ról alkotott felfogásáról. U. G. Amerikában járt a Tanac A washingtoni vendéglátás más, mint a miénk Tíz napot töltött a pécsi Ifjú­sági Ház Tanac néptánccso­portja a Vízin zenekarral együtt az Egyesült Államok fővárosá­ban, Washingtonban, ahol hor- vát, szlovén és szerb táncokat adtak elő. Tapasztalataikról Szávai József, az együttes veze­tője számolt be.- Amerikában hatalmas az egyén tisztelete. Ennek vannak előnyei például a sorbanállás- nál, ahol az emberek legalább egy méteres távolságot hagynak egymás között. De vannak olyan hátrányai is, amiket mi is megtapasztaltunk - beszélt Szávai József a vendéglátás kö­rüli bonyodalmakról. Mivel az együttest az ottani magyar tán­cokat előadó Tisza tánccsoport baráti alapon hívta meg, az el­szállásolás is családoknál tör­tént. Az amerikaiak azonban, ta­lán mert annyira hangsúlyozzák különállásukat, nehezen enged­nek be házukba idegeneket. Az első napokban ezért gondot okozott, ki hol aludjon, egyen. Az ottani világban mindenki csak magára számíthat. A ven­déglátók jelmondata is az volt: „Nem kell az emberek kezét fogni!” A magyar csoport tagjai így hamar megtanultak a hatal­mas városban egyedül tájéko­zódni, közlekedni, hiszen senki sem segített nekik. Az előadásoknak sikerük volt. Nem azért, mert az ameri­kaiaknak éppen a magyar nép­művészetre lenne szükségük. Ők a jó minőségű műsorokat ér­tékelik, ez számít, és nem az, hogy ki honnan érkezett. Az amerikai rendezők úgy véleked­tek, a Tanac előadására min­denhol vevők lennének, ezért újra meghívták az együttest. Szávai József azonban azt gondolja, csak úgy tudnának még egyszer kijutni az USA-ba, ha egy ottani menedzser szer­vezné meg az útjukat. Önerő­sen, szponzorokat keresgélve nem menne ismét. Mostani út­jukra is nagyon nehezen jött össze a pénz, bár többen támo­gatták őket. A Baranya Megyei Közgyűlés, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségekért Alapítvány, az Ifjúsági Ház, a Titán Keres­kedelmi Rt., a Postabank, a Me­csek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt., a Baranya Megyei Agrárszövetség, vala­mint a Swissair segítette őket. Meghívójuk, az amerikai Ti­sza együttes főként amerikaiak­ból áll, és csak egy-két magyar származású táncol benne. Híres magyar táncosok tanították be nekik néptáncainkat. A Tanac látogatását sajnos nem tudják viszonozni, mert nem kapnak egyszerre szabadságot a csoport tagjai.- Mindenkinek ki kellene egyszer oda mennie! - állapí­totta meg Szávai József. - Ter­mészetesen mindenki elveszí­tené illúzióját Amerikáról, de az biztos, hogy hasznos tudásra te­hetne szert. U. G. «1W A pécsi táncosok egy csoportja Washingtonban, a Fehér Ház előtt 1994. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP Új VDN 3 Most Baján, a Sugovicán horgonyoz a felújított hajó

Next

/
Thumbnails
Contents