Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-03 / 61. szám
10 üj Dunántúli napló Társadalom 1994. március 3., csütörtök Várják a cukorbetegeket! Minden hónap első'péntekjén találkoznak a TESZ-székházban A közelmúltban megalakult Pécsett a diabeteszesek klubja. A jelenleg ötven fős klub tagjai azokat a lehetőségeket keresik, amelyek lehetővé teszik a cukorbetegség és különösen a szövődményei - például a vakság, a veseelégtelenség, - megelőzését, kezelését. E célok jegyében szeretnének szorosan együttműködni az orvosaikkal. A „diabétesz mellitus” az Egészségügyi Világszervezet (WHO) deklarációja szerint nagy és egyre növekvő egészségügyi probléma valamennyi korcsoport és valamennyi ország számára. Akik e betegségben érintettek, azok pontosan tudják, e megállapítás súlyát. A klub alakuló közgyűlésén az alapszabály és a célok megfogalmazását követően videofilmről bemutatták dr. Fövényi József egyetemi tanár „A test- reszabott diéta” címmel tartott előadását. A film a hazánkban, tizenegy más európai országban, az USA-ban és Japánban is kiadott hasonló című könyve alapján készült. A film megtekintését követően hét tagú vezetőséget választottak. Klubvezető: Kovács József, akit a következő levélcímen lehet elérni: 7632, Pécs, Aidinger János u. 52/8/32. A címét azért adjuk közre, mert döntésük értelmében a klubnak tagja lehet minden cukorbeteg, illetve hozzátartozóik, korra és nemre való tekintet nélkül. Aki részletek után érdeklődik, a fenti levélcímen kérhet tájékoztatást, illetve elmehet a klub összejöveteleire. A találkozóikat minden hónap első péntekén délután 2 órától tartják a székhelyükön Pécsett, az Apáca u. 15 szám alatt. Ez a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) székháza, s a földszinti nagyteremben találkoznak a klubtagok. A vezetőség pedig minden héten kedden délután 2-4 óra között találkozik a székház első emeleti 6/1-es számú irodában. Itt is tájékoztatják az érdeklődőket. A rendszeres orvosi előadások és konzultációk mellett - korlátozott számban ugyan - vércukorszint mérést is végeznek. A klub tagjai remélik, hogy a hozzájuk csatlakozni kívánó beteg társaik mellett olyan szakemberek érdeklődését is felkeltette a megalakulásuk és céljuk, akik segíteni tudnak nekik az életvezetésükben, akik előzetes egyeztetés alapján elmennének a klubba előadást, konzultációt tartani. Meglopták a portást Nagyon keserű hangvételű levelet írt rovatunknak Berényi István, nyugdíjas pécsi olvasónk. A múlt héten pénteken este Pécsett, amikor a Konzum Irodaház árkádja alatt be akarta zárni a vasrácsos kaput, egy pillanatra vissza kellett mennie a portára. A táskáját a lépcső tetejére tette, s mire visszaért már sehol sem volt. A táskában több kulcs, egy termosz és egy mágneskártya volt, amelyre a fizetésének felvételekor van szüksége. A termosz kivételével minden darab használhatatlan az ismeretlen számára, de levélírónknak tetemes kiadást jelent ezek pótlása. Abban reménykedik, hogy az illető vissza viszi a portára, vagy ha nem, akkor talán egyik este - ott ahonnét elemelte - bedobja az árkádok alá. így talán csökkenne benne az a keserűség, ami abból ered, hogy még 69 éves korában is dolgozni kényszerül, s eközben meglopják. A buszos Gyula Naponta találkozom vele a Bálicsi út végállomásánál. De a város bármely pontján szállók buszra, már nem lepődök meg, ha őt látom. Neki mindegy, hogy melyik buszra száll föl, a lényeg, hogy utazhasson. Indulóhelytől a végállomásig. Ott aztán kinéz egy épp induló másikat, arra kapaszkodik fel. Negyven évig dolgozott egy vállalatnál, ma már nyugdíjas. Egyedül tölti napjait. Eveken át azzal ütötte el az időt, hogy moziba járt. Mindig a legolcsóbb jegyet vette és az első előadástól az utolsóig a moziban ült. Számára természetes volt, hogy ugyanazt a fdmet naponta többször látta. Aztán emelkedett a mozijegy ára és ő más program után nézett. Kitalálta a buszozást. Az ellenőröket kedves ismerősként üdvözli. Nyúl a bérletéért, amit tőle már nem kémek, amire legtöbbször rá sem néznek. Tudják, hogy ő azt minden hónapban időben megveszi. Faragó J. A MNYEOSZ választási együttműködése a pártokkal „Mindenkivel szövetkezünk a nyugdíjasokért” Április 18-ikán tartják a pécsi egyesület közgyűlését Három hete lehet már, hogy értesültünk róla: a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége választási együttműködési magállapodást kötött a Magyar Szocialista Párttal, majd a párt országos választási listájának nyilvánosságra hozatalakor azt is megtudhattuk, hogy a szövetség elnöke, Bleyer Jenő, aki egyben a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnöke is, 19. képviselőjelöltként szerepel azon. Ezt követően a televízió A Hét c. műsorában egy vidéki, feltehetően kormánypárti irányultságú egyesület elnöke ingerülten tette fel a kérdést: ki kérdezte meg a nyugdíjasokat, hogy együttműködjenek-e a szocialistákkal? Maga Bleyer Jenő jelentett be ezután a tévé-hiradóban: a szövetség választási együttműködésre lépett a Szabad Demokraták Szövetségével is. Hát hogyan is van ez? Talán a nyugdíjasok fognak valamiféle hidat képezni a két nagy ellenzéki párt között? Ezeket egyébként is nagy igyekezettel iparkodnak koalíciós oldalról - persze az SzDSz számára hitelrontó célzattal - összeboronálni. Kérdésünkre Bleyer Jenőtől érdekes dolgokat tudhattunk meg:- Szeretném mindenekelőtt tényként leszögezni: a szövetségünkhöz tartozó egyesületek révén 280 ezer regisztrált tag nevében beszélhetünk, és nem a két és félmilliósnál nagyobb nyugdíjas tábor nevében. Jól tudjuk, hogy amint az egész nyugdíjas társadalom, a mi negyedmilliónál több tagunk sem képez homogén politikai egységet, megtalálható köztük minden párt szimpatizánsa. Ezért gondoltunk arra: szükséges a pártokkal az együttműködés, hogy a jelöltjeik közé kerüljenek nyugdíjas, vagy a nyugdíjas érdekeket jól képviselő személyiségek, másrészt maga a párt is képviselje az érdekeinket.- Világos a cél. Dehát miért éppen az MSzP-vel kezdték?-Ennek is egyszerű a magyarázata. Azzal kezdődött a dolog, hogy az együttműködési szándékunkat kinyilvánító levelekkel megkerestük mind a hat parlamenti pártot, de több parlamenten kívüli pártot is, amelyről sejtjük, hogy bekerülhet az új parlamentbe. Levelünkben másfél tucatnyi kérdésben foglaltuk össze, mit várunk a címzett pártoktól... Erre elsőként és teljes részletességgel az MSzP válaszolt, ezután az SzDSz, a Köztársaság Párt, a Király-féle MSzDP, s a KDNP is hajlandóságot mutat a tárgyalásra. Az MDF-től viszont csak egy levelet kaptunk, amely szerint ha elkészül a választási programjuk, megküldik a szövetségnek. A FIDESz nem jelentkezett, de mint Orbán Viktortól megtudtam, levelünk nem jutott el az elnök kezéhez, így újból megküldjük nekik. Visz- szatérve a kérdéséhez: a válaszok elemzése után léptünk kapcsolatba a pártokkal, először az elsőként válaszoló MSzP-vel. Az együttműködéseket tagságunk kezdeményezte, továbbiak várhatók még más pártokkal is, de ezek nem jelentik pártsemlegességünk feladását.- Ön az MSzP listáján szerepel. Tud más jelöltekről is?- Heves megyei elnökünk Tófalusi Emil a KDNP-nél szerepel, etikai bizottságunk elnöke a Köztársaság Párt egyik budapesti kerületi listájára került, Mihalovics Ervint, a Nyugdíjas Kamara elnökét az SzDSz támogatja, kecskeméti elnökünk, dr. Lap Jenő, és Békés megyei elnökünk dr. Pan- kotai István a helyi MSzP listán szerepel.- Milyen célokat fogalmaztak meg az együttműködésekkel?-Elsősorban a nyugdíjasoknak a választáson való részvételre történő mozgósítását, közös programok kidolgozását, a kampány idején jó együttműködést, a teljes nézetszabadság jegyében, kormányra kerülés esetén pedig a rendeletalkotásban a nyugdíjasokat érintő kérdésekben a szövetség meghallgatását.- Nem jelent-e valamiféle tudathasadásos állapotot együttműködni egymástól jelentősen eltérő felfogású pártokkal?- Egyáltalán nem érzek ilyesmit. Nem kötelezhetjük el magunkat egyetlen párt mellett, a tagság sem homogén, a Szövetség is képtelen minden réteg érdekét képviselni, ez pedig vonatkozik a pártokkal való együttműködésre is. Mindenkivel szövetségre lépünk egyetlen cél érdekében, s ez a nyugdíjasok ügye.- Milyen álláspontot foglal el a szövetség A Hétben önöket ért - legyünk finomak - kifogás ügyében?- Azt ugye mondtam már, mi a 280 ezer tagunk nevében beszélünk, de mivel a szóbanforgó egyesület tagjai nem tartoznak közénk, az ő nevükben természetesen nem beszélünk. Azt is mondtam, hogy a pártsemlegesség talaján állunk, de azokkal a pártokkal szövetkezünk, amelyek leginkább felkarolják a nyugdíjasok érdekeit. Levélben fordultunk A Hét főszerkesztőjéhez, Pálfy G. Istvánhoz, hogy a sajtóetika jegyében hallgassák meg a másik felet is, de eddig nem kerestek meg. Egyébként a szóbanforgó egyesület előtt sem vagyunk zártak.- Utolsó kérdésünk: tavasz- szal esedékes a pécsi egyesület rendes évi közgyűlése. Lesz-e ennek valami kapcsolata a választáshoz?-Április 18-án lesz a közgyűlés, előtte az együttműködő pártok megszólalási lehetőséget kapnak, de nem zárkózunk el más pártoktól sem. Hársfai István Rekontra Nem hiszek a szememnek! Jól olvasom? Nekiveselkedek mégegyszer. Nem, nem tévedek. .. A mi világunktól idegen a nyegleség, az agresz- szívitás, a másik ember lebecsülése . ..” Aranyköpte egyik divatos politikusunk, amolyan Nagy Ember. Akire - Ő mondja - érdemes odafigyelni. Vizsgálom a nyilatkozót. Akárhogy nézegetem, ez az ember mindenképpen a felső tízezerhez kötődik. Nem rosszmájúan állapítom meg mindezt, nem egyfajta irigységbe, keserűségbe eresztve gondolataim kötélgyökerét. Egyszerűen és tárgyilagosan megállapítom, hogy van nézőpont, ahonnan ez így látható. A hovatartozás pedig nem izgat különösképpen. Nincs és nem is lehet társadalom, amely fittyet hány a természetes réte- geződés örökérvényű törvényeinek. Amely sutba dobhatja a szellemi és funkcionális hierarchia valóságos alapjait. Amely figyelmen kívül hagyhatná ezek létezését, tényét, hatásait. Amíg a világ világ, lesznek szegények és gazdagok, okosak és háborodott elméjűek, hűségesek és mindenre megvásárolhatók. így hát ez a hovatartozás is több, mint tény, mint foglalkozás, hivatás, elfoglaltság kategóriája. Ez már predesztináció, az országvezetők terrénuma. S a megdöbbenés éppen ezért tűnik jogosnak. Meg azért is, mert ezt többmillióan olvassák, megemésztik, s nem tudni, hányán veszik észre, hogy itt ideológiai félrevezetésről, a valóság csendes megváltoztatásáról, leegyszerűsítésről, napjaink divatos szlogenje szerint csúsztatásról van szó. A nyilatkozó államférfi valószínűleg manipulált körülmények között él. Nem utazik tömegközlekedési járművön, nem jár kocsmákba, klubokba, tán még éttermekbe sem, nem sétálgat az utcán, nem vásárol csarnokokban, piacokon, nem lát szociális gondozottakat. Félek, újságot sem olvas. Legfeljebb az asztalára tett jelentéseket olvassa, amelyek hivatásának és politikai szándékainak megfelelően jólfésültek. Ha egyszer nagyobb figyelemmel olvasná a rendőri jelentéseket, az egyre szaporodó gyilkosságokat, csalárdságokat, ha odafigyelne politikus- társai stílusára, nyegle gőgjére, durva kirohanásaira, alighanem maga is tiltakozna e nyilatkozat ellen. Aligha hiszem, hogy a Nagy Ember ilyen plattformról köpte aranyát, őt a divatos ideológia humánus alapelvei, princípiumai, törvényei ihlették. Pontosabban azok betűi. A betűk, amelyeket a definíciók megjelentetésére ősidőktől fogva használ az ember. A tanok és hitek, amelyek egy jobb világba vezető út kétségtelen irányt-mutató táblái. De amelyek itt és most még sután hangzanak. Vagy - amit félve írok le: már sután hangzanak. Mert a társadalom az életből lesi el, ott keresi ítéletét és onnan nyöszörgi el meghatározásait, nyilatkozatait, véleményét és halódó reményeit. A világ hát korántsem olyan szép, mint az a Nagy Ember megnyugtatásul szánt mondandójából kiviláglik. A világ ennél esendőbb, rútabb, mocskosabb. Tagjai közt rengeteg szörny, korcs és léleksérült izgága demagóg van. És sok megkeseredett, jobb után sóvárgó, hitét újra kereső ember. Az volna szép, ha a Nagy Embernek igaza lenne. Szívből kívánom neki sokadma- gammal, hogy igaza is legyen. Egyelőre azonban a kétkedés és bizonytalanság oldalán, mintha többen lennénk, mint az erőltetetten idealista-humanista, megkérdőjelezhető tapasztalatokkal rendelkező Nagy Ember világának oldalán. Mindez, tudom, megkontrázható. Magam azonban - hűséges maradva e cikk címéhez - csak ennyit mondhatok: rekontra Bokrétás András Ebéd Pécsett, az Otthon kifőzdében Fotó: Löffler Gábor Kötelező szociális feladatok Az alapellátásról minden településnek gondoskodnia kell A Szociális törvényhez kapcsolódva nemrég jelent meg az a népjóléti miniszteri rendelet, amely meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatait és működési feltételeit. Közülük számos teendő alapellátásnak minősül, vagyis minden önkormányzat számára kötelező feladat, amelyeket - a rendelet szerint - 1997 december 31-ig fokozatosan kell megvalósítani. A legtöbb már évek óta ismert gondoskodási forma, de nem minden településen rendszeresítettéle, illetve újakat is bevezettek. Ezért a városok, községek polgárainak is fontos tudni, hogy mi az, amit elvárhatnak a saját településükön. Ezt akarjuk a Nyárutó rovatban több részletben ismertetni. Most az étkeztetésről, és a házi segítség- nyújtásról lesz szó. A rendelet kimondja, hogy alapellátásnak tekintendő az étkeztetés, ami a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztásával; elvitelének lehetővé tételével; lakásra szállításával. Az étkeztetésről többféle formában lehet gondoskodni. Az egyik ilyen a népkonyha, amely alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri, egytál meleg ételt biztosít. Olyan településen indokolt létrehozni, ahol elsősorban az alkalmi étkezésre van igény. A szociális konyha a napi egyszeri főétkezésen kívül további étkezésre, helyben fogyasztásra és elvitelre is lehetőséget nyújt. Amennyiben erre lehetőség van, vendéglátóipari egységből, vagy más intézményből is biztosítható az étkeztetés. A házi segítségnyújtás célja, hogy az idős, beteg ember önálló életvitelét a lakásán biztosítsák. Ennek módját és gyakoriságát a kérelmező egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslata alapján egyéni szükségletnek megfelelően határozzák meg. A házi segítségnyújtás körébe tartozik a meleg étel, a bevásárlás, a testi, személyi higiéné biztosítása, az öltöztetés, az ágyazás, mosás takarítás, fűtés, az orvoshoz kísérés, vagy az orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás, hivatalos ügyek intézése, külső kapcsolattartás segítése, a lelki gondozás. k i t
