Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-03 / 61. szám
1994. március 3., csütörtök Közélet uj Dunántúli napló 9 Egyetért-e, hogy Magyarországon működik atomerőmű? % Modus Omnibus I1991.szept. ■ 1992.márc. IHD1992.szept. Oi993.febr. (ED 1993.szept. Igen Nem Nem tudja A lakosság véleménye a Paksi Erőműről Csökkennek az ellenérzések F-16-os diplomácia? Az előjelek baljósak Szuperjumbo A légitársaságok habozása miatt egyelőre bizonytalan a szuperjumboként emlegetett új óriásrepülőgép kifejlesztése. A Sunday Times értesülése szerint a British Airways kezdetben 12 darabra adott volna megrendelést, de tekintettel a gyatra légiforgalomra, kivár és mielőtt új gépeket szerezne be a régiekkel próbál javítani gazdasági helyzetén. Sir Colin Marshall, a BA elnöke ezzel együtt derűlátó, s úgy véli, az ezredforduló előtt már brit színekre festett szuper- jumbók is felszállhatnak a Heathrow kifutópályáiról. A Boeing konkrét megrendelések híján nem mer vállalkozni az óriási beruházásra. A Sunday Times tudni véli, hogy a három- emeletes szupeijumbon hatszá- zan utazhatnának egyszerre, a gépen sétálni lehetne, önkiszolgáló éttermeket és bárokat helyeznének el, moziterem és bevásárlóközpont várná a közönséget. Diplomata- képzés Berlinben 75 jövendőbeli diplomatának nyújtott az elmúlt két évben részképzést a német külügyminisztérium, a növendékek Kelet- és Közép-Európából, illetve a volt Szovjetunió közép-ázsiai utódállamaiból és Mongóliából jöttek. A negyedik csoport hétfőn kezdte meg tanulmányait, huszonhatan 25 országból - közölte a bonni külügyminisztérium. A négyhónapos kurzus előadásokból és vitákból, szemináriumokból és gyakorlatból áll, a Berlinben folyó képzés résztvevői három hétig a bonni külügyi hivatalban is hospitál- nak. Az elméleti ismeretek mellett a diplomáciai hétköznapok gyakorlati tudnivalóit is elsajátítják a kelet- és közép-európai növendékek. Ess, ernyő! Annyi ejtőernyőt használt el az Egyesült Államok légiereje az utóbbi egy évben Jugoszláviában, hogy a gyártók nem győzik az utánpótlást - panaszkodnak amerikai katonai források. A tavaly február végén kezdett repülőgépes segélyakciók eddig 31 millió dollárba kerültek, s az összeg csaknem egyharmadát az ejtőernyők „vitték el”. Márciustól az eddig használatosaknál nagyobb ernyők fogják beárnyékolni a boszniai eget, mert az amerikai légierő arra kényszerül, hogy a raktárakban lévő régebbieket is bevesse. Ezek átmérője 19,5 méter, s természetesen több élelmiszert, gyógyszert és egyebet lehet velük célba juttatni, mint az eddig használt 7 méteresekkel. Csakhogy áruk is több, mint ötszöröse a kisebbeknek: 434 dollár helyett 2500-ba kerülnek. A Paksi Atomerőmű létét és működését illetően a magyar lakosság véleménye erősen megoszlik. A MODUS Kft. legutóbbi felmérései azonban azt mutatják, hogy mára megállt az a korábbi évekre jellemző tendencia, miszerint a lakosságnak ellenérzései vannak az atomenergiával szemben. A korábbi egyértelmű elutasításhoz képest az új atomerőmű építését ellenzők száma csökkent az előző, 1993. februári kutatáshoz viszonyítva. Nemcsak az esetleges új atomerőművel, de a működő paksi erőművel szemben is pozitív változások észlelhetők. A lakosság 88 százaléka megfelelően szigorúnak tartja a biztonsági előírásokat, 85 százaléka pedig úgy véli, hogy be is tartják ezeket az erőműben. A lakosság 71 százaléka támogatja a Paksi Atomerőmű létét, s elsősorban az ország energiaszegénysége miatt tartja szükségesnek a működését. Az ellenzők főként az atomenergia katasztrófa- és balesetveszélyességével indokolják álláspontjukat. A kutatás eredményeiből is kiderült, hogy a lakosság veszélyérzete, félelme kevésbé az atomerőmű működésére, mint inkább a radioaktív hulladék tárolásának problémájára vezethető vissza: míg a lakosság többsége (65 %) szerint az atomerőmű normális üzemi működése „nem számottevő”, illetve „elhanyagolható” veszélyforrás a környezetre nézve, addig a radioaktív hulladéktárolás veszélyességét a lakosság mintegy fele (49 %) „óriásinak, illetve jelentősnek” ítéli. A különbséget érzékelteti az is, hogy az új erőmű igenlői közül csak alig 5 százalék támogatná, hogy a lakóhelyéhez közel radioaktív hulladéktemetőt létesítsenek, illetve, akik tiltakoznak ez ellen, azoknak is több mint fele helyesli a Paksi Atomerőmű létét. Á hulladéktárolóval szembeni ellenállást tükrözi, hogy a lakosság 44 százaléka tiltakozna, sőt "mindent elkövetne" az ellen, hogy lakóhelye közelében radioaktív hulladéktároló legyen. Ide kapcsolódva meg kell jegyezni, hogy az atom objektívebb megítélését a szélesebb körű, sokrétűbb tájékoztatással javítani lehetne. Még mindig nagyon széles körben elterjedt az a téves információ, miszerint az atomnak szerepe van a légszennyezési gondok kialakulásában. Másik jellemző példa, hogy a lakosság majdnem fele (46 %) jelentősen alábecsüli a Paksi Atomerőmű jelentőségét: véleményük szerint a hazai vil- lamosenergia-termelés 35 százalékát vagy annál kisebb részét adja. A lakosság 13 százaléka pedig nem tudott nyilatkozni a kérdéssel kapcsolatban. Ki kell emelni az atomerőmű közvetlen környezetét, Tolna megyét, amelynek lakói az országos átlagnál jelentősen „tole- ránSabbak” az erőművel szemben. Az itteni lakosok között a legmagasabb az erőmű létét igenlők aránya, ők tartják a környezetre nézve a legkevésbé veszélyesnek az erőmű működését. Itt vélekednek kiugróan magas arányban úgy, hogy a biztonsági előírások nagyon szigorúak. Az itteni lakosok vállalnának legnagyobb arányban munkát atomerőműben a magas kereseti lehetőségek miatt. Ez a „paradox” helyzet elsősorban azzal magyarázható, hogy egyrészt itt koncentrálódnak azok, akik az erőműről, az erőmű működéséről több és pontosabb információval rendelkeznek, másrészt a helybeli lakosok megtanultak együttélni vele annál is inkább, mivel az erőmű meghatározó szerepet tölt be a lakosság élet- és munkafeltételeiben, a munkalehetőségek, az infrastruktúra fejlődésében. Van-e kapcsolat a nagy vihart kavart szarajevói ENSZ-NATO ultimátum, illetve a hét elejei, eleddig példátlan NATO-akció, a korábban elrendelt repülési tilalmat megsértő négy szerb repülőgép lelövése között? Nehéz egyértelműen felelni. Ám közvetett összefüggés aligha tagadható. A jelek arra utalnak, hogy az atlanti szövetség csakugyan precedens-jellegű- nek szánta az F-16-osok bevetését Banja Lukánál, s egyáltalán nem zárható ki, hogy a történtek az immár kiterjedtebb katonai fellépés nyitányát jelentik a bosnyák főváros térségében épp úgy, mint az ex-jugoszláv tagköztársaság más részein. Megoldás-e, hogy tüzpa- rancsot kaptak a NÁTO-gé- pek? Mire lehet jutni erőszakkal, külső beavatkozással, ha egyszer „lent a földön” toA Településfejlesztési Alap támogatásával 1991-ben kezdődött el az a program, amelynek eredményeként számos hátrányos helyzetű település kapcsolódhatott be a vezetékes gázhálózatba. A fejlesztés első szakasza 1993-ban lezárult, s idén elindul az úgynevezett gázprogram második üteme. A kormányzat szándéka szerint a 1996-ig tartó munkálatok eredményeként nemcsak az érintett települések infrastrukturális helyzete javul, hanem csökken a munkanélküliek száma is. A program főleg az országnak azokra a részeire koncentrál, amelyek eddig kimaradtak a fejlesztésből. így elsősorban Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A beruházások értéke 23 milliárd forintot tesz ki. A fejlesztések árának 50 százalékát az önkormányzatok fizetik, míg a másik 50 százalékon a Területfejlesztési Alap és a helyi lakosság osztozik meg, fele-fele arányban. Az önkormányzatok a szükséges pénzt gyakran csak kölcsönből tudják előteremteni. Ebben az esetben az Alaptól a hitelkamat 30 százalékára visz- sza nem térítendő támogatást kapnak. A családoknak a gáz bevezetése előreláthatólag 40-50 ezer forintjába fog kerülni. Az 1318 érintett településen közel egymillió ember él. A gazdasági-társadalmi szemvábbra se látszanak körvonalazódni a politikai megoldás feltételei? Mik lehetnek az atlanti szervezet határozottabb fellépésének következményei? Máris véget ér az amúgy is törékeny tűzszünet Boszniában? A következményeket pontosan megjósolni nyilvánvalóan nem lehet, de az előjelek baljósak: előrelépés helyett mindinkább a nagyhatalmi érdekek szabják meg a délszláv válság menetét. Nyugaton is több figyelmet fordítanak az orosz diplomácia „visszatérésére”, mint annak vizsgálatára, milyen lehet az a jövendő Bosznia-Hercegovina, amely beilleszkedhetne egy békésebb Európába. Pedig enélkül, önmagukban az F-16-os vadászgépek semmit sem oldanak meg s nem kerül közelebb a békéhez sem Bosznia, sem a világ. Sz. G. pontból elmaradottnak minősített helységek önkormányzatai 1994. szeptember 31-ig pályázhatják meg a fejlesztési támogatást, a munkanélküliség miatt elmaradottak pedig 1994. március 31-ig. Azért ez a megkülönböztetés, mert amíg az előbbi kategória pályázata 3 évre szól, addig az utóbbié egy évre. Vagyis a munkanélküliség által leginkább sújtott települések évente adhatnak be pályázatot. így az állástalanok száma változásának függvényében kerülhetnek a helységek ki, illetve be a támogatottak körébe. A helyi gazdaság fejlődésére bizonyítottan jó hatással van az infrastruktúra bővülése. A befektetők ugyanis szívesebben hozzák a pénzüket olyan helyre, ahol kényelmes körülmények között dolgozhatnak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felzárkóztatott térségekben ugrásszerűen megnőtt a munkalehetőségek száma. Az infrastrukturális fejlesztéseket követően évek óta gazdára váró vállalatokat, termelő üzemeket sikerült privatizálni. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy azok a vállalkozók, akik munkanélkülieket foglalkoztatnak, szintén részesülhetnek kamattámogatásban, illetve vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Az Alapban 4 milliárd forintot különítettek el munkahelyteremtésre. Ez legalább 12 ezer új állás létesítéséhez elegendő. Bánhegyi Zsuzsa A paksi atomerőmű radioaktív hulladékának veszélyessége % Modus Omnibus 50 40 30 20 10 0 ériá&l veszély jelentűs veszély nem «Juraottevö elhanyagolható nem tudja Az infrastruktúra munkahelyet teremt Nemcsak gázhálózat.. . A Évente adhatnak be pályázatokat Február 28,13 óra Félévszázados kimaradás után Csak a kamara egyetértésével Az utcasarkot „köpdödőnek” is hívták. Nyugodalmas hely volt beszélgetésre, szemlélődésre, a köpködés nem volt kötelező. Ilyen a Konzum sarka buszállomással, villanyrendőrrel, utcai árusokkal. Egy csokor hóvirág árát számoltam a néni markába, mikor a kijárati széles lépcsőn lerohanó 7-8 ember egyszerűen elsodort. Hanyatt zuhantam az aszfaltra. Felsegítettek. Magamhoz térve a lelki sokkból örültem, hogy megúsztam a dolgot. Körülnéztem, hogy mi történt. Még javában folyt a verekedés - profi módon, kötetlen stílusban. Négy sötétbőrű és három-négy fehér ütötte-verte egymást, időnként a földön hevertek, rúgták, taposták egymást, ordítoztak. Szerencsére' kések nem kerültek elő, csak öklöt, lábat, sarkot használtak. A közönség hátrább húzódott. Csak néhány perc múlva hangzott el a kiáltás: Rendőrt! Még akkor sem vették túl komolyan. Annyira „profi” küzdelem volt, hogy nem tudom, ki mert volna beavatkozni. Jó öt perc múlva, a döntetlennek látszó küzdelem feloszlott. A négy megtépázott külsejű kreol férfi a Baranya bisztró irányába rohant. Megkérdeztem, hogy mi történt, és a válaszból úgy vehettem ki, hogy valami valuta ügyről volt szó. A járókelők hiányolták a rendőrség gyors beavatkozását, de a helyszínre érkező rendőr egymagában valószínűleg amúgy sem tudott volna beavatkozni. Állítólag a négy férfi arab és ismert alakjai a saroknak, amelyet ezek után nem merek már „köpködőnek” nevezni, mert az nyugodt, majdnem illedelmes hely volt a fentiekhez képest. K. T. A. C saknem félévszázados kihagyás után ismét törvény szabályozza majd az orvosi kamara működését. A legfelső szintű jogszabály az orvosi hivatás szakmai, etikai, gazdasági, szociális és jogi előírásait, követelményeit foglalja össze.-Miért jó az orvoskamarai törvény a betegnek? - kérdeztük dr. Doktorits Bélát, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárát.- Mert végre megfogalmazza a garantált, egységes és minden kolléga számára kötelező orvosi ellátás normáit. Nagyon remélem, hogy belátható időn belül eljutunk oda, hogy az orvosilag szükséges és nem a gazdaságilag lehetséges kezelés, gyógyítás, kórházfejlesztés lesz a jellemző. Az egészségügy képzeletbeli piramisának csúcsán jelenleg nem a beteg foglal helyet, hanem a pénz. Ez pedig tarthatatlan.- Hogyan lehet változtatni ezen?- A kötelező járulékfizetést mértékét már nem lehet emelni. A most szerveződő önkéntes kisegítő betegbiztosítási pénztáraktól nem kap annyi pénzt a magyar egészségügy, hogy abból érezhető és lényeges változtatásokat lehessen elérni. Ezzel szemben a központi költségvetésnek ki kellene fizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hiányát. Ésszerű átszervezéssel, az ágyak mainál jobb kihasználásával is lehetne pénzt megtakarítani. Egyértelműen külön kell választani a terápiás és a szociális célból fenntartott ágyakat. Itt nemcsak a magukra maradt idősekre gondolok, hanem a jobb híján kórházi ágyon menedéket találó hajléktalanokra, a szenvedély betegekre, az alkoholistákra és a drogosokra. Új típusú gondozóházakat kell létrehozni, és ösztönözni a betegek otthoni ellátását.- Miből tartanák fenn ezeket a gondozóházakat?- Az államtól kapott pénzből. Az emberek nem a szociális, hanem az egészségügyi ellátás fejében fizetnek tb-járulékot. Számomra érthetetlen, hogy miért kell az állandó orvosi felügyeletet nem igénylő beteget csak azért bent tartani a kórházban, mert nincs aki otthon ellássa? Amennyiben hozzátartozója vállalja a gondozást, kapjon az ápolás idejére táppénzt, az még mindig kevesebbe kerül, mint a kórházi ágy fenntartása.- Elég furcsa, hogy nem a kimondottan orvosi, hanem a gazdasági kérdések foglalkoztatják a kamara főtitkárát...- Sajnos szakmánkban ez ma központi kérdés. Nálunk évente és személyenként 150 dollárnak megfelelő összeg jut egészség- ügyi ellátására. Ez az összeg Ausztriában^ tízszer több, az Egyesült Államokban pedig hússzor. Az orvoskamarai törvényt követően az egészségügyi törvényt kell meghozni, amelynek egyértelműen rendeznie kell az előbb említett ellentmondásokat. Mivel az orvoskamara köztestületi jogosítvánnyal is rendelkezik, a jogszabályt előzetesen véleményeztük. Az egyéb felhatalmazásokat illetően csak a kamara egyetértésével hozhatók meg az orvosok munkakörülményeit és jövedelmét befolyásoló rendeletek.- Miért kötelező az orvosok kamarai tagsága?- Ez garantálja az etikai kódex elfogadását, amelynek alapján meg lehet majd védeni vagy éppen felelősségre lehet vonni az orvosokat, fogorvosokat. sz. m.
