Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-22 / 80. szám
8 aj Dunántúli napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. március 22., kedd * A munkavállalói tulajdonlás az AV Rt. cégeinél A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt-hez tartozó 163 vállalat dolgozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzésének irányelveit. Az ÁV Rt-nek több szempontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kialakításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonyságát, teljesítenie kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatározott kínálatot kell teremtenie. E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdonosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvények árfolyamát, az adható kedvezmények körét, mértékét. Az ÁV Rt. a dolgozói részvényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság főfoglalkozású alkalmazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kívülálló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatok egytekintélyes részénél stratégiai nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aranya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyarányú tartós állami tulajdon egyben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát,- mint az egyébként gyakorlat - hanem maximum 5 százalék lehet. E szabály alól, az MRP keretében történő kivásárlás esetén kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok, ilyenek például a K+F kutatóintézeti hálózatok, amelyeknél speciális szakértelem áll rendelkezésre. Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgatósága, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munkavállalói tulajdonszerzéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozásában, a javaslatokat tehát elsősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége- a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az értékesítendő részvények feletti tulajdont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Tehát a tulajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési, valamint jegyzési feltételekről kizárólag az ÁV Rt. Igazgatósága jogosult dönteni. Privatizációs ABC A vagyonjegyről, vagyonkezelésről „Magánszféra” Egyperces interjú Szabó Tamás miniszterrel-Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a parlamentben, a következő héten pedig a kereszténydemokraták közül néhányon menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra való hivatkozással. Hogy érzi magát ilyenkor?- Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői rész- tulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől. Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. Vagyonjegy: Korábban az állami gazdálkodó szervezetek is, ma már csak a mai gazdálkodó szervezetek - így a gazdasági társaságok is - vagyonjegyet bocsáthatnak ki. A törvény rendezi, hogy átalakulás esetén mi lesz az ingyenesen vagy kedvezményesen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdonosa az átalakulási tervnek az ÁVÜ-höz történő benyújtása előtt kérheti a vállalattól, hogy a vásárolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Az ingyenesen, kedvezményesen kapott vagyonjegy és az olyan vásárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nélkül, csak azt kérheti a tulajdonos, hogy dolgozói részvényt kapjon. Az ingyenes és a kedvezményes vagyonjegyre az átalakuló vállalatot az ÁVÜ döntésétől számított 30 napig vételi jog illeti meg. A vételi joggal nem élhet az átalakuló vállalat, ha az ÁVÜ dolgozói részvény kibocsátásról határozott. Vagyonkezelés: Ha az állami vagyon pillanatnyilag nem értékesíthető kedvező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon kezeléséről, azért, hogy a vagyon állaga ne romolják, sőt lehetőleg gyarapodjék és megfelelő osztalékot is hozzon. A vagyonkezelés háromféle útja lehetséges:- kivételesen és átmenetileg- amíg más megoldást nem talál- az ÁVÜ kezeli a vagyont,- korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVÜ a szóban forgó vagyonrész vagy vagyonrészek együttes kezelésére (a vagyont apportálja)- vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi személyekkel, belföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal és egyéni vállalkozókkal. A felek megállapodásuk során a gazdasági törvényszerűségek, a jogszabályok, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat keretei között maguk döntik el a részleteket. Azt viszont a törvény előírja, hogy a vagyonkezelő által vállalt kötelezettségek teljesítését zálogjoggal, óvadékkal, kezességgel, bankgaranciával, vagy más módon biztosítani kell. Az is kötelező rendelkezés, hogy a vagyonkezelő kiválasztása minden esetben versenyeztetéssel történik. A vállalkozók és az ÁVÜ feladatainak könnyítése érdekében a törvény három vagyonkezelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy széles teret enged az eltérésekre:- Bérleti típusú szerződés- Vállalkozási szerződés- Az úgynevezett portfolió vagyonkezelési szerződés. Valamennyi szerződéstípusnál közös szabály, hogy a szakértőtől kimagasló szakszerűség és gondosság várható el és ha ennek nem tesz tökéletesen eleget, akkor kártérítéssel tartozik. Az ÁVÜ a vagyonkezelők tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri, jelentést, beszámolót és elszámolást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződésről. Ha vagyonkezelő szerződésszegését észleli az ÁVÜ, akkor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. Ha viszont jól mennek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződésfajtánál kezdeményezheti az általa kezelt vagyon megvásárlását. Privatizációs minilapszemle Várakozó szövetkezetek. A szövetkezetek azt várják a kormánytól, hogy gyorsítsa a cég- bejegyzéseket, olyan földtörvényt alkosson, amely előmozdítja a földbérlet és telektulajdon rendezését. A gazdálkodók szeretnék elérni, hogy a vagyonpolitikai irányelvek intézményesen tegyék lehetővé a szövetkezetek számára a bekapcsolódását a privatizációba. (Népszava) Hitelek a kereskedőknek. Tíz fajta hitel áll a magánkereskedők rendelkezésére. A priVa- tizációt támogató hitelek között még mindig elérhető az úgynevezett Egzisztencia-hitel és a Start-hitel, kedvező kamattal. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban 13 milliárd jen értékben kölcsön-megállapodást írt alá a Japán Export-Import Bankkal, ebből a hitelből kereskedők szintén részesülhetnek. (Napi Gazdaság) Patikaprivatizáció. Az első patikákat március második felében hirdetik meg nyilvánosan közölték az ÁVÜ-ben. Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy az Állami Vagyonügynökség teljesíteni tudja eredeti elképzelését, azaz idén az összes hazai patika privatizációja lezárul. (Magyar Hírlap) Kamattal növelt címletérték. A kárpótlási jegyek értéke március 1-jétől meghaladta címletértékük másfélszeresét. Március 1-jétől az első kárpótlási törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke, címletértékük 150,1 százaléka - adta ki a tájékoztatást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megbízásából a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. Az ezer forintos címlet tehát ettől a dátumtól 1 501 forintot, az ötezres 7 505 forintot, a tízezres pedig 15 010 forintot ér. (Magyar Nemzet) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A közeljövőben kerül az Állami Vagyonügynökség elé a DÉL-TÜZÉP Rt. privatizéciós elképzelése Fotó: Löffler Privatizáció előtt a DÉL-TÜZÉP Rt. Tőkeerős befektetőt vár a régiós cég Várhatóan a közeljövőben kerül az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa elé a DÉL-TÜZÉP Rt. privatizációs elképzelése. A tervet az ÁVÜ, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve a vállalat véleményének kikérésével a budapesti Valor Kft. készítette el. A hasonló profilú nyolc hazai nagyvállalat közül a DÉLTÜ- ZEP alakult át elsőként 1991 végén. A 740 millió forintos jegyzett tőkén az Állami Vagyonügynökség (603), a területileg illetékes önkormányzatok (97), valamint a cég dolgozói (40) osztoznak. Az előprivatizáció során három kisebb tüzéptelep, valamint öt üzemanyagtöltő kút talált új gazdára, ám ez jelentősen nem befolyásolta a cég gazdálkodását. Ä három megyét - Baranyát, Somogyot és Tolnát - ellátó részvénytársaság most 21 építő- és tüzelőanyagot forgalmazó teleppel, valamint 9 Fészek áruházzal rendelkezik. Az évi 3 milliárd forintos forgalmat bonyolító, pénzügyileg stabil részvénytársaság privatizációja kapcsán merült fel a kérdés, hogy vajon a telepenkénti, illetve az egészben történő értékesítési forma az előnyösebb. Az ágazat stratégiai jellegét, az eredményes gazdálkodásból fakadó biztos adóbevételi forrást, illetve a nagyságból következő kedvező beszerzési és értékesítési árszintet tekintve mind az állam, mind pedig a fogyasztók oldaláról az utóbbi látszik észszerűbbnek. A formálódó privatizációs elképzelésekről a következőket mondta el Andrási Imre, a részvénytársaság vezérigazgatója:-Pillanatnyilag 540 dolgozónak nyújt megélhetést cégünk a régióban. Az előzetes felmérések szerint a kollektíva szeretne tulajdonosként is részt venni a társaság privatizációjában. Ezen túlmenően viszont a további eredményes működés érdekében szükség lenne egy olyan hazai vagy külföldi külső befektetőre is, amely nemcsak megvásárolná a DEL-TÜZÉP Rt. részvényeinek többségét, de tőkeemeléssel egyben működötökét is hozna a társaságba. Ezzel kiválthatók lennének a nagy forrásigény biztosítása érdekében felvett hitelek, hosszútávon a mainál eredményesebb lehetne a cég működése. A DÉL-TÜZÉP Rt. iránt már eddig is több külföldi befektető érdeklődött, ám a komoly tárgyalásokig még egyikkel sem jutott a cég. Nem kizárt, azonban, hogy a közeljövőben kiírandó pályázat meghozza a részvénytársaság számára a várt tőkeerős vásárlót. ÁVÜ bevételek alakulása Hazai 32.73% Hazai 45.04% Külföldi 32.73% Külföldi 54.96% Hazai 85.22% Külföldi 14.78% 1990 1992 Időszak I Deviza s Vagyonho- Hl Forint (készpénz) zadék (készpénz) ’ Hitel H Kárpótlási jegy
