Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-22 / 80. szám

1994. március 22., kedd Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Véget ért a középfokú szakképzés mélyrepülése Közel ezer szakma Aligha tetszik mindenkinek Milyen legyen az adórendszer? A társadalmi-gazdasági rendszerváltás alapjaiban rázta meg az iskolarendszerű szak- képzést.Ez az oktatási ágazat erősen kötődik a gazdasági élethez. A szakoktatás területén nehéz, sőt válságos helyzet ala­kult ki. A munkaügyi szakem­berek azonnal hozzáfogtak a szakképzés korszerűsítési fel­adatainak kidolgozásához. Há­rom év alatt vajon honnan hová jutott el a hazai szakképzés? Kérdésünkkel dr. Benedek And­rás munkaügyi helyettes állam­titkárt kerestük föl.-Szakmai berkekben 1990- 1993 között eleinte csak a szak­képzés válságáról volt szó, az­tán elhangzott az is, hogy volta­képpen összeomlott az iskola- rendszerű szakképzés. Valójá­ban mi ment végbe a magyar szakképzésben. Válság volt, összeomlás nem- Válság valóban volt, s ez azt jelentette, hogy a gazdasági átalakulás során az ipari nagy­üzemek jelentős részében föl­számolták a gyakorlati képzés műhelyeit, emiatt több helyütt sok fiatal szorult ki a szakkép­zésből, szám szerint mintegy 40 ezer. E téren 1991-ben voltunk a mélyponton, viszont a múlt év végére a helyzet normalizáló­dott, azaz véget ért a középfokú szakképzés mélyrepülése. Egy­részt az iskolák átvették a gyá­raktól a gyakorlóhelyeket, más­részt a magángazdaság - nem elhanyagolható mértékben a kisipar - is bekapcsolódott a fia­talok szakmai felkészítésébe. Számokkal kifejezve: 1990-ben 70 ezer tanműhelyi képzési hely állt rendelkezésre, most 69 ezer. A különbség tehát nem ijesztő mértékű.- Vagyis eszerint nem omlott össze a szakképzési rendszer?- Összeomlásról tévedés volna beszélni, a tények erre nem adnak okot. Jelenleg az or­szág 1528 középfokú oktatási intézményének 83,6 százaléka szakképző intézmény; 1990- ben kereken 80 százalék volt ez az arány. Ez idő tájt minden fel­tétele megvan annak, hogy az állam törvényileg garantálja minden fiatalnak az első szakma megszerzésének lehető­ségét a meglevő iskolarendsze­ren belül. Ezenkívül az iskolák a szaktárcával együttműködve különböző szociális progra­mokkal segítséget nyújtanak a már bent levő tanulóknak a le­morzsolódás elkerüléséhez.- Körülbelül hány 14-16 éves fiatal nem jutott be az utóbbi években a szakképző is­kolákba?- Számuk 25 ezerre tehető. De ha róluk esik szó, meg kell említeni azokat a gyerekeket is, akik ezzel egy időben maradtak ki az iskolából. Hosszú évek óta sok a lemorzsolódó diák. Ag­gasztó jelenség, hogy a szakkö­zépiskolások 17, a szakmun­kásképző iskolai tanulók 23 százaléka marad ki az iskolából a képzési idő során.- Mi az oka a nagymérvű le­morzsolódásnak ?- A kimaradt tanulók egy ré­sze anyagi okokra hivatkozik, de a távozás fő oka mégiscsak az, hogy a gyengébb képességű és hiányos előismerettel isko­lába kerülő tanulók számára túl­ságosan megterhelő a képzés.-A parlament a múlt év vé­gén elfogadta a szakképzési tör­vényt. Mit várhat a szakképzés a törvény hatálybalépésétől?- Ez a törvény hosszú idő­szakra megszabja az átalakulás, a továbblépés feltételeit, és mi­vel keret jellegű, nem állít aka­dályokat a gazdasági átalakulás útjába, inkább csak irányadó. A törvény gyermekbarát, mert minden körülmények között biztosítja az első szakma meg­szerzésének lehetőségét, azon­kívül a tanulói jogok és köteles­ségek olyan harmóniáját teremti meg, amelyek alapján a tanuló érvényesülni tud majd a munka világában; de vállalkozásbarát is, mivel lehetővé teszi, hogy a gazdaság saját igényei szerint befolyásolhassa a szakképzés szerkezetét és tartalmát, vala­mint hogy a szakmai minősítés, a vizsgáztatás is előbb-utóbb átkerüljön az államtól a gazda­sági kamarákhoz.- Kőrösfői László képviselő a parlament egyik ülésén kifogá­solta, hogy a szakképzési tör­vény nem rendelkezik a tanulók gyakorlati képzésének felügye­letéről. Ki fogja elvégezni ezt a munkát? Szakképzés, ellenőrzéssel- A gazdasági kamarák. Még az idei tavaszon a parlament elé kerül a kamarai törvény, amely - összhangban a szakképzési törvénnyel - fölhatalmazza az ipartestületeket, kamarákat erre a feladatra, sőt arra is, hogy el­járjanak az olyan testületi tagok ellen, akik netán megsértik a gyermeki jogokat.- Februárban a korszerűsítés jegyében elkészült az Országos Képzési Jegyzék. Kinek s miben nyújt segítséget ez a dokumen­tum?- A szakképző iskoláknak szakmai profiljuk kialakításá­ban. Az állam által elismert szakképesítések listája 955 szakmát sorol fel.Az állami jegyzék és a gazdasági igények alapján tudják megtervezni képzési kínálatukat.-A szülők jelentős része azt állítja, hogy a tömegek számára drágább lett a szakképzés, mint korábban volt. Vannak iparo­sok, akik évi száz-kétszázezer forintot is elkérnek egy tanuló gyakorlati képzéséért.-Csak az a szakképzés lett „drágább”, amely a gyerek, il­letve a szülő szorult helyzeté­nek kihasználására irányul. Ez a gyakorlat nemcsak erkölcstelen, hanem bűnös is, bármilyen al­kut köt is a két fél. A kamarai törvény lehetővé fogja tenni a nyerészkedők megbüntetését, ámbár a szakképzési törvény is egyértelműen tiltja, hogy a vál­lalkozó ilyen ellenszolgáltatást kérjen a nála gyakorló tanuló szüleitől. Továbbtanulási és ilyen esetekben is az iskolától, a munkaügyi központtól kérjenek tájékoztatást, tanácsot a szülők.- Végül is: kinek a feladata a szakképzés finanszírozása ?-Az iskolarendszeren belül természetesen a költségvetésé, az oktatási intézmények emellé igénybe vehetik a termelő-gaz­dálkodó cégek szakképzési hozzájárulását. A tanulónként évente juttatott állami támoga­tás összege a szakközépisko­lákban azonban csak a tényle­ges kiadások 61 százalékát fe­dezi, a szakmunkásképzőkben 85 százalékát; a hiányzó pénz előteremtése az iskola fenntar­tójára (95 százalékban ezek az önkormányzatok) hárul. P. Kovács Imre Az adóteher megoszlása az egyes társadalmi rétegek - vagy mondjuk a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek között örökzöld téma. A választások előestéjén különösen megélén­kül az adózás megváltoztatása körüli vita. Szándékosan hasz­nálom a változtatás és nem a fejlesztés szót, mert hogy egy változtatás fejlesztés-e, avagy sem, az csak utólag szokott ki­derülni. A pártok gazdasági programjaikban gyakran érintik az adóztatás problémáit. Talán érdemes az egyes el­gondolásokra kitérnünk. Akad olyan felfogás, amely túlnyo­móan a fogyasztást akarja meg­adóztatni. Ennek az az érve, hogy nem azoktól kell elvonni a jövedelmet, akik azt megtakarít­ják, hanem azoktól, akik azt el­fogyasztják. Mindenkinek, aki­nek magas a jövedelme és a megtakarítása, örömmel üdvö­zölné ezt a változást, ám mit szólnának ehhez azok a munka- vállalói vagy kistulajdonosi ré­tegek, amelyeknek a jövedelme éppen csak akkora, hogy sze­rény családi fogyasztásra telik belőle? Hiszen e körben nem ar­ról van szó, hogy nem akarnak megtakarítani, hanem arról, hogy nem - vagy alig - tudnak takarékoskodni. S a fogyasztás - mégpedig a nem-luxus fo­gyasztás - óriási adóhányadát ezek a rétegek viselnék. Maga a megtakarítás kevéssé érdemel adókedvezményt, hi­szen csak akkor mozdítja elő az általános jólétet, ha a megtaka­rításból hosszúlejáratú befekte­tés lesz, ha megtakarítója némi kockázatot is vállal, vagyis részvényt, befektetési jegyet vásárol. A vállalkozóknál pedig nem a nyereség érdemes adó- kedvezményre (bár el kell ke­rülni, hogy a profit- adó mér­téke magasabb legyen nálunk, mint azokban az országokban, amelyek a külföldi tőke behoza­taláért velünk versenyben van­nak), hanem a nyereség újra be­fektetése, az új kapacitások, az új munkahelyek teremtése. így tehát nem képzelhető el, hogy ne létezzen egymás mellett a fogyasztás és a tőkejövedelmek megadóztatása. Vannak, akik elfogadják a jövedelemadózás elvét, ám ki­vetnivalót találnak annak sávos növekedésében. Már pedig a legtöbb országban ez a gyakor­lat. Bizonyos jövedelmek adó­mentesek, a nagyobb bevételek adókulcsa magasabb, mint az alacsonyabbaké. Talán el le­hetne képzelni olyan adórend­szert, amelyben minden jöve­delmet - alacsonyát és magasat - ugyanaz az adókulcs terhel, de vajon ez az adórendszer elfo­gadható lenne-e azok számára, akik a teheregyenlőség elvéből indulnak ki? Abból, hogy ma­gasabb jövedelmen csak maga­sabb adókulcs esetében van arányosan akkora teher, amek­korát a kisebb jövedelmű ala­csonyabb adókulcs mellett vi­sel. Az igazságérzetet pedig nem szabad megsérteni, mert az az állami intézmények iránt bi­zalmatlanságot szül, s azt az ér­zést táplálja, hogy az állam csak a gazdagoké. Az adórendszer kényes do­log. Egyes részleteit lehet így, lehet úgy alakítani, de hogy mindenkinek tessen - aligha. Bácskai Tamás PIONEER •A PIONEER kukoricahibridek olyan termesztőre vágynak, amilyen On. Előrelátó, okosan befektető, gondos gazdára. Akiben megbízhatnak. •A PIONEER kukoricahibridek meghálálják az Ön gondoskodását. Éppen az Ön számára készültek. Megbízhat bennük. •A PIONEER kukoricahibridek extenzív körülmények között is gazdagabb termést hoznak Önnek. Kezdeti fejlődésük gyors. Aszály- és stressztűrésüket csak a betegségekkel szembeni ellenállóképességük múlja felül. Növényállományuk homogén. Éréskori vízleadásuk gyors. •A PIONEER kukoricahibridek magasabb jövedelmet garantálnak Önnek. A kevéssel magasabb kezdeti befektetést jelentősen nagyobb terméssel hálálják meg. •A PIONEER kukoricahibridek Ida* HELGA* Polka* Activa JULIANA* Stira» Carla» CHIARA Volga» F LORE NCI A* Carmina Pannónia» MARI5TA olyan ter­mesztőkre vágynak, amilyen Ön. Az Önhöz legközelebbi PIONEER kukoricahibrid vetőmagot árusító cégek; KSZE Rt. Mohács Tel.: (69)311-513 • Kaposmag Kft. Dombóvár Tel.: (74)366-943 • KITE Rt. Kaposvár Tel.: (82)317-781 ® A PIONEER HI-BRED International Inc. be­jegyzett védjegye FILTER műszaki bolt Gépjármű-szűrő szaküzlet Személygépkocsi tehergépkocsi traktor, erőgép motor-, üzemanyag- és levegőszűrő kapható széles választékban. OLCSÓ ÁRAK, VISZONTELADÓI KEDVEZMÉNY! ARMAFILT szaküzlet Pécs, Rácvárosi út 70. Tel.: 72/333-9«/29 BS Amerikai cég munkatársakat keres! 100 X-os betanítás az alapoktól a felső vezetésig- biztos munka- biztos jövő meit a kereseti lehetőség tanulás alatt: 40.000 n/hó utána: 200.000 n/hó 50 embert keresünk HÍVI! Tat.: 72/327-155/294, 295 m. VarTex MÉTERÁRU Pécs, Ferencesek u. 44. Tel./fax: 335-044 Pécs (Római udvar) Jókai u. 11. Tel.: 336-203 Mohács Duna Áruház Tel.: 69/322-126 Nagykereskedés: Pécs, Major u. 7. Tel.: 332-674 A legnagyobb választékkal és kedvező árakon várjuk kedves vásárlóinkat! AHOL A MÉTERÁRU RUHÁVÁ VÁLTOZIK Pécs, Major u. 7. Mérték utáni szabóság Öltönyök: 9.000 Ft-tól, kosztümök: 7.500 Ft-tól ANGOL SZÖVETEK SZÉLES VÁLASZTÉKKAL (262) Megbízónk a világ vezető üdítőital-gyárié é*-forgalmazó vállalata pécsi értékesítési központjába, többműszakos munkarendbe SZÁLLÍTÁSSZERVEZŐ vc INTERNATIONAL munkatársat keres. Az áruszállítás tervezésében gyakorlott, tapasztalt munkatársat várunk, aki szívesen lenne tagja egy erőteljes, sikerorientált csapatnak. Salamonné Borvári Máriát kérdezze a részletekről. Vtzvlffl éi Vállalkozói Tanácsadó Kft 7S21 Páca Király a. 37. Tal/fax: (72) 442-72« (72) «42-74« KEDVES OLVASÓNK! TISZTELT LEENDŐ HIRDETŐNK! Minden héten szerdán DÉL-DUNÁNTÚL regionális melléklet található . Magyar Hírlap Újságíróink aktuális — az. Ön megyéjét érintő — hírekről, eseményekről számolnak be, folyamatosan, magas színvonalon. Felvilágosítás hirdetési ügyekben: Regionális igazgatóság, 1087 Budapest, Kerepesi út 27.1. emelet Telefax: 210-3751 Tel.: 210-0050/271, 272. Keresse a szerdai MUtUHÍRUtPol is az újságárusoknál! Orion Márkabolt ajánlata Pécs, Apáca u. í. Tel.: 314-089 Duna fekete-fehér TV 61 cm 17.900 Ft CTV 1221 M színes TV 53 cm 39.900 Ft CTV 1225 M színes TV 63 cm 49.900 Ft CTV 1225 MTX színes TV 63 cm 54.900 Ft CTV 1228 M színes TV 70 cm 55.900 Ft CTV 1228 MTX színes TV 59.900 Ft CTV 228 STTX színes TV 70 cm 62.500 Ft CTV 228 MSTTX színes TV 70 cm 64.900 Ft HS-284 hangsugárzó 4.400 Ft/db háztartási gépek, audio és videokazetták nagy választékban. Hétfő: szünnap (5925) HAPPY END PROD.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents