Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-22 / 80. szám

1994. március 22., kedd Városaink uj Dunántúli napló 7 Siklós Zámbó Jimmy Harkányban A pop Carusojának is neve­zett Zámbó Jimmy lép fel a hét végén, március 27-én vasárnap este 19 órai kezdettel a harkányi művelődési központ színház- termében. Ugyanitt a 25-i, pén­tek esti diszkóban Kollár Ist­ván, Steve, a Pécsről elszárma­zott világbajnok táncos fog sze­repelni a főleg fiatalokból álló közönség előtt. Gyerákműsor, hangverseny A siklósi művelődési központ ad otthont március 23-án, szer­dán annak a gyermekműsornak, melyen a Közép-Európai Tánc­színház művészei lépnek majd fel. A 10 és 14.30-kor kezdődő darab címe: Mesenincs királyfi. A következő napon, március 24-én, csütörtökön a budapesti filharmónia hangversenyére ke­rül sor a művelődési központ­ban. Az eseményen közremű­ködik többek között Fellegi Adám is. Kártérítés egy viszlói épületért Nemrég született meg fel­sőbb szinten is a döntés egy di- ósviszlói, valaha egyházi tulaj­donban lévő épület sorsáról. A Petőfi utcai épület igényéről az egyház lemondott, s a helyi ön- kormányzattal való előzetes megállapodás értelmében két­millió forintos kártalanítást kér­tek érte. A faluvezetés ebből már 500 ezer forintot megelőle­gezett, s a múlt héten Budapes­ten lezajlott miniszteri bizott­sági ülésen, ahol részt vett töb­bek közt a diósviszlói polgár- mester, az egyház képviselője, jóváhagyták a megállapodást. Lapajánló A legújabb Siklós újságból: — Mi történt március 15-én? — Drávaszabolcsi helyzetkép — Tavaszi recept — Állásajánlatok, — Részletes sporthírek Az oldalt összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Mélyvízben a megbízott jegyző Dr. Priol János szobájában éppen a helyi választási munka- csoport három tagja foglal he­lyet. Olyan nyugodtan, jó han­gulatban tanácskoznak, hogy az embernek önkéntelenül az jut eszébe: bárcsak a május 8-i események is ilyen hangnem­ben zajlanának le. Dr. Csongor László siklósi jegyző helyettesítésével megbí­zott dr. Priol János személyében az önkormányzat régi közigaz­gatási szakembert választott. Nem véletlenül őt persze, hi­szen a jegyzőknek kell levezé­nyelniük a nem kevés munkát, körültekintést és némi tapaszta­latot is igénylő országgyűlési választásokat.- 1977-ig dolgoztam a köz- igazgatásban, többek között az akkori harkányi tanácson - mondja magáról Priol János. - Azután a kovácshidai termelő- szövetkezethez kerültem jogta­nácsosnak, és most február 22-től látom el hivatalosan ezt a feladatot. Többet nem is szeret­nék magamról mondani, hiszen ez még csak megbízott állás, szeptember 9-ig szól, utána ki­derül, hogy mi lesz.- Mindenesetre azonnal mélyvízbe került. Milyen segít­séget kap a választások lebo­nyolításához, hiszen a siklósi körzet talán az országban az egyik legnagyobb.- Ha nem a legnagyobb, hisz 120 szavazókor tartozik hozzá. Ami a kérdés első részét illeti: szerencsésnek mondhatom ma­gam. Egy összeszokott, jól mű­ködő hivatali apparátussal dol­gozhatom együtt itt, a siklósi polgármesteri hivatalban, ami óriási segítséget jelent. Az ön- kormányzat az ismert kedvez­ményes akciót kihasználva most vásárolt még egy számítógépet is a választási munkához, amellyel sokkal könnyebb lesz majd a adatok feldolgozása. Nehezíteni fogja viszont a hely­zetet, hogy egyrészt a községek közül nem engedheti meg ma­gának valamennyi ugyanezt, másrészt az eredmények össze­gyűjtésekor csak négy helyről tudják telefaxon leadni az ada­tokat, s a terület egyharmadán a telefon is kézikapcsolásos. Fontos lesz a személyes kap­csolat kiépítése, mert mindezek ellenére a lehető legnagyobb pontosságra kell majd töreked­nünk. Torta a feleségnek Ha cukrász, akkor Hamburger? Szó szerint édes illat vesz kö­rül bennünket mindvégig, mi­közben a siklósi cukrászmes­tert, Hamburger István próbá­lom faggatni titkairól. Elég eredménytelenül. Már az ellen tiltakozik, hogy ő az egyetlen siklósi cukrász. Van több kon­kurens is, közülük az egyik be is toppan, mielőtt távoznék, s ke­délyes beszélgetésbe kezdenek. Á Hamburger cukrászda hét éve családi vállalkozásnak in­dult, és önmagát kinőve négy éve költözött mai helyére. Ko­rábban a cukrászmester Vil­lányban, s főképp a harkányi üzemben együtt dolgozhatott a szakma legjelesebb megyei képviselőivel, s ő is Umhei­ser-tanuló volt valaha, ahogy büszkeséggel említi. Vallja, az egyetlen titok, hogy szeretni kell a szakmát, s akkor az embernek meg sem kottyan az a napi tizenkét órai munka. Most nagy fába vágta fejszéjét, diszkontboltot nyitott. Ez bizony másfajta munka, a napi friss áru beszerzése sok odafigyelést igényel, ennek el­lenére nem hagyja abba, sőt... De a folytatás legyen majd meg­lepetés. Amikor pedig a túró­torta receptjét szeretném meg­tudni tőle, közli, szerinte annál már van jobb, a Valéria-torta, mely feleségéről, segítőtársáról kapta nevét. Tehát: veszünk 30 dkg vaníliakrémet... Hamburger István Fotó: Löffler Gábor Új könyv a múltról A Vár- és Múzeumbaráti Egyesületnek talán az eddigi legszebb kiadványt veheti kézbe a Siklós sorsa, történelme iránt érdeklődő olvasó idén. A Romfeld Ákos és Császár Fe­renc fotóival illusztrált könyv címoldalán ráncos férfikézbe temetett arc, hátsó borítóján ba­rázdált arcú férfi portréja, „...egymásrautaltság a XVIII. században...”, szól a jelképes ér­tékű cím. S a borítóbelsőkön, a könyv elején mi más is talál­ható, mint a vár mai fotói ék grafikái (utóbbiak Kovács Fe­renc, Vida Dezső és Molnár Tamás munkái). A könyv, mely Perics Péter szerkesztésében jelent meg, az egyesület 1992. és 1993. már­cius 15-én tartott tudományos konferenciáinak előadásait adja közkézre. Első részében a két évvel ezelőtti témaköröket tar­talmazza, a Siklóson és környé­kén élt nemzetiségekről szólnak a munkák, a németek, a zsidó­ság és a cigányság életéről igyekeznek minél több adalék­kal szolgálni, valamint a délvi­dék horvátok lakta települései­nek földrajzi neveiről. Egymásrautaltság a mező- gazdaságban, lehetne a címe a kiadvány második részének, amelynek két előadása egy drá- vaszögi uradalom életéről, min­dennapjairól beszél az olvasók­nak egy általánosabb jellegű bevezető fejezetet követően. A szakmunkásképző napi gondjai a At kell alakítani a struktúrát a siklósi iskolában is Mit er a nemzeti ünnep Beremenden? Az 1848-49-es forrada­lomra és szabadságharcra em­lékezve országszerte ünnepel­tünk. Városokban, falvakban fáklyák lobbantak lángra, ko­szorúk, virágcsokrok kerültek az emlékhelyek köré. Nem így Beremenden! A mintegy 3000 lakosú község­ben a felnőtt polgárok köréből mindössze 8-10 ember volt kíváncsi az általános iskola rendezésében megtartott ün­nepi műsorra. Elmaradtak a fiatalok, a volt kiszesek, akik nem olyan régen még tenyér­nyi kokárdával a mellükön ünnepeltek a Tolcsvay-dalra. Elmaradtak a polgárok, akik nem is olyan rég fáklyaerdő karéjában hallgatták az ügye­letes szónokot. De miért nem jöttek el azok, akik a szabad­ságba vetett őszinte hitüket hordták mindig is szívükben ezen a napon? Ami pedig végképp megmagyarázhatat­lan, hogy képviselőink közül sem jelent meg senki! Pedig időben megtudhatta min­denki, a honatyák is a kikül­dött meghívókból, hogy igazi kulturális csemegével készült az iskola. Pártatlan, őszinte megemlékezéssel. Ha nincsenek diákok és pe­dagógusok, akkor Beremen­den nincs ünnep. Az érdekte­lenségre ugye nincs magyará­zat? Bíró Lajos A szakmunkásképzés gyöke­res átalakítása a legtöbb ilyen oktatási intézményt már várha­tóan 1995-től érinteni fogja, hi­szen célszerű egy évvel a köte­lező átállás előtt kipróbálni az új rendszert. A siklósi 510. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben már most jelentkez­nek a problémák:- Ä közeli BCM lemondta idén szeptembertől a tanulók fogadását - mondja Pozsonyi István igazgató. - Ez az erős­áramú berendezésszerelő és a géplakatos szakmákat érinti. Előbbi szakképzés kifutóban van, jövőre nem is indítunk ilyent. Ám a közeli ruhaüzem 12 tanulónkat tudja majd fog­lalkoztatni, erre van még he­lyünk, hisz eddig csak négyen jelentkeztek. A kettő plusz kettő éves kép­zésre való átállást tartja egyéb­ként Pozsonyi István reálisabb­nak. Tudniillik ha nem vállalják fel, hogy a 8. osztályból kike­rülő tanulókat két évig általános képzésben részesítik, hanem csak a szakmai képzést adnak, abban az esetben plusz szakmá­kat kell indítani, hogy a tanulói létszámot elérjék, és el kellene küldeni az általános tárgyakat oktató pedagógusokat, akiknek a végkielégítése tetemes össze­get emésztene fel. Ha viszont beindítanák a két éves alapkép­zést is, csak a két-három új szakma egyéb költségeiben kel­lene gondolkodni. S ha már a gazdálkodásnál tartunk: az intézmény ma is pénzügyi gondokkal küzd:- A költségvetés készítésekor mellékeltem egy kimutatást, amelyben részletesen leírtam, mennyi pénzre lenne még szük­ségünk a tervezettel szemben. A 16,5 millióhoz csak 1,4 milliót kértünk. A város nehéz helyzet­ben van, nem kaptunk többet mi sem az előzetesen kalkuláltnál, így viszont havonta jelentkez­nek majd a problémák, ahogy az már ebben a hónapban is tör­tént, amikor 500 ezer forintos hiányunk volt. Az igazgató még hozzáteszi: eddig is alulfinanszírozottak voltak, s ezután sem futja majd még kisebb fejlesztésekre sem. Máriagyűd: válni, maradni is békésen Beremendi ajándék a vörösmartiaknak Hogy parázs hangulat van Máriagyűdön, azt nem nehéz kideríteni, az utcán, a boltban naponta szóba kerül: mi lenne jobb, válni vagy maradni. Az első falugyűlést követően a közelmúltban az egyik párt képviselőjelöltje által szervezett újabb fórumon a lakosok az előzőhöz képest másfajta szem­szögből is végighallhatták, mi vár majd rájuk, ha elválnak Sik­lóstól. Most aztán végképp nem tudják, mit tegyenek, tárták szét sokan kezüket. A máriagyűdi katolikus plé­bános, Pavlekovics Ferenc vé­leménye az, ahogy Siklóst a vára, Máriagyűdöt kegyhelye tette azzá, ami:- Ma egy külföldi turista hi­ába keresi a falut a térképen, nem találja. Azonban hangsú­lyozni kell azt is, a siklósi és a gyűdi plébániát mindig baráti szálak fűzték egymáshoz, vallá­silag mellérendelt viszonyban voltunk és vagyunk. Ha pedig a felekezeti szempontokat néz­zük, soha nem volt szó arról, hogy ez csak katolikus telepü­lés, aki ezt mondja, értelmetle­nül állítja szembe a reformátu­sokat és katolikusokat. Az előkészítő bizottság tagja­inak az a határozott véleménye, hogy gazdasági szempontból előnyös a szétválás. Nincsenek vezetői ambícióik, válaszolnak a szóbeszédre, miszerint azért akarják a szétválást, hogy ma­guknak vezetői pozíciókat te­remtsenek. S ami nagyon fon­tos, fűzték hozzá, semmiképpen nem akarnak haragot szítani Siklós és Gyűd között. Elválni, maradni is csak békésen szabad. És hogy a kettő közül melyik fog bekövetkezni, az a március 27-i népszavazáson várhatóan kiderül majd. A Horvátországi Magyarok Szövetségének meghívására az Eszéken megtartott március 15-i ünnepi rendezvényen részt vett Heindl József, Beremend polgármestere és Vörös Miklós pártelnök is.- Rendkívül magható, szép ünnepségnek lehettünk részesei, melynek kulturális részét a vá­roslövedékek sebezte színház­ban rendezték meg, majd a rév­falusi Magyar Kör vendégei le­hettünk. Feltűnő volt szá­munkra, hogy a kinti magyarok mennyivel jobban ápolják ha­gyományaikat, mennyivel ma- gyarabbak, mint mi. Az alkal­mat kihasználva a beremendi könyvtár könyvadományait, va­lamint 50 ezer forint értékű ajándékot adtunk át Máté Ani­kónak, a vörösmarti magyar is­kola vezetőjének. Egyben fel­kértük az ottani énnekkart, hogy vállalják a vendégszereplést a beremendi falunapon, hitünket kifejezve, hogy a több éve tartó baráti kapcsolatunkat a háború sem törheti ketté. Bíró Lajos A Passió horvát nyelven Kultúrtörténeti jelentőségű produkcióra készül az a sokac asszonykórus, mely másfél év­vel ezelőtt jött létre Siklóson az Alsószentmártonból áttelepült horvát nemzetiség tagjai közül. Mint azt Pávics János, a Dél-Baranyai Sokacok-Horvá- tok Egyesületének titkára el­mondta, ritka az a közösség, amely képes a Passió, a , Jézus szenvedése Szent Máté evangé­lista szerint” teljes horvát nyelvű bemutatására. A kórus virágvasámap, 27-én 18 órakor adja elő a művet a pécsi Miasz- szonyunk templomban. A városi rendezvényeken rendszeresen szereplő asszony­kórus egyházi programjainak gondozásában jelentős segítsé­get kap Marko Bubalo tiszte­lendőtői, aki a jugoszláv háború elől menekült emberek lelki gondozása mellett nagy segítsé­get nyújt a térség horvát nemze­tiségi lakóinak vallási életéhez is, tette hozzá az elmondottak­hoz Pávics János. A sokac kó­rus nemrég sikerrel szerepelt Nagykanizsán a magyarországi horvát énekkarok és népdalkö­rök találkozóján, ahol a felvétel is készült. A sokac asszonykórus

Next

/
Thumbnails
Contents