Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-20 / 78. szám
Szorongjunk, de ne essünk pánikba A fiatalok között is terjed a pánikbetegség Szívtáji fájdalom, szívdobogás, nehéz légzés, hasi fájdalom, heves rémület, amely hasonlít a halálfélelemhez vagy az is. Néhány a tünetek közül, amelyekből ha egyszerre négy jelentkezik, pánikbetegségről beszélünk. Sajnos, a serdülők körében is terjed, és a Pécsi Gyermekklinika neuropszichi- ártiai osztályán az elmúlt két évben egyre többen fordultak meg a fenti panaszokkal. A pánikról, mint betegségről a klinika tanársegédjével, dr. Fenyvesi Ilonával beszélgettünk.- Miért éppen az elmúlt évtizedekben került előtérbe ez a betegség?- A pánik tünetcsoportot 1980-ban írták le először nemzetközi használatú diagnózisként. Az ezelőtt használt megjelölések : neurózis, neuraszténia nem fedték a betegség valódi tartalmát, ezért vált szükségessé, hogy kiemeljék a szorongásos betegségek csoportjából. Magyarországon 1987-óta foglalkoznak intenzívebben ezzel a tünetcsoporttal, és Budapesten már több pánikambulancia is működik. Főként azért váltak szükségessé, mert a tüneteket könnyű összekeverni az infarktus tüneteivel, és egy pánikbeteg nem gyógyítható szívgyógyszerekkel.- Mi okozza ezt a már társadalmi méretű szorongást?- Nagy mennyiségű és sokfajta információ éri a ma emberét és ha felgyorsult világunkban nincsenek belső kapaszkodók a bizonytalanság szorongást okoz, ami pánikbetegséggé alakulhat át. A bizonytalanságra helyezném a hangsúlyt, mert a pánikban lévő ember úgy érzi, nem ura önmagának a roham alatt. Szorongást válthat ki az információ áramlás hiánya is, ha az ember nem tudja pontosan mi van a szűkebb és a tágabb környezetében. A doktornő elmondta, a legnagyobb gond, hogy kiszámíthatatlan, mikor ismétlődik meg a pánik reakció, bevásárlás közben vagy a moziban filmet nézve. A beteg fél a roham ismétlődéstől, és legközelebb már retteg a boltba vagy a moziban menni (vagy csak a sor szélére képes leülni), sőt egyre több társas programot mond le, szinte ketrecbe zárja magát. Szerencsére ez olyan betegség, amely gyógyítható. A roham néhány perc alatt gyógyszerekkel megszüntethető, az okok kiküszöbölése azonban sok időt vesz igénybe. A többfajta gyógymód közül Fenyvesi doktornő a gyógyszeradagolás és a pszichoterápia kombinációját alkalmazza. Ha a gyógyszerkínálat nem is közelíti meg a nyugati szintet, Magyarországon is tízféle gyógyszerből választhat a kezelő orvos. Nagyon sokféle dolog okozhat pánikot, de a sikerélmények nem ritkák ezen a területen. Egy kislány például, aki semmilyen járművön nem volt hajlandó közlekedni, néhány hónap alatt meggyógyult, sőt ma már autót vezet. Egy fiú pedig egy bizonyos magánhangzótól iszonyodott, és nem volt hajlandó olyan szót, kiejteni, amely tartalmazta azt a hangot. Szerettem volna beszélgetni velük, de a doktornő tanácsára elálltam tőle, mert ma még többek között ez a betegség is bélyeget jelent. Sokszor a családi vagy baráti környezet szimulánsnak vagy hisztisnek tartja a beteget, pedig a páciens nem képes a tüneteket irányítani. A panaszok mögött mindig valamilyen változás, veszteség áll, amit nem sikerült érzelmileg feldolgozni. Bizonyos szorongás szükséges az élethez, az alkalmazko- dáshoz.( Egy bűnöző általában nem szorong.) A szorongás hiánya, éppúgy mint fokozódása, betegségek okozója lehet. Porth E. Ingyenesek lesznek a bogiári strandok Ezeddig a Balaton-parti települések közül példanélküli döntést hozott a balatonboglári ön- kormányzat: az idei nyáron a település minden strandján ingyen lehet majd fürödni. A bogiári partszakaszon már el is bontották a kerítéseket. Az amúgy is borsos balatoni nyaralás költségeit - legalábbis Bogláron - tehát nem terheli ezentúl a „partbelépő” ára. A város megállapodott továbbá a Hunquest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt.-vel, amely jogutódként földtulajdont szerzett a bogiári partszakaszon. Az innen beszedett és a várost illető közterületi díjak és az önkormányzat által az rt. tulajdonában lévő terület gondozására fordított összeg különbözetén osztozik a város és a részvénytársaság. Bajcsy Zsilinszky Endre-évforduló Beindult a pécsi szavazógépezet A bajaiaknak vérükben van a textilszakma Korszerű gépeken, nyugati exportra dolgoznak a bajai gyárban Amerikai gyár a kisvárosban Bimbózó demokráciánk egyik gondja, hogy szavazással döntenek százak, ezrek különböző kérdésekben, a technikai feltételek azonban mindehhez meglehetősen kezdetlegesek. Egy nyolcezres létszámú rt. közgyűlésén például meglehetősen groteszk jelenet, amikor a felnyújtott táblák jelzéseit kezdik összegezni, s a korszerűbb vonalkódos megoldás is legalább félórát jelent egy-egy döntés meghozatalában. De máris született megoldás erre a problémára, még pedig éppen egy pécsi társaság, a HC- Lineár Kft. révén, vezetéknélküli szavazatszámláló rendszer kialakításával. Eredetileg Pécs város önkormányzata rendelte meg a munkát - másfél éve ezt használja már a városi közgyűlés -, de hamar bebizonyosodott, sokkal több van ebben az ötletben. Az Rt.-k körében múlt év végén, az Iparbankház közgyűlésén debütált az új „módi”. A rendszer lehetővé teszi a név szerinti, a nyílt és titkos szavazást egyaránt, míg rt.-k esetében a birtokolt részvények számának figyelembevételét is megoldották. Az 1024 szavazókészülékkel elméletileg néhány lépcsőben 16 ezer ember nyivá- níthat véleményt, személyi azonosító kulcsokkal név szerint külön választhatók az egyes szavazók. Az Iparbankházban a bemutatkozáskor döbbenten tapasztalták a jelenlévők, hogy fél óra alatt kész jegyzőkönyvet kaptak a résztvevők a közgyűlésről, s azonnal bevették az alapszabályzatba: mától csak ily módon szavazhatnak. Jönnek is sorban a rendszert bérlők, az IBUSZ, a MOL, a Chinoin, a Glóbusz, a Csemege részvénytársaságokon át Zwack Péterig. A gépezet tehát beindult. Aki nyerni akar az ügyön, az igennel szavaz a rendszerre. M. B. E. Másfél héttel ezelőtt avatta fel a köztársasági elnök Baján a magyar-amerikai gyárat. Az akkori információkból megtudhattuk, hogy a gyár neve Duna Kötöttárugyár Kft. s azt is, hogy egyelőre külföldi piacra, főként Amerikába gyárt pólókat. Mégpedig az alapanyaggyártástól a kész termékig minden itt készül. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy találtak rá az amerikaiak erre a kis Duna-menti városra. Farkas János, a gyár igazgatója (és résztulajdonosa) az Egyesült Államokban ebben a szakmában tevékenykedett, mint ■ üzletember. Elmesélte, hogy az ötlet két amerikai agyában született meg, hogy Magyarországon érdemes textiliparba befektetni. Mindkettőnek már korábban voltak „textiles” üzleti kapcsolatai Magyar- országgal, ismerték, hogy mit tudnak a magyarok. Ma Amerikában a póló az egyik legjobban eladható tömegárú, de nem mindegy, hogy az alapanyaga milyen. Ezek az üzletemberek azt mondják, csak ott tudnak igazán jó alapanyagot készíteni, ahol ennek hagyományai vannak. Ezért amikor eljöttek Magyar- országra körülnézni, főként a tradíciókkal rendelkező gyárak után érdeklődtek. Először a hódmezővásárhelyi gyárral tárgyaltak. Azonban az ügyintéz nehézkesen indult, mindenféle bonyodalmak merültek fel, így elálltak ettől a szándékuktól.-Az, hogy végül Baján kötöttünk ki, azt egy itteni talpraesett fiatalasszonynak, Teleky Zsuzsának (jelenleg ügyvezető igazgató) és a vele való ismeretségemnek köszönhető - mesélte Farkas János. - Többször találkoztunk new yorki üzletkötéseken, akkor ő még a BAJATEX- böl kivált osztrák-magyar kft.-t képvislete. Egy ilyen találkozás alkalmával beszéltem a magyarországi szándékunkról, ugyanis ekkor már én is tagja voltam a hatfős csoportnak, akik Magyarországon akartunk gyárat venni. Zsuzsa már ekkor mondta, jöjjünk Bajára, s később a hódmezővásárhelyi tárgyalások közben is többször felhívott, hogy legalább jöjjünk el és nézzük meg. Megnéztük, maradtunk és nem bántuk meg. Baján csaknem 100 éves tradíciója van a textilgyártásnak. Amikor az első itt készült mintát megmutattuk a legnagyobb amerikai nagykereskedőnknek, Tapogatta, húzogatta, s azt mondta, akik ezt csinálták, azoknak a vérükben van a szakma. Ezért is kezdhettük el Közép-Európában egyedül itt az organikus pólók gyártását. Ehhez csak olyan gyapotból készülhet a fonal, amelyet legalább három évig nem kezeltek vegyszerrel. Magas ára ellenére ennek van most keletje anyugati országokban. Családommal már Bajára költöztem, s nagyon megszerettem a várost. S. Zs. 1944. március 19-én hurcolta el a Gestapo Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Az 50. évforduló alkalmából a Független Kisgazda- párt koszorúzást tartott a mártírhalált halt politikus Deák téri emlékművénél. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjai az évforduló alkalmából a politikus egykori Attila úti otthonának falát díszítő emléktáblánál rótták le kegyeletüket. Kossuth Lajos emlékfutás A magyar honvédség hivatásos katonáiból álló amatőr futócsapat a Kossuth Szövetség felkérésére vállalta, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére végigfutja a To- rino-Budapest távot - közölte az MTI-vei Váradi Géz;a alezredes, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának munkatársa, a rendezvény sajtófőnöke. Ez a táv majdnem 1200 kilométer. Az emlékfutás résztvevői szerda reggel 7 órakor indultak Torinóból, és egyfolytában, egymást váltva futnak. Szombaton reggel Rédicsnél lépték át a magyar határt. Ma Érden 07 óra 51 perckor, Budapesten, a budaörsi laktanyánál 9 óra 30 perctől várják azokat, akik csatlakozni szeretnének a futókhoz, és velük együtt futnának a Kerepesi temetőben levő Kossuth-mauzóleumhoz, ahol a beérkezés pontosan 10 óra 45 perckor lesz vasárnap. Tűz a Kőbányai Sörgyárban Tűz ütött ki a X. kerületi Ihász utcában lévő Kőbányai Sörgyárban: a gabonaraktár égett mintegy 1000 négyzetméteren szombaton a kora délutáni órákban - tájékoztatta az MTI munkatársát Bodnár Sándor tűzoltó őrnagy. A Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletese elmondta: a tűz jelzésétől számítva mintegy fél órán belül sikerült körülhatárolni a tüzet jelentős erők ösz- szevonásával. Személyi sérülésről nem tudnak, a helyszínelés még tart. Újabb zűrök a taxiórák körül Fuvarra váró kocsik a pécsi belvárosban Fotó: Szundi György Az ÁVÜ-nél még csak készül az etikai kódex Akinek ezekben a hetekben jutna eszébe, hogy taxizni kezd, jobb, ha nem is próbálkozik. A taxiórák körül kialakult legújabb mizéria miatt ugyanis még az iparengedéllyel már rendelkezők sem lehetnek biztosak abban, hogy, ha például lecserélik autójukat, továbbra is gyakorolhatják a szakmát. Immár két hete, hogy - rajtuk kívülálló okok miatt - újra furcsa helyzetbe került a taxis társadalom. Március elején derült ki ugyanis az, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH), mely az új taxaméterek bevizsgálását végzi, hivatalosan nem hitelesítheti a tarifát jelző műszereket. Ezért aztán, mint megtudtuk, ha például egy óra elromlik, a taxisnak ki sem szabad állnia a drosztra, mert, ha ellenőrzik, az akár az iparengedélyébe is kerülhet. Mint ismeretes, a személy- szállítóknak az elmúlt időszakban kellett új, manipulálhatatlan taxamétereket beszerezniük, s ezt meg is tették. Az azonban csak később derült ki, hogy egyetlen Magyarországon készült óra sem felel meg az előírásoknak - a piacon lévő konkurens gyártók ugyanis egymás óráiról bizonyították be, hogy manipulálhatók. Az APEH döntése eredményeképpen tehát az OMH március eleje óta egyetlen órát sem hitelesíthet, s bár a jelenleg futó kocsikban lévő órák hivatalosnak számítanak, a jövőben bármiféle meghibásodás, vagy csere lehetetlenné teheti a taxisok munkáját. P. Zs. Nyilvánvalóan nem csak az egyre sűrűsödő külső támadásoknak, de az általuk feltárt - ám nyilvánosságra eddig többnyire nem hozott - belső visszaéléseknek is szerepük volt abban, hogy az Állami Vagyonügynökség vezetése tervbe vette egy etikai kódex kidolgozását. Kósik Tamás, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) jogtanácsosa és etikai bizottságának tagja szerint a készülő etikai kódex „az olyan magatartásokat és cselekedeteket írja körül, amelyeket nem lehet törvényben egyértelműen szabályozni, s amelyek, elkövetésük esetén, rossz fényt vethetnek az ÁVÜ-re". , Bár az ÁVÜ-nél nem hivatalos formában eddig is létezett egy etikai bizottság, mely a Vagyonügynökségnél előforduló ilyen jellegű problémákat volt hivatott rendezni, a privatizációban hivatalból résztvevők etikai kódexére meglehetősen nehezen adja áldását az arra illetékes igazgatótanács.- Ez az etikai kódex már elég régóta készül - mondja a jogtanácsos -, de annak, hogy a mai napig nem fogadták el, csupán az az oka, hogy az igazgatótanács annyira túlterhelt, hogy egész egyszerűen még nem tudta a tervezetet megtárgyalni. Az eddig nyilvánosságra került részletekből egyébként egyértelmű, hogy az etikai kódex az ÁVÜ által megbízott külső szakértőkre, tanácsadó cégekre nem vonatkozik. Kósik Tamás szerint nem is lenne értelme ennek, hiszen az ÁVÜ csak a Vagyonügynökségnél alkalmazotti viszonyban állók esetében kérheti számon az etikai szabályok betartását. Más kérdés, tehetjük hozzá, hogy a készülőben lévő etikai kódex a belső munkatársak esetében is csak akkor jogosítja fel az etikai bizottságot egy-egy ügy kivizsgálására, ha azt a céghez tartozók kezdeményezik. A bizottsághoz panasszal ugyanis kizárólag az ÁVÜ dolgozója, az ügyvezető igazgató, az igazgatótanács elnöke és a miniszter fordulhat. Rajtuk kívül pedig senki - már amennyiben nem tudja megnyerni magának a fent említett körhöz tartozókat, hogy nevében járjanak el. Magyarul az ÁVÜ-nél egy-egy gyanús eset a jelenlegi elképzelések szerint a jövőben is csak akkor válhat üggyé, ha azt a cég jóhímevé- nek ápolásában - azaz a botrányok elkerülésében - hivatalból is érdekeltek lehetővé teszik. Pauska Zsolt 1994. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Új VDN 3