Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-19 / 77. szám

1994. március 19., szombat A hét témái aj Dunántúli napló 7 Beszélgetés dr. Sulyok Endre egyetemi tanárral Kórházról egy kitüntetés kapcsán A gyógykezelés alatt az édesanyák is segíthetnek az ápolásban Két oka is van annak, hogy beszélgetésre kértük dr. Sulyok Endre egyetemi tanárt, a Bara­nya megyei Kerpel Fronius Ödön Gyermekkórház orvos­igazgatóját. Az egyik hogy a március 15-i ünnep alkalmából vehette át a Baranya Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Díj-ál. A másik, hogy bár írtunk a gyermekkórház nagy rekonstrukciójának elké­szültéről, de hogy igazán, mit jelent ez a kórház életében, arról még nem.-Először, a kitüntetés kap­csán arra kérem Sulyok Endre professzort, mondana pár szót eddigi munkásságáról.-Hadd kezdjem azzal, hogy ez a kitüntető díj őszinte örömet és nagy meglepetést okozott számomra. Eddig ugyanis még nem részesültem semmiféle hi­vatalos állami kitüntetésben. Most sem igazán értem, mivel érdemeltem ki, hiszen ha valaki igyekszik jól és tisztességesen végezni a munkáját, az termé­szetes, nem jár érte jutalom. Ha a kórházban folyó munkát akar­ták ezzel elismerni, az jólesik, de nemcsak egyedül az én ér­demem, hanem valamennyi munkatársamé. Az eddigi pályafutásomat il­letően kezdeném azzal, hogy 1965-ben végeztem a pécsi or­vosegyetemen. Még diákkörös­ként Grastyán Endre profesz- szomál, az élettani intézetben dolgoztam négy évig. Ezek az évek sok szempontból meghatá­rozóak voltak a számomra, ren­geteget tanultam, szerettem ott lenni. Az intézetben szerzett ismeretek jó alapul szolgáltak ahhoz, hogy eredményesen pá­lyázhattam a gyermekklinikára. Most visszanézve csak moso­lyogni tudok, azon a naiv ma­gabiztosságomon, amivel a sö­tét vizsgaruhámban beállítottam a nagy Kerpel professzorhoz, s kértem, vegyen fel a klinikájára. A Grastyán iskola jó ajánlóle­vélnek bizonyult, mert több pá­lyázó közül engem választott. Másfél év múlva Kerpel pro­fesszor Budapestre, távozott, így én voltam az utolsó pécsi tanítványa, s én voltam az utolsó, aki az ő kutatási terüle­tével kezdtem foglalkozni. 11 évig voltam a gyermek klinikán, ezt követően kerültem a szülészeti klinikára, az újszü­lött osztálynak lettem a veze­tője. Később a székesfehérvári gyermekkórház vezetői állását pályáztam és kaptam meg. Alig egy évi távoliét után bátorítot­tak, hogy jöjjek vissza és pá­lyázzam meg, a hamarosan megüresecjő baranya megyei gyermekkórház igazgatói állá­sát. 1987-ben bíztak meg az in­tézmény vezetésével. A klini­kai, kórházi rutinmunka mellett folytattam a Kerpel professzor­ral elkezdett kutatásokat és a témából írt akadémiai doktori értekezésemet 1980-ban véd­tem meg.- Ön azt mondta, hogy a Kerpel professzor mellett elkez­dett kutatási vonalat vitte to­vább a mai napig. Úgy tudom az e téren elért eredményeinek kö­szönhetően jelentős külföldi si­kereket mondhat magáénak.-A téma, az újszülöttek só- és vízforgalmának vizsgálata a születés után. Azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazkodik az újszü­lött a születésekor megváltozott környezetéhez, hogyan változ­nak a hormonális szabályozó rendszerek a fejlődés folyamán. Ugyanis, ha ismerjük ezek normális menetét, gyorsan be tudunk avatkozni, ha kóros je­leket tapasztalunk. Nem szeret­ném, ha szerénytelenségnek hatna, de való igaz, hogy sike­rült olyan eredményeket elér­nem, amire külföldön előbb fi­gyeltek fel és ismerték el, mint itthon. Számos nemzetközi tu­dományos társaság tagja, veze­tőségi tagja voltam és vagyok, jelentős nemzetközi tudomá­nyos együttműködést alakítot­tam ki. Evekig egyetlen Ke­let-európai képviselője voltam a nemzetközi gyermeknefrológiai (vesebetegségekkel foglalkozó tudományág) társaságnak. Na­gyon örültem, amikor szakmai tevékenységem elismeréseképp 1991-ben négy évre megválasz­tottak a Magyar Gyermekorvo­sok Társasága elnökének. ,-Az ön kórházában nemrég fejeződött be egy nagy rekonst­rukció. Mit jelent ez a kórház életében?-A rekonstrukció keretében a belső és a kevés külső átalakítá­sokat úgy sikerült megoldani, hogy a 100 éves, még Ybl Mik­lós tervezte épület eredeti stílu­sát megőrizték. Az átalakításkor arra törekedtünk, hogy elsősor­ban a diagnosztikai és aktív te­rápiás részlegeket korszerűsít­sük. Például a laboratórium az addigi szűkös, mostoha állapo­tok közül, most sokkal jobb kö­rülmények közé került, több új korszerű műszert is sikerült vá­sárolnunk. Bővítettük a röntgen és az ultrahang diagnosztikai lehetőségeket. Olyan korszerű műtőket tudtunk kialakítani, amelyek megfelelnek a mai kö­vetelményeknek, javítottuk az intenzív ellátás feltételeit és természetesen felújítottuk az osztályokat, a szociális és ki­szolgáló helyiségeket. Az új fi­nanszírozási rendhez igazodva az eredetileg 230 ágyszámot 166-ra csökkentettük, úgy, hogy ezzel a kórház teljesítménye nem csökkent. Kialakítottunk ötágyas anya szállást, zuhanyo­zóval, teakonyhával, minitár­salgóval. Azok az anyák vehe­tik igénybe, képletes összegért, akik szoptatnak még, vagy akik nem pécsiek, s szeretnének mű­tét után, vagy kezelések alatt gyermekük mellett maradni. Én nagyon nagy jelentőségűnek tartom ezt. Egyrészt a beteg gyermek gyógyulása szempont­jából jó, ha az anya mellette van, másrészt bizonyos mérté­kig segítenek az ápolásban. harmadsorban pedig azért, mert a szülő jelenléte egyfajta kont­rollt is jelent a számunkra.- Pécsett két gyermekgyó­gyászati intézmény áll a régió szolgálatában, a gyermek kli­nika és az önök kórháza. A szakellátások profiljában van-e különbözőség?- Igen, van. Természetesen vannak általános gyermekgyó­gyászati feladatok, amelyeket mindkét intézménynek vállalni kell, de több területen a párhu- zaníos fejlesztések elkerülése végett külön profilok alakultak ki. A gyermek klinikán talál­ható az újszülött ellátás, onko­lógia, speciális sebészeti ellátá­sok, itt foglalkoznak a cukorbe­tegségekkel, genetikával, anyagcsere betegségekkel. A gyermek kórházban található a fertőző betegségek, az emész­tési zavarok, májbetegségek, vesebetegek és légúti betegsé­gek ellátása. Az a törekvésünk, hogy a kórházat minden kolléga számára nyitottá tegyük, külö­nösen az alapellátásban dolgo­zóknak biztosítunk együttmű­ködési lehetőséget. Sarok Zsuzsa Dr. Sulyok Endre minden nap felkeresi betegeit a kórtermekben Läufer László felvételei Két hét a türelmi idő Minden megyében két környezetvédelmi mérőkocsi Közvetlen hívás Ungvárról Nem mindennapi esemény okozott örömet szerdán a kárpátaljai lakosságnak: első ízben nyílt lehetőségük, hogy közvetlen tárcsázással hívják te­lefonon a világ bármely orszá­gát. Az UTEL, az Ukrán Tele­kommunikációs Közös Vállalat ugyanis Ungváron modem tele­fonközpontot helyezett üzembe, amely ezt lehetővé teszi. A központ felavatását jelentő első telefonbeszélgetés Buda­pesttel folyt: a megyei tanács elnöke Dmitro Tkacs a buda­pesti ukrán nagykövetet hívta fel, hogy közölje vele a kelle­mes hírt. Infláció Februárban a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal emelkedtek. A 12 havi áremelkedés - februártól előző év februárjáig - 16,6 szá­zalékot tett ki. Összehasonlítás­ként:' 1993. februárjában a havi inflációs adat 1,7 százalék volt, és a 12 hónapos árnövekedés pedig 24,7 százalékot ért el. Három korszerű mérőkocsit vásárolt a Környezetvédelmi Főfelügyelet. Az új mérőkocsik révén a korábbiaknál több kör­nyezetvédelmi ellenőrzést vé­gezhetnek az utak mentén. A múlt évben 244 ezer gépkocsi­nál mérték a közutakon szeny- nyezés-kibocsátást. Eddig me­gyénként általában egy mérő­kocsival rendelkeztek, a fejlesz­tés segítségével viszont vala­mennyi megyei felügyelet lega­lább két kocsit kap, a nagyobb megyéknek három-négy ellen­őrző jármű áll majd rendelkezé­sére. Az erősen szennyezett vá­rosi levegő számottevően javul­hatna, ha valamennyi gépkocsi­tulajdonos rendszeresen beállít­tatná járművét. A gyakori köz­úti környezetvédelmi ellenőrzé­sekkel erre kívánják ösztönözni az autósokat. Az érvényes környezetvé­delmi igazolólap ugyanúgy kö­telező útiokmány, mint a for­galmi engedély. Az érvényes környezetvédelmi igazolólap nélkül közlekedőkkel szemben a felügyeletek szabálysértési feljelentést tesznek, és ennek során a maximálisan kiszabható bírság 10 ezer forint. A gépkocsitulajdonos két he­tet kap arra, hogy kiváltsa vagy érvényesíttesse a környezetvé­delmi igazolólapot. Amennyi­ben ennek nem tesz eleget, a járművét kitilthatják a forga­lomból. A múlt évben a gépko­csitulajdonosok 72 százaléka je­lent meg a kötelező környezet­védelmi vizsgálaton. Feltehe­tően a fennmaradó 28 százalék közül sokan érvényes igazoló­lap nélkül közlekednek. A főfe­lügyelet ezért hasznosnak tartja a bevezetésre tervezett úgyne­vezett környezetvédelmi traffi- pax használatát. Ez a berende­zés az előtte elhaladó járműve­ket ellenőrzi. Jelzése alapján már műszeresen mérhetők meg a nagyobb szennyezést kibo­csátójárművek. A hitel feltétele: az üzleti terv Üzleti tervet azoknak a vál­lalkozóknak kell készíteniük, akik vállalkozásuk beindításá­hoz, bővítéséhez vagy éppen folytatásához kölcsönt szeret­nének felvenni. Enélkül ma már a bankok nem fogadnak el hi­telkérelmet. Az üzleti tervben a vállalko­zónak aprólékosan, részletekbe menően be kell mutatnia Vállal­kozását, beruházási vagy fej­lesztési elképzeléseit és annak tervezett hasznát. A bankok há­rom évre visszamenőleg elem­zik a cég fizetőképességét, gaz­dálkodásának tendenciáit és a profitképződést. De ugyanilyen behatóan tanulmányozzák a cégre vonatkozó előrejelzéseket is. A vállalkozónak ezért alapo­san fel kell mérnie, hogy az ál­tala előállított termék vagy szolgáltatás mennyire piac- és versenyképes, s lehet-e szá­molni hosszú távon az eladható­ságával. A pénzintézetek az üzleti ter­ven keresztül vizsgálják, hogy a vállalkozó fizetőképessége és majdan képződő jövedelme le­hetővé teszi-e a kölcsön vissza­fizetését; elégséges lesz-e arra, hogy azon a bank és a vállal­kozó megfelelő arányban osz­tozzon. Magyarán: lesz-e a vál­lalkozónak akkora profitja, amelyből - saját szükségletei­nek kielégítésén túl - a hitelt is vissza tudja fizetni. Erre egyéb­ként azért van szükség, mert az elmúlt esztendőkben számtalan esetben előfordult, hogy a vál­lalkozók hosszabbításért fordul­tak a bankokhoz, mivel képte­lenek voltak az eredeti ütemnek megfelelően törleszteni adóssá­gukat. A bankok tehát árgus szem­mel figyelik a vállalkozó fize­tőképességét, és a hitelkérelem elbírálása során felhasználják mindazokat az ismereteket, amelyeket a kérelmező számlá­jának vezetése során vagy ko­rábbi kölcsönügyletei kapcsán róla szereztek. -ri EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 5 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MEZOGAZDASAG 1. Hány ha-ral csökkent a megművelt termőterület hazánkban 1990 és 1993 között? 1.800.000 ha-ral 2.36.000 ha-ral X. nem eseteként □ 2 A 6 millió ha termőföldön kb. hány tulajdonos osztozik a tulajdonreform nyomán? 1.2,5 millió 21,8 millió X. 780.000 □ 3. Lehet-e külföldi állampolgárnak hazai termőföld-tulajdona? 1. nem lehet 2 lehet X. csak 300 ha-ig I—I 4. A XX. században -leszámítva a háborús éveket -mikor volt a legalacsonyabb a hazai szarvasmarha állomány? 1.1923-ban _______________21948-ban_______________X. 1993-ban____________________U 5 . Hogyan segítene az SZDSZ - kormányra kerülése esetén - a mezőgazdasági termelők tőkehiányán? 1. az állami dotáció növelésével 2 az állami felvásárlás növelésével X. a termelőkhöz eljuttatott kedvezményes hitelekkel □ 6. Hogyan erősítené a mezőgazdasági termelő piaci helyzetá az SZDSZ? 1. Import tilalommal, maximált árral, felvásárlási törvénnyel 2 kötelező felvásárlással, pixi felügyelettel, ár-befagyasztással X. garantált árral, export-támogatással, készletezési támogatással □ 7. Mit tehet a hazai kistermelő, ha a bécsi kereskedőnek éppen nem kell az általa termelt spárga? 1. feltekeri spulnira 2 hálót szó belőle X. el kezd gondolkodni tartós ért&esítési társulások létrehozásán □ 8. Mi az SZDSZ megoldási terve arra a problémára, ha a megszerzett földtulajdonon más személy tulajdonában 1. kedvező hitelek az idegen tulajdon megvásárlására X. a felekre bízza az egyezséget mert ebbe nem szabad beleszólni. 2 a kisajátítási törvény kifejlesztése □ 9. Mennyivel csökkent a mezőgazdasági vállalkozások főfoglalkozású dolgozóinak száma hazánkban 1989 óta? { L 400.000-rel 2 285.000-rel X. 65.000-rel U 10. Szükségszerú-e, hogy az aratáskor 8,- Ft/kg árú búzából 70,- Ft/kg áru kenyér készüljön? Ligen 2 nem, ha a pékek lemondanának a hasznukról X nem, ha a termelők, a molnáok és a p&ek együttműködnének □ 11. Milyen nagy ságúnak keü lennie Magyarország mezőgazdasági termelésének? 1. csak a hazai szükségleteket fedezze 2 teremtsen a hazai piacon túlkínálatot X. jelentős exportbevétellel segítse külkereskedelmünket □ 12 Ki döntsön a mezőgazdasági termelők helyi közösségeit közvetlenül érintő kérdésekben az SZDSZ szerint? _ L a Parlament 2 a minisztérium___________X. községi mezőgazdasági bizottságok '—I F ORDÍTS! N u> <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents