Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-15 / 73. szám
1994. március 15., kedd Kultúra uj Dunántúli napló 9 Rengeteg minden van a föld alatt A pécsi és baranyai régészet jövőjéről Meglepéteseket rejt a föld mélye Valószínű, hogy gyerekkorában hosszabb-rövidebb ideig mindenki lelkes kincskereső volt vagy szeretett volna lenni egy Verne-könyv vagy kaland- film hatására. Úgy gondolom, a régészek olyan emberek, akik képesek voltak megőrizni ezt a kincskereső-vágyat - természetesen immár nem gyermeki, de még csak nem is középiskolás fokon, hanem szigorúan tudományos alapon. Maráz Borbála, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetőjét arról kérdeztem, min dolgoznak jelenleg és a közeljövőben a régészek.- Pécset tekintve voltaképp az egész belvárost kutatni kellene, megkeresni a római várost és temetőt és a középkori városrészt. Sajnos, ennek a feladatnak a tervszerű elvégzése lehetetlen, mert minden be van építve, s hiába tudjuk akár egészen pontosan, hogy hol keressünk bizonyos, mondjuk, ókeresztény emlékeket, ha ahhoz, hogy hozzájussunk, le kellene bontani egy, tán szintén műemlék-házat. Ma Magyarországon a telek-kisajátítás és a bontás amúgy is iszonyú drága mulatság. így aztán úgynevezett tervásatásokról manapság nem nagyon lehet szó. Ki kell várnunk, hol történik esetleges bontás házépítés miatt, s ilyenkor nyílik alkalom feltárásra, szakszóval leletmentő ásatásra. De mindezek bekövetkezte nem tőlünk, hanem a Pécs városi tervektől függ. A Múzeumi és Régészeti Törvény ugyan kimondja, hogy egy építkezés költségvetésébe be kell építeni 1-3 százalék erejéig a régészeti kutatás költségeit is, azonban azt is meghatározzák, hogy ez a kutatás nem nyúlhat el irreálisan hosszan, nem hátráltathatja az építkezés megkezdését.-Ezek szerint vannak olyan kincsek, amiket egyszerűen visszatemetnek, s egy új ház épül föléjük?-így van. Rengeteg minden van és marad is a földben. Nincs a világon annyi régész és pénz, mint amennyi leletet a föld mélye rejteget. Egyébként azért még nem kell aggódni, hogy nem akad munkánk. Az elmúlt 15 évben is foghíj-telkeken folytak ásatások, és többek között kibontottuk a városfalat. 1994-ben a Hal-téren végzünk majd leletmentő ásatást, s reményeink szerint ott is a középkori városfal egy részét fogjuk megtalálni.-Mi a helyzet Baranya megye tekintetében?- Itt is csak azt tudom mondani, hogy pénz hiányában nagy feltárásra nincs lehetőség, tíz éve nem is történt ilyen. A pécs-jakabhegyi ásatás félbemaradt, csak a véletlenül előkerült leleteket, mint a siklósi őskori mészbetétes temetőt, a Hőerőmű melletti rézkori település részleteit és a Keszü határában talált bronzkori települést, tártuk fel.- Előkerülhetnek-e meglepetések, amikről még a szakembereknek sincs sejtésük?-Meglepetések mindig vannak. Például nagyon keveset tudunk Pécs középkori helyrajzáról. Tudunk kolostorokról, amiknek létezniük kellett, csak kérdés, hol. Közismert, hogy a püspökséget Szent István alapította a XI. század elején, és létezett is ilyen épület a mai székesegyház területén. De elképzelhetetlen, hogy csak úgy magában állt volna egy lakatlan mezőség közepén, ne vette volna körül város!-Mivel foglalkozik egy régész, mikor épp nem a földet vallatja?- Az ásatás a régész munkájának jóllehet egyik legfontosabb, mégis szinte kisebbik része, tekintve, mi következik még utána. Ugyanis a múzeum falai között kezdődik a feldolgozó és megőrző tevékenység. Ha ez elmarad, felesleges volt az ásatás. Meg kell történnie a restaurálásnak, a gyűjteménybe való rendezésnek, közzé kell tenni a feltárás eredményét nem csak szakmai, hanem közönségfórumokon is, azaz kiállítás formájában bemutatni a leleteket.-Mi a helyzet az amatőr kincskeresőkkel?- Léteznek ilyenek, mi több, egyre nagyobb számban. Főleg az utóbbi néhány évben, hogy a Nyugat felé irányuló műkincskereskedelem megélénkült, muzeális jelentőségű tárgyak távoznak az országból. Pedig szintén törvény mondja ki, hogy régészeti tárgyat magánszemély nem gyűjthet, csak múzeum. Hogy a helyzeten a magunk módján kicsit javítsunk, idén tervezzük megalakítani a Múzeumbaráti Kört, épp annak segítésére is akár, hogy emlékeink Magyarországon maradjanak és gyűjteményben elhelyezve váljanak közkanccsé. Méhes K. Most a pécsi Hal téren kezdődnek ásatások Fotók: Kóródi G. Dr. Korompai Ferenc jelenlegi pécsi otthonában Fotó: Kóródi Gábor Kik is azok a szívsebészek? Korompai Ferenc professzor egy misztifikált szakma emberi tényezőiről Mikor dr. Korompai Ferenc, a POTE II. Sebészeti Klinikájának igazgató professzora megpályázta jelenlegi állását, azzal a nem titkolt céllal tette, hogy amerikai tapasztalatait kamatoztatva Pécsett létrehozza a szívsebészetet. Ennek a vállalkozásnak természetesen hatalmas anyagi fedezetre van szüksége, ám ugyanakkor nem elhanyagolható a szakma emberi oldala sem, nevezetesen a szakemberek és asszisztencia kiképzése. Az épület nem kész- Mikor idejöttem, úgy gondoltam, a személyi feltételek lesznek a nehezebben kialakíthatók, mert a szívsebészeti klinika létrehozásának gazdasági oldala csak pénz és döntés kérdése. Úgy tűnik, hogy a dolgok pont fordítva alakulnak. Sajnos, míg az épület rekonstrukciója, átépítése nincs kész, az orvosok továbbképzése, átképzése sem aktuális igazából, bár a tervek már erre is készen állanak. Hogy ez pontosan milyen formában fog történni, az személyenként változó. Vannak fiatal doktorok, akik már most külföldön tanulják a szívsebészetet. Azt is tudom, hogy Magyarországon dolgoznak már olyan kiképzett szívsebészek, akiket komolyan érdekelne az előrelépés lehetősége, és helyben is találni olyan képzett, gyakorló sebészeket, akik aránylag rövid továbbképzés után beléphetnek a szívsebészeti munkába. Amikor pedig az épületünk fizikai feltételei adottak lesznek, tervezem, hogy külföldi specialistákat hívok ide hosszabb-rövidebb időre. Ők lennének azok, akik a klinika beindításában segítségünkre lennének, ideértve a tanító munkát is. Sajnos, az egész szakembergárdát nem küldhe- tem el tanulmányútra, mert továbbra is ugyanúgy el kell látni a feladatot, mint eddig. Kifinomult képzettség- Hadd kérdezzek valami banálisai: miben különbözik a szívsebészet az általános sebészettől?-Az alapvető sebészképzéshez képest még két-három évet kell tanulnia annak, aki kifejezetten szívsebész akar lenni. Az ide kellő sebészeti technikát már az érsebészetben is alkalmazzák. Nyilván bizonyos sebészeti területek misztifikálódtak, az idegsebészet az egyik, a szívsebészet a másik...- Valóban ügyesebb kéz, jobb szem vagy valami belső érzék kell ahhoz, hogy valakiből jó szívsebész legyen?- Igen, szükség van egy kifinomult technikai képzettségre, mert nagyon kicsi ereken operálunk, különösen a koszorúér-áthidalás esetében. Behatóan kell ismerni a szív anatómiáját, élettanát, és hozzá kell szokni az ilyen típusú betegek ellátásához. Ők már ugyanis eleve nem egészségesen kerülnek műtőasztalra szívbetegségük miatt - míg egy sereg más sebészeti beavatkozásra voltaképp olyanok kerülnek, akiknek az adott sebészeti problémán túl nincs más bajuk. Ilyen például az epeköves beteg, aki amúgy egészséges, épp ezért a műtét rizikója is alacsony. Szívsebészetben eleve egy rossz, illetve nem szükségszerűen „rossz”, ám beteg szívvel indulunk! Számomra az a nagy kihívás ebben a szakmában - bármily morbi- dul hangozzék is -, hogy ha sikerült a műtét, akkor a szív megint jól működik, azonban ha nem, akkor sajnos, egy halott ember marad a műtőasztalon... Meghosszabitani a munkás éveket- Mennyire vagyunk lemaradva szívsebészet területén a világ élvonalától?- Amerikához nem is érdemes hasonlítani magunkat, a mi hasonlítási alapunk Európa. Dél-Dunántúlon egy 1992-es statisztika szerint egymillió lakosra 63 koszorúér-műtét jut. Ez a szám országosan tavaly 240-260 között volt, tehát már az alacsony országos szinttől is nagyságrendekkel le vagyunk maradva. Az összeurópai műtéti szám 300-500 között van, ezen belül Nyugat-Európáé 600-800 között. Az Egyesült Államokban ez a szám 1500. Mondhatjuk, hogy ott túl sokat operálnak, de az biztos, hogy nálunk meg nem eleget. Van itt egy nagy probléma még, ami azonban inkább társadalmi baj. A szívgyógyászatnak pont az lenne a célja, hogy meghosszabbítsa az emberek produktív, munkás éveit. Magyarországon az a gyakorlat, hogy azokat, akiknek bármi szívpanaszuk, netán infarktusuk, műtétük volt, gyorsan nyugdíjba küldik - pedig lehet, hogy roppant értékes, még sokáig dolgozni képes munkatársakról van szó. M. K. Emberi jogi bizonyítvány Kiegészítik a családi pótlékot Baranyában csaknem kilencvenezer gyermeket érint A New York-i Freedom House felmérése szerint a Föld népességének csupán 19 százaléka él olyan körülmények között, hogy biztosítják emberi jogait s e tekintetben több tucat országban romlott a helyzet. A vizsgálat 24 szempontot tartott szem előtt, a szabad választásoktól a gyülekezési és sajtószabadságon keresztül a vallásszabadságig és a nemek egyenlőségéig. Az osztályzatok 1-7-ig terjednek, az 1-2.5-ös sávban lehet szabad országokról, 2.5 és 5,5 között részben szabadokról beszélni, míg az 5.5-7-es tartományban súlyosan megsértik az alapvető emberijogokat. Kezdjük a sereghajtókkal, ide sorolják Afganisztánt, Angolát, Bhutánt, Burmát, az Egyenlítői Guineát, Eszak-Koreát, Szíriát, Szomáliát, Szudánt, a FÁK államai közül Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisz- tánt, valamint Vietnamot, de közelít hozzájuk Algéria és Irán is. A részben szabad országok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Néhány példa, zárójelben a Freedom House osztályzataival: Banglades, Panama 13301, Oroszország, Fülöp- szigetek /3.5/, Ukrajna, Mexiko /4.0/, Kambodzsa, Dél-Afrika /4.5/, Kuvait, Peru /5.0/, Libanon, Guines-Bissau, 15.5/ A szabad országok élén - a felmérés szerint -az Egyesült Államok és Kanada áll. Mögöttük Németország 0,5, Japán 1 jeggyel kapott rosszabb osztályzatot. Ä posztkommunista országok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország a szabad országok kategóriájában szerepel. Naponta legalább négyszázan fordulnak meg a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál a családi pótlék egyszeri kiegészítésének intézése céljával. Az egészségbiztosítás öt személlyel megerősítette az ügyfélszolgálatot. Március első hetében minden önkormányzathoz eljuttatták azokat az igény- bejelentő lapokat, amelyeken az erre jogosultak kérhetik a pénzt. Egyszeri alkalommal kiegészítik a családi pótlékot. így döntött az Országgyűlés még az elmúlt év végén, s nemrég közzé tették azt a kormány rendeletet is, amely a kiegészítés összegét, a jogosultság feltételeit és az igénylés rendjét határozza meg. A kiegészítés ösz- szege gyermekenként, illetve személyenként j ár. 2000 Ft, ha a gyermek a hatodik életévét még nem tölti be, 3000 Ft, ha a gyermek a hatodik életévét betölti, de tizedik életévét még nem, 4000 Ft, ha a gyermek a tizedik életévét betölti, de a tizennegyediket még nem, 6000 Ft, ha a gyermek, illetve személy a tizennegyedik életévét betölti 1994. március 31-ig. A kiegészítést azok kaphatják meg, akik családjában az 1993. évi egy főre jutó nettó jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj 1994. március 1-jén érvényes legkisebb összegének (7480Ft) kétszeresét, a 14 960forintot. Az egyszeri kiegészítésre vonatkozó igényt az igénylőlapon lehet bejelenteni. Ezeket az igénylő lapokat a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a - a kormány szülőkhöz szóló levelével és a jegyzők tájékoztatását szolgáló levéllel együtt - már eljuttatta az ön- kormányzatokhoz. A családoknak az igénylőlap hátoldalán lévő útmutató szerint kell ezeket kitölteniük. Mindazoknak, akiknek munkahelyén tb kifizetőhely működik, oda kell beadniuk az igénylőlapot. A nyugdíjasoknak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság küldi az igénylőlapot és-kitöltés után oda is kell vissza küldeni. Minden más esetben a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell eljuttatni. Ha a pontosan kitöltött, hiánypótlást nem igénylő lapokat március 21-ig vissza küldik a családok, akkor április végéig kézhez kapják a pénzt. A munkahelyi kifizetőhelyekre vonatkozóan is ez érvényes, azzal a különbséggel, hogy ha március 21-ig beérkeznek a pontos igénylőlapok, akkor lehetőleg már a márciusra járó családi pótlékkal együtt kell kifizetni a kiegészítést, vagy áprilisban, de soron kívül. Az egyszeri kiegészítés iránti igény benyújtásának végleges határideje szeptember 30. érvényes. Baranyában több, mint ötvenezer családot, csaknem kilencvenezer gyermeket érint ez a rendelet. A rendkívül nagy forgalomra tekintettel a Megyei Egészség- biztosítási Pénztár megerősített ügyfélszolgálattal dolgozik a Nagy Lajos király u. 1. sz. alatti épület 2. emelet 5/a. szám alatti tanácsteremben. Minden munkanapon reggel 8-tól 13 óráig, csütörtökön reggel 8-tól délután fél 5-ig várják a szülőket. T. E.
