Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-15 / 73. szám
10 aj Dunántúli napló Március 15 1994. március 15., kedd Szép magyar vers Juhász Gyula 48 március 15 Ó, régi szép est... tündöklő siker, Mikor jön egyszer hozzád fogható, Dicsőséged az egekig ível, A deszkáidon tetté vált a szó. Igen, az Ige testté lett, derék Es lelkes nézők tapsoltak neked, Színházi est, melyen - ó, büszkeség! A gondolatszabadság született. Aktoraid: Petőfi, Jókai, Vasvári, Táncsics és a korai Tavaszi mámor sok nagy ifja még, Színésznőd Laborfalvy Róza volt, Ki Jókainak szívére hajolt... Ó, régi szép est: jössz-e vissza még? Kossuth Lajos ma is üzen Kevesen épültek be olyan mélyen a magyarság írott és íratlan emlékezetébe, mint Kossuth Lajos. Legjelesebb történelmi személyiségeink közül csak Szent István, Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc vetélkedhet vele ebben a nemes versengésben. S mivel időben hozzánk a legközelebb éppen Kossuth tevékenysége áll, indokolt, hogy róla tudjuk a legtöbbet. Ez alighanem így is van, mégis: a köztudat olyan rejtélyes és csodálatos dolog, hogy maga Kossuth még csak élete derekán járt, máris megindult személye körül a szép legendák képződése. Nem volt előzmények nélküli, az a korán kialakuló kép és képzet, amely Kossuth apánknak nevezte el, még nála idősebbek ajkáról is kiváltva e megtisztelő megnevezést. E legendásodás a Megváltó, a számunkra rendeltetett igazi magyar megváltó jelképévé magasztosította az emigrációban szenvedő és küszködő államférfit, hiszen az a tény, hogy élt, őrizte a történelmi realitásokon is átlépő reményt, hogy vissza is térhet, s ha igen, akkor csakis szabadságot hozó seregek élén. S mivel négy és fél évtizedet élt távol hazájától, halála után már nem módosult a látomás, elődeink visszavárták akkor is: ha valaki, akkor biztosan ő segíthet nemzeti nyavalyáinkban bennünket. Ez a kép, ha némi hullám- mozgással is, de a mai napig eleven. Van azonban egy olyan vonása is Kossuth életművének és legendájának, ami el is határolja megnevezett elődeitől. Még Rákóczi is a régi típusú, feudális eszmekörű és berendezkedésű Európa államférfija volt. Kossuth már egyértelműen a felvilágosodás utáni polgári világé. így bármennyi is a legenda körülötte, személyisége 1848-49-ről Egymással feleselő röplapok Vajon lehet-e még valami újat mondani az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról? Vajon van-e a témával kapcsolatban tárgyi emlék, dokumentum, amelyet nem dolgozott fel még a kutatás? zárul. (Mellesleg a Nemzeti Múzeumnak a korábbi e korszakra vonatkozó kollekciója az Országos Levéltár kezelésébe került, a jelenlegi gyűjteménye ezért szűkített.) A forradalom és szabadság- harc dokumentum és nyomtatvány anyaga sok múzeumban, Buda 1849-es ostroma (kőnyomat) Baják Lászlónak, a Leg- újabbkori Történeti Múzeum fiatal munkatársának meggyőződése, hogy igen. E véleményét pedig a múzeum gyűjteményében lévő, s a múlt századtól folyamatosan halmozódott, de fel nem dolgozott kollekcióra alapozta. Ezért már tizenkét évvel ezelőtt benyújtotta kiállítási tervét e korszak tárgyi és írásos emlékeinek bemutatására. A tervből csak most lett valóság. így nyílhatott meg a Budavári Palota A épületében az Emlékek és dokumentumok 1848-49-ből című április 12-ig látogatható kiállítás. De hogy kerül 1848 a nevében a legújabbkort viselő múzeumba? - kérdezem a rendezőt.- A modernkori Magyarország története 1848-tól kezdődik. A polgári forradalomtól, amikoris megszűnt hazánkban a feudális világ. Mert a polgárosodás akkor is elindult, ha a szabadságharc elbukott, s az ország függetlenségét nem sikerült kivívni. A polgári átalakulás az önkényuralom idején is folytatódott. A feudális birtokok megszűntek, a parasztok birtokosok lettek, nagyarányú folyamszabályozás, vasútépítés, iparosítás kezdődött... A Legújabbkori Történeti Múzeum anyaintézménye, a Magyar Nemzeti Múzeum hazánk történetét tárgyaljó kiállítása 1848-49-es bemutatóval közgyűjteményben szétszórva található. Igazi kutatói feladat lenne ezeket összegyűjteni, feldolgozni, katalogizálni. Ennek előfeltétele, hogy minden intézmény, amely rendelkezik ilyen anyaggal, dolgozza azt fel a saját hatáskörében. Most csak szórványosan rendelkeznek a kis- és a nagy múzeumok katalógusba foglalt, pubkikált, feldolgozott 48-as anyaggal. A Legújabbkori Történeti Múzeum dökumentum- és tárgy anyagának tanulmányozásakor kiderült, hogy ezekből kirajzolódik 1848-49 történeti vázlata. Március 15-ét megelőzően kevés nyomtatvány, felragasz, röplap jelent meg. A gyors történéseknél megsokszorozódik a dokumentumok kiadása. S ezeknek 48-ban politikai jelentőségük lett. A politikai harc egymással feleselő, kritizáló röplapokon kezdődött meg. Egy miniszter- tanácsi hirdetmény arról szólt, hogyan kell a zavargásoknak elejét venni. A Pannónia című pozsonyi lap mellékletében a nemzetőrség parancsnoka mentegetőzött, amiért a városban rendbontás történt.. Az első napok rendezetlensége után a magyar forradalomnak volt ideje arra, hogy konszolidálódjon. Hogy megtartsák az önkormányzati, majd a nép- képviseleti országgyűlési választásokat. Mindezek az események ontották az írásos dokumentumokat, kortesbeszédeket, felragaszokat, hirdetményeket. Itt van a debreceni kiadású 1849 februártól májusig megjelent Március Tizenötödike című újság egybekötött, teljes évfolyama. Azután a Jókai szerkesztette Esti Lapok. Az 1848-ban Emich Gusztáv által kiadott Petőfi Sándor költeményeinek az a példánya, amelyik Táncsics Mihályé volt. Táncsics Mihálynak pedig az 1848-as, harmadik, javított kiadású Népkönyve. (Ugyané könyv második kiadásáért került a szerző börtönbe). Egy nemzetőr bizonyítvány, korabeli katonai behívó. Egy nagyméretű karikatúra, amelyen az udvarhű rajzoló Kossuth kutyájának ábrázolja István nádort, aki a Magyarországot jelképező hüllőt ringatja. Báró Hatvány Lajos gyűjteményéből származik a Budavár 1849-es ostromát megörökítő kőnyomat. Sajátos nyomtatványok a pénzek, a szükségpénzek, a pénzt helyettesítő kamatos kincstári utalványok. A Kossuth bankóknak elnevezett száz, öt, tíz, egy, két forintosokból annak ellenére sok maradt fenn, hogy Haynau be- szolgáltatási és megsemmisítési kötelezettséget írt la rájuk. (A hol szegedi, hol budavári dátumozású nyomtatványokat azért illetik a Kossuth bankó névvel, mert e pénzeket Kossuth, mint pénzügyminiszter írta alá). Gyönyörű daugerrotip portrék vannak a múzeum birtokában: Kossuthrój, Batthyány Lajosról, Zichy Ödönről, egy ismeretlen nemzetőr tisztről. A Kossuth-portréról azt is tudjuk- ahogy annakidején szokás volt -, egy metszet alapján készült, és Kossuth Lajos édesanyja ajándékozta egy barátnőjének. A szabadságharc hőseinek ideiglenes katonai kitüntetéseket adományoztak. A katonák levélben kérték Kossuth hozzájárulását, hogy elkészíttethessék a végleges változatot is. Ezek mellett ott van a Ferenc József rend is, amelyet a forradalom leverésében közreműködőknek adományozott az udvar. A szépmívű kitüntetésen a dátum: 1848. Megtudjuk, hogy a honvédség felszerelésére 40 ezer aranyat adományoztak míves céhládájukban a pesti szűcsök. Haynau pedig 1849 végén, miután ezreket ítélt halálra, alapítványt hozott létree a harcokban megrokkantak segélyezésére. S a támogatottak fele volt csak osztrák, a többiek a szabadság- harc katonái. Talán lelkiismeretét kívánta így megnyugtatni a „bresciai hiéna”. Nem kevésbé meglepő, hogy Haynau kétnyelvű irata e szavakkal kezdődik: A magyar forradalom befejeződött ... Nemcsak numizmatikai szempontból érték a hatkrajcá- rosokból és 48-as aranydukát- ból összeállított karkötő, hanem azért is, mert Táncsics Mihály készítette azt feleségének. Az aradi várbörtönt rajzolta le az ott raoskodó Kovács Ernő hon- védőmagy. Megörökítette egy ismeretlen rajzoló a komáromi várat, a szabadságharc utolsó erődítményét. S hogy újra visz- szatéijünk a nyomtatványokhoz, olvashatunk egy híradást az orosz beavatkozási előkészületekről, és egy könyörgést ennek elhárításáért... (kádár) és igazsága nem ragyoghat minden mást elhomályosítva. Két olyan hazai kortársa is van, akivel mind a mai napig rendre összevetjük. Egyiküket ráadásul a legnagyobb magyar nevezettel tiszteljük meg. Igen, Széchenyi István az egyik államférfi, s Görgey Artúr, a leghatásosabban éppen Kossuth által árulónak nevezett, a másik. Kossuth vagy Széchenyi? Másfél évszázada megunhatatlan és megoldhatatlan kérdése ez szellemi életünknek, magunkról való gondolkodásunknak. Akárcsak az: valóban áruló volt-e Görgey? Kibékíthetetlen ellentét-e a lassú reformok politikája és a forradalmi cselekvésé? 1848 Kossuthot igazolta vajon, s 49 ősze Széchenyit? És mi lett volna, ha Görgey nem teszi le a fegyvert? Elképzelhető-e más megoldás? S persze, nem a gondolkodói vagy fizikai bátorságról van szó. Széchenyi nem volt gyávább ember Kossuth- nál, s Görgey sem magával törődött, hanem a rábízottakkal. Mondják, hogy a gördülékenyen működő demokráciákban a leggyakoribb két nagy párt parlamenti-kormányzati váltógazdálkodása. Számunkra is ez a legjárhatóbb út. Tévedés volna azonban azt képzelni, hogy mondjuk egy Kossuth- és egy Széchenyi-pártra volna szükségünk. Az igazán eredményes, a múltunk tanulságait igazán kamatoztató az volna, ha mindkettejük pályájának eredményeit - és buktatóit - figyelembe venné minden nemes szándékú politikai-ideológiai erő. Kossuthnak - és társainak - legfontosabb üzenete a kései utókor számára az érdekegyesítésnek a nemzet felemelkedését lehetővé tevő politikája, s ennek a körülményeket okosan figyelembe vevő volta. Vasy Géza Szükségpénz (Komáromi helyi váltópénz) Csíki László Petőfi Változatok Ferenczy Béni szobrára i. Álltam széken, szavaltam tojásért- „kicsi vagyok én, majd megnövök én”-, néha tán úgy álltam a földön, akár egy szál haj a rémülettől egy kopasz úr fején. Álltam iskolapadokban, mögöttem megizzadt az osztály, de lehet, épp mert mindig jól tudtam a leckét: meztelen álltam doktorok előtt, amíg a szívem megkeresték .. . Álltam ablakokkal szemben, néztem bennük - magamat, hídon is, mely felúszott, mégis állt. Álltam az őrület beomló partján, és szinte hittem a halált. Álltam egy apa előtt, akár a szabónál, hogy rólam mértéket vegyen:- Kicsi a zseb, túl bő a nadrág ...- Hogy segít ez a nemzeten? .. . Álltam a Lépcsőn, erkélyeken és ablakokban, s a szájam soha be nem állt... Lent a nép .. . S a fáklyáknak még akkor csak a fénye, nem a füstje szállt. Megálltam százszor, míg százan szétfutottak, de hiába lökött utánuk akármi.. . Mikor a lándzsán fölcsillan a halál, tudom, így fogok akkor is megállni. II. Gyöngének szült, ki szült. Sovány, tiszta voltam, mint lehántott fűzfaág, mely a szélben eltöri magát - a legutolsó lehettem volna tán. Verset írtam, lettem a legnagyobb bolond: azt kellett tennem, mit nem tud senki más. A legutolsónak kellett volna lennem, de a legelsőnek nincs szabadulás. (Én költő vagyok! De ki is a költő? Egy ember, ki talán a félelemtől bátor, s mire észrevenné, hogy tilosba tévedt, nem menekülhet el már a haláltól.) így kellett lenni: száműztem magamból azt, ki méltatlan volt arra, hogy én legyek - A hozzám méltatlan hozzátok legméltóbb vezér lett, s mert vezér lett - hajtsatok fejet. III. Asszonyom inkább magába zárna, de amúgy se futhatok semmi áron. Jön, jön a végső, nagy végső szabadság, biztosan, akár a halálom. Mint összeharapdált nyelv, e kis nép majd nélkülem ráng száz évig, mint ezer óta - ránk zárja megsápadt, kegyes ajkait némán a nagy-nagy Európa. De az anyanyelv rám csukja kelyhét, halálból, földből kiringat, ki virágkoporsóban őrzi álmainkat. P.s. Tán ilyen voltam ... De sokak hitét hittem, s azzá kellett lennem, mivé ők akartak: hős, magyar, a legkeményebb ember- és kitaláltam egy forradalmat.
