Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-15 / 73. szám

8 üj Dunantüli napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. március 15., kedd Kisbefektetők nagy lehetősége Vályi György a Kisbefektetői Részvényprogram sokakat érdeklő részleteiről Vályi György Privatizációs ABC Vagyonértékelés, vagyonértékesítés - amit mindenkinek érdemes tudni róla Áprilisban kísérleti jelleggel indul a Kisbefektetői Rész­vényvásárlási Program (KRP). A tapasztalatok összegzése után ősszel teljesedhet ki a program, amelyet nem tekintenek akció­nak, annál is inkább, mert mint­egy öt esztendő alatt hetven tár­saság majd százhúsz milliárd forint értékű részvénye kerül forgalomba. A KRP részleteiről az ÁVÜ Kisbefektetői Privati­zációs Igazgatóság vezetőjét, Vályi Györgyöt kérdeztük.- Mi a program jelentősége?- Széles körben teremti meg a lehetőséget a vállalkozni kí­vánó magyar állampolgárok­nak, hogy részletfizetéssel, kár­pótlási jegyek felhasználásával részvényekbe fektessenek be.-A most induló programban olyan cégek részvényei kerülnek a piacra, ahol már többségi ré­szesedéssel rendelkező befekte­tők vannak.-A kisbefektetőknek az je­lenti a biztonságot, ha a vállalat felett egy szakmailag jól felké­szült és tőkeerős befektető gya­korolja az ellenőrzést. A kisbe­fektetőknek egyenként, de ösz- szességükben sem lenne lehető­ségük arra, hogy irányítsanak egy céget. Nem arról van szó tehát, hogy ami nem kellett a nagyoknak, azt most odaadjuk a kicsiknek.- Miért pont ez a négy cég - a Pannónia Hotels Rt, a Global TH Rt., a Pannónia Műanyagi­pari Rt. és a Soproni Sörgyár Rt. került be az áprilisi kísérleti programba ?-Ezek elég jó cégek, más­részt elég jól elő volt készítve a privatizációjuk ahhoz, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsa ezek mel­lett döntsön.-A kiírt pályázatot az OTP Bank Rt. nyerte el.- Mintegy harminc város több, mint hatvan OTP-fiókjá- ban lehet majd jegyeztetni a részvényeket. Ezeken a helye­ken mindenkit el tudnak látni a szükséges információkkal.- Ebben a programban kész­pénzzel, kárpótlási jeggyel, il­letve részletfizetéssel lehet részt venni. Hogyan?-A részletfizetésnél kamat­mentes kölcsönt lehet igénybe venni, összesen százezer forint értékhatárig. Ezt minden ma­gyar állampolgár kérheti, sem­miféle vagyoni biztosítékkal nem kell rendelkeznie. A je­lentkezőknek kétezer forint egyszeri regiszrációs díjat kell fizetni. Akik ily módon kapcso­lódnak a programba, 1994 őszé­től névre szóló tájékoztatást kapnak minden újabb részvény- vásárlási lehetőségről, és az így felkínált részvényekből igé­nyelhetnek a részvénykeretük terhére. Amennyiben egy-egy jegyzésnél a jelentkezők több részvényt igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll, ak­kor allokációra kerül sor, vagyis a részvényeket elosztják a je­lentkezők között.- Vannak-e korlátok a rész­letre történő vásárlás- esetén ?- Igen. A részvényeket addig nem lehet eladni amíg teljes egészében nem fizették ki őket, az osztalék értéke az utolsó részletet csökkenti. Egyébként a részvényekhez kapcsolódó minden jogot kezdettől fogva annak tulajdonosa gyakorolja.- Kárpótlási jeggyel hogy le­het részt venni a programban ?- Az alanyi jogon kárpótol­taknak nem kell jelentkezési dí­jat fizetniük és a cserével a részvény azonnal a tulajdo­nukba kerül. A programban a kárpótlási jegyet kamattal nö­velt címletértékben cserélik részvényre. Aki kárpótlási je­gyért cserél részvényt, arra nem vonatkozik a részletfizetési le­hetőségnél érvényes százezer forintos határ. A kárpótlási je­gyek tulajdonosai pedig jelen- kezhetnek a részletfizetési lehe­tőségre is, tehát ők a KRP mindkét „ágában” részt vehet­nek. Természetesen a kibocsá­tás azonnali készpénzes fize­tésre is módot ad.- ősszel mely cégek részvé­nyei kerülhetnek még be a KRP-be?-Várhatóan a MATÁV a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég várható, az előkészítés után. Vagyonértékelés: Az ál­lami vállalatok vagyona a vál­lalat nyilvántartásában az ún. könyv szerinti értékben szere­pel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megállapított érték a vagyontárgy valódi, piaci ér­tékétől teljesen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépéseinél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, minden esetben vagyonértékelést kell végez­tetni:-A bejelentési kötelezett­ség alá eső szerződésekben szereplő, számbavett eszkö­zök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértéke­lővel megállapíttatni. A szer­ződéshez a bejelentéskor mel­lékelni kell a 180 napnál nem régebbi, hivatalos vagyonér­tékelést.- Ha a vállalat ingatlant ér­tékesít, akkor is köteles va­gyonértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezettség meg­állapított határát, vagyis a 20 millió Ft-ot.-Az 1993. június 30-ig megkezdett átalakulásoknál közös szabály, hogy a válla­latnak vagyonmérleget kell készítenie, amely az eszközö­ket és kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken, valamint a saját tőkét is átértékelve tar­talmazza.-Az 1993. június 30. utáni átalakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság va­gyonának valós értéket pedig csak abban az esetben kell megállapítani, ha az üzletré­szeket, részvényeket értékesí­tésre felkínálják. Vagyonértékesítés: Az ál­lami vagyon értékesítését két szabálycsoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont és külön szabályok arra az esetre, ami­kor az Állami Vagyonügy­nökség értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyo­nát. Az ÁVÜ a vagyont köz­vetlenül értékesíti vagy mást személyt, szervet vesz igénybe, az értékesítéssel kap­csolatban ki kell kérni az ága­zati miniszter és a munkavál­lalói érdekképviseleti szervek véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társa­sági tulajdonrészek (részvé­nyek, üzletrészek) privatizá­ciós lízing keretében értéke­síthetők. Következő heti privatizá­ciós oldalunkon a vagyonjegy és a vagyonkezelés fogalmai­val ismerkedhetnek meg rész­letesen a téma iránt érdeklődő olvasóink. Könyvkiadók privatizációja Möbiusz: baranyai sikerprivatizáció Egy milliárd forintot költ fejlesztésre az új tulajdonos Bár későn kezdődött, de im­már jó ütemben halad a könyv­kiadók privatizációja - tájékoz­tatott Zentai Péter László a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének igazga­tója. Mint elmondta: a tulajdo­nosváltás a szakmai szempon­tok figyelembevételével zajlik. A kiadók feltételeit az ÁVÜ is elfogadta, így a már dolgozói tulajdonba került kiadók (Eu­rópa, Műszaki, Közgazdasági- és Jogi, Corvina, Móra, Mag­vető) megtarthatják eddigi pro­filjukat. Az igazgató véleménye szerint - és a jelek erre utalnak - ezek a könyvkiadók képesek lesznek önállóan is fenntartani magukat. Zentai Péter László külön kiemelte az Európa kia­dót, amely tavaly az egyik leg­magasabb nyereséget érte el. A kiadók privatizációja még nem zárult le. A közeljövőben vár­ható többek között, a Gondolat, a Múzsák - valamint az akadé­miai törvény megszületésétől függően - az Akadémiai Kiadó eladása. A kiadóktól eltérően a forgalmazók helyzete viszont katasztrofális - jellemezte a kia­lakult állapotot az igazgató. Az 1990-es előprivatizációs tör­vény hatására ugyanis több mint hatszáz könyvesbolt közül csu­pán kettőszázötven maradt meg. Zentai Péter László szerint ezért azokat a parlamenti képviselő­ket terheli a felelősség, akik fi­gyelmen kívül hagyták a szak­emberek érveit, és döntésükben nem szakmai, hanem csupán gazdasági érdeket tartottak szem előtt. A helyzetet az is sú­lyosbítja, hogy a könyvesboltok eladásából származó ötszázmil­lió forintot kivonták a könyvpi­acról. A megroppant kereske­delmi hálózat rendbetétele azonban csak külső segítséggel lehetséges. A könyvszakma a következő parlamenttől azt várja, hogy ezt az ötszázmillió forintot új könyvárusító helyek létrehozására fordítsa. Privatizációs minilapszemle Vezetői javadalmazási rendszer. Egy hónap múlva megszülethet a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek vezetőinek javadalmazási rend­szere, amelyet várhatóan a mi­nősített hitelek és az állami tar­tozások nagyságától is függővé akarnak tenni. Rendezésre szo­rulnak a végkielégítések is. Szabó Tamás privatizációs mi­niszter véleménye szerint eze­ket a jövőben olyan módon kell meghatározni, hogy nagyságuk ne a törvényi lehetőség maxi­mumához, inkább a minimu­mához közelítsen .(Népszava) Privatizáció és politika. Az ÁVÜ vezetése sajtóbeszélgeté­sen elemezte a privatizáció fo­lyamatát. Szabó Tamás vélemé­nye szerint a politika rendszeres beavatkozása a privatizációba, és a gyanusítgatások elbizonyta­lanítják a magánosítást. Csépi Lajos reményét fejezte ki, hogy nem a politikai, hanem a piaci erők irányítják majd a privati­zációt. (Népszabadság) Tízmilliószor 24 ezer forint. A privatizáció tavalyi éve volt a legsikeresebb. Szabó Tamás privatizációs miniszter az ÁVÜ négy éves eredményeit össze­gezve elmondta, hogy a vállal­kozói középosztály bevonásá­val, és a tőkeemeléssel végre­hajtott privatizációk beváltották a reményeket. (Pesti Hírlap) Reorganizációs tervek: 60 %-os siker. A gyorsított adós­konszolidációba bevont 31 iparvállalat reorganizációs programjából 17 volt problé­mamentes. A többieknél a tipi­kus hiba a piac hiánya volt - nyilatkozta Szalai Györgyné, az Ipari Minisztérium főosztályve­zetője. (Világgazdaság) Kiadvány magángazdák­nak. Hamarosan megjelenik a Hasznos tudnivalók mezőgaz­dasági termelőknek című kiad­vány, mely a mezőgazdaság privatizációjával kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. (Pest megyei Hírlap) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Kétségtelen tény, hogy Bara­nya megye gazdaságának egyik legsikeresebb privatizációs ak­ciója a Möbiusz Húsipari Rt. ér­tékesítése volt. A részvénytár­saság teljes, 1 394 milliós va­gyonából 1,1 milliárd forint ér­tékben az osztrák Pankl & Hofmann cég részesült, míg a fennmaradó vagyonrészen pil­lanatnyilag a dolgozók, a terüle­tileg érintett önkormányzatok és az Állami Vagyonügynökség osztoznak. A szovjet piacok elvesztése következtében a Möbiusz ko­rábbi éves 6,5 milliárdos for­galma 4,3 milliárd forintra esett vissza. A termelés csökkenése, az állóeszközök kihasználatlan­sága következtében a cég szá­mára komoly gondokat okozott a korábbi beruházásokból fa­kadó rövid- és hosszúlejáratú hitelek törlesztése. Ilyen körül­mények között merült föl a vál­lalat privatizációjának lehető­sége, amelynek során több eshe­tőség közül végül a külföldi tő­két választották. Az új osztrák tulajdonos 800 millió forintos tőkeemeléssel szerezte meg az egyértelmű többséget a részvénytársaság­ban. Megjelenése azt jelentette, hogy a cég rövid úton megsza­badult rövidlejáratú hiteleitől, pénzügyi helyzete jelentősen javult. Ez a változás egyenesen vonzóvá tette a Möbiuszt mind a beszállítók, mind pedig a vá­sárlók körében. A cég privatizációjában azonban nem ez volt az egyet­len pozitív változás. Ezeket Brun József vezérigazgató így foglalta össze:-Vállalatunk technikai fel­szereltsége korábban is jó volt, ám az új tulajdonos megjele­nése lehetővé tette számunkra, hogy dinamikus szintentartást végezzünk ezen a téren. Ez le­hetővé teszi termékeink minő­ségének értékesítésének javulá­sát. A fejlesztésekből fakadó erősödő piaci pozíciónk szociá­lis biztonságot nyújt 1 200 dol­gozónk számára, akik semmi­lyen korábbi juttatástól nem es­tek el a privatizáció során. Nem rövidültek meg semmiben be­szállítóink sem, amit partner- kapcsolataink fennmaradása bi­zonyít. Cégünk egyetlen siker­telen próbálkozása a nyugat-eu­rópai piacokra való betörési kí­sérlet volt, ami azon túl, hogy annak kereslete nem bővült, szerencsétlen módon két állat­betegséggel is egybeesett. A tervünkről nem tettünk le, egye­lőre azonban jobb lehetőséggel kecsegtetett számunkra két orosz kereskedelmi vállalat megalapítása. Permben és Moszkvában az elmúlt év során olyan piacra tértünk vissza, ami nem teljesen idegen számunkra. A privatizáció sikerét bizo­nyítja az elmúlt év gazdálkodási adata, amely szerint tavaly 5,5 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított a részvénytársaság. Az idei terv 6,3 milliárd forint. Minden bizonnyal az osztrák tu­lajdonos is jó üzletet lát a válla­lat működtetésében, mivel 1993-94-95-ben egy milliárd forint értékű beruházással fej­leszti többek között a vállalat energiavonalait, a számítógépes rendszerét, gépjárműparkját és széles profilú technológiai so­rait. A cég tulajdonosváltása a fo­gyasztók szempontjából is ked­vező változásokat hozott. A Möbiusz árai ugyan nem ol- csóak, de a terméke minősége, eltarthatósága rohamosan ja­vult. Az állandó színvonal vál­lalásának jegyében lépett be a cég az ISO 9001 minőségbizto­sítási rendszerbe. CSEKKRE fel: H) arr>i u 9y0n°9yni , tyring fit.** hJ- ie9**n rÉ^e!^íápi "mm AI1.AMI VA<ilOA'riiV.VÖIí ,SÉ<i 1200 dolgozónak nyújt szociális biztonságot a vállalat Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents