Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-15 / 73. szám

1994. március 15., kedd Városaink üj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Komlói Tavasz a gazdaságért is A Komlói Tavasz című kiállí­tás és vásár szervezői március 16-dikán, szerdán 11 órakor saj­tótájékoztatót tartanak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében. A kiállítást és vásárt „Várva várt fesztivál” alcímmel már­cius 24-től 27-ig rendezik meg többek közt a Menyhárt és Szo- kol Bt. rendezésében a sport­csarnokban. A divatbemutató­val, revűvel, sportvetélkedővel, táncversennyel színesített ese­mény a remények szerint a vá­rosra irányítja a figyelmet és közvetve a helyi gazdasági élet élénkülését is elősegítheti. Éledőben egy hajdan-volt klub? A Városi Művelődési Köz­pont és a Honismereti és Város­szépítő Egyesület összefogásá­val a közelmúltben Közéleti klub alakult Komlón, amely március 21-dikén, 17 órától már a második vitafórumát tartja. A „Helyi társadalom, helyi közé­let” címmel Zsikó János, a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem Bölcsészkarának oktatója tart előadást, amit beszélgetés követ „Volt egyszer egy mű­szaki klub” címmel, a hajdani klubtagok részvételével. A TV-Best műsorából Március 17-dikén és 18-di- kán a szokott időpontban, 17 óra 30 perckor jelentkezik mű­sorával a komlói TV-Best a vá­rosi kábelrendszeren. Összeállí­tásukban nemzeti ünnepünk he­lyi eseményeiről, többek közt a Színház és Hangversenyterem ünnepi műsoráról adnak tudósí­tást. „Házunk tája” rovatukban szórakozó- és vendéglátóhelyek életébe pillantanak be és ízes ételreceptekkel is jelentkeznek „A séf úr ajánlata” címmel. A „Vendégkönyvbe” lapozva né­hány városunkban tartózkodó, vagy itt élő külföldit szólaltat­nak meg. A Színház- és Hangversenyterem ünnepi estje A komlói pedagógusok „Ha­zádnak rendületlenül” című ün­nepi műsorral köszöntik Már­cius 15-dikét ma 16 órakor a komlói Színház- és Hangver­senyteremben. Ezután koszorú­zásra kerül sor a Petőfi szobor­nál, ahol Tóth József polgármes­ter mond ünnepi beszédet. Köz­reműködik a Komlói Bányász Fúvószenekar. Világjáró koncertek A „Világjáró előadóművé- szek”-sorozatban március 21-dikén 12 óra 30-kor Fellegi Adám ad koncertet a komlói Színház- és Hangversenyte­remben, 22-én 18 órakor pedig Király Csaba zongoraművész. Utóbbi az önkéntesen adható belépődíjakat az Erkel Ferenc Baráti Társaságnak ajánlja fel. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Lobbi vagy pályázati rendszer? A községek nagyobb szerepvállalásra kérték a megyét El tudunk-e búcsúzni tőle? Fotó: Löffler Gábor A múlt év nyarán Sikondán Komló és néhány, a foglalkoz­tatás szempontjából meghatá­rozó jelentőségű nagyvállalat - elsősorban a Mecseki Szénbá­nyák F.A. - képviselői találkoz­tak a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium képviselőivel, hogy megvitas­sák a térség gazdaságszerkezeti gondjait. Addigra már megszü­lettek a válsághelyzetben lévő régió jövőjére vonatkozó első koncepciók, a megyei önkor­mányzat közgazdászának, dr. Kovács Katalinnak vagy a KTM főosztályvezetőjének, Sallai Annának a tanulmánya - és ebbe a sorba illesztendő Kovács Péternek, Komló főépítészének már korábban elkészített város- rendezési elképzelése vagy a Komló-Aitárói iparterület ren­dezési terve is. A gyakorlati lépések messze esnek ugyan az íróasztaloktól, a tanácskozás mégsem volt hiá­bavaló; hozzájárult a kormány­zati felismeréshez, hogy Kom­lót és térségét sajátos problé­mákkal küszködő, sok szem­pontból autonóm régióként kell kezelni, ahol a gazdaságszerke­zet szinte gyökeres átalakítását önerőből megvalósítani, a mun­kahelyteremtéshez és a tercier szektor (idegenfogalom, keres­kedelem, oktatás, infrastruktú- rális beruházások) fejleszéséhez szükséges tőkét önerőből előte­remteni lehetetlen. Már Sikondán elvi döntés született egy térségfejlesztési tanács és egy ügynökség létre­hozásáról, majd az ez évi január 27-diki kormányzati döntéssel végre teljesülni látszik a ko­rábbi, súlyos érvekkel megin­dokolt óhaj: a kormány a térsé­get a kiemelt támogatásban ré­szesítendő területek közé so­rolta, és arról is rendelkezett, hogy a tanács és az ügynökség március 31-ig alakuljon meg. Március 9-én már a megala­kulását előkészítő megbeszé­lésről tudósíthattunk. Aligha lehet a jelentőségét túlhangsú­lyozni, hiszen az önkormányza­tok képviselőiből létrehozandó tanács feladata nem más, azaz élni a kormányzat által felaján­lott előnnyel; jól előkészített, a helyi kezdeményezésekre épülő pályázatok révén komoly fej­lesztési pénzekhez jutni. Ez hozzávetőleg évi 100 millió fo­rintot „hozhat a házhoz”, a si­keres pályázatok létrejöttéhez pedig az leéli, hogy a Tanács egy szakemberekből álló profi ügynökséget, jól fizetett mene­dzser-csapatot hozzon létre és bízzon meg ezzel a feladattal. A tanács 18 fővel szeretné megkezdeni munkáját az év második felétől. A javasolt vál­tozatban Komló városát heten képviselik, Szászvár, Nagymá- nyok, Máza, Tófű, Vékény, Vá­ralja négy embert delegál, Ma­Alapítványi támogatások A Komló Városért Alapít­vány március 10-dikén ülést tar­tott. Az alapítványi kuratórium döntése szerint 10-15 ezer fo­rint közötti támogatásokban ré­szesül a Nagy László-napok, a daléneklési verseny, a Geszte- nyési Baráti Kör, a Városi Jó­zsef Attila Könyvtár bővítendő fonotékája, a Magyar kultúra napi ünnepség, a komlói angol klub és Kiss József Alkonyat húiján című verseskötete. A Művészeti és Szabadműve­lődési Alapítványtól pályázaton elnyert 158 ezer forintot és ka­matait a „Híres emberek emléke Komlón” című kiadvány megje­lentetésére fordítják. A Mecsekfalu Egyházközség felújítására 20 ezer forintot sza­vaztak meg. Ehhez járul a me- csekfalui Páll Lajosnak, a Kom­lói Városi Művelődési Központ igazgatójának jelentős felaján­lása, aki az Alapítvány közvetí­tésével 75 ezer forintot szán a felújítás munkálataira. gyarszék, Magyarhertelend, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Bodolyabér kettőt, míg Magya- regregy, Szalatnak, Kárász, Kisvaszar, Köblény valamint Hosszúhetény, Püspökszent- lászló, Kisújbánya, Óbánya egyet-egyet. A községek - el­sők közt Püski Mátyás, Szász­vár polgármestere - kifejezetten kérték, hogy a Térségfejlesztési Tanácsban a megyei önkor­mányzat állandó résztvevő le­gyen, középszintű koordináló szerepére feltétlenül szükség van. Dr. Szűcs Józsefnek, a me­gyei közgyűlés elnökének pedig az volt kérése, pontosan rögzít­sék, mi legyen a most csak in­tézményfenntartási teendőkre kárhoztatott megye szerepe, hogy jogilag is szervesen épül­hessen bele a tanács munkájába. Ugyanis jelenlegi teendőiknél többre nincsenek felhatal­mazva. Egyébként a képviseleti ará­nyokat a munkanélküliek száma alakította - a szászvári-nagy- mányoki térségben például 853 munkanélkülit tartanak nyilván. Az arányokon persze módosí­tani is lehet, különösen ha tekin­tetbe vesszük, hogy a tanácshoz önkéntesen csatlakozhatnak a falvak. Az Ügynökség költségei még vitatottak, mindenesetre a konk­rét programok kidolgozásához a kormány ebben az évben 30 millióval járul. Az önkormány­zatok „belépőjegyét” pedig az a „kockára” tett, néha csak igen nehezen előteremthető részese­dés jelenti, amellyel az Ügy­nökség létrehozásához kell hoz­zájárulniuk. Egy új arc a Közel három hónapja új arc tűnt fel a komlói városházán. A huszonéves hölgy, Magali Je- anson Komló testvérvárosából, a francia Eragnyból érkezett, ahol az önkormányzat közgaz­dászaként dolgozik. A munkás­kórussal töltött már néhány na­pot itt. Ezúttal dolgozni jött - a város gazdasági helyzetéről ké­szít tanulmányt.- Már csaknem minden üzembe, intézménybe eljutott. Mik a benyomásai?- Komlót még mindig bá­nyászvárosként tartják számon és a kiutat is a bányától várják, holott már alig vannak bányá­szok. Ezt a szemléletet nagyon nehéz megváltoztatni, ez az egyik fő oka, hogy Komló na­gyon nehezen tud átállni másra. A vállalkozások egy-két kivé­tellel nem sikeresek, nem oldják meg a munkanélküliség gondját és a szociális problémákon sem enyhítenek. Véleményem sze­rint az oktatás, elsősorban a szakmunkásképzés nem alkal­Lajos János, Magyarszék vagy Schmidt Zoltán, Mánfa polgármestere hangot is adott kétségének, hogy a szegényebb falvak számára négy-ötszázezer forint valóban „kockára” tett pénz, ha megtérülésére, a kívánt eredményre nincs garancia. Püski Mátyás utalt a gyakorlatra is, hogy a már elnyert pályáza­tokhoz olyan nagy saját össze­gekkel kell hozzájárulniuk, amelyre gyakran képtelenek. Csakhogy éppen a falvak szándéka és az általuk pénzelt Ügynökségtől megkövetelt munka az egyedüli garancia, az egyedüli, de elégséges feltétel, hogy az eredmények valóban megszülessenek - mondta Tóth József, Komló polgármestere - de a magánvállakozások is az önkormányzatok korrekt pénz­ügyi partnerévé válhatnak! Hozzátette, javasolni fogja, hogy a Komló esetenként előle­gezze meg a „belépőhöz” szük­séges összeget a bajban lévő falvaknak, ha ezt kérik. Élni kell a prioritás bűvsza- vával jelzett lehetőséggel is: ami azt is jelenti, hogy a ma be­nyújtott pályázatokról, a kiuta­landó pénzről nem tetszés sze­rinti időben döntenek. A ta­nácskozásra csak tizennégy polgármester jött el, pedig a tét a kiadott százezreknél sokkalta nagyobb. Huszonvalahány tele­pülés összefogása az egész ré­gió sorsát hosszú évekre befo­lyásolhatja. Az Alapok pénzéről határozók a pályázatok révén annak megrősítését váiják, hogy az itt élők maguk próbál­nak jobbítani a sorsukon. Mind­esetre holnap, március 16-án 9 órakor újabb találkozó és ismét a városháza dísztermében, ahol az első, elkötelező dokumentu­mok aláírására is sor kerülhet. Szorít az idő. B. R. Orgonaszentelő áprilisban Csaknem teljesen elkészült a komlói katolikus templom a új orgonája. Mindössze hat síp át­alakításának kell befejeződnie, hogy április 10-dikén már az új hangszerből áradó dallamokkal vegye kezdetét az ünnepi szent­mise. Az orgona, amely a temp- lommmal éppen egyidős, egy németországi kisvárosból került hazánkba. Eredetileg Szekszárd kapta ajándékba, az ottani temp­lomba azonban nagynak bizo­nyult. Az ajándék-hangszert azonban fel kellett újítani, mondta Bors László komlói esperes-plé­bános, ami Angster József irányí­tásával meg is történt. Ezzel pompás új hangversenyorgonája lesz a városnak, a klaviatúrát Ki­rály Csaba, komlói születésű zongoraművész szenteli fel nagy­szabású egyházi ünnepség kere­tében. Az eseményre minden olyan egyházi személyt meghív­nak, aki korábban már gyakorolta hivatását a városban. városházán mazkodik a helyi igényekhez. Ezen lehet változtatni - ennek kellene az első lépésnek lennie.- Milyennek találja a kisvá­rost?- Otthonomhoz, a Párizs kör­zetéhez tartozó Eragnyhoz ké­pest nagy település, de kevés lehetőséget kínál az igényes ki- kapcsolódásra. Ehhez Pécsre kell mennem. De a környéke gyönyörű, gyakran kirándulok.- Mennyire sikerül megis­merni az embereket?- Inkább csak angolul tudunk szót váltani, de azért szereztem néhány jóbarátot. Érdekes, hogy nagyon kedvesek, vendégszere- tőek az magyar emberek, mégis mintha keveset foglalkoznának egymással, és a munkahelyen sem beszélik meg úgy a prob­lémáikat, ahogyan arra - véle­ményem szerint - szükség volna. Áprilisban kell haza­mennem, de szívesen maradnék még, mert őszintén megszeret­tem Komlót, főként az itt élő emberek miatt. L. T. Búcsú egy zenekar napszámosától Szeptember első napjaiban, a bányászok ünnepén fekete ruhába öltözött sereg, friss, pattogó trombitaszó zavarja meg a hétalvók álmát Komlón. A fekete, ám vidám menet élén jól megtermett ember lépked már évtizedek óta - Ambach Adám, a karvezető, a tambur- major. Ambach Ádám, a napszá­mosból lett karvezető, aki már­cius 28-dikán már 73 éves lesz, a napokban bejelentette, elbú­csúzik kedves zenekarától. A búcsúban azért van némi csala­fintaság. Ő, akinek a tenyere először az ásó, a kasza nyelé­vel ismerkedett, és csak később tapinthatta a tambura fényes, sárga nyakát, ő, akinek a hátát először búzával teli zsákok gömyesztették és aki soha nem kímélte magát, most is csak a félvállával lépett ki a teher alól. Az „öreg” zenekart ezen­túl már nem dirigálja, mint mondja, 53 év(!) után belefá­radt, de azt meg akár el is hall­gatná, hogy Magyarszéken egy csikócsapata van, ahova to­vábbra is átjár. Ez a nemzedék - de már az enyém, a negyveneseké is - messze került a cselédházaktól vagy a nagygazda istállójától, ahol a napszámba tört kamasz­gyerek esténként a fáradtságtól álomba zuhant. Aprócska szü­lőfaluját, Virágost is csak nagy erőfeszítéssel találnánk meg a térképen, valahol Villány köze­lében, ha egyáltalán vennénk a fáradtságot a keresgéléshez. De a zene nagy valószínűség­gel isteni adomány, süket a szegénységre, süket a gazdag­ságra, a közönyt pedig gyógyí­tani képes. A babarci születésű édesapa, id. Ambach Adám is napszámos, de gyerekeit és zene iránti szeretetét mégis ci­peli magával Babarcról min­denhová. Sőt, amikor a Kis- budmérről Virágosra települt kántor, Schützer Adolf még bíztatja is, hogy a hét éves Ádám gyereket hegedűre kéne tanítani, szegényember lévén hegedűt is farag a fiának ... Amikor 1931-ben Harasz­tiba költöznek, a fiút citerával ajándékozzák meg a legények, Szederkényi Adám, a neves ze­nész tanítja, a faluban vendé­geskedő siklósi tűzoltózene­karból pedig valaki megen­gedi, hogy a jókötésű tizenhá- rom-tizennégy éves legényke - aki napszámba arami jár és rö­videsen a munkában „banda­vezér” - a trombitába is belef­újjon. Hívják is a próbákra - ezek a kiscseléd csillagok lám­pásaival kivilágított tanulóé­vei. Hét kilométer csak oda, hetente többször, át a szántó­kon Siklósig, a tagba-szakító napi munka és az esti ete­tés-itatás után. Majd fordulni vissza az éjszakába, a csillagok és a holdat ugató kutyák útmu­tatása szerint... A mester, Szederkényi hívá­sára 1936 őszétől Komlóra már biciklivel karikázgat át, és al­kalmi munkaadójának, Hűek Andráséknak az istállójában al­szik, hogy az alakuló fúvósze­nekarban zenélhessen. A csil­lagok fáradtságűző ragyogását 1940-től váltja fel a bányász­lámpák szénfalat izzasztó fé­nye. A kéz, ami lenn Bétán, az örökös éjszakában csákányt markol, később odafenn, apró, finom, fekete gyöngyként szétguruló kottafejeket vet a papírra. Mert hangszerelést, kottázást, dirigálást, mindent megtanul az évtizedek során, amit egy jó zenésznek tudnia kell, s a fúvósoknak nemcsak vezetője lesz, de maga is alapít szalon- és tánczenekart. Ját­szanak egyházi és menetzenét, filmzenét és operettet, telemu­zsikálják Dél-Dunántúl váro­sait. A pattogó taktusok ott ringnak a dubrovniki öböl hul­lámain is, utazván a tengerkék végtelenbe. B. R. Az élővilág védelméért Adatbank számítógépen is Több éves előkészület után a komlói Természettudományi Gyűjteményben megkezdődött a Baranyai-Hegyhát és a Ke- let-Mecsek vidékén ismert élő­lények elterjedési, ökológiai adatainak feldolgozása. Minden faj külön adatlapot kap, ame­lyen rögzítik a hazai és eurá- zsiai elterjedését. Hangsúlyosan szerepelnek a természettudo­mányi szempontok, kiemelve a fajok úgynevezett „biogeográ­fiai diszpozícióját” (az élőlény „élőhelyének” természetföld­rajzi jellemzőit). A kutatások egyik célja, hogy a jelentős infrastrukturális és agglomerációs átalakulás előtt álló vidéken viszonylag pontos információval rendelkezzünk a fajösszetételről, a populációk helyéről, ökológiai állapotáról. Ezek alapján bármikor el tudják látni az önkormányzatokat, gazdasági szervezeteket szak­mailag pontos információval és a természetvédelmi ismeretek oktatásában is alapvetésül szol­gál. A jellegzetes, fontos élőhe­lyekről diafelvételek készülnek. Fazekas Imre, a gyűjtemény vezetője elmondta, az adatok átvihetők lesznek számítógépre is. Három mikrolepke család­ban az egész országot áttekintő térképezés folyik Komlón - első állatföldrajzi atlasza már az év végére elkészül. A szakmai munka elismertségét jelzi, hogy a hollandiai központú „Micro- lepidoptera Europea” project felkérte az intézményt, működ­jön közre egy hasonló, de az egész európai kontinensre kiter­jedő munkában, amely egy lep­keféle (fűgyökérmoly) állat- földrajzi vizsgálatát jelenti. A lepkefélék, mint a környezeti ártalmak igen érzékeny jelzői - „szeizmográfjai” - a környezet hosszútávú védelmét, a bekö­vetkező káros folyamatok meg­előzését segítik elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents