Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-02 / 60. szám
6 új Dunántúli napló Közélet 1994. március 2., szerda Március 7-16 Választói névjegyzék A romániai magyarság autonóm közösség Nagyváradi képek Értesítjük Pécs város választópolgárait, hogy az 1994. május 8-i országgyűlési képviselőválasztás választói nyilvántartás (névjegyzéke) 1994. március 7. és 1994. március 16 között megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Választási Irodájában (Pécs, Kossuth tér 1-3. II. emelet 74. sz.), munkanapokon: március 7-én, hétfőn 8-17 óráig március 8-án, kedden 8-16 óráig március 9-én, szerdán 8-17 óráig március 10-én, csütörtökön 8-16 óráig Megköszönöm a lehetőséget a Megyeri tér 4. számú társasház lakóinak, hogy az Új Dunántúli Napló február 22-i számában megjelent levelük kapcsán a Közgyűlésben képviselt érdekeiket nagyobb nyilvá- nyosság előtt van módom támogatni. A Közgyűlés január 27-i ülésén tárgyalta a Megyeri tér és környékének (Magasház melletti terület) részletes rendezési tervét. A hozzám eljuttatott lakossági levél 1993. december 16-i szószerinti ismertetését követően frakciónk véleményét a következőkben foglaltam össze és adtam elő. 1. A Közgyűlés 460/1993. (XII. 16.) sz. határozata értelmében, a Magasház adásvételi szerződéséhez kapcsoló részletes rendezési terv módosítást csak a tervtanács és a környezetvédelmi szakhatóság jóváhagyó véleményének ismeretében lehet a testület elé teijesz- teni. 2. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 11.624-2/1994. számú véleményében a beruházási programot vázlatosnak minősítette, s felsoBeszélgetünk, tárgyalunk, jegyzetelünk, írunk. Kinyomtatjuk, képre teszik. Újra magyarázzuk, újragondoljuk. Nézünk, látunk, beszélünk, beszélünk... A szabályok nem törvények, csak segítség, jelzés, felkiáltójel a kérdőjelekre. Hasznosak lehetnek, ha nem is oldanak meg minden kérdést, de oszlopok, amelyekre lépni és támaszkodni lehet. * Építhetsz a hiúságra. március 11-én, pénteken 8- 13.30 óráig március 12-én, szombaton 8-17 óráig március 16-án, szerdán 8- 17 óráig A nyilvántartásba történt felvételről szóló értesítést („kopogtató cédulát”) a jelöltajánló szelvénnyel együtt 1994. március 3. és 1994. március 7. között a posta útján kapják kézhez a pécsi választópolgárok. Dohány Antalné, az I. sz. Választási Bizottság elnöke, Szűcs Edit, a II. sz. Választási Bizottság elnöke, dr. Soós At- tiláné, a III. sz. Választási Bizottság elnöke. rolta azokat a hiányosságokat, melyek ismerete nélkül a rendezési program környezeti hatásai nem állapíthatók meg. 3. A Tervtanács 2-7/1994. számú véleményében tudomásul vette ugyan a parkoló létesítését, ugyanakkor szükségesnek ítélte rögzíteni, hogy a lemezparkoló kellemetlen környezeti hatásai miatt a szükséges parkolószámot szint alatti - süllyesztett kialakításban - lényegesen jobbnak tartaná. 4. Az építésügyről szóló törvény értelmében a lakosság a rendezési tervekre észrevételt tehet, az észrevételek el nem fogadása esetén az Önkormányzatot indokolási kötelezettség terheli, melyre nem került sor. A Városi Televízió rendszeresen egyenes és ismétlő adásokban tájékoztat a Közgyűlés munkájáról. Nem nélkülöz minden alapot tehát az a feltételezésem, hogy a televízió nyilvánossága előtt adott válasz egyben a megkeresésre is válasz, de a jövőre nézve indokolt lehet ennek felülvizsgálata. Dr. Szili Katalin önkormányzati képviselő MSZP-frakció Számíthatsz az irigységre. Ne hagyd figyelmen kívül a butaságot. * A tegnapra emlékezz. A mát éld végig. A hónapra számíts, de ne építs. * A jó munka (előadás, írás) feltételei: Tudás, Tapintat, Önkritka. Konkoly-Thege Aladár A megyei alelnökök szűkebb körű delegációjával február 18-án Nagyváradon jártam. Stefan Serémi, Bihar megye tanács elnöke és Mihalih András alelnök mondta, hogy az 1992. évi helyhatósági választásokat követően megválasztott 45 tagú megyei tanácsnak - az RMDSZ képviseletében - tizenegy magyar tanácsosa van. Ez nem fejezi ki a megyén belüli magyarság arányát, ami hozzávetőlegesen 34-36 százalék. (Némileg kedvezőbb az arány Nagyvárad esetében, ahol a harmincegy tagú testületben tíz magyar tanácsnok van). A megyei tanács tagjait választói testület útján közvetett szavazással választják. A választó testület helyi tanácsok tagjaiból áll. A tanácsosok száma a megye lélekszámától függ. A helyi tanácsokban mandátumhoz jutott valamennyi politikai párt, pártkoalíció állíthat jelöltlistát, de jelöltetheti magát független helyi tanácsos is. Fáklya nélkül A megyei tanács negyedévenként ülésezik. Mandátumának időtartamára 5-7 tanácsosból, a tanács elnökéből és al- elnökéből „Állandó Küldöttséget” kell választani. Ez a szerv látja el a megye közigazgatási ügyeinek operatív vitelét, és végrehajtja a megyei tanács határozatait. Az állandó küldöttség ülésein részt vehet a prefektus vagy ennek képviselője. A megyei tanács feladat- és hatáskörét illetően sok rokon vonást mutat az 1990. előtti hazai gyakorlattal. Megállapítja a megyei adókat és illetékeket, a megyei érdekű közszolgáltatások megvalósítása érdekében egybehangolja a helyi tanácsok tevékenységét; vizsgálja a községek és a városok javaslatait a gazdasági fejlesztési programok esetében. Egyik fontos feladata a közszolgáltatások megyei szintű szervezése. A kormány által kinevezett megyei vezető a prefektus. Felügyel arra, hogy a helyi és a megyei tanácsok, valamint a polgármesterek tevékenységüket a törvényi előírásoknak megfelelően végezzék. A prefektus a közigazgatási bíróság előtt megtámadhatja az említettek aktusait, ha ezeket törvényellenesnek ítéli. A prefektus intézkedése a megtámadott aktus végrehajtását felfüggeszti. A tájékoztatáson még elhangzott, hogy 17 településen, így többek között Nagyszalontán (Salonta), Diószegen (Diósig), Székelyhidon és az Ér melléki községek többségében választottak magyar polgármestert. Nagy gondja a helyi magyarságnak, hogy kevés a köz- igazgatási szakember, még a lakosságaránynak megfelelően sem tudnak a kínálkozó helyekre felkészült embereket jelölni. A 80-as évek végének ki- vándorlási hullámával FÁKLYA nélkül maradt sok magyar közösség. Ady városa A megyei tanács épületéből - volt Igazságügyi palota - kilépve a szemközti oldalon láthatjuk a klasszicista homlokzatú régi megyeházát. A két csodálatosan szép épület által határolt téren épült az egykori „Mülleráj”, Ady kedvenc cukrászdája, ma múzeum. A múzeum előtt áll a költő mellszobra. A kávéház teraszán írta Ady „Felszállott a páva” mellett számtalan csodálatos versét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei Szervezete székházába rövid városi séta után érkeztünk. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke bemutatta az Antonescu utcai Székház munkatársait és hivatalát, ahol a legnagyobb feladatot napjainkban a kárpótlási törvény végrehajtása jelenti. Utunk következő állomása a „Bonyitay Vincze” Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület könyvtárának megtekintése volt a Kanonok Soron. A forradalom után rendbehozott épületrészben a helybéli magyarság áldozatkészsége tette lehetővé a könyvtár és közvetlenül alatta az alagsori helyiségben a pincegaléria megnyitását. A könyvtár mára már közel 30 000 kötetes és csaknem 2300 beiratkozott olvasója van. A könyvek nagyrészt magyarországi adományokból kerültek a gyűjteménybe. A szűkös pénzügyi lehetőségek csak szerény mértékű vásárlást tesznek lehetővé. A Kriterion kiadványai a boltokban magyar pénzre átszámítva 50 és 150 Ft közötti áron vásárolhatók meg, ez a helybelieknek jelentős terhet jelent. A boltokban kapható magyarországi könyvek az átlagjövedelműek- nek szinte megfizethetetlenek, így az állománygyarapítás reális formája változatlanul a magyarországi adomány lehet. A könyvtár alatt működő Tibor Ernő Galéria a forradalom előtt hulladéktároló volt. Mára rendszeres bemutatkozási lehetőséget kínál az erdélyi és a magyarországi képzőművészeknek. A galéria vezetői szívesen bemutatnák Baranya megyei művészek munkáit is. A 6. püspök A galéria megtekintését követte Tőkés László püspökkel való találkozás. Varga Gábor egyházmegyei tisztségviselő elmondta, hogy a reformáció történetének jeles szakasza volt az 1557-1660. közötti időszak. Várad befogadta a reformációt, és ekkor élte az a városban virágkorát. Ennek vetett véget a török seregek Erdélybe törése, II. Rákóczy György fejedelmi székétől való megfosztása. A török uralom után Várad római katolikus püspökei kezdték el az újjáépítést. A református egyház csak II. József „Türelmi rendelete” (1781) után kezdhette meg szervező munkáját. Nagyvárad 1921-től püspöki székhely. Az első világháborút lezáró békeszerződés után 1921 augusztusában mondták ki az érdekelt egyházmegyék a „Ki- rályhágó-melléki Református Egyházkerület” megalakulását. Tőkés László a Királyhágómellék 6. püspöke. A püspök szerint megindult az a folyamat, amely az állam és az egyház közötti kapcsolat új dimenzióját kialakíthatja. Bízik benne, hogy az a 10 év, amit a törvény biztosít az ingatlanok tulajdoni kérdéseinek rendezésére, elég lesz a súlyos problémák megoldására. Most készítik elő az egyházi tisztségviselők választását. Az egyház is egy önkormányzat, autonom rendszer. Nagy gondja az újjászületésnek, hogy elfelejtődtek a hagyományok, a jogintézmények, az egyház is keresi a működés legdemokratikusabb formáit. A romániai magyarság nem fogadhatja el kisebbségek minősítést, - mondotta Tőkés László - nemzeti, autonom közösségként hajlandó önmagát megfogalmazni. Romániában történeti, területi hagyománya van a magyarságnak, és erre alapozza minden igényét. Sok problémát okoznak a romániai magyarság ügyének a jóhiszemű, de felkészületlen, esetenként meggondolatlan nyilatkozatok. Nagy felelőtlenség a helyi viszonyok alapos ismerete nélkül a magyarság ügyéről nyilatkozni. Zárógondolatként Tőkés László elmondta, Magyar- ország pozitív példával segítheti leginkább a helyieket. A pozitív példa elsősorban a „stabil politikai rendszer és az erősödő gazdaság” lehet. Kapcsolatokat! Tőkés László szavaiban benne van az üzenet is. Mit tehetünk mi, mit kell tennünk a határon túli magyarság ügyéért? Az Európai Régiók Gyűlésében és annak szakbizottságaiban rendszeressé kell tenni a szomszédos országok megyéivel a kapcsolatot. A meglévő európai regionális fórumokon keresztül rendszeressé kell tenni a kulturális kapcsolatokat. Hogy ez ebben a térségben mennyire nem idegen, mi sem bizonyítja meggyőzőbben, hogy a magyar irodalom egyik századvégi-századelejei fellegvárában a „Holnap”-osok mellett Nagyvárad a román kultúra fejlődésének is fontos színtere, hiszen Iosif Vulcan itt szerkesztette a FAMÍLIÁT. Végül nagy szükség van a kétoldalú kapcsolatokra az ön- kormányzatok, az egyházak, a civil szerveződések, a polgárok szintjén egyaránt. Dr. Kurucsai Csaba Megyeri téri parkolóház További észrevételek Hármas szabályok Elvitték a lélekharangot a temetőből A tolvajok fantáziája Már készül az 1993-as bűnügyi statisztika, amely minden bizonnyal tartalmaz majd néhány sajnálatos új rekordot is (legnagyobb bankrablás, legnagyobb kárt okozó műkincslopás, a legtöbb lefejezés, stb.). Most azonban nem új csúcsokról, hanem az elmúlt év leg- meghökkentőbb bűneseteiről lesz szó. A tolvajlás módszereit illetően a bűnözők fantáziája kimeríthetetlen. Ismert, hogy a legdrágább kocsitípusok központi zárja távirányítóval is működik. Riasztókat is lehet ilyesmivel be- és kikapcsolni. Nos, egyes hazánkfiai rájöttek, hogy a tévé-távkapcsoló bizonyos átalakítással és áthangolással riasztókat tud ki és bekapcsolni, központi zárakat képes nyitni. Az már csak feltételezés, hogy ilyen módszerrel lovasították-e meg a Marokkói királyság nagykövetének Mercedesét Budapesten ... A tolvaj, a rabló hagyományosan pénzt, ékszert, értékes műszaki cikket, bundát stb. visz magával. Tavaly, úgy látszik a lopnivalók köre is szélesedett. December elején tárgyalta a Kaposvári Megyei Bíróság Cs. Ferenc és társai lopási ügyét. Az illető Baja és Babócsa között három fénysorompó rézkábeleit lopta el két nőismerősével együtt, s értékesítette azokat minden gond nélkül a MÉH-te- lepen. A jogerős bírói ítélet: 1 év, két év próbaidőre felfüggesztve. Mint ilyenkor mondani szokás: no comment. A kormányhivatalokban történő bűncselekményekről presztízs-okokból csak akkor adnak hírt a nyilvánosságnak, ha muszáj. Tavalyról azonban a Külügyminisztériumnak legalább két feljelentéséről tudunk. Az egyiket maga a miniszter tette állítólagos lakásügy visz- szaélések miatt a Diplomataellátó ellen. A másik ügyben nem tudjuk ki tette a feljelentést, de tény, hogy a Rippl-Rónai, Csók István, Mesterházi alkotásait vitték el a Külügyminisztérium Belgrád rakpart 47. sz. épületéből. Miután a főbejáratot szigorú szemű őrők vigyázták, a rendőrök azt valószínűsítik, hogy a nagyértékű képekkel a tettesek a hátsó bejáraton át távoztak a felújítás alatt álló épületből. Az állat-lopás, mint említettük, elég szokványos bűncselekmény. Eddig azonban Magyarországon még soha nem loptak kubai zöld leguánt (ez egy hüllőfajta). 1993-ban erre is sor került. Megfagyott tetemére kisdiákok találtak rá a Népligetben. Csongrádvá.rosában ^japán kacsának veszett nyoma. Csepelen a kerékpáros versenyre érkező dán csapat bringáit lovasították meg, ezért a csapat ki sem állhatott. Kevés vigasz, hogy októberben az egyik szuperdrága kerékpár előkerült. A fővárosban V. László ellen indult eljárás, aki súlyos tízezrekért telefonvonalakat lopott. Hol a mit sem sejtő szomszéd, máskor a nyilvános telefonállomások vonalát kötötte be néhány napra, olykor csak néhány órára (míg a megvesztegetési pénzt átvette). A Matávnak csak a behajthatatlan hívások miatt 1 millió 860 ezer forint kárt okozott. A rászedett emberek (ők is vétkesek!) kárát még számolják. Nem kímélték a temetőket sem. A sírásóktól a keszthelyi Szent Miklós temetőben csákányokat és vaslétrát loptak - kriptabetöréshez. Tavasszal a koppánymonostori temető lélekharangját szerelte le 4 méter magas haranglábjárói két győri és egy ácsi lakos, akik egy győri műgyűjtő megrendelésére hajtották végre meghökkentő tettüket. Az egyházak sajnos sokszor szerepelnek a károsultak között.A Zsidó Múzeum kirablása nagy feltűnést keltett, ám a perselyek kifosztása szinte mindennapos. Előfordul, hogy ha a tolvajok elégedetlenek a zsákmánnyal, a szenteltvíztartóba maró folyadékot öntenek. Július 17-én a Martfűn épülő Szent Tamás templom harangjáték-automatáját rongálták meg, s vittek el belőle fontos alkatrészeket. A kár százezer forint. A bűnözők gátlástalanul csinálnak pénzt olyan holmik ellopásával, amelyek hiánya száz meg százezer ember életét veszélyezteti. Gyöngyösön Gy. Sándor, 31 éves gyomaendrődi és M. Zoltán, 22 éves román állampolgár a sokemeletes lakóházakból lopták el a tűzoltótömlőket és azokkal egy hivatásos tűzoltó segítségével üzleteltek. Lebukásukkor 45 használt és 25 vadonatúj tűzoltótömlőt foglaltak le náluk. Hogy mi volt ebben az üzlet? A lopott 20 méteres tömlőket eladták a Méh-nek 16 forintért. Ugyanezt visszavásárolták 100 forintért, majd 3000 forintot kértek azoktól, akik az Alföldön a zöldség öntözéséhez tudják használni azokat. Egyébként egy 20 méteres tömlő bolti ára nyáron 15 ezer forint volt. Némethy Gyula
