Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-02 / 60. szám
1994. március 2„ szerda Kultúra - Oktatás üj Dunántúli napló 7 A „dalkirálynő” A kaland Németországgal 1960-ban kezdődik: harmadik díj a Schumann-verse- nyen, s a kelet-berlini Staatsoper szerződést ajánl fel. A hatvanadik életévét hétfőn betöltő Ge'szty Szilvia nem habozik. 1961-ben operai pályafutását Kelet-Berlinben kezdi meg, már nem tér visz- sza Magyarországra. „Sokat számított volna pedig a magyarországi elismerés, de ma már késő” - mondja a világ egyik leghíresebb koloratúr szopránja. A döntéshez hozzájárul, hogy miután levizsgázott az operaszakon azt írták róla, hogy Geszty Szilvia „Magyarország dalkirálynője”, de operaénekes soha nem lesz belőle. Kritikusának, Bónis Ferencnek nem lett igaza: a Filharmónia egykori szólistája elénekli az operairodalom jobbnál jobb szerepeit, Gildá- tól az Ej királynőjéig, bár - mint az MTI tudósítójának bevallja - a daléneklést kedveli inkább. „Külön világ, hogy sporthasonlattal éljek: az operaéneklés olyan mint a lovaglás nyereg nélkül, a daléneklés pedig, mint amikor a spanyol lovasiskolában lovagol valaki” - mondja. Szív- fájdalma, hogy az olasz operaszerepekből kevesebb jutott, szinte mindenütt Mo- zart-szerepre kérték fel. 1970-ben a Varázsfuvolában az Ej királynőjét énekli Salzburgban, amikor elhatározza, hogy nem tér vissza Kelet-Berlinbe, de Magyar- országra sem. Kéri, hogy bocsássák el a magyar állam- polgárságból, ez 1972-ben megtörténik. Először a hamburgi opera magánékese, majd a stuttgarti Staatstheater első koloratúr szopránja. 1975-től professzor a stuttgarti zeneművészeti főiskola énekszakán, német állampolgárként egy Stuttgart melletti településen, Gechingenben él. A művésznőt háromszor műtötték rákkal, a születésnapot a mérlegkészítés tölti ki inkább: „Valahogy leszámoltam az egésszel, minden évnek örülök, nagy terveim már nincsenek, egy kivétellel: szeretnék írni egy könyvet, amely visszaemlékezés, de tankönyv is lenne, amelyből az énekes megtanulhatna mindent. Nem csak technikát és alakítást, színpadi játékot, hanem hogy egy énekesnek miként kell viselkednie. Minden benne lenne. Ezt a variációt nagyon nehéz ösz- szeállítani, nem tudom megcsinálni ghostwriter nélkül, s eddig nem találtam senkit, sajnos.” Sarkadi Kovács Ferenc Az igazi világjárás a tengerészeinél kezdődött A vadnyugatról a Nagy Lajosba Megszoktuk már, hogy a városunk iskoláiban tanító amerikai tanárok életében van valami számunkra különleges, de Bret Andrews tanár űr története talán amerikaiban sem mindennapi! Középiskolai tanulmányai befejezése után négy évig teljesített szolgálatot a haditengerészetnél, majd egy évig Ausztráliában és Új-Zélandon élt. Hazájába visszatérve halászati biológusként kezdte meg egyetemi tanulmányait a Wyomingi Egyetemen és eközben rendszeresen foglalkozott pisztrángtelepítéssel a Yellowstone Nemzeti Parkban. Egy váltással aztán a Földtudományi Nevelés szakra került, ahol tanári diplomát szerzett. Ezután ismét útrakelt és 1991-ben az ISEC program keretében a JPTE-n magyart és kelet-európai történelmet tanult. Rövid wyomingi látogatás után 1993 nyarán visszatért Pécsre, most már szinte haza, magyar barátnőjéhez. Szeptember óta oktat angol nyelvet a Nagy Lajos Gimnáziumban.- Szüleim már régen lemondtak arról, hogy a fiuknak állandó lakcíme legyen. Egyszer kezembe akadt apám notesze, az én nevem alatt vagy tíz cím állt, de már mind áthúzva. Az igazi világjárás a tengerészeméi kezdődött. Nemzetközi vizeken kellett szovjet tengeralattjárókat felderítenünk. Hajóm, a „John Young”, 320 fős legénységével gyors manőverezésre alkalmas, „piciny falu” volt a nagy, „lebegő városokhoz” képest. Az ilyen hatalmas hajókon általában 2000 embert zsúfoltak össze. Állandóan villogó fényeikkel félelmetes látványt nyújtottak. Bár a mi feladatunk csak a felderítés volt, az életünk sosem volt unalmas.-Mik a legkedvesebb emlékei, a szívesen mesélt story-jai?- Legszívesebben Thaiföld, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szi- getek és Ausztrália kikötőire emlékszem vissza. A Csendes-óceán egzotikus szigetei a homokos partokkal és a pálmafákkal pontosan olyanok, amilyeneknek mindenki elképzeli őket. Több hetes hajózás után leírhatatlan érzés megérkezni és végre partraszállni. Sokszor előfordult, hogy egy-egy tengerész annyira beleszeretett a szigetbe és persze annyit ivott, hogy lekéste a saját hajóját, vagy tévedésből másikra szállt fel. Hiányzik persze a végtelen óceánon érzett nyugalmas magány, de leginkább a tenger színei. A Csendes-óceán ragyogó, meleg világoskékje, a Hawaii-szigetek környéki lilás-sö- tétkék, vagy az Ohotszki-tenger hideg szürkéje.- Rossz emlékek? Miért hagyta el a tengerészetet?- Szinte mindennap rossz volt az étel, amit a hajón kaptunk. íztelen konzervételen éltünk. Egyszer tiltakozásul hivatalos, fegyveres tiszteletadás melletti temetéssel váltunk meg az aznapi marhahústól. Annyira ehetetlen volt, hogy a megjelenő dögevő cápáknak sem kellett. Többen gyanítottuk, hogy a marhahús valójában Ausztráliában vételezett kenguru volt. Életemnek ez a négy éve legkedvesebb emlékeim közé tartozik. Választásomat sosem bántam meg. Hogy mégis felhagytam vele, annak a tengerészélet rendszertelensége az oka. Minden igaz, amit a vén tengeri medvékről mesélnek. Egy-egy idősebb tiszt négy- szer-ötször elvált, hónapokon át nem látta a családját és sohasem tudhatta mi válj a otthon. Az én számomra a hajózás mindig csak kaland volt, nem életcél. ■Sk-Milyenek a magyarországi (tanítási) tapasztalatai az otthoniakkal összevetve?-Már szeptember legelején feltűnt, hogy az itteni középiskolások mennyivel több tantárgyat és mennyivel intenzívebben tanulnak az amerikaiaknál. Ambíciózusságuk sem mérhető az otthoni diákokéhoz, akiknek a szemében egyetemre járni jóval kisebb érték, mint itt. Wyomingba visszatérve, ottani kapcsolataimat felélesztve, szeretnék egy csereprogramot beindítani magyar és amerikai középiskolások számára. Szeretem ezt az országot, ami nagyon más, mint az én hazám. Mindenütt és különösen Pécsett, jól láthatók a különböző történelmi korok nyomai. Ezzel szemben Wyoming a változatlanság és állandóság földje. A táj arculata éppen olyan, mint évmilliókkal ezelőtt volt. Olyan, mint egy igazi Jurassic Park. Sokszor fedeztek már fel itt szenzációs dinoszaurusz maradványokat a kutatók, de különösebb keresés nélkül is lehet őslénycsontokat találni az állam területén. Én magam is rengeteg ilyesmit találtam már anyámmal kirándulgatva, aki egyébként régész. Egy másik nagy különbség, ami a magyarok számára talán elképzelhetetlen, az ottani távolságok és a települések szeparációja. Az én falum például 150 km-re fekszik a legközelebbi vasútvonaltól! Az állam szarvaspopulációja egyébként nagyobb az emberinél. Remélem, ez mindig így marad! A Vadnyugaton gyakorlatilag nincs tömegközlekedés. Ez viszont nem lehet hátrány, mert a benzin ára öt éve változatlan (kb. 25 Ft/liter), így autót bérelni mindenki számára elérhető, ha nincs sajátja. Azt hiszem, nem okos dolog, hogy a legtöbb turista az USÁ-ból csak a nagyvárosokat ismeri. így elmulasztják mindazt, ami New York és Los Angeles között fekszik, az igazi Amerikát, ahol az emberek barátságosabbak a városiaknál és ahol a bűnözés is alacsonyabb. Remélem, sok magyar eljut majd a mi tájainkra is. Ügy tervezem, májusban utazom haza, természetesen tele szép emlékekkel és a visszatérés reményével. László Éva Megalakultak az iskolaszékek Sok a bizonytalanság Február végéig az ország négyezer általános iskolájában és több, mint ezer középiskolájában az oktatási törvény szerint kötelezően meg kellett alakítani az iskolaszékeket. Az óvodákban és kollégiumokban csak abban az esetben volt szükséges, ha valamelyik fél (nevelő- testület, szülők vagy önkormányzat) ezt kezdeményezte. Az iskolaszék, bár hatósági jogköre nincs, az iskola legmagasabb demokratikus fórumának számít. A megyében, értesüléseink szerint, mindenhol megalakultak, mégis sok a bizonytalanság körülöttük. Pécsett és vidéken Pécsett, mint azt dr. Somogyi Béla főtanácsostól megtudtuk, ötvenegy általános és középfokú iskolában és egy óvodában, a pécs-somogyiban alakult meg az iskolaszék. Az önkormányzat az előkészítő bizottságba 154, az iskolaszékekbe pedig 128 főt delegált, iskolánként kettőt vagy hármat. Az ön- kormányzati képviselők önként jelentkezhettek és iskolát is választhattak, megmondhatták, hogy egy vagy két iskolaszék munkájában kívánnak-e részt venni. Rajtuk kívül a polgár- mesteri hivatal dolgozói, valamint az oktatási bizottság nyugdíjas pedagógusai vállaltak két, sőt többen három helyet is. Néhány iskolánál érdeklődtünk, rendben mentek-e a dolgok. Dencsházán nem volt semmi probléma, remélik, hogy a gyakorlati tapasztalatok hiányának ellenére minden rendben fog menni. Az igazgató nincs benn az iskolaszékben, mint megtudtuk, ezt az önkormányzat részéről javasolták így; ennek ellenére minden ülésre meghívják. Felsőszentmárton- ban 3-3 fő képviseli a szülőket, a tantestületet illetve az önkormányzatot. Itt az igazgatónő tagja a széknek. Diósviszlón szintén három-három személy képviseli a feleket, itt ez azért is ésszerű, mert három község gyermekei járnak az iskolába. Az igazgató itt is csak megfigyelői státuszt kapott, az igazgatóhelyettes viszont bent van, a környéken többnyire a helyettesek képviselik az iskola vezetését az iskolaszékben. A pécsi Horvát-Szerb Gimnáziumban már az elmúlt héten működött a szék, az igazgató itt is csak meghívott, de a helyettes szerint ez nem okoz majd problémát. A Művészeti Szakközép- iskola igazgatónője szerint meglehetősen későn küldték az előkészítő bizottságba a képviselőket. Problémát okozott az, hogy az intézmény országos beiskolázású, a legtávolabbi helyekről is fogadnak tanulókat, így természetesen a nyíregyházi vagy debreceni szülők hátrányban vannak a helyiekkel szemben. Az önkormányzat három főt delegált az iskolaszékbe, a szülők és a tantestület pedig né- gyet-négyet, egy képviselőt még jó szívvel látnának. Az első iskolaszéki ülésen bemutatnak egy rövidfilmet az iskola életéről, de szeretnék, ha a képviselők máskor is eljönnének, az iskola tényleges életét is tanulmányozni. Az igazgatónőt itt sem választották be az iskolaszékbe. Képviselőváltás Az iskolaszékek rövid határidejű felállítása sok ellentmondást vet fel. Nyilvánvaló, hogy az a képviselő, aki két vagy három helyen is vállal iskolaszéki tagságot, nem tud olyan intenzíven dolgozni, mint az, aki csak egy helyen. A polgármesteri hivatal tisztségviselőinek elsődleges dolguk az, hogy a város valamennyi oktatási intézménye érdekében tevékenykedjenek, nem tehetnek kivételt, nem lehetnek részrehajlók azzal szemben, amelyben iskolaszéki teendőket vállalnak, s ennek még a gyanúja sem merülhet fel. Az ősszel esedékes önkormányzati választások után feltehető, hogy változás lesz az önkormányzati képviselők ösz- sze tételében. Mi lesz azokkal az iskolaszékben munkálkodó képviselőkkel, akik akkorra már nem lesznek képviselők? Hogyan képviselik az önkormányzatot az iskolákban? Természetesen az új önkormányzat, mint külső szakértőt, megbízhatja őket ezzel a feladattal, de ha nem, akkor új emberek váltják fel a már megszokottakat. Döntési jog Problémát okozhat az is, hogy az iskolaszékek többségébe nem választották be az igazgatót. Van ahol meghívottként részt vehet a munkában, van ahol nem, de szavazati joga semmiképp nem lehet. Az intézmény életét meghatározó, fontos iskolaszéki ülések tehát sok helyen az igazgató nélkül zajlanak, jobb esetben kikérik a véleményét, de akár ki is küldhetik. Ellentmodásos helyzet az is, hogy bár az iskolaszék az iskolát érintő minden fontos kérdésben állást foglalhat, véleményt mondhat, a törvény szerint döntési joga alig van, hiszen döntési jogkörébe csak saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztség- viselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek tartoznak, amelyek döntési jogát a nevelő- testület vagy áz iskola fenntartója az iskolaszékre átruházza. Cseri László Kosztics László fafaragóművész Egy fafaragó kemény arca Vajon lesz-e kiállítás? Kosztics Lászlónak, a Lapán- csán élő fafaragóművésznek nem pusztán a diófával, a vésővel és a bicskával kell megbirkóznia - hiszen ezekkel a szerszámokkal szívesen és szeretettel bánik. Sokkal inkább idegesítik a mindennapi élet forgácsai, amik a meg nem értésből, elutasításból röpködnek felé.- Április 12-én látogat Pécsre Gerhard Rosner osztrák főkonzul - mondja Kosztics László -, és az ő tiszteletére szeretnék egy kiállítást rendezni faragásaimból. Somogyvári Imre, tisz- teltbeli osztrák konzul is felajánlotta segítségét, lehetővé téve, hogy a kiállítás a pécsi Várostörténeti Múzeumban jöhessen létre. Sajnos, nem mindenki gondolkodik az ő módján, mert az én falumban és a környező önkormányzatokban elzárkóztak attól, hogy támogassák ezt a kezdeményezést. Kosztics László ugyan szoros kapcsolatot ápol a Cigány Kulturális Egyesülettel, de finanszírozni ők sem tudják jelen pillanatban. Saját magát még kevésbé képes menedzselni, hiszen egy köbméter diófa ára 60-70 ezer forint (ebből 10 kisebb szobrot lehet faragni) s Kosztics 6740 forint rokkánt- sági nyugdíjból neveli három gyermekét. így csak azt remélheti, hogy mégis akad majd olyan hivatalos intézmény avagy vállalat, amely hajlandó áldozni a kiállításra.- Szerintem nincsen „másság” - folytatja Kosztics László -, csak emberek vannak. Természetesen én a cigányság kultúráját képviselem egy bizonyos szinten, ugyanakkor azt mondom, hogy ez a művészet nem pusztán a cigányságról szól, hanem az országról, sőt, meg merem kockáztatni, Európáról is. Azt hiszem, tán nem véletlen, hogy műveim sikerrel szerepeltek (és vásároltak belőlük!) Ausztriában, Németországban, és most is van meghívásom Olaszországba. A tervezett kiállításra Kosztics László eddig négy szobrot készített. A négy kisebb egy favágót, egy bányászt, Szent Antalt és anyát gyermekeivel ábrázolja. Mint mondja, 5-6 nap alatt készül el egy művével. Mivel diófát nem kapott, kőrisből készítette 147 centi magas, nagyméretű Krisztus-szobrát. Dolgozna tovább, de ideje nagyobbik részét elveszi a hivatal-járás, a pénz helyetti keserű tapasztalatgyűjtés. M. K. A leggyorsabb számítógép Új, szuperszámítógépet helyezett működésbe a német légi- és űrkutatási intézet Göttingen- ben. A 16 tonna súlyú gép a „leggyorsabb” az egész országban, másodpercenként 6,4 milliárd számítást tud elvégezni. Andreas Landheusser, a göttin- geni intézet fizikusa elmondta a dpa német hírügynökség munkatársának, hogy a számítógépet elsősorban repülések szimulációjára fogják használni. A számítógépet japán szakértők három hét alatt szerelték fel. Áráról az intézet nem hajlandó nyilatkozni, csupán annyit lehet tudni, hogy több mint 10 millió márkába került. Egy személyszállító repülőgép leszállásánál a számítógép annyi adatot dolgoz fel, amelynek tárolása tízezer videojáték tárolásával egyenértékű. - Ez a komputer ötezerszer gyorsabb egy személyi számítógépnél - mondta el Landheusser.
