Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-13 / 71. szám
A 48-as honvédtábornok dédunokája Egyedül él Alsónyéken az 1952-ben „kitelepített” Perezel Ági néni Földes kézzel nyitott kaput, s zavartan morzsolgatta ujjait: érkezésem idején éppen a konyhakertet rendezte Perczel Mór honvédtábornok dédunokája, Bouquet Frigyesné született Perczel Agnes. Egyedül él Alsónyéken. Gyermekei kirepültek a fészekaljából, férje elhunyt egy őszön. Aprócska korcs kutyát fogadott be a minap, alig pár hónapos lehet a vakarcs, de el nem mozdulna Ági néni szoknyája mellől.- Nem tudok mit kezdeni vele - mondja a kutyára mutatva. - Kevesebbet vagyok idehaza, vagy a bátyámhoz Bonyhádra vagy Pestre, a nagylányomhoz megyek, s ott töltöm időm nagyobb részét mostanában. Nekem is szerencsém volt, hogy itthon találtam. így március idusa környékén többnyire úton van. Vagy a dédapa, Perczel Mór sírját teszi rendbe, Bonyhádon, a kálvárián, vagy a másik Mór testvérének, az ugyancsak honvédezredes Miklósnak sírját Baján. És természetesen a családi sírboltba is kerül virág, ahol az ős, Perczel József is nyugszik. Mária Teréziától ő kapott nemességet. E nemzeti ünnep alkalom a bonyhádi március 15 rendezvényeire érkező, meghívott családtagokkal találkozni, amit egy amerikás Perczel szervez.- Összesen talán vagy negyvenen vagyunk, s az én családom ebben vezet. Mária lányomnak nyolc gyermeke van: védőnő lett. Balázs fiam mérnök, most Tengizben dolgozik, Gábor galvanizáló.- Alsónyék.. ?- Ötvenkettőben, éppen Máriával voltam terhes, amikor ki- zsuppoltak bennünket, a szülői házból. Feledve minden korábbi érdemet. Mindenünket elvették. Ági néni édesapja Bonyhád országgyűlési képviselője volt, s ő indította Bonyhádon a németség „Hűségmozgalmát”, a magyar haza iránti elkötelezettséget sugalló szervezetet.- Apánkat mindenki szerette. E miatt nagyon megalázó volt az ellenünk indított támadás. Még a kilakoltatásnál segédkezük is szégyellték.- És azóta itt.. ?-A szőlőhegyen egy présházba akartak tenni bennünket, lakott helytől két kilométerre. Bonyhádon mindössze egyetlen ember, a jóságos kertész ajánlotta föl, hogy hozzáköltözhetünk, de csöpp szobát tudott volna csak biztosítani. Előbb Szálkán, egy internált sváb család házába mentünk, aztán ide. Ez a ház, francia származású férjem nagyanyjáé volt.- Miből éltek?- Nem estünk kétségbe. Minket úgy neveltek szüléink, hogy a legnehezebb helyzetbe is megálljuk a helyünk. Gazdálkodtunk, állatot tartottunk. Jutott mindig ennivaló.-Ön figyeli a világ sorsát, politizál?- Már hogyne politizálnék. A negyvennyolcas hagyományok ápolása szent kötelességünk, magyarságunk a mindenünk. És ne értsen most félre: a Percze- lek szívében mindig béke van, minden korábbi sérelem, gyötrelem ellenére. Ne feledje: dédapám házitanítója Vörösmarty Mihály volt... Kozma Ferenc Perczel Ágnes Doktoravatás a Janus Pannonius T udományegy etemen Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a hagyományos doktoravató ünnepségre március 12-én délelőtt került sor. Az utóbbi évek egyik legnépesebb évfolyama búcsúzott az intézménytől, ezért az ünnepség három szakaszban zajlott le. A 129 doktoijelöltből 24-en végeztek „summa cum laude” és 54-en „cum laude” minősítéssel, a jogi diplomákat dr. Dobay Péter, az tudományegyetem rektorhelyettese adta át az intézmény dísztermében, amely zsúfolásig telt a frissdiplomásokat körülfogó szülők, rokonok gyűrűjétől. Mai kelet-európai gondolkodók A pécsi Tanulmány Kiadó szombaton konferenciát rendezett Mai kelet-európai gondolkodók címmel. A tanácskozás résztvevői megismerhették több neves író, filozófus, politikus pályáját, eszmevilágát a legismertebbektől kezdve egészen az inkább csak saját kultúrájukban olvasottakig. Az előadók nemcsak filozófusok, hanem írók, politikusok pályáinak és műveinek elemzésével mutatták be a huszadik századi kelet-európai gondolkodás jellemzőit és eltérő vonásait, az értelmiségi magatartás különféle mintáit. Többek között elemezték Szolzsenyicin, Szinyavszkij, Kolakowski munkásságát, de szó volt a cseh önkritikái hagyomány újjászületéséről is. Borverseny Lánycsókon Jó bornak is kell a cégér! - tartják a lánycsóki, a szajki, szederkényi, bólyi, pécsi és mohácsi szőlősgazdák, hisz a nyolcadik borversenyt rendezték meg tegnap Lánycsókon. Tölgyesiné Zátonyi Zita, a Népház vezetője örömmel mutatta a nevezési lapokat. Százki- lencvennégy palackban zárt hegylevét számoltak össze - ennek kétharmada fehér. Legtöbb a vegyesfehér, az Olaszriz- ling, a Rizlingszilváni. Csupán egy üvegnyi Juhfark, Blaubur- ger, Kunbarát, Zenit és Cserszegi fűszeres érkezett. A bíráló bizottság elnöke, Sólyom György negyvenkét éve borász. Nyugdíjba vonulása előtt a pécsi Pannonvin vezér- igazgató helyettese volt. Szerinte a legtöbb beküldött bor jó. Erről este a gazdabál résztvevői is meggyőződhettek - elkortyolták a megmaradt ízletes bormintákat az ugyancsak ízletes vacsora mellé. Ádám E. A szakemberek szerint az új füvet először kézzel jobb levágni Fotó: Vincze Barbara Hogyan telepítsünk szép pázsitot Ismét terjed a tüdőbaj Vizsgálati lap egyedül Tolna megyében Egyre többen szeretnék, hogy házuk, vagy nyaralójuk körül dús, szép pázsit legyen. Ugyanakkor sokan panaszkodnak, hogy az elvetett fűmag vagy nem úgy kelt ki, ahogy szerették volna, vagy később kiritkult. Mit tegyünk? Hogyan telepítsünk szép pázsitot, úgy, hogy szép is maradjon? Mindehhez a tanácsot Piszter Valériától, a Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. parkfenntartási részlegének vezetőjétől kértük. A gyeptelepítésnek két optimális időszaka kan, az augusztus vége, szeptember eleje, és a március vége, vagy április. Piszter Valéria elmondta, az őszi vetés ott jó, ahol a gyep nagyobb igénybevételnek van kitéve, hiszen az ősszel kihajtott fű tavaszra már megerősödik. Ahol fák árnyékolják a területet, ajánlatos a tavaszi időszakot választani, hogy még lombosodás előtt megerősödjön a fű, s jobban tűrje az árnyékot. Akár a tavaszi, akár az őszi vetésről van szó, fontos feltétel a locsolás. Csak akkor hajt ki egyenletesen a mag, ha rendszeres nedvességet kap. Aki új területet akar füvesíteni, annak a talajt fel kell alaposan ásni, ki kell tisztítani a gyomnövények gyökereitől, kövektől. A felásott és elegyengetett földre ajánlatos 2 cm-es tőzegréteget teríteni. Ezután lehet vetni, 1 négyzetméterre 3-4 dkg fűmag szükséges. Az elvetett magot be kell kicsit dolgozni a talaj felső rétegébe, ezután pedig lehengerelni. Aki a meglévő, de kikopott gyepet szeretné felújítani, annak először alapos, u.n. szellőztető gereblyézést kell elvégezni, jó, ha a kiritkult foltokat kevés tőzeggel beterítik, ezután kell beszórni a maggal, s ugyanúgy hengerelni. Ha a talaj nagyon szegény, kora tavasszal meg lehet szómi műtrágyával. Hogy milyen fűmagot vessünk, a kereskedőktől lehet tanácsot kérni, hogy az éppen kaphatók közül melyik a legmegfelelőbb egy adott területre. Ahhoz, hogy a gyep szép, tömött legyen, rendszeresen nyírni kell. Áz új telepítésnél az első nyírást akkor kell elvégezni, amikor a növény kb. 15 cm-es. Ajánlatos ezután lehengerelni, mert így bokrosodik el. Második vágást akkor, amikor kb. 10 cm-es a fű, ezt követően pedig minél gyakrabban nyírják, annál tömöttebb lesz a pázsit. S. Zs. 1992-ben 3960 új tbc-s megbetegedés volt az országban, 1993-ban ez 249-cel nőtt, 4209 lett. A nagyon fertőző betegek száma is emelkedett.- Remélhetőleg nem lesz újból népbetegség a tbc - mondja dr. Andrásofszky Barna, a mosdósi Tüdő- és Szívkórház nemrég nyugalomba vonult igazgatója. - Azonban annak, hogy újból előretör, reális a veszélye. 1940-ben és 1960-ban hozott rendeleteket mostanában nagyon könnyedén veszi mindenki, a lakosság és az egészségügyi hálózat is. Elbíztuk magunkat. Nincsek meg a tbc kényszerű gyógykezelésének tárgyi feltételei. Megszűntek a régi zárt tbc-osztályok, a mostaniak nyitottak. Somogybán 356 nyilvántartott beteg van. 1993-ban 138 új tbc-ést fedeztek fel, 17-tel többet, mint 1992-ben. A betegség újbóli teijedésének több oka van, közöttük a nagyfokú népmozgás. Jönnek hazánkba Keletről, Délről egyaránt emberek, akik között sok a fertőző beteg. A gócokat fel kell számolni, de az nem egyszerű feladat, gyors változásra van szükség. A gyerek tbc egyáltalán nem jellemző. Talán azokra még jobban vigyázunk, de a fiatal felnőttekre is figyelni kellene, most ők a veszélyeztetettek. Az 1992-es adatok megismerése után, mely szerint Tolna megyében ekkor 114 új megbetegedést regisztráltak, és az előző évihez képest a növekedés arányaiban a legmagasabb volt az országban. Emiatt kezdtek el a tbc-vel komolyabban foglalkozni. 1993-ban ez a folyamat nem gyorsult fel, állandósult. Csökkent a megbetegedések száma, 91 új beteget vettek nyilvántartásba.- Végiggondoltuk a szakemberekkel, hogy mit tudunk tenni - mondja dr. Kövesdy Pál, a Tolna Megyei ÁNTSZ epidemiológiai osztályának vezető főorvosa - Ma már nem kötelező évente részt venni tüdőszűrésen, de nincs is rá szükség. A leginkább veszélyeztetetteket, valamint a betegek környezetében élőket kell folyamatosan ellenőrizni. A szakemberek kezébe adtunk egy lehetőséget, egy jogszabályt is, ami alapján a környezetét súlyosan veszélyeztető beteg, aki nem jelenik meg tüdőszűrésen, vagy a kezelésen akár pénzbírságot is fizethet. A másik fontos elem az emberek viszonya a tbc-hez. Sokan még mindig szégyenletes betegségnek tartják, ezért eltitkolják, míg mások csak legyintenek rá, és nem veszik komolyan. A szociális és gazdasági helyzet is hozzájárul a tbc újbóli teijedéséhez, de ennek tudományos igényű felmérése eddig még nem történt meg. A Tolna megyei ÁNTSZ epidemiológiai osztálya összeállított egy vizsgálati lapot. Az országban egyedül itt készül ilyen, amelyen minden szükséges adata szerepel a betegnek, ami csak annak írásos engedélyével tölthető ki. Rákérdeznek az életmódjára, a munkahelyi, a toxikus ártalmakra, a szociális viszonyaira. Az elmúlt év őszén vezették be, és a megye minden gondozóintézete megkapta. Eddig 68 újabb betegről érkeztek be az adatok. A megkérdezettek 55,8 százaléka nyugdíjas, rokkant nyugdíjas és eltartott volt, 60 százalékuk dohányzott, 19 százalékuk nemrég szokott le róla, 45,6 százalékuk rendszeresen fogyaszt alkoholt és 33,8 százalékuk alkalmanként. Az egy főre eső jövedelem több, mint 85 százalékuknál 10 000 forint alatt volt. Sz. K. Remény van arra, hogy az Expó-híd Mohácsra települ Tavasz üzemben a kompok Talán kevesen tudják, de közel egymillió ember kel át a mohácsi kompon évente: a nagy vizen áthordott árúról nem is beszélve. Mindezt Tófalvi József, a Révhajózási Vállalat igazgatója említette, amikor a szezon indulása előtt arról faggattam: mi lesz a cég sorsa, hogyha megvalósul a mohácsi „nagy álom”. Vagyis: ha az Expó-híd Budapestről a világ- kiállítás után Mohácsra települ. Ugyanis Kuti István Mohács polgármestere elmondotta, hogy a minap majdnem száz százalékos garanciát kaptak a híd városba-érkezéséről, s „megszavaztak” rá 300 millió forintot, minden eshetőséget bekalkulálva. Már szinte csak a híd-névadás van hátra, amit ezennel Mohács városa tisztelettel meghirdet. Ha van javaslat, bárki beküldheti ötletét a városházára. A híd egyébként kétirányú gépjárműforgalmat biztosító, s e mellett az egyik szélén 2,40 méteres kerékpárút, a másikon pedig 1,70 méteres szélességben gyalogút lesz a tervek szerint. Nos, a híd miatt a révészek nem aggódnak. Tófalvi József készítette a hídvétel gazdaságossági számításait. Mint említette: fölkészültek mindenre. A híd pénzvámmal üzemelné egy darabig, hogy az ára bejöjjön: így a cég alkalmazottai a kompról a hídra tennék át főhadiszállásukat. Egyébként a kis kompra akkor is szükség lesz, nosztalgiából - egyéb okokból - a nagy komp pedig mehetne a Balatonra. Hiszen ott úgyis szeretnének egy új járatot indítani, talán éppen Révfülöp és Bélatelep között. (Ezt a szándékot megerősítette dr. Kopár István, a balatoni MAHART igazgatója.) Másrészt a kompok még elbírnák más Duna híd, mondjuk a szekszárdi fölépítését is. Visszatérve a Dunához, jelenleg tavaszi menetrend szerint közlekednek a kompok. Mohácsnál, Dunafalvánál. Utóbbit a cég bérbe kiadta egy volt dolgozójának. Persze indult tavaszi üzemmel a többi, a fajszi, ger- jeni, paksi, szászhalombattai és az adonyi komp is. Összesen hét rév köti össze Mohács és Budapest között a Dunántúlt a túlsó parttal. (Feljebb a váci.) Egyébként, csak a rend kedvéért, a hét végén megindult a balatoni komp is Szántód és Tihany között. A révészek mondják: ezzel visszavonhatatlanul itt a tavasz. K. F. A hét végén megindult a balatoni komp is Szántód és Tihany között Fotó: Kálmándy Ferenc 1994. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Új VDN 3
