Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-01 / 31. szám

1994. február 1., kedd Városaink üj Dunántúli napló 7 Komlói körkép A Színház- és Hangversenyterem kínálatából Videobemutató színesíti a komlói angol klub programját a ferbruár 9-én 17 óra 30-kor kezdődő foglakozásukon. A népszerű énekes, Zámbó Jimmy kisvárosi turnéja során február 11-én 19 órakor lép fel Komlón a Színház- és Hangversenyte­remben. Február 14-én a kecs­keméti Katona József Színház társulata látogat a városba, hogy 14 órától „Trón alatt a király” című mesejátékával örvendez­tesse meg a legkisebbeket, majd este 19 órától Molnár Ferenc „Doktor úr” című zenés vígjá­tékát mutatják be. Méltán szá­mít érdeklődésre a veszprémi Petőfi Színház vendégjátéka február 23-án, a „Hippolyt, a lakáj” című „örökzöld” Koltai Róbert rendezésében kerül a közönség elé. Új forgalmi rend a városközpontban Március elsejétől várhatóan változik a forgalmi rend Komló belvárosában. A közelmúltban végzett forgalomtechnikai bejá­ráson megállapították, hogy a forgalmi zavarokkal küszködő városközpontban időszerű lenne néhány változtatást beve­zetni. A Berek utcát - a város egyik legforgalmasabb utcáját - ta­valy például kilencszer bontot­ták fel, tették hosszabb-rövi- debb időre használhatatlanná. Az utcát az idén valószínűleg korszerűsítik, ám ez korántsem oldja meg a városközpont köz­lekedési gondjait. Ezért várha­tóan új forgalmi rendet vezet­nek be a városház-téri ABC-től kezdődően a kilencemeletes épületek és a Csille-sor mögötti részen, valamint a posta és a vá­rosház előtti útszakaszon is. Közgyűlést tart a nyugdíjas egyesület A tavaly megalakult komlói nyugdíjas egyesület február 8-án 16 órakor évnyitó közgyű­lést tart a Pártok Háza nagyter­mében. A gyűlésre meghívták a Nyugdíjas Egyesületek Orszá­gos Szövetségének képviselőjét is, aki a nyugdíjasok helyzeté­nek várható alakulásáról ad tá­jékoztatást. A TV-Best műsorából Ismét a szokott időben, feb­ruár 3-án és 4-én 17 óra 30 per­ces kezdettel jelentkezik műso­rával a komlói kábelrendszeren a TV-Best. Műsoruk hírt ad az Albérlők házáról, ahol a napok­ban újabb hét lakást adtak át, foglalkoznak a vakok és gyen- génlátók problémáival, vala­mint tudósítanak a „Kincske­reső” gyermekszínpad Színház- és Hangversenyteremben meg- tratott január 31-diki előadásá­ról is. Összeállította: Bóka Róbert „Egyszerűen feladatot kaptam” Bétái helyzetkép, avagy a szegénység fokozatai- Nem, semmiképpen nincs szó szülői ösztönzésről, családi motivációról - mondja a hu­szonhárom éves fiatalember, Bogdán Zénó, a komlói Család- segítő Szolgálat szociális gon­dozója. - Központi fűtésszerelő szakmám van, a Nagy László Gimnáziumban tanulok tovább. Mint cigány családsegítő és szociális gondozó augusztus közepe óta dolgozom ebben a munkakörben. Megkérdezheti, hogy egy ilyen szakmával mit keresek itt. Egyszerűen egy fel­adatot kaptam. Olyat, ami kihí­vást jelent. Hogyan lehetne se­gíteni a cigányságon? Nem hi­szem, hogy erre bárki is kielé­gítő választ adhatna.- Itt Komlón már többen próbálkoztak az Ön helyén ezzel a feladattal - nem sok sikerrel.- Nem sok sikerrel, mert a segítségadás nem jelentheti csak azt, hogy a kérelmezőknek kijárom a segélyt. A segítség- nyújtásnak ez a formája - külö­nösen a cigányokra nézve - na­gyon gyakran káros. Az eleset- tebb nem cigány réteg is hajla­mos arra, hogy hónapról-hó- napra csak a segélyre utalva ve­getáljon. A cigányságra ez még jellemzőbb. Szeretném megis­merni a várost, most készítet­tem el a felmérést a bétái lakóte­lepről. Megdöbbentők a sze­génység fokozatai. Amikor a nincsnél is van tovább. Vannak,, akik tisztességesen élnek, de a környezetük foglyai. Mégis, a segélyezés olyan, mintha egy feneketlen hordóba töltenénk vizet.- Mi a megoldás? Közhasznú munka, kényszerintézkedések??- Az igazi megoldások egyike szerintem a vagyonhoz-, az ellenőrzött földhöz-juttatás lenne és az ehhez kapcsolódó tanfolyamok, hogy meg is tud­ják művelni azt. A kényszer rá fogja vinni erre a cigányságot. Ha nem, akkor ott marad, ahol volt, vagy még rosszabb hely­zetbe kerül. Az itt letelepült ci­gányság a bányában dolgozott, nincsenek kézműves hagyomá­nyok, a felélesztésük ugyancsak fontos lenne. A képzés lenne az elsődleges. Mint a Biblia is írja, nem halat kell adni a rászorult­nak, hanem megtanítani halat fogni.-Milyen tapasztalatokat ho­zott a cigányszervezetek talál­kozója Budapesten ?- A Népjóléti Minisztérium, az egyház, a cigányszervezetek képviselői és szociális munká­sok vettek részt a tanácskozá­son, ami végül is újat nem tu­dott mondani. Viszont jó volt, hogy mindenkiben továbbérle­lődhetett a dolog, megerősítette abban, hogy folytassa tovább a munkáját. Szerintem a magyar törvények adottak arra, hogy a cigányság megoldja a maga problémáját - ez azt is jelenti, hogy a Kazinczy utcainak, a bé­tainak is magának kell segítenie sajátmagán. Meg kellene érte­niük, „felülről” érkező megol­dásra nem számíthatnak. Szer­vezetek, tanácskozások ebben nem sokat jelentenek; nekünk magunknak és itt helyben kell megoldani a problémáinkat. A liberális sajtó hajlamos arra, hogy - szép szóval - a pozitív diszkriminációt, a humánumot, a társadalmi törődést hangsú­lyozza túl.- Vallásuk, szokásaik, alig használt maradvány-nyelvük van, XIII-XIV. századi európai szétszóródásuk történelem. Nincs-e szükségük saját nyel­vük, múltjuk megismerésére?- Nem tudom, mennyire Új helyre költözik a „bolhapiac” - tiltakozó vásározók Vihar egy döntés körül Komlón A komlói vásárcsarnok már évek óta nem csupán élelmi­szerpiac, bármitruhát, cipőt, műszaki cikket, játékot is - vásárolhatnak itt a vevők. A csarnok zsúfoltságára, a kultú­rálatlan körlüményekre tekin­tettel az önkormányzat úgy döntött, hogy a nem élelmi­szert forgalmazó, üzlethelyi­séggel nem rendelkező keres­kedőknek el kell hagyniuk a komlói piac területét és kör­nyékét is. Hogy mégse marad­jon „bolhapiac” nélkül a város, a városgondnokság a félkész fedett uszodát alakítja át, hogy átmenetileg a vásározás céljait szolgálja. Az ötlet fél éve született, Galácz József a Városüzemel­tetési Gondnokság vezetője elmondta, hogy eredetileg öt évre szerették volna átvenni az uszoda használati jogát. Ez esetben kétszintes bevásárló- központot alakítottak volna ki az épületben. A tervet a képvi­selőtestület elutasította, az át­meneti hasznosítását viszont nem - így az eredeti funkció megőrzése mellett egy éven át árusításra is alkalmassá teszik és ennek megfelelően üzemel­tetik, a bevételeket pedig az „Uszodáért Alapítvány” javára fordítják. Az átalakítás a de­cemberi döntést követően megkezdődött, a vásározókat levélben szólították fel új terü­letigényeik benyújtására. Válaszként levél érkezett a polgármesterhez a vásárcsar­nokban üzletelő árusok aláírá­sával, amelyben tiltakoznak a költözködés, az uszoda ilyen célú hasznosítása mellen, és felháborodásukat fejezik ki, hogy a döntés megkérdezésük nélkül született. A januári testületi ülésen néhány árus, és a levelet fo­galmazó Békési Lászlóné is részt vett, a rendkívüli napi­rendi pontként szereplő „Uszoda-ügyet” kommentálva Tóth József polgármester pri­mitívnek nevezte a kereskedők levelét. Megtudtuk, hogy az uszoda átalakítása 450 ezer fo­rint, és egy hét alatt visszaál­lítható majd eredeti állapotába. A bérleti pénzek nem változ­nak. A testület ismét a költözte­tés mellett voksolt, az árusok tiltakoznak:- Ha elválasztják a zsibvá­sárt és az élelmiszerpaicot, megoszlik a vásárlóréteg, ke­vesebb lesz a vevőnk - mondja Békésiné. - Aki zöldséget vett, zoknit vásárolt, harapott is valamit és fordítva. Éppen az volt a vonzereje, hogy min­denhez hozzá lehetett jutni egy helyen. Nem olyan súlyos a helyzet, mint ahogyan arról az önkormányzat vélekedik. Zsú­foltság van, dehát azért piac! Mindannyian ellene vagyunk, hogy az uszodából - amelyre a város lakossága adta össze a pénzt - vásárcsarnokot csinál­janak. A régi csarnok is felújí­tásra szorul. Komlónak egy jó vásárcsarnokra és egy uszo­dára egyaránt szüksége van. Jobb lenne, ha azt a 450 ezret a meglévő piac felújítására for­dítanák, ahol beázik a tető, nincs parkoló. Ez az álláspont­juk valamennyiünknek, akik a levelet aláírtuk, még ha primi­tívnek is tartanak bennün­ket. Leirer Tímea „Elromlott” a Hangulat Erről van szó, feketén-fehé- ren. A komlói „Hangulat” ne­vezetű, , jóhírű” presszó ajtajára ugyanis a napokban végre kitet­ték a „Zárva” táblát. Kérdés, mennyi időre van szükség ah­hoz, hogy a háztömbben hogy a lakók végleg megnyugodjanak. A tábla ugyanis hosszú állóhá­ború végére tehet pontot, amelyben mindeddig a lakók húzták a rövidebbet; korábban az élőzene hajnalig tartó harso­gása tette lehetetlenné éjszakai pihenésüket, utóbb - hónapo­kon át! - a gépzene. Hogy az épületben kórházban dolgozó, betegek mellett virrasztó ápoló­nők, egyedülállók, idős nyugdí­jasok egyaránt laknak, akiknek a szép szón, kérésen majd a pa­naszon túl nincsenek eszközeik, hogy helyzetükön változtatni tudjanak. Eleinte hiába „levelezett” a presszóval a városi önkormány­zat illetékes hivatala, hol a me­gye „simította el” az ügyet, hol a szánom-bánom, utóbb a la­kóknak már-már ölre kellett menni ismét a tapintatos ven­déglátókkal, hogy csoda történ­jen. Még az is lehet, hogy nem­csak három napig tart. B. R. A Zrínyi tér és a Tompa Mihály utca sarkán „működő” Hangu­lat presszó nem sok örömet okozott a környéknek, gyakran hajnalokig harsogó zenéjével, „bulijaival”. Fotó: Läufer L. Bogdán Zénó rendszeresen látogatja a bétái családokat Fotó: Läufer lenne hasznos a nacionalizálás; a cigány identitástudat kialakí­tása, és megvannak-e a feltéte­lei. Romániában például 3 mil­lió, nálunk 0,5 millió cigány él, de szétszóródva, „tömbcigány­ság” nincs és a cigánytelepek felszámolásával itt kialakult ha­gyományos közösségeik, élet­formájuk is megszűnt. B. R. Egy vállalkozás közelnézetben-Tulajdonostársunk a kom­lói önkormányzat - mondja Ka­kas István komlói vállakozó, aki semmiképpen sem akar arról beszélni, hogy ő maga hogyan is lett vállalkozó. - A cég, a Komlép nem is vált igazi vál­lalkozássá a mai napig sem, in­kább hasonlít egy régi típusú ál­lami vállalathoz. A diszkontáruházát is üze­meltető cég 1991-ben alakult a helyi költségvetési üzem kar­bantartó részlegének privatizá­ciója során - rövidesen sor ke­rül az önkormányzati tulajdon­ban lévő részek privatizációjára is. Kakas István, az önkor­mányzat alkalmazásában álló egykori telepvezető, most 35 embert irányít a város „cégtár­saként.”-A kereskedelmi tevékeny­ségünk sikeres, a hagyományos karbantartó és építőipari részleg is működik tovább - mondja a kft. vezetője - , de építőipari megrendeléseink főként Kom­lón kívüliek.- Ez év őszére főként áruhá­zainkat bővítjük majd, látjuk el korszerű berendezésekkel, így többek között az áruházi lopá­sokat megelőző vonalkódos számítógéprendszer telepítésé­vel. Ez egyúttal munkahelyte­remtő' beruházást is jelent. A diszkont-áruházunk mellett sze­retnénk egy klasszikus, nyugati típusú városszéli bevásárlóköz­pontot is létesíteni. Ehhez per­sze sok pénz kell, pénznek pe­dig a híjával vagyunk. Azt mondják, a kft. vezető szinte az autójában él; állan­dóan utaznia kell - az autójában van az irodája is. Záróra körül a kft. mecsekjánosi telepén ta­lálni, majd a dolgozókat egy vállalati autó viszi haza - mert nagyon rossz a közlekedés. Terveik közt szerepel egy vállalkozói klub létrehozása, ahol tisztességes tagdíj befize­tése mellett a vállalkozók rend­szeresen találkozhatnak, kicse­rélhetik tapasztalataikat. Ala­kuló gyűlésüket a napokban tartják. Megalakul a Komlói Vállalkozók Klubja, jelentősé­gét nem kell külön ecsetelni a bányászvárosban. L. T. Több ezer könyv fillérekért Komlón a Városi Könyvtár kezelésébe került a 36 megszűnt - főként bányaüzemi - fiók- könyvtár könyvállománya. A fölös példányokból példaadó kedvezményes vásárlási akciót indítottak még jóval karácsony előtt, így a vékonypénzű köny- barátok 20-100 forintos áron juthattak értékes olvasnivaló­hoz. Az intézmény tájékozta­tása szerint hasonló akcióval szeretnék meglepni az olvasó­kat Húsvét előtt is. Becsapott televíziónézők Felemás szolgáltatás Bosszankodnak a lakók: hi­ába fizetik tisztességesen a szolgáltatás díját, a komlói Elektroszervíz mégis megrövi­díti őket. Az utóbbi hetekben ugyanis többször előfordult, hogy a Mecsek TV illetve a Szív TV műsora helyett egy fel­szólítást sugároztak, miszerint a lakóközösség mihamarabb fi­zesse az elmaradt an­tenna-használati díjat. A műsor megvonásával a ká­belhálózat üzemeltetői nemcsak a hátralékosokat bünteti, hanem a renszeresen fizetőket is. Az utóbbiak nemcsak az adások kimaradását nehezményezik, hanem azt is, hogy a kábeltársa­ság hálózatán egyre gyakorib­bak az üzemzavarok. Előfordul, hogy az égi csatornák egy ré­szét, sőt a magyar televízió 1-es programját is rossz minőségben sugározzák. A lakók most azon gondol­kodnak, ha rövid időn belül nem történik döntő változás, egy az érdekeik védelmére vál­lalkozó szervezetet, egyesületet hoznak létre. Komlón egyéb­ként is felemás a helyzet, hiszen akad még olyan terület is, amely teljesen elzárt. Körtvé- lyesben - az egyik legnagyobb lakótelepen - például a város­ban működő két kábeltársaság közül egyik sem biztosítja a megfelelő szolgáltatást.- napontamás -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents