Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-26 / 56. szám
1994. február 26., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 A kft. korszerű mohácsi téglagyárában évente több mint 20 millió tégla készül Fotó: Läufer L. A mohácsi és alsómocsoládi gyárral kft. lett a vállalat Az építőanyagpiac Könyvvizsgálók kamarája A Magyar Könyvvizsgálók Kamarája vezetősége megbízásából működő szervezőbizottság meghívja az érdekelteket a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Baranya Megyei Szervezete alakuló ülésére, melyre március 9-ikén, délután 2 órakor a pécsi Business Centerben (Czinderi u.6.) kerül sor. Az ülésen a kiteljesedő könyvvizsgálatról Kovácsné dr. Báthori Zsuzsanna tart előadást, majd megválasztják a helyi szervezet vezetőségét. Kérik, hogy az érdekeltek részvételi szándékukat a MKK Baranya Megyei Szervezete titkárságán Peti Beátánál, a 312-632-es telefonon március 4-ig jelezzék vissza. Áfész-program Elkészült az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek társadalmi-gazdasági programja. E szerint mielőbb le kell zárni a szövetkezeti törvénykezési folyamatot. Szükségesnek tartják a stabil, vállalkozásbarát törvények megalkotását. Egyenlő esélyeket kémek az áfészek számára a privatizációban, szükségesnek tartják a hazai piac védelmének erősítését, a feketekereskedelem visz- szaszorítását. Garanciát kémek arra is, hogy az áfészek megbízottai részt vehessenek az intézményesített érdekegyeztetési mechanizmusokban. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 25-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 152,36 153,86 155,36 Ausztrál dollár 74,49 75,16 75,83 Belga frank (100) 290,93 293,68 296,43 Dán korona 15,31 15,46 15,61 Finn márka 18,55 18,72 18,89 Francia frank 17,63 17,80 17,97 Gőr. drachma (100 41,33 41,73 42,13 Holland forint 53,32 53,84 54,36 ír font 146,66 148;Ó6 149,46 Japán yen (100) ~ 97,94 98,87 99,80 Kanadai dollár 76,43 77,19 77,95 Kuvaiti dinár 345,63 348,96 352,29 Német márka 59,84 60,44 61,04 Norvég korona 13,83 13,97 14,11 Olasz líra (1000) 61,19 61,80 62,41 Osztrák sch. (100) 851,08 859,43 867,78 Portugál esc. (100) 59,03 59,60 60,17 Spanyol pes. (100) 73,66 74,39 75,12 Svájci frank 71,68 72,34 73,00 Svéd korona 12,92 13,04 13,16 USA dollár 102,92 103,92 104,92 ECU (Közős Piac) 115,93 117,05 118,17 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Hír: az ÁVÜ IT 1994. február 2-i döntése értelmében a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat /Pécs/ korlátolt felelősségű társasággá alakul az 1992. évi LIV. törvény alapján. Az 1963. április 1-én a Baranya és Tolna megyében működő téglagyárak összevonásával alakult vállalat 1977-től a Tégla- és Cserépipari Tröszt egyik vállalata lett, majd a tröszt megszűntével került közvetlen IKM-felügyelet alá. Kiss Róbert, a Baranya Tégla Kft. ügyvezető igazgatója eleddig a vállalat igazgatójaként irányította a céget és az ÁVÜ megbízásából a privatizációt. A hajdan sokgyáras vállalat igencsak erőteljes fogyókúrán esett át az utóbbi időben.- Új tulajdonosa van a báta- széki, paksi, szigetvári, mázai, sásdi és villánykövesdi volt gyárainknak. Február 25-én jár le a bonyhádi, dombóvári, tamási téglagyárainkra és a gör- csönyi valamint a siklósi ipari telephelyeinkre kiírt privatizációs pályázat határideje, ezek iránt élénken érdeklődnek a környékbeli, a baranyai és a budapesti befektetők. A kft.-ben marad 100%-os állami tulajdonként a mohácsi és az alsómocsoládi téglagyár - sorolja az ügyvezető igazgató. A még mindig igencsak vérszegény építőanyag-piacon egymással versengenek a gyártók a vevőkért, a létükért. Ezt a versenyt egyrész csakis minőséggel és minél alacsonyabb árral lehet állni a piacért, másrészt minderre a dolgozókat anyagilag is ösztönözni kell. Nincsenek könnyű helyzetben. Miként válaszol erre a kihívásra a társaság? Az ügyvezető igazgató állítja: nagy választékban kínálják a garantáltan jó minőségű és nagy szilárdságú, a többieknél is megfizethetőbb árú termékeiket. Náluk mindenféle falazóanyagot megtalál a vevő, még a tégláikért cserébe kapott horvátországi és a csornai hódfarkú cserepet is kínálják a velük szerződésben álló több mint félszáz viszonteladónál és a két gyárukban. Hagyományos termékeik (kis méretű nagy szilárdságú tégla, kettősméretű- és kisméretű kevéslyukú tégla, B-30-as blokktégla, a szabványban előírtnál is kedvezőbb hőszigetelő képességű és szilárdabb 14 és 19 cm. magas HB-38-as falazóelem, 60/19-es födémbéléstest, 10-es válaszfallap, FÜB 12/3 8-as függőleges bordázatú válaszfalkihívásai lap) mellett egyedi igényekre és műemléki épületek felújításához kerámia kerítésidomokat és járólapokat, kézi gyártású különféle idomtéglákat is gyártanak. A falcsatlakozásoknál egymással jól illeszthető termékeik közül a 14 cm. magasságú HB 38-as a B-30-assal és a kettős méretű kevéslyukú téglával, míg a 19 cm. magas HB-38-as falazóelem a FÜB 12/3 8-as válaszfallal. A tavalyelőtti jelentős veszteség után az elmúlt évet szerény, 3 milliós nyereséggel és 23%-os bérnövekménnyel zárták. Most január 1-jével a 82 dolgozó már kapott 15%-os bér- fejlesztést, s jól tudják, a minőségi és mennyiségi teljesítmény esetén újabb emelésre is számíthatnak.-A vállalat 1992. július l-jé- től nem emelt árat. Meddig képesek tartani ezt az árelőnyt?- A jelentősen megnövekedett energia-, szállítási- és egyéb költségeket már nem tudjuk maradéktalanul kigazdálkodni, így március 1-jével kénytelenek leszünk minimális áremelést végrehajtani, ügyelve arra, hogy árban és a hozzá tartozó minőség tekintetében termékeink továbbra is a legolcsóbbak maradjanak. B. Murányi László Hárommillió forintos munkavédelmi bírság Az új törvénnyel megszűnik a veszélyességi pótlék, egyszerűbbek a baleseti jegyzőkönyvek Elkészült végre a Munkavédelmi törvény, mely egyértelműen külön választja az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatát a munkavégzés során. Végrehajtási rendelete is megjelent már, s a jogszabály ékesen bizonyítja, hogy az új tulajdonformák megjelenése számos változtatást tett szükségessé a munka- védelmi tevékenységben. Újdonság a jogszabályban, hogy a munkáltató munkavállalóját az általa értett nyelven köteles megismertetni a munkavédelmi előírásokról. Új elem az is, hogy a szolgáltatások környezetébe kerülőket - mozilátogatókat, gépjárműjavító műhelyeknél az autótulajdonosokat, stb. - is meg kell védenie a munkaadónak a balesetet okozó tényezőktől (nyílások, üregek takarása, tárgyak leesése, eldő- lése stb.). Az anyagiak terén is történt változás. Megszűnt a veszélyességi pótlék, mivel a rendelkezés kimondja, hogy a biztonságos munkavégzés követelményeit nem lehet pénzbe megváltani. A vállalkozókat érintő másik lényeges döntés, hogy több itthon gyártott, vagy importált munkaeszköznek (pl. fűrészgépek, felvonók, gyalugépek, daruk, stb.) a megfelelőségét kijelölt laboratóriumokban kell tanúsíttatni. A vizsgálat a korábbiaknál szigorúbb lesz, s a tanúsítványok fokozott számonkérésére lehet számítani. A minőséget igazoló okiratok hiányában az OMMF - Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, azaz a hatóság neve is megváltozott - felügyelői letiltják az ilyen termelőeszközök használatát. Meghatározták a munkavédelmi szaktevékenység személyi feltételeit is. Gépek, berendezések üzembehelyezési eljárását, soronkívüli felülvizsgálatát, a súlyos balesetek kivizsgálását csak munkavédelmi szak- képzettségű személy végezheti valamennyi munkáltatónál. A munkaadók veszélyességi besorolás alapján kötelesek a jogszabályokban megállapított időtartamban munkavédelmi szakemberét foglalkoztatni. Amennyiben a vállalkozás létszáma nem haladja meg a 100 főt, úgy a munkáltató maga dönti el, hogy alkalmaz-e folyamatosan munkavédelmi végzettségű személyt. Megjelent egy új fogalom is, a munkabaleset. Minden idetartozik, ami a munkával összefüggésben következik be, az úti baleset kategóriából pedig az, ami a cég járművével történik. A baleseti jegyzőkönyv formája is megváltozott, jóval egyszerűbbé vált a kitöltése, s egységes a különböző cégformákra. Nyugati mintára mostantól munkavédelmi képviselőt is választhatnak a dolgozók. Ez a személy biztonságtechnikai kérdésekbe járhat el a kollektíva nevében a munkaadónál. A vállalkozókat anyagilag legjobban érintő változás, hogy létrehozták a Munkavédelmi Alapot (több milliós tétel), mely a felügyeletek kiszabta bírságokból áll, s kezelője az OMMF. Az Alap felhasználására pályázatokat írnak ki. Jövőre viszont a büntetésekből befolyt összeg jócskán megnövekedhet, mivel a hatóság ezentúl a munkáltatót úgynevezett munkavédelmi bírsággal is sújthatja, s ennek mértéke 50 ezer és 3 millió forint(!) között változhat. Olyan kivételes esetekben alkalmazzák ezt a szankciót, amikor egy-egy hiányosság a munkavállalók testi épségét súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi törvény tehát csaknem mindenre kiterjed, de azért mégsem teljes. Hiányzik még néhány kiegészítő rendelet, mint például a munkára alkalmazás egészségügyi feltételeinek, az egészségre ártalmas munkaköröknek az újraszabályozása, a foglalkozás egészségügyi szolgálat helyének megtalálása, az egyéni védőeszközök vizsgálati rendjének kialakítása, valamint folyamatban van minden veszélyes tevékenységre a biztonsági szabály-* zatok kidolgozása. Mindenesetre az máris elmondható, hogy munkavédelmi rendszerünk egyre rugalmasabb, mind jobban alkalmazkodik a vállalkozási formákhoz. Mészáros B. Endre Elzászi érdeklődés baranyai befektetésekre A közeli cél: vegyes vállalatok kiépítése A Kelet-Nyugat Decentralizált Platform közgyűlést tartott Strasbourgban, amelyen részt vett Borsós István a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazgatója és Pesti Albertné az IPOSZ főtanácsosa is. A tanácskozáson új tagokat vettek fel, közöttük Baranya megyét is, melyet a Pécsi Ipartestület képvisel.- Egy véletlen folytán lettünk mi a régió képviselői - mondja Borsós István. - Az elmúlt évben is már sok közös programot szerveztünk a platformmal. Egyik sem volt főváros, hanem vidék centrikus. Szemben az amerikai, angol-szász modellel, ahol felülről létrehoznak szervezeteket, itt az egyetemek, a pénzintézetek, a vállalkozó központok, a szakmai csoportok közvetlenül tárgyalnak egymással. A platformnak az 1994-es évi programokra 3,610 millió frank áll a rendelkezésére. Ebből az információs rendszer kiépítése 200 000 frankot kapott a régió. Idén is szeretnének minél több Baranyai céget összehozni francia vállalkozókkal. Egy nagyon kedvező francia-magyar hitellehetőségről is aláírták már a kormányok a megállapodást. Ezt azok a cégek kaphatják meg, amelyeknek legalább 10 százalékos francia érdekeltségük van.- Most indul a VIGIE-prog- ram, - folytatja Borsós István - ami információs kiadványok készítésére és szakemberek képzésére ad lehetőséget. A közvetlen üzleti és kereskedelmi kapcsolat első lépcsője a CAHR igazgatójával való találkozás volt Pécsett. A CAHR (Felső-Rajnai Gazdaságfejlesztési Iroda képviseletében az elmúlt napokban Pécsett járt és vállalkozókkal találkozott Paul Tscaen igazgató. Az irodát a colmari önkormányzat hozta létre, amelynek elsődleges feladata, hogy Felső-Rajna Tartományba befektetőket, és az elzászi termékeknek külföldi piacokat keressen. Együttműködnek a Kelet-Nyugati Decentralizált Platformmal is. Alapvetően elzászi vállalatok megjelenését szeretnék Pécsett és a régióban. Márciusban Pécsre jön a CAHR képviselője Sylvie Springinsfeld. Négy hónapig lesz itt, hogy megismeije az igényeket és a lehetőségeket. A cél egy hosszútávú együttműködés, szakmai kapcsolatok kiépítése, vegyes vállalatok életre hívása.- Nagyon kellemes meglepetés volt számomra Magyarország, Pécs - mondja Paul Tscaen. - A szolgáltatások színvonala jó, a gazdasági viszonyok megfelelőek. Nincs időbeni hátrányban Magyarország. Ha a vállalkozók nem beszélnének problémákról, a külső szemlélő nem is látná azokat. Megjegyzem azt is, az elzászi vállalkozók hozzászoktak, hogy külföldiekkel dolgoznak együtt, ugyanis a lakosság 40 százalékát külföldi cégek alkalmazzák. Nyitottak a magyarok, látszik, hogy akarnak valamit csinálni. Szeretnénk megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Boda József pécsi villanyszerelő is részt vett a találkozón, ő külföldi partnert keres, akivel vegyesvállalatot alapíthat, és külföldi hitellehetőséget. Dlusztus Miklós egy éve végzett a Kertészeti Egyetemen. Sehol nem talált munkát, ezért magángazda lett. A termékeinek keres piacot.- Minden találkozón részt veszek, amit külföldiek szerveznek - mondja Molnár Pál, a Vartex kft ügyvezetője. - Információkat gyűjtök, hogy minél piacképesebbek legyünk. Textilkereskedéssel és ruhakészítéssel foglalkozunk. A divatban a franciák a legelsők. Ezen a találkozón megadták az irányt, és bemutatták a lehetőségeket. Sz. K. Befektetési jegyek a tőzsdén Már tíz befektetési jeggyel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nyílt körű jegyzéssel létrejött befektetési alapok fele a tőzsdére vitte papírját. A forgalmuk azonban - a részvényekhez és az állampapírokhoz képest - rendkívül alacsony. A tőzsdére eddig bevezetett 15 milliárd forint névértékű befektetési jegy napi forgalma ez idő szerint még ritkán haladja meg az egymillió forintot is. Legutóbb - hétfőn - a Bonus és az Alpok alap befektetési jegyei kerültek a BÉT-re. Az eddigi tapasztalatok szerint a befektetési jegyek közül egyedül a Pillér ingatlanalap papírjaira van állandó kereslet, de ezt is csak mélyen névérték alatti áron vásárolják. A faiparban is különösen fontos a balesetvédelem Fotó: Löffler /
