Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-23 / 53. szám
10 új Dunántúli napló Választási fórum 1994. február 23., szerda Azok számára, akik abban reménykedtek, hogy a demokrácia kapunyitása új lendületet ad a mezőgazdaság és a falu fejlődésének, az elmúlt négy esztendő keserű csalódást okozott. Ugyanis a szakmai felkészültség, a felelősségteljes feladat- vállalás helyett a demagógia, az önző politikai célok hajszolása jellemzi a nép által megválasztott vezetők intézkedéseit. Míg a kommunistáknak 20-25 év kellett a magyar településrendszer szétzilálásához, az új vezetésnek alig négy esztendő is elég volt ahhoz, hogy tönkretegye a falu termelési struktúráját. Ilyen körülmények között a tavaszi választások felelőssége még az 1990-esnélis nagyobb. Mert, ha az új kormány nem találja meg a padlóra küldött mezőgazdaság talpraállításának receptjét, a következő esztendők visszafordíthatatlan káros folyamatokat indíthatnak el. A nemzeti demokraták szerint, nem tamáskodni kell a viFórumok Győri József, Baranya megye 5. sz. választókerületének MDF-es képviselőjelöltje február 24-én 18 órakor a babarci kultúrházban ismerteti programját. Mozsgón február 25-én, pénteken 18 órakor a Művelődési Házban lakossági fórumot tartanak. Témája: Szociális biztonság az SZDSZ programjában. A nyugdíjjal, a szociális ellátásokkal kapcsolatos szabad demokrata koncepció. Vendég: Havas Gábor ország- gyűlési képviselőjelölt. Házigazda: Veszprémi Zoltán országgyűlési képviselőjelölt. * Az SZDSZ Pécs Városi Szervezete február 26-án 15 órakor a Dozsó Művelődési Házban (Pécs, Felsővámház u. 72.) rendez beszélgetést Szociálpolitika, szociális biztonság az SZDSZ programjában címmel. Vendégek: Havas Gábor szociológus, országgyűlési képviselő és Faragó László közgazdász, a pécsi l.sz. választási körzet képviselőjelöltje. Házigazda: Derdák Tibor országgyűlési képviselő. * Az SZDSZ Pécs Városi Szervezete február 26-án, szombaton 17,30-kor a Művészetek Házában (Pécs, Széchenyi tér) rendez szociálpolitikai fórumot. „Liberális alternatíva a szociális problémák kezelésében” címmel. Vendégek: Havas Gábor szociológus, ország- gyűlési képviselő, Balikó Zoltán evangélikus lelkész, önkormányzati képviselő, Faragó László közgazdász, a pécsi 1. sz. választási körzet képviselőjelöltje, és a program kidolgozásában résztvett szakértők. Házigazda: Pörös Béla ügyvivő. A mezőgazdaság helyzetéről, az MSZP agrárprogramjáról tart lakossági fórumot a Szocialista Párt 24-én 17 órakor Nagyharsányban a polgármesteri hivatalban, és Kisharsányban a könyvtárban 19 órai kezdettel. Vendégek: Orosz Sándor, országos agrárügyvívő és Kocsi László a körzet képviselőjelöltje, az MSZP Országos Elnökségének tagja. Február 23-án 18,30-kor Nagypeterden a rendezvény- teremben találkozik Gráf József, a Szocialista Párt választókerületi képviselőjelöltje a körjegyzőséghez tartozó községek polgármestereivel, képviselőtestületi tagjaival, helyi intézmények vezetőivel, gazdasági vezetőkkel, vállalkozókkal. Nemzeti Demokrata Szövetség Ki figyel a paraszt szavára? dék felett, hanem olyan feltételeket kell teremteni az ott élők számára, hogy kedvük legyen a munkához, a vállalkozáshoz. Persze előbb meg kell ismemi a falusi ember gondjait, és meg kellene kérdezni tőle: mire van szükség ahhoz, hogy eredményesen dolgozhasson. Az elmúlt ciklus alatt a kormányzat erről megfeledkezett. Hagyta, hogy a mezőgazdaság, a nosztalgiázó és demagóg politika prédájává váljon. Amikor kárpótlás ürügyén, és a közös gazdaságokkal szembeni határtalan ellenszenv miatt - szétszabdalták a gazdagon termő táblákat, és elherdálták a nagyüzemekben felhalmozott hatalmas értékű technikát, a falun élők ezreinek a létét tették bizonytalanná. Vagyis a kisgazdák által beígért kánaánból elszegényedésre ítélt magyar valóság lett. Csak körültekintő, nagy szakmai hozzáértéssel kidolgozott program lesz képes arra, hogy a mezőgazdaságot, a magyar falut kiemelje mostani nehéz helyzetéből. Olyan feltételeket kell kialakítani, amelyben egyaránt életteret kap a nagyüzem és a farmergazdaság. Meg kell adni a falun élők számára a választás lehetőségét. Lesznek, akik a közösben igyekeznek hasznosítani tudásukat, megvalósítani önmagukat, mások - a bátrabbak - önállóan próbálják megteremteni a létezés, a termelőmunka feltételeit. Tudomásul kell venni, hogy egy induló, még kevésbé hatékony gazdaság nem képes az uzsorakamatokat ellensúlyozó haszonnal dolgozni. Ezért nem szabad megengedni, hogy egyetlen mezőgazdasági vállalkozót is a lét perifériájára sodorjon az eredménytelenség. A leendő kormánynak olyan támogatási gyakorlatot kell kialakítani, amellyel a csődbe jutott farmereket is képes felszínen tartani, illetve hozzásegíteni őket az újrakezdéshez. A nemzeti demokraták meggyőződése: amennyiben sikerül gyakorlattá tenni Magyarországon, hogy csak az kaphasson földet, aki azt megműveli, s ha a farmerek, a nagyüzemek nem a nyakra tekert kötél állandó szorítását érzik, hanem a kormány segítőszándékával találkoznak a kölcsönfelvételnél, a gépvásárlásnál, a terményértékesítésnél, akkor arra is lesz erejük, hogy hozzájáruljanak a falu fejlődését szolgáló körülmények kialakításához. Ilymódon a legkisebb településen is emberibb feltételeket lehet majd teremteni a mindennapi élethez. NDSZ Baranya Megyei Szervezete Varga Pál József ügyvivő Magyar Szocialista Párt Három rendező elv Él még a hatpárti megegyezés - mondotta Kovács László, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki a múlt héten Baranyába látogatott és Szigetváron lakossági fórumon ismertette a szocialista párt külpolitikájának fő irányvonalait. Az utóbbi időben felerősödtek azok a vélemények, miszerint a konszenzus felbomlóban van, az ellenzék soraiban néhányan kifogásolják külföldi kapcsolataink egyes gyakorlati lépését. Ezt főleg a FIDESZ-es vezetők hangoztatják, de hallatszanak ilyen vélemények a szabad demokraták köréből is. A hat parlamenti párt ugyanis abban egyezett meg, hogy a külpolitikai orientációnkban első helyen kell hogy szerepeljen a Nyugathoz való integráció megvalósítása, így többek között arra kell törekedni, hogy minél előbb tagjai lehessünk az Európai Közösségnek, valamint az Észak-Atlanti Szövetségnek, közismert nevén a NATO-nak. Az is a külpolitika fő irányvonalának számít, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat kell kiépíteni a szomszédos országokkal, s a lehetőség szerint ki kell állni a határainkon túl élő magyar lakosság jogainak megvédéséért. Mindezekben továbbra is egyetértés van a hat parlamenti párt között - mondotta Kovács László -, s a szocialisták úgy gondolják, hogy a három rendező elv szoros kapcsolatából eredően egységes külpolitikai vezérfonalként kell hogy megjelenjen az ország külügyeinek intézésében. Az viszont igaz, a kormány egyes külpolitikai lépései nem minden esetben felelnek meg a konszenzussal elért követelményeknek, ám ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a megállapodáson törésvonal keletkezett. A szocialista külpolitikus azt is kifejtette, egyes konkrét esetben valóban vannak vitáik más politikai pártokkal. Nem értenek egyet a FIDESZ-el például abban, hogy Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot azonnal teljes jogú tagként fel kellene venni a NATO-ba. Ebben az esetben ugyanis a megerősödne a kívülrekedt országok kire- kesztettségi érzése, feszültségek keletkeznének a szomszédokkal való kapcsolattartásban. A szocialisták tehát azt szeretnék, ha a NATO a térség valamennyi országának egyenlő biztonságot nyújtana. B. G. Női nyugdíjkorhatár-emelés A munkanélküliség alakulásának függvényében A többször módosított 1975. évi II. tv. 39. §. (2) bekezdése kimondja, hogy a nő nyugdíj- korhatára 1994. december 31-ét követően kétévenként egy-egy évvel emelkedik és 2003. január 1-jétől a hatvanadik életévét betöltött nő jogosult öregségi teljes nyugdíjra, ha annak egyéb - jogszabályi - feltételei fennállnak. A törvény végrehajtásáról gondoskodni a kormány feladata. A szocialisták nem a nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét vitatják, hanem a bevezetés módszerét vetik el. A jelenlegi társadalombiztosítási törvény vonatkozó rendelkezéseit még a rugalmas korhatár- emelés szabályainak kidolgozása mellett sem szabad 1995-ben életbe léptetni, különösen a munkanélküliség magas aránya, a foglalkoztatásba belépő fiatalok nagy létszáma miatt. A rugalmas nyugdíjbavonu- lás szabályait előre meg kell hirdetni, s a korhatár emelésére a munkanélküliség alakulásának függvényében kerülhet sor. Ennek megfelelően a korkedvezmény, az előnyugdíj és a korengedményes nyugdíj szabályokat is módosítani kell. Mindezek következetes figyelembe vétele és korrekt szabályozása, nem pedig a Nyugat majmolása kell, hogy meghatározza a magyar dolgozó nő nyugalomba vonulásának rendező elveit. Dr. Szili Katalin a pécsi 2. számú választókerület képviselő jelöltje A szólamok csődje Marad a 38 százalék? A közvéleménykutatások rajzos ábráin hosszú ideje a legnagyobb körszelet vagy a legmagasabbra nyúló oszlop a „nem tudja” választóké. Azoké, akik nem döntötték el, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni, s ha igen, melyik pártra voksolnak. A legutóbbi felmérés szerint a választásra jogosultak 38 százaléka ebbe a körbe tartozik. Miért ez a magas arány? Nincs pontos kép arról, hogy ennek a roppant széles társadalmi rétegnek miért kialakulatlan az álláspontja. Feltételezhető, hogy egy részüket a rossz személyes tapasztalatok, a csalódások fordították el a politikától. Más részük a pártok ígérgetései, riválisokra szórt szidalmai közepette nyílván nem tud rátalálni arra a szerveződésre, amelyet hitelesnek, érdekei valódi képviselőjének tart. Megint mások - s bizonyára ez a legszűkebb kör - a környezet, a külvilág ügyei iránti érdektelenség miatt vonják ki magukat a politika hatóköréből. Szólamok csődje? A „nem tudomok” 38 százalékos arányát a választási kampány eddigi szakasza nem csökkentette. Bizonytalanságaikat, fenntartásaikat a pártközi csetepaték, az öndicséretek, a múltat, jelent torzító propagandaakciók nem tudták oldani. Ha viszont mást mondanak a szólamok, mint a bolti pénztáraknál, a fizetési boríték felnyitásakor vagy a munkaközvetítőnél szerzett személyes tapasztalatok, akkor ez utóbbiaknak hisznek. A szavazásig hátralevő bő két hónap egyik fő kérdése: meg tudják-e őket szólítani az egymással versengő pártok? Egyáltalán: tudnak-e ezekért a csöndes, nehezen élő, a botrányokkal, rágalmakkal teli politikától megcsömörlött emberekért politizálni? Vagy marad az eszközökben nem válogató, durvuló „kampányolás”? És marad a 38 százalék? Bajnok Zsolt Az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége Továbbítani a politikát, a gazdaságot A társadalom égető problémái a munkanélküliség, alacsony munkabér és nyugdíj, rosszul ellátott egészségügy és oktatás, de még lehetne sorolni bajainkat. Fejetlen kapkodás, kézi vezérlés jellemzi a tünetek kezelését, mert a lényegről, vagyis a gazdaság átalakító hatékony stratégiáról csak jelszavakban van szó. A Nyugattól most sem várhatunk érdemi segítséget, miközben százmilliár- dok fecsérlődnek el kézen közön, amiből önmagunk is megoldhattuk volna bajaink nagy részét. Az ideológia azonban fontosabb volt mindennél. Új választás, új ideológia, új költekezés? Pártpolitikától, ideológiáktól mentes független képviselők kényszeríthetnék egyedül a mindenkori kormányt arra, hogy kizárólag a gazdasággal foglalkozzon, nemet mondjon minden fölösleges és gyanús kiadásra, érvényesítse a gazdasági törvénykezésben is a választói akaratot. Az átalakulással járó nehézségekkel mindenki számolt, de ha közben egy szűk réteg gátlástalanul harácsol, akkor a türelem véges. A működő gazdaság mielőbbi megteremtése a társadalmi béke alapja. Csak tisztességes gazdasági környezetben alakulhat ki a vállalkozók széles rétege, vagyis a polgári közép- osztály, amivel megszüntethető a munkanélküliség, jövedelméből eltartja a kultúrát, sportot és még csökkentett adók esetén is több jutna az egészségügyre, oktatásra, nyugdíjra. Ha a pénz irányít - az kegyetlen, ha a politika - az ostobaság. Most egyszerre irányít mind a kettő és ez kegyetlenül ostoba helyzeteket teremt. Az államszocializmus után az államkapitalizmusban sem lesz sok köszönet, ezért az állam egyre terjedő gőgös hatalmát vissza kell szorítani, távoltartani a politikát a gazdaságtól, a pénz uralmát pedig a bankoknak csúfolt uzsorapénztárak radikális átalakításával lehet csökkenteni. Az értéktelen értékpapírok helyett vállalkozói hiteleket szervezni a beruházásoknak és nem a „gi- lisztás” ügyeskedők zsebét tömni. Csak így van remény egy szebb jövőre. Választási lehetőség az Önök kezében, erre várják szavazataikat az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetségének független baranyai országgyűlési képviselőjelöltjei. Somlai Ferenc Független Kisgazda Párt A Szentkorona állameszme A jelenleg is érvényben lévő sztálinista alkotmány teszi szükségessé, hogy újra megismerjük az ezeréves magyar államiság alapját képező Szentkorona tant. Ä modem Magyarország felépítéséhez nem szabad külföldi állameszméket és pillanatnyi politikai divatokat felhasználni, mert a magyar államiság több mint ezer éves alkotmány jogi múltja gazdag tárháza a modem világunkban is felhasználható alkotmányjogi eszközöknek. A magyar alkotmány, mint történelmi alkotmány a messzi múltba nyúlik vissza és az országos szokásjogon alapszik. A magyar közjog nem ismer külön tételesen megfogalmazott alkotmánytörvényt, amely összefoglalná az alkotmányos jellegű törvényeinket. Ilyen szempontból az Egyesült Királyság (Nagy Britania) alkotmányának fejlődéséhez lehet hasonlítani a magyar alkotmányjog fejlődését. A nemzet szervezet alapját a krónikák szerint vérszerződés vetette meg. Hogy a különösen Béla király névtelen jegyzője nyomán, pontokba foglalt vérszerződés valóban létezett-e, vagy sem, nem bír fontossággal. Annyi bizonyos, hogy a keleti népeknél, így a kínaiak történelmében is előfordul. Az is kétségtelen, hogy ezek a pontok az ősi államszervezet korában fennállott alkotmányjogi viszonyoknak megfelelnek. Szent István II. Szilveszter pápától kapta a koronát, amely a minden világi hatalomtól független magyar királyságot és ugyanakkor a királyi jogokat és hatalmat stabilizálta. A magyar koronához fűződő hagyományos tisztelet a Szent Koronát a XIII. századtól fogva a magyar nemzeti élet alkotmányos fejlődésének döntő tényezőjévé avatta, és ezt a jelentőségét egészen 1945-ig töretlenül megtartotta. A Szent Korona, mint az alkotmányos királynak és mint a teljes magyar államiságnak a szimbóluma, jelenti a királyt és a nemzetet harmónikusan egybefogó közhatalmi szervezetet. A Szent Korona nem egy királyi családnak, dinasztiának a koronája. Ahogy nem jelenti a királyt nemzet nélkül, azonkép- pen nem jelenti az országot sem király nélkül. Az teszi érthetővé a magyar nemzet erőteljes monarchikus érzéseit egészen a XX. század derekáig. A Szent Korona minden hatalom forrása és a magyar szuverenitás alapja, 1401-ben az or- szágnagyok kijelentették, hogy az „államhatalom” kizárólagosan a Szentkoronáé. A Szent Koronát viselő király egyfelől és a nemzet összessége másfelől együttesen alkotják a Szent Korona testét, a mai értelembe vett államot. Az állam és az állami élet minden tényezője közvetlen kapcsolatban kell legyen a Szent Koronával. így az állam területe a Szent Korona területe. A felségjogok nem királyi jogok többé, hanem a Szent Korona, vagyis az állam jogai, amelynek gyakorlása a koronázással ruháztatik a királyra. Az elmúlt öt év politikai vitái meggyőztek arról, hogy a „rendszerváltás” egyik legalapvetőbb hibája az volt, hogy nem törölte el a sztálinista alkotmányt. Remélem, a választások megnyerése után az új nemzeti többségű parlament első feladata az lesz, hogy önmagát Alkotmámyozó Nemzetgyűléssé átalakítva visszatér az ősi tradíciókhoz. Véleményem szerint a legfontosabb annak kinyilvánítása lenne, hogy Magyaroszágon minden államhatalmi és politikai jog és kötelesség a Szent Koronából ered, és az ország vezetőinek a Szent Koronára kellene felesküdniük, mint a népfelség hordozójára és szimbólumára. Ezzel kapcsolatban egy nagyon súlyos történelmi hamisítást kell kiiktatni a magyar köztudatból, azt, hogy 1848-ban „eltörölték” a jobbágyságot, a valóság az volt, hogy ,jogkiterjesztést” alkalmaztak és hivatalosan is a nemes magyar nemzet soraiba emelték a Magyar Királyság és a Szent Korona tagjainak minden polgárát, nemre, vallásra való tekintet nélkül. Andrássy Gyula gróf írt erről a legszebben a magyar alkotmányról készített angol nyelvű tanulmányában. Tanulmányában Andrássy gróf olyan katona nemzetnek nevezte a magyart, amely végre eljutott fejlődése azon pontjára, ahol büszkén őrizve harcos múltját, most már a kardokból ekét kovácsolva a munkájával bizonyíthatja ismét, hogy Európa egyik legnagyobb múltú és jövőjű nemzete, melynek Szent Koronája még évszázadokig felülmúlhatatlan fénnyel fogja megvilágítani az utódok és' egész Európa életét. Fórizs Béla
