Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-23 / 53. szám

1994. február 23., szerda Hazai körkép üj Dunántúli napló 11 Nem fizet az Autoker vevője Az Állami Vagyonügynök­ség úgy döntött, hogy bíróság­hoz fordul, miután a német ISP cég az utolsó, január végi határ­időig sem teljesítette fizetési kö­telezettségét. A cég tavaly feb­ruárban írta alá a szerződést az ÁVÜ-vel az Autóker megvásár­lásáról, a 38 millió márkás vé­telárból azonban csak az első 6 millió márkát fizette be. Az 1949-ben kelet-európai haszongépjárművek és alkatré­szek kereskedelmére létrehozott Autóker Vállalat 1991. július­ban alakult át részvénytársa­sággá 7 milliárd forintos saját vagyonnal, melynek 98 száza­léka volt az ÁVÜ tulajdonában. A 90-es évek elején a cég el­vesztette jelentős piacait, és fel­halmozott készlete is leértéke­lődött. így a cég vagyona 1991 végére 6 milliárd forintra csök­kent. Az ÁVÜ akkor a decentra­lizáció helyett az azonnali pri­vatizáció mellett döntött, hogy megakadályozza a további va­gyonvesztést. A privatizációs kiírásra csak a német Internati­onal Spare Parth jelentkezett, s 58 millió márkát kínált a társa­ságért. A szerződés aláírása előtt azonban a vevő megálla­podott az ÁVÜ-vel abban, hogy a vagyonvesztést érvényre jut­tatják a vételi árban is. így a szerződés februári aláírását kö­vetően - a ,92-es mérlegadatok alapján - 10 millió márkával csökkentették a vételárat. Tavaly májusban pedig az ÁVÜ, figye­lembe véve a cég további va­gyonvesztését, újabb 10 millió márka árengedményt tett. Az így kialakult 38 millió márkás vételi árból újabb engedmé­nyekre az ÁVÜ nem hajlandó, a vevő azonban az első 6 millió márkás részlet befizetése után a további részletek fizetése he­lyett újabb árkorrekcióról kíván tárgyalni a vagyonügynökség­gel. MSZMP KB 1989 Nemcsak a történészek, de más érdeklődők számára is hoz­záférhetők lesznek a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1957-1989 közötti üléseiről készült jegy­zőkönyvek. A Magyar Orszá­gos Levéltár ugyanis, sorozat­ban adja ki ezeket a történelmi dokumentumokat. Az első kötetet - amely az 1989. évi jegyzőkönyveket tar­talmazza - sajtótájékoztatón mutatta be Lakos János, az in­tézmény főigazgatója. El­mondta: a sorozatot azért kezd­ték a 89-es dokumentumokkal, mert tapasztalataik szerint 1992 óta, amióta a pártdokumentu­mok hozzájuk kerültek, ez az év érdekli legjobban a kutatókat. A kétkötetes 2000 oldalas kiad­vány szó szerint tartalmazza a rendszerváltozás első évének KB-ülésein elhangzottakat, il­letve az írásban beadott hozzá­szólásokat. Az országos közúthálózat-fejlesztés 1997-re Duna-híd Szekszárdnál A tervezett október végi ha­táridőnél mintegy fél évvel ko­rábban, már ez év tavaszán rész­legesen forgalomba helyezik az M0 autóút újabb szakaszát, va­lamint az Ml autópálya Győrt elkerülő részét. A munkálatok teljes befejezése a forgalom biz­tosítása mellett történik meg - hangzott el azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen Schamschula György miniszter az országos közúthálózat fejlesztési prog­ramról adott áttekintést az új­ságíróknak. A szaktárca vezetője el­mondta: 1990-1993 között mintegy 40 milliárd forintot költött a tárca az országos köz- úthálózat fejlesztésére. Míg 1989-ben enneki fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére fordítható pénzügyi lehetőségek nem érték el a 9 milliárd forin­tot, addig 1994-ben megközelí­tik az 50 milliárdot. Az elmúlt időszak kiemelkedő eseménye volt Kelet-Közép-Európa első koncessziós-autópálya szerző­déseinek megkötése. A tavaly aláírt két szerződés keretében az Ml autópálya Győr és az or­szághatár közötti szakasza 1995 végére, az Ml5 autópálya Mo­sonmagyaróvár-országhatár közötti szakasza 1997-re, a Szekszárd térségi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó 20 kilométe­res autóút pedig 1997-re elké­szül. Remélhetőleg még ez év tavaszán sikerül megkötni az M5-ÖS, valamint az M3-as au­tópálya továbbépítésére vonat­kozó koncessziós szerződése­ket. Az M7-es autópálya folytatá­sára kiírt versenytárgyalás a kezdeti szakaszban tart, szerző­déskötésre 1994 végén, 1995 elején kerülhet sor. Külföldi bankokkal kötött kölcsönszerződések keretében valósul meg az M2-es autópá­lya, a szolnoki elkerülő út és a Sopron belvárosát tehermente­sítő út. Az M2 autópálya az első ütemben két forgalmi sávos au­tóútként épül meg Budapest- Vác között, a váci elkerülő sza­kasszal együtt. Az elkerülő út befejezése 1996-ban várható, a teljes autóút pedig 1998-ra ké­szül el. A Budapestet tehermentesítő M0 autóút építése az északi szakasszal folytatódik. A Bé­kásmegyer és Káposztásmegyer közötti új Duna-híd tervezésébe a közeli hónapokban a lakossá­got is be kívánják vonni. Az M3 és a Szentendrei út-ll-es főút közötti körgyűrű-szakaszon várhatóan 1998-1999-ben in­dulhat meg a forgalom. Vizsgáznak az Audi-motorok Jól vizsgáztak a próbapadon az első Győrött készült Audi-motorok. Jelenleg az in- golstadti gyár speciális teszt-au­tóiban működés közben vizsgál­ják viselkedésüket - nyilatkozta a sajtó képviselői előtt Lőre Pé­ter, a cég PR vezetője. A teszte­lés alatt álló motorok a kísérleti gyártás produktumai, az üzem­szerű termelés ez év nyarán in­dul az Audi Hungária Motor Kft.-nél, amely az Audi száz százalékos leányvállalata. A sa­ját fejlesztésű győri motorokat jövő évtől szerelik az új autó- modellekbe. Ezekkel a gyárt­mányokkal az Audi alapjában megreformálja a motorgyártást, hiszen a korábbiaknál jelentő­sen kisebb súlyú, kevesebb ká- rosanyag-kibocsátású és cseké­lyebb üzemanyagfogyasztású motorokkal jelenik meg a pia­con. A győri beruházást három lépcsőben valósítják meg 1998-áig, s összességében 900 millió márkát invesztálnak; ez­zel az összeggel élen járnak a magyarországi befektetők kö­zött. A kft. a Rábától 100 ezer négyzetméteres félig kész csar­nokot vásárolt meg. Az építke­zés befejezésével generálkivite­lezőként a Rábát bízta meg az új tulajdonos. A munkálatok jó ütemben haladnak, s jelenleg már a gépsorokat szerelik. Győ­rött a Németországból érkező alkatrészekből szerelik össze a motorokat. Kerestek magyar beszállítókat legelőbb alumí­nium öntvényekre, de nem talál­tak olyan öntödét, amely garan­tálta volna a kívánt minőséget. Ezért most németországi önt­vénybeszállítóikkal tárgyalnak arról, hogy melyik lenne kész öntöde építésre a csarnok mel­letti opciós területen. A termelés megkezdésekor naponta ezer, öt év múlva, a tel­jes felfutáskor naponta kétezer benzinmotor készül majd a Rába-parti városban. A társaság ez év nyarától 200 alkalmazott­nak ad munkát, az álláshelyek felét már betöltötték. A jelenleg ott dolgozó 103 embert 1100 je­lentkezőből több szűrőn keresz­tül választották ki. Világbanki tárgyalások Egyelőre nem született sem­milyen megállapodás a múlt hé­ten lezárult világbanki tárgyalá­sokon. A világbanki szakértők szá­mos javaslatot fogalmaztak meg. Ügy vélték: lényegesen erősíteni kellene a kereskedelmi bankoknál a felügyeleti ellenőr­zést. Ez véleményük szerint igen sürgős, rövid távú feladat. Javasolták azt is, hogy szigo­rúbbá váljon az auditálás. Kifej­tették, hogy a Világbank akkor tud hitelt nyújtani a magyar pénzintézeti rendszer rendbe té­telére, ha fejlődik a bankme­nedzsment munkája, szigorúbb követelményrendszer alapján ítélik meg a bankok gazdasá­gosságát, erősödik a tulajdonosi ráhatás, nem utolsó sorban pe­dig ha a bajban lévő pénzintéze­tek visszafogják fejlesztéseiket, beruházásaikat. Még az idén szükségessé válik a bankrend­szer struktúrájának változtatása, jelenlegi szerkezetének tisztí­tása is. A hónap madara A macskabagoly Varjú nagyságú, erős testal­katú, barnás színezetű éjszakai madár. Hazánkban szórványo­san fészkel az erdők, parkok odvas fáiban, elhagyott, romos épületekben. Fészket nem épít. A vajszlói református templom tornyában a gyöngybaglyok számára kihelyezett költőládá­ban is megtelepedett. Gyakran már februárban költésbe kezd. Fészekalja 3-5 tojásból áll. A kotlási idő 28-30 nap. A fiókák 6 hét után válnak repülőssé. Tápláléka apró rágcsálókból, kisemlősökből áll, de télen ma­darakat is szívesen zsákmányol. Védett madár. Eszmei értéke 10 ezer forint. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Törvénytervezetek előkészületben A kormány több fontos gaz­dasági törvény tervezetét készí­tette el, arra számítva, hogy ezeket még a mostani parla­menti ciklusban jóváhagyják a képviselők. A héten foglalkozik a Gazdasági Kabinet a devizáról szóló törvénytervezettel, fel­gyorsítják a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabály előké­szítését, s már döntött a kor­mány az Eximbankkal, vala­mint a biztosítókkal és a biztosí­tással foglalkozó tervezetekről - mondotta Botos Balázs pénz­ügyminisztériumi államtit­kár-helyettes. Kétmilliárd forintos alaptő­kével kezdi meg működését a Magyar Export-Import Bank Rt., valamint a Magyar Export­hitel Biztosító Rt. Á pénz arra elegendő, hogy a két pénzinté­zet az idei export mintegy 10 százalékát segíthesse. Elsősor­ban olyan cikkek külkereske­delmét hivatottak támogatni, amelyekhez normális feltéte­lekkel bankok nem nyújtanak hitelt. Hamarosan szükségessé válik a két intézetnél az állami tőkeemelés. Erre a célra első­sorban a költségvetés biztosít­hat forrást, illetve elképzelhető, hogy a privatizációs bevételek egy részét is felhasználják. Várhatóan április 1-től már működhet egy új pénzügyi konstrukció, ami a felszámolási eljárásokat hivatott segíteni. Olyan kamattámogatásról van szó, amelyet öt évre kis- és kö­zépvállalkozások vehetnek igénybe, ha felszámolandó cég­től eszközöket vásárolnak. A hi­tel maximális összege 100 mil­lió forint, a kölcsön felvételéhez azonban 15 százalékos saját erő kell. A forrást a Kisvállalkozási Garancia Alap biztosítja. Az alap jelenleg 7 milliárd forint összegű hitelnyújtáshoz tud kamattámogatást folyósítani. A kormány tervei között sze­repel egy bérgarancia alap lét­rehozása is. A módosított csőd­törvény ugyanis már nem köte­lezi a költségvetést arra, hogy a csődbe jutott cégek esetén au­tomatikusan meghitelezze a bé­rek kifizetését. Ez azonban a munkavállalók egy részét igen nehéz helyzetbe hozza, mivel nem jutnak hozzá jogos bérük­höz. Áz alap az ilyen bérek kifi­zetését finanszírozná részben költségvetési forrásból, részben a munkaadók befizetéseiből. Ugyancsak foglalkoznak a szakemberek egy másik ked­vezményes hitelkonstrukcióval, amely a csődbe jutott, illetve felszámolásra ítélt cégek va­gyontárgyainak megvásárlását finanszírozná. A Reorg- Start-hitel finanszírozásához a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány járulna hozzá, il­letve a Magyar Nemzeti Bank nyújtana refinanszírozási hitelt. A kölcsön reorganizációra is felhasználható lenne. Győri ipari park Jó ugródeszka lehet a kül­földi beruházóknak a Győri Ipari Park - írja a Die Presse helyszíni tudósításában. A lap beszámol arról, hogy a Nem­zetközi Ipari Parktársaság (60 százalékos osztrák érdekeltség­gel) jó helyen, a kelet és a nyu­gat közlekedési csomópontjá­ban alakítja ki a parkot. A fennmaradó negyven százalék nagyrésze Győr városáé, amely az ingatlant adta a vállalkozás­hoz. Külön vonzerőnek nevezi a fotóval illusztrált cikk a ha­gyományos ipari városnak szá­mító Győr számos adottságát. Kiemeli az elsőosztályú iskola- rendszert, a kvalifikált munka­erő kínálatát, a viszonylagosan alacsony bérszínvonalat, a köz­lekedési útvonalak révén elér­hető piacok kitűnő lehetőségét. Új műsorok a Petőfi Rádión A család rádiója A szlovák kormány ellenzése A Petőfi Rádió, mint szóra­koztató adó, nem sugároz vá­lasztási műsorokat. Csak fize­tett reklámnak ad helyet és hír­műsoraiban tájékoztat a kam­pány eseményeiről - közölte Dénes Gábor, a Petőfi Adó fő- szerkesztője. Meggyőződése szerint a választások időszaká­ban a rádióhallgatóknak is vá­lasztási lehetőséget kell biztosí­tani. A nemzeti főadó, a Kos­suth teljesíti tájékoztatási köte­lezettségét, a Petőfi viszont egyre szélesebb körben szol­gálja ki a hallgatók szórakozta­tási igényeit. Ennek szellemében módosít­ják február 28—ától a Petőfi, azaz a család rádiójának mű­sorstruktúráját. Mint a főszer­kesztő elmondta: a hallgatók kérésére ezentúl reggel 8 órakor is mondanak híreket, és naponta többször is jelentkezik az Útin- form és a Fővinform. Egy órá­ról kettőre növelik az ugyan­csak közhasznú Csúcsforgalom című műsor idejét. A jövőben a Petőfin is lesznek nyelvleckék: a Bartók Rádió műsorait ismét­lik meg. Kedvezőbb időpontra, szombaton 9.50-re kerül a Ma­gyarán szólva és megismételik, az eddig csak a Kossuthon hall­ható, Édes anyanyelvűnk című nyelvművelő műsort is. Szerdán Szieszta címmel a nyugdíjasok­nak sugároznak tanácsadó mű­sort, a Péntektől péntekig-ben pedig Natúr hét címmel indul sorozat. Hétfő délelőtt Egész­ségügyi Magazin hangzik el, és Vénus címmel a nőknek is lesz magazinjuk. Áprilistól rendsze­resen adnak tanácsot kisvállal­kozóknak és kisbefektetőknek. Dénes Gábor főszerkesztő sze­rint a zenei műsorok változásá­nál a legfontosabb, hogy hétfő­től péntekig létrehozzák az ifjú­sági zenei sávot, 19.10-től 20.00 óráig, amelyben minden irányzat helyet kap. Szombat délelőttönként Ope­raparádé hallható a Petőfin, és kísérletképpen élő operaközve­títést terveznek a Metropolitan- ből. Dénes Gábor a műsorátalakí­tást a hallgatói igények jobb ki­szolgálásával magyarázza: hi­szen a Gallup legutóbbi felmé­rése szerint a Petőfi hallgatott­sága 58,21 százalék, ami a Kos­suth lényegesen nagyobb vételi lehetőségét, és 61,12 százalékos hallgatottságát figyelembe véve, igen jelentős arány. Pozsonyban nyilvánosságra hozták azt a Vladimír Meciar felkérésére készült dokumen­tumot, amely a január 8-i rév­komáromi nagygyűlésen elfo­gadott állásfoglalásokat, illetve a szlovákiai magyar politikai erők azokban megfogalmazott politikai magatartását elemzi. Ez elfogadhatatlannak és az alkotmánnyal is ellenkezőnek tartja „azt a követelést, hogy a Szlovákiában élő magyar ki­sebbségnek demokratikus vá­lasztások útján létrehozandó sa­ját képviseleti testületéi legye­nek” s mert a szlovák választási törvény lehetővé teszi, hogy bármelyik politikai tömörülés a nemzetiségre való tekintet nél­kül állítsa össze a jelölőlistáit, a kormány megrendelésére ké­szült elemzés szerint „nincs ok az érvényes jogszabályok meg­változtatására.” A terjedelmes elemzés ön- kormányzatokkal foglalkozó fe­jezetei azt tárgyalják, hogy nap­jainkban miért lenne korai az olyan közigazgatási modell lét­rehozása, mint amilyen a nagy­gyűlés állásfoglalásában szere­pel. Ismeretes, hogy „a nagygyű­lés résztvevői szükségesnek tartják: az önkormányzatok jogkörét a közjog egyértelműen határozza meg, vagyis alakuljon ki olyan önkormányzati területi rendszer, amelyben az adott te­rületeken megtermelt értékek adójának nagy részével az ön- kormányzat maga gazdálkodik, és biztosítja az ott élő lakosság demokratikus önigazgatását, önkormányzatát.” A kormány­elemzés azzal érvvel, hogy „napjainkban az önkormányzat csak a községek szintjén műkö­dik, így az egyes területek el­térő ellátottsága miatt ennek a követelésnek a teljesítése prob­lematikus lenne.” Az elemzés végső összegzése elveti a kollektív jogok elvét, mert az „következményeiben egyebek között a kollektív fel­elősséghez és a kollektív bűnös­séghez vezet.” Megállapítja: a révkomáromi nagygyűlés célja az volt, hogy megfogalmazza a magyar kisebbség követeléseit, amelyeket a „Szlovák Köztársa­ság megalakulása óta mértékte­lenül fokoznak - kezdve az anyanyelvi névhasználati jogtól egészen az etnikai körzet, vagyis az autonómia létrehozá­sát célzó követelésekig”. Révkomárom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents