Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-23 / 53. szám

1994. február 23., szerda Kultúra üj Dunántúli napló 7 Két találkozás a kasszasiker-filmek legkiválóbb alkotójával Schindler lista Film a huszadik századi európai történelem legsötétebb korszakáról Steven Spielberg nem tarto­zik a világjáró filmrendezők közé. Általában akkor utazik külföldre, ha fdmet forgat. A Harmadik típusú találkozások miatt járt Indiában, a Schindler listája miatt járt Krakkóban. Igaz, az utóbbi film főszereplő­jének kiválasztása miatt egy év­vel korábban végig „villámláto­gatta” az európai fővárosokat: Londontól Varsóig, Prágától Bécsig kereste Oskar Schind- lert. Pedig Harrison Ford, Mel Gibson és Kevin Cosmer akár ingyen is eljátszotta volna a sze­repet. De Spielberg nem akarta, hogy egy sztárra terelődjék a fi­gyelem, amikor a készülő film története fontosabb. 1200 zsidó élete A történet, amit Oskar Schindler szudétanémet üzlet­ember hőstette következtében 1200 ember a saját életéből, a magyar olvasók pedig a tanú­vallomások alapán írt Schindler bárkája c. könyvből ismerhet­tek. Thomas Keneally könyvé­ből, s újabb tanúvallomásokból mentette anyagát Steve Zaillan forgatókönyvíró, akit Steven Spielberg szerződtetett, amikor tíz évi várakozás után rászánta magát, hogy megrendezi a Schindler listáját. A film keletkezésének regé­nyes történetét a 66-os Los An- geles-i földrengés hetében, a Golden Globe díjkiosztás éjsza­káján mesélte el Hollywoodban a legjobb film és a legjobb ren­dező díjával kitüntetett Steve Spielberg. S ez volt az első ta­lálkozás, mely alkalmat adott e sorok írójának, hogy megértse: mi késztette a kasszasiker-fil­mek legkiválóbb alkotóját, hogy a huszadik századi európai történelem legsötétebb korsza­kába kiránduljon a csupa-vi- dám, felelősség nélküli ameri­kai fantáziavilágból. A dédszülők hazája Az osztrák-orosz-lengyel származású Spielberg Ohio ál­lamban született, ortodox zsidó nevelést kapott és nagynénjétől hallott először a náci koncentrá­ciós táborokról. „Történelem volt, mint a spanyol inkvizíció gaztettei, s bár mind a két ször­nyűség Európában történt, semmilyen közvetlen élmény nem kötött hozzá. Gyermekko­romban Európát ugyanolyan tá­voli kontinensként figyeltem, mint Afrikát vagy Ausztráliát, - talán annyival érdeklődtem job­ban, amennyire dédszülei ha­zája iránt egy gyerek. A Schind- ler-sztorival több, mint tíz éve találkoztam először: az fogott meg, hogy egy városban lakom a csodával határos módon megmenekült Schindler-zsidók egyikével, Poldek Pfeffeem- berffel, aki Leo Page néven bő- rönödös Beverly Hills-ben. Tom Keneally regényének meg­filmesítési jogát azonnal meg­szereztem, de nem tudtam ma­gam rávenni, hogy megrendez­zem, mert nem voltam elég érett, nem ismertem eléggé a kort, és nem foglalkoztatott sem az európai, sem a zsidó szárma­zásom.” Szudétanémet üzletember Mint a 12 Oscar jelölés kap­csán a Schindler listája magyar- országi bemutatójával jóval megelőzve híressé vált történet­ből tudjuk: Spielberg kétszer próbálta elcserélni a film rende­zésének jogát. Először Sidney Pollacknak, aztán Martin Scor- sese-nek adta a forgatókönyvet, majd mind a kétszer vissza­kérte. Marta a bűntudat. Végül rászánta magát, hogy megren­dezi. Oscar Schindler, a szudéta­német származású ügyeskedő, hűtlenkedő, karizmatikus üzlet­ember felfedezi, hogy a hábo­rúban meggazdagodhatnak az élelmesek. A krakkói zsidóktól megvesz egy edénygyárat, a német megszállóktól pedig - korrupcióval - elintézi, hogy a gettóba zárt zsidók közül 1200 embert nem visznek Ausch­witzba, hanem maradhat, mint gyári munkás. Schindlemek ele­inte szinte mindegy, kiknek a neve szerepel az életet jelentő listán - lassan azonban meg­kedveli Poldeket, Itzhakot, He- lent és a többieket. Mikor a visszavonulást megelőző na­pokban minden zsidót Ausch­witzba akarnak küldeni a néme­tek, Schindler Csehszlovákiába menekíti a gyárát s oda viteti a maga munkásait. S mire véget ér a háború, megérti, hogy 1200 ember életét mentette meg. Díszbemutató Krakkóban Steven Spielberggel - rövid időn belül másodszor - a film bécsi díszbemutatóját megelőző sajtótájékoztatón találkoztam február 16-án. Azokról a tanul­ságokról kérdeztem, amelyeket a film amerikai fogadtatása alapján leszűrt magának. A kri­tikusok, a túlélők, a felnőtt kö­zönség és a holocaust szakértők egyértelmű főhajtással fogadták a filmet. A rágógumi-mozin és erőszakkal teli televízión fel­növő amerikai gyerekek azon­ban nemigen értik, hogy ked­venc filmrendezőjük mit akar nekik mondani ezzel a törté­nelmi és földrajzi értelemben egyaránt távoli világban történt hihetetlen drámával. Steven Spielberg azonban nem hibáz­tatja őket. „A Jurassic Parkot, az E. T.-t, a Harmadik típusú ta­lálkozásokat élvezték az ameri­kai tizenévesek. A Schindler lis­tájához a középiskolákba kikül­dött háttéranyag sem elegendő. A szövegmagyarázatot szívesen adom hozzá én magam, interjú­kat adok, sőt, személyesen is elmegyek néhány iskolába.” A Schindler listáját március elején az idei Oscar-díjkiosztást megelőzően mutatják be Ma­gyarországon. Spielberg nem kíséri Budapestre a filmet - Krakkóba azonban ígéri, hogy elmegy, mert ott, a történet és a forgatás helyszínén a statiszták és a főszereplők számára tartják a díszbemutatót. Novai Anikó Oskar Schindler az Auschwitz-Birkenauba induló szállítmányban művezetőjét, Itzhak Stern-t keresi. 305 éve szabadult fel Szigetvár Kiemelkedő ünnepségek Pénteken tartotta meg ha­gyományos koszorúzási ünnep­ségét a főtéri dzsámi falán elhe­lyezett emléktáblánál a Sziget­vári Várbaráti Kör, emlékezve a város történelmének jelentős eseményére, a vár felszabadítá­sára. A XVII. század második fe­lében a keresztény államok ösz- szefogtak a török Európából való kiűzésére. Ennek eredmé­nyeképpen lényegesen nagyobb sereg indulhatott meg 1686. jú­niusának elején Buda felszaba­dítására, mint bármikor koráb­ban. Kemény ostrom árán 1686. szeptember 2-án végleg lekerült a félhold Buda várának ormai­ról. Az előrenyomuló szövetsé­ges csapatok csapásai alatt ösz- szeroppant a Buda háta mögötti török várrendszer. , Szigetvár felszabadítására több kísérlet is történt. Zrínyi Miklós téli hadjárata során két alkalommal is elvezette seregét Szigetvár alá. Stratégiai meg­fontolásból azonban nem vesz­tegethetett időt a vár megost- romlására. 1688. áprilisában Vecchi ez­redes megjelent seregével Szi­getvár alatt azzal a parancscsal, hogy azt körülzáija, kiéheztesse és így a vár feladására kénysze­rítse a törököket. Az éhség a várban napról napra fokozódott, ezért Hasszán - Szigetvár utolsó bégje - 1689. január 15-én felajánlotta a vár átadá­sát, ami február 13-án történt meg. A szabadon elvonuló tö­rök csapatok keserűségét nö­velte az a tudat, hogy míg a vár bevételéért Szulejmán szultán 30 000 katonájának életével fi­zetett, addig a keresztény csapa­tok vér nélkül foglalták vissza azt. A felszabadítás után a város lakói a katonasággal együtt há­laadó ünnepséget tartottak. Szi­getvár lakói a visszafoglalás napjáról - akárcsak szeptember 7-ről, a hős várvédők halálának évfordulójáról - 1833-tól min­den évben megemlékeznek. Kiemelkedő ünnepségek vol­tak a visszafoglalás 100. évfor­dulóján, amikor a Zrínyi téren az Ali pasa dzsámijából kialakí­tott barokk templomot felszen­telték Dorfmeister István euró­pai hírű festőművész kupolaf­reskójával együtt, továbbá 1939-ben, a visszafoglalás 250. évfordulóján, amikor a város lakói a Városháza homlokzatán helyeztek el emléktáblát. A fel- szabadulás 300. évfordulóján a Várbaráti Kör helyezett el em­léktáblát a templom falán. E haladó hagyományokat kö­vettük pénteken mi, szigetvá­riak a 161. alkalommal meg­rendezésre kerülő Zrínyi em­lékünnepség nyitányaként meg­tartott koszorúzással, amikor a 122 és fél éves török uralmat megdöntő sikeres hadivállalko­zásra emlékeztünk. Az ünnepség kapcsán idéz­zük fel és fogadjuk meg a Him­nusz költőjének, Kölcsey Fe­rencnek az üzenetét? „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak/Hagyd örökül, ha kihunysz: a Haza minden előtt!” Veszprémi Zoltán a Várbaráti Kör vezetőségi tagja Környezetvédelmi traffipax Környezetvédelmi traffipa- xot helyeznek üzembe Magyar- országon - jelentette be Szom- mer Ferenc, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium kabinetfőnöke. Egyelőre csak három hónapra bérlik majd a berendezést az Ysselbach Umwelttechnik cég­től, a megvételről később dön­tenek. Az ötletes amerikai berende­zés bemutatása során elhang­zott: a műszert, illetve az adato­kat feldolgozó számítógépet az út mentén helyezik el. A moni­toron egyenként nyomon kö­vethető a műszer előtt elhaladó gépkocsik szénhidrogén, szén- monoxid és más szennyező- anyag kibocsátása. Az intézke­dés, illetve a későbbi visszake­reshetőség érdekében rendszá­monként vagy a meghatározott szennyezési határértékek túllé­pése szerint is készít összesíté­seket a készülék. A monitor jel­zésére, rádióértesítésre, néhány száz méterrel arrébb kiállíthatók a forgalomból a levegőt erősen szennyező autósok. A kiállított gépkocsikat már alaposabb el­lenőrzésnek vethetik alá a kipu­fogócsőben mért szennyezés alapján. így jóval hatékonyab­ban szűrhetők ki azok az autó­sok, akik még a zöldkártyát sem váltották ki, vagy az abban elő­írt határértékeket túllépik. A tü­relmi időt követően a gépkocsi használata is megtiltható, mert a járművek csak érvényes zöld­kártyával vehetnek részt a for­galomban. A türelmi idő arra szolgál, hogy az autós elvigye kocsiját javításra, beállításra. Index 191 gimnáziumnak A pécsiek közül a Nagy Lajos és a Leőwey vezet A pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzőseinek 42 százaléka tanult tovább az elmúlt évben Fotó: Läufer Igazolja-e a pályaválasztási szándékot a folytatás, a főis­kola, az egyetem? Lehet-e azo­nos a megmérettetés a legjobb és a legnehezebb körülmények között tanító gimnáziumok kö­zött, ha a mércét nem az érett­ségi bizonyítvány, hane ma dip­lomához jutás reménye jelenti? A kérdések folytathatók. Külö­nösen akkor, ha szemügyre vesszük a táblázatot, melyet Neuwirth Gábor az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda fő­tanácsadója az idén is elkészí­tett, s amelyben a felvételi eredmény szerint 191 gimnázi­umot rangsorolt. A táblázat azt mutatja, hogy miként alakul a gimnáziumok sorrendje, ha az érettségizőket a felvettekhez viszonyítjuk. Más megfogalmazásban: az érettsé­gizők hány százalékát vették fel a felsőoktatásba. Természetes, hogy lehetne egyéb sorrendet is kialakítani, például a szerzett és hozott pontok alapján képzett mutatók szerint. További lehe­tőség volna a továbbtanulásra jelentkezőknek és a felvettek­nek az arányát vizsgálni. Ilyen rangsor is készült. Ez azonban azért nem ad pontos képet, mert a mégoly korrekt számok is tor­zítanak. Például, ha 100 érettsé­gizőből 3 jelentkezett egy in­tézménybe és mindegyiket fel­vették, ez lenne a legjobb is­kola. Ám ha más gimnázium 100 diákjából 98 jelentkezett ugyanoda, és csak 97 jutott be, ezt már rosszabb eredménynek tüntetné fel. A továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok esetében min­dennél többet mondó adat, hogy hány diákot vesznek föl az ösz- szes érettségizőből. Le kell szö­gezni, hogy a közölt rangsor nem általában minősíti a közép­iskolát, hanem csak egyetlen szempont szerint. Vagyis kitű­nően nevelő iskolák a lista bár­mely helyét elfoglalhatják; az erkölcsi, emberi tartást adó fel­készítést nem lehet számszerű­síteni! A felsorolásban az iskolák helyezését adjuk meg és záró­jelben azt, hogy az érettségizet­tek hány százalékát vették fel felsőfokú oktatási intézménybe. 1. Fazekas M. Főv. Gyak. gim. Budapest (74), 2. Apáczai Csere J. Gyak. Gimn. Budapest (67), 3. Földes Ferenc Gimn. Miskolc (66), 4. Révai Miklós G. Győr (64), 5. Nagy Lajos. G. Szombathely (63), 6. Piarista Gimn. Budapest ((62), 7. Ság- vári E. Gyak. Szeged (60), A Dél-dunántúl gimnáziu­mai: 18. II. Béla Gimn. Baja (53), 23. Táncsics Mihály G. Kaposvár (51), 26. Nagy Lajos Ciszt. Gimn. Pécs (49), 40. Ga­ray János G. Szekszárd (42), 43. Leőwey Klára G. Pécs (42), 53. Frankel L. Német G. Baja (38), 62. Apáczai Csere J. Pécs (37), 63. Kisfaludy Károly Mohács (36), 80. Petőfi Evangélikus G. Bonyhád (32), 98. Nagy László G. Komló (28), 118. Széchenyi F. G. Barcs (25), 119. Tolnai Lajos G. Gyönk (25), 132. IL Géza Gimn. Bátaszék (24), 134. Béri Balogh A. Tamási (24), 142. Kodály Zoltán G. Pécs (23), 144. Táncsics M. G. Sik­lós (21). Kiemelkedő gimnázium a budapesti Fazekas Mihály, öt év átlagában a diákjai 70 százalé­kát juttatta be a felsőoktatásba. Hat iskola - két fővárosi, egy-egy miskolci, győri, szom­bathelyi, szegedi - 60 százalék feletti, nagyon jó eredményt mutatott fel. Kiváló az 50 száza­lékot meghaladók teljesítménye is. Ami a helyváltoztatásokat il­leti, szembetűnő az egyházi is­kolák előretörése. Gyengének tekinthetjük a 20 százalék alatti teljesítményt, s kiváltképpen az utolsó 20 isko­láét - közülük 10 a fővárosban található - hiszen öt év távlatá­ban csak minden tizedik diákjuk kerül be a felsőoktatásba. A felvételi eljárásban történt változások sajátos módon érez­tetik a hatásukat, ha arra gondo­lunk, hogy most már felvételi vizsga nélkül - a középiskolai eredmény, egyéb tanulmányi eredmények alapján - is vesz­nek fel fiatalokat. így tehát azok az iskolák, amelyek ilyen intézményekbe küldik a diákja­ikat, érthető módon, a közölt rangsorban is jobban szerepel­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents