Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-23 / 53. szám

8 új Dunántúli napló Magazin 1994. február 23., szerda Népszerűek az önvédelmi tanfolyamok a nők körében Védekezni vagy sem - ez itt a kérdés A támadójuknak szóval vagy tettleg ellenszegülő nők több mint 60 százaléka úgy gondolja, hogy ellenállásával megnövelte esélyét a támadóval szemben. Kriminálpszichológusok azon­ban figyelmeztetnek, hogy nem könnyű előre megítélni: hasz- nos-e felvenni a harcot. Azon nők körében, akik el­lenálltak a nemi erőszak-, vagy rablási kísérletnek, illetve mo- lesztálásnak, 23 százaléknak az a véleménye, hogy a kísérlet önmaguk megvédésére nem vált előnyükre, 17 százalékuk pedig bizonytalan ennek megítélésé­ben - állapítja meg tanulmá­nyában az amerikai igazság­ügy-minisztérium. Az erőszaknak ellenálló nőkre vonatkozó adatokat az igazságügyi statisztikai hivatal által 1987 és 1991 között felvett 400 ezer személyes interjú szolgáltatta. A hivatal becslése szerint Amerikában évente 2,5 millió nő esik erőszakos cse­lekmények áldozatául. Dean Kilpatrick, a dél-karo- linai orvosi egyetem bűncse­lekmények áldozatait támogató központjának igazgatója el­mondta:- Nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy mikor kell vagy szabad ellenállni. A helyzettől függ. Az áldozat azonban min­dig egyedi helyzetben van. Ha a támadó egyértelműen gyilkos szándékkal közeledik, akkor a megtámadott nőnek nincs vesz­tenivalója azzal, hogy védeke­zik - mondja Kilpatrick. - Egyesek azonban csak erősza­kosabbak lesznek, ha ellenáll­nak nekik. Ezért az általánosítá­soknak nincs értelme - tette hozzá. Kilpatrick és Diane Alexan­der, a bűncselekmények áldoza­tai számára létrehozott arling- toni központ igazgató-helyet­tese egyetértett abban, hogy az igazságügyi tanulmány ered­ményei alátámasztják az elmúlt évek gyakorlatát, mely szerint nem helyes a nőknek egyönte­tűen azt tanácsolni, hogy táma­dás esetén ne védekezzenek.- Éppen emiatt olyan népsze­rűek az önvédelmi tanfolyamok a nők körében is. A színvonalas kurzusok megtanítanak arra: mindig a körülmények határoz­zák meg, mi a helyes reakció. Elemi ösztöneinkre kell hall­gatnunk, de azt is figyelembe kell venni, hogy ki a támadó, s hogy mik az indítékai. Van mi­kor az indítékok kiszámíthatat­lanok - mondja Diane Alexan­der. A tanulmány szerint öt nő közül négy védekezni próbált, ha olyan valaki támadta meg, akivel intim, vagy rokoni kap­csolata volt. Kevesebb mint há­romnegyedük tette ugyanezt, ha ismerős vagy egy idegen tá­madt. Kétszer akkora volt a való­színűsége annak, hogy egy bi­zalmas barát vagy családtag ál­tal megtámadott nő fizikailag védekezik, mint az, hogy ugyanezt egy idegen támadóval szemben teszi. Ez utóbbival szemben sokkal inkább próbáltak észérvekkel, vagy vitába szállva védekezni. A barát vagy barátnő, illetve férj vagy volt férj által megtá­madott nők az esetek ötvenki­lenc százalékában szereztek se­besülést, de ha idegen támadá­sát kellett elszenvedni, akkor az eseteknek csak 27 százaléká­ban. A jelentés szerint a sebesülé­sek aránya fordított volt nemi erőszak esetén: ismeretlen tá­madók sokkal gyakrabban - az esetek 60 százalékában - okoz­tak sérülést, mint az áldozat ál­tal ismert személyek (ez utób­biak csak az esetek 43 százalé­kában). Megnősült Lech Walesa lengyel köztársasági elnök 19 éve fia, Przenyslaw. Felvételünk a lako­dalmon készült: az após táncol menyével, Johannával. Hányszor van újév egy esztendőben? Késik az alagút Újra elhalasztották a La Manche-csatorna alatt vezető, s Franciaországot Nagy-Britan- niával összekötő alagút üzem­behelyezését. Az üzemeltető társaság, az Eurotunnel bejelen­tette, hogy a lépést a „próbákkal kapcsolatos problémák, illetve a működtetéshez szükséges be­rendezések késedelmes szállí­tása tette szükségessé - ám konkrétumokat nem közölt. Az alagút átadása már eddig is ren­geteget csúszott. Az eddigi ter­vek szerint az első teherszállít­mányok március hetedikén ha­ladtak volna át a La Manche alatt, a személyforgalom pedig május nyolcadikén kezdődött volna. A társaság nem tűzött ki új dátumokat, csak annyit kö­zölt: reményeik szerint a teher­forgalmat még május 6. előtt beindíthatják. Ez azért fontos, mert az alagutat ezen a napon avatja fel ünnepélyes külsősé­gek között Mitterrand francia elnök és II. Erzsébet brit ural­kodónő. Kutya a volánnál Rotterdamban egy kutya a mólóról a kikötő vizébe vezette gazdájának autóját. A Telegraaf című amszter­dami lap az esetről beszámolva jelentette, hogy az óvatlan gazdi egy pillanatra kiszállt kocsijá­ból, hogy kivegyen valamit a csomagtartóból. Az alkalmat kihasználva, a Vienna névre hallgató eb beindította az auto­mata vezérlő, berendezést és az autó néhány métert megtéve a kikötő vizébe zuhant. Viennának volt annyi lélekje­lenléte, hogy az utolsó másod­percben kiugoijon a nyitva ha­gyott elülső ajtón. Az újesztendő ünneplésére készülnek Kínában. Február 10-én lesz a jeles nap, amikor is a Kutya évébe lép több, mint egy milliárd ember, akik az ősi asztrológia szerint követik az esztendők váltakozását. Most tehát a Kutya következik, a Ka­kas évének utolsó napjai után. 1993. újévi ünnepe viszont ja­nuár 23-án volt. Hogy miért így következnek az esztendők, erre legenda utal. Valamikor, az ősidőben, Buddha magához rendelte álla­tait. Meg is jelent 12. A Kígyó volt az első, aztán a Bivaly, a Tigris, a Nyúl, a Sárkány, a Ló, a Bak, a Majom, a Kakas, a Ku­tya, a Disznó következett. A sort a Patkány zárta. Buddha ennek megfelelően úgy döntött, hogy az elkövetkező esztendő­ket az állatokról, azok érkezési sorrendjében nevezi el. És mindazok, akik a névadó évé­ben születnek, annak az állatnak a tulajdonságait öröklik. Már­pedig a Kutya a hűség és a nyugtalanság megszemélyesí­tője és képes megérezni sorsa alakulását. A Kutya jegyében született hölgyek továbbá a szépségükkel is kitűnnek ... Buddha döntése nyilván nem volt elég meggyőző, mert más ázsiai országok buddhistái ápri­lis 13-án ünnepük az újeszten­dőt, nevezetesen a 2537. évü­ket Ám tudjuk azt is, hogy a zsi­dók a múlt év szeptember 15-én léptek az 5754. évükbe. A ja­nuár elsejei újévi ünneppel hi­vatalosnak tekintett naptár egyébként XIII. Gergely pápa reformjához kapcsolódik. Áz egyiptomi ortodox kereszté­nyek, a koptok, továbbra is ra­gaszkodnak a maguk időszámí­tásához; ők január 6-án kíván­tak boldog újévet egymásnak az 1711. esztendőbe való belépés­hez. A tőlük földrajzilag nem is távol élő muzulmánok tavaly, június 23-án ünnepelték az újesztendejüket, a Próféta futá­sától számított 1414. évet. Kad­hafi, líbiai elnök „saját, eredeti arab naptárához” ragaszkodik, Mohamed halálától számolja az esztendőket. így az ő naptárá­ban megint máskor van újév és egyébként is tíz esztendővel ke­vesebbet mutat ez a naptár. Befagyott a New Hampsihre-i (USA) Fehér Hegyekben a 150 méter magas Arethusa vízesés és kitűnő gyakorló lehetőséget ad a hegymászóknak. Szerzetesek, akik leéneklik a rocksztárokat Lelkes hírlapírók csodát em­lítenek, ezzel is utalva az elkép­zelhetetlen, sosemvolt tényre: a spanyol hanglemez-sikerlistát egy szerzetes közösség grego­rián éneklése vezeti. Maguk mögé utasítva Frank Sinatra, Gloria Estefan és valamennyi rocksztár új és régi lemezét, azokat, akik korábban vezették a toplistát. Hogy nem véletlen­ről van szó, igazolhatja a siker vitathatatlan jele: két hónap óta minden lemezkiadót és minden lemezt maguk mögé utasítanak a Santo Domingo de Sios kolos­tor Szent Benedek rendi szerze­tesei. A siker a lemezkiadót is meglepte, mert úgy számolt, hogy ha összesen 60 ezer le­mezt eladnának, az már fantasz­tikus lenne ... Jelenleg 260 ezernél tartanak és nincs vége. Dehát mit énekelnek a Kasz- tiliai választóhegység egyik zu­gában lévő kolostor szerzetesei? Elfeledett gregorián dallamo­kat, középkori latin énekeket úgy, ahogyan az idők mélyén hangozhatott elődeik kántálásá- ban. Érthető, hogy a siker vonzza az újságírókat, akik ost­rom alá vették a hegyekben megbújó kolostort. „Nem rocksztárok vagyunk, hanem az Úr egyszerű szolgái” - hárítják el a túlzó érdeklődést. Mindenesetre a spanyol sajtó kutatja az okát a „Silos-mániá- nak” Egyik cikkíró sze- rint:„Azoknak a sznobizmusá­ról van szó, akik nem járnak mi­sére”. Bizonyára ez is egyik magyarázata lehet a „csodá­nak”, de kétségtelen, hogy kö­zelebb jár az igazsághoz a ko­lostor apátja: „Annak a jele ez, hogy a fiatalok belefáradtak az őket körülvevő, elöntő antihu- mánus muzsikába és az elvesz­tettnek vélt szellemi nyugalmat keresik”. Genetikai bizonyíték Egy kis „csokihológia” A cári családé a maradványok Már nem az egyes számú közellenség Most minden kétséget kizá­róan bebizonyosodott, hogy II. Miklós orosz cárnak és család­jának maradványait találták meg 1991. júliusában Jekatye- rinburg mellett. Az orosz tör­vényszéki orvosi intézet hivata­los felkérésére az angliai Al- dermaston egyik laboratóriu­mában kutatók egy csoportja genetikai „ujj lenyomatokat”vett a cári család csontjaiból. Ezeket összehasonlították a Romanov család még élő tagjainak génje­ivel. Peter Gill, aki az angol ku­tatócsoportot vezette a Nature Genetics című szakfolyóirat februári számában közölte: „a DNS-ek azt bizonyítják, he­lyesnek bizonyult a feltevés, hogy a Romanov cári család földi maradványait találták meg”. Mint emlékezetes, 1991. júli­usában két amatőr régész Jeka- tyerinburg városától 30 kilomé­terre egy tömegsírra bukkant. Azonnal felmerült, hogy II. Miklós cár és családja földi ma­radványai hevernek a tömegsír­ban. A cárt, feleségét Alek- szandrát, négy lányát és egyet­len fiát három szolgájával és orvosával együtt agyonlőtték, az áldozatok egy részét még ke­resztül is szúrták, minthogy a lövésektől nem haltak meg. A tetemeket egy teherautón egy bányába akarták vinni, azonban a gépkocsi elromlott, így gyorsan ástak egy gödröt és abba hányták a meggyilkolta­kat. Az orosz törvényszéki or- vösszakértők már 1992 óta biz­tosra vették, hogy a cári család földi maradványait találták meg. Anatómiai és fogorvosi vizsgálatok bizonyították ezt a feltevést. Az is kiderült, hogy a cárevics és Anasztázia, a két le­gifjabb gyermek maradványai nincsenek a megtaláltak között. Sorsukról évtizedeken át legen­dák keringtek. Az orosz tör­vényszéki orvosok azonban bi­zonyosságot akartak, s ezért fordultak brit kollégáikhoz. Az aldermastoni laboratóri­umban a csontvázakból DNS-eket emeltek ki. Ezeket összehasonlították a cár anyai részről még élő családtagjainak DNS-eivel. A megvizsgáltak között volt a többi között Fülöp herceg, II. Erzsébet angol ki­rálynő félje is, Alexandra cámő rokona. A rokonok génjeiben található DNS-ek vizsgálata tel­jes azonosságot bizonyított a cári család tagjaiban kimutat­ható örökítőanyaggal. Az aztékok egykoron afrodi- ziákumnak, csodálatos hatású gyógyító szemek tartották. Ko­lumbusz Kristóf hozta el az Óvilágba, Thomas Jefferson amerikai elnök „mind az étke­zés, mind az egészség szem­pontjából a legfontosabbnak” tartotta és a polgárháború óta az amerikai katonák mindenkori ellátmányához hozzátartozik: ez a csokoládé. A megszállott csokoládéevők nagy-nagy szomorúságára azonban az idők során egyre több figyelmeztetés hangzott el a túlzott csokifogyasztás hátrá­nyairól. Legfőképp természete­sen a vonalaikra, karcsúságukra vigyázókat tiltották el a finom csokitól, de tulajdonképpen mindenkit, mondván, hogy a sok csoki nem tesz jót a szerve­zetnek. Csokihológia - immár nevet is kapott az únos-untalan csokit majszolok tábora, akik az alko­holisták mintájára nem nagyon képesek kontrollálni napi csoki­adagjukat. A sok ijesztgetés után némi reménysugár, hogy talán nem is okoz olyan nagy bajokat a csokoládé - mondatott ki a diétetikus szakemberek ál­tal nemrégiben. Leginkább a svájciaknak lenne félnivalójuk, hiszen a sta­tisztika szerint évente kb 11 kg csokit majszolnak el. Igaz, némi megértéssel kell lennünk, hi­szen a nagyon finom svájci cso­kinak tényleg nehéz lehet ellen­állni. A világ más részein azon­ban nem ilyen kiugróan magas a csokoládé-fogyasztás. Amerikai felmérések szerint inkább tizen­éves korban jellemző a sok cso­kievés, 19 éves kortól felfelé ez számottevően csökken. Vannak ugyan kivételek, például: az amerikai 40-49 éves hölgy­korosztály lényegesen több csokit eszik, mint bármely más korosztály, kivéve persze a tini­korú akat. A kaliforniai egyetem kutatói ki merték mondani, hogy „a csokoládét már nem kell étke­zésünk ellenségének tartani, amint azt korábban hitték.” A ma központi kérdésnek számító koleszterint illetően „a csokolá­dénak kimondottan semleges hatása van”, — semmilyen irányban nem befolyásolja, leg­főképpen nem emeli a koleszte­rin-szintet. Noha a szemlélet változóban van, de azért minden szakember figyelmeztet is: a túlzás, mint mindenből, a csokoládéból is árt az egészségnek!

Next

/
Thumbnails
Contents