Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-22 / 52. szám
10 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. február 22., kedd Lapunkban már többször foglalkoztunk Pécsett, a Hal téren lévő foghíjtelek környékével. Az üres telket eddig rossz állapotú, plakátokkal teliragasztott palánk választottal el a Rákóczi úttól. A palánkról most eltávolították a szakadt, viseltes plakátokat, és egyszínűre festették azt, így most valamivel kellemesebb körülmények között várakozhatunk az autóbuszokra, csak az a kérdés, hogy a plakátragasztók meddig kímélik ezt a kerítést. Fotó: Läufer László Igaz-e, hogy a nyugdíj nem adóköteles? Elhanyagolt területek Magasházi garázsgondok Tiltakoznak a Megyeri tér lakói A magasház mellé egy három emeletes nyitott garázsház megépítését tervezik. Erre vonatkozóan 1993. decemberében gyűlést hívtak össze. Ezen megjelentünk és bejelentettük tiltakozásunkat az intézkedés ellen. Ezt követően aláírásokat gyűjtöttünk, s a szomszédos, Megyeri tér 6. lakóival és tiltakozást nyújtottunk be dr. Szili Katalin képviselőnek, amelyre a mai napig választ nem kaptunk. Tiltakozásunkat és észrevételeinket ezúton is megismételjük. Mulasztás terheli mindazokat, akik a magasházat úgy építették meg annakidején, hogy a parkolóhelyek biztosítását nem oldották meg. Vagy talán éppen így felelt meg a normáknak? Ebben az esetben feltételezzük, hogy a zöldterület normára vonatkozóan talán változás történt az utóbbi időben. Ugyanis az építkezés a zöldterületet csökkenti. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt, hogy a tévén feltüntették - közvetlenül az épülő garázs szomszédságában - játszótér. Milyen játszótér az, amelyiknek a közvetlen szomszédságában 300 autó parkol, de ez az autómennyiség közlekedik, környezet- szennyező gázt bocsát ki? Sajnálatos, nem ismerjük azt a szakvéleményt, amely részletezné a várható zajártalmat és legfőképp a levegőszennyezés mértékét. A környezetben lévő lakások értéke jelentősen csökkenhet az építkezés miatt, hiszen az ottlakóknak majd ezen ártalmakkal együtt kell élni. Nem lenne mégis célszerűbb egy földalatti garázst építeni a megfelelő légszűrés biztosításával? igen, azt mondanák ez drága. És a gyermekeink egészsége, vagy a sajátunk, akik itt élünk? Felháborító az építmény magassága és terve. A nyitott rendszerű garázs eleve nem lesz a „város szépe”. A terv semmibe veszi a beépítettségi sűrűséget - magassági viszonylatban is és a zöldterületi arányt tovább gyengíti. Megyeri tér 4. társasház lakói A Magyar Közlöny 1993. december 19-i számában és az Új Dunántúli Napló 1994. január 18-i számában megjelent a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénymódosítás, melynek 21. §-a tartalmazza a fizetendő adó mértékét. Mindig azt mondják az illetékesek, hogy a nyugdíj nem adóköteles. Ez teljes mértékben igaz abban az esetben, ha a nyugdíjas nem akarja, vagy nem tudja kiegészíteni a nyugdíját és nem megy el dolgozni. Nézzük meg a saját példámon keresztül, mennyire tájékoztatnak bennünket félre. Az én nyugdíjam jelenleg 14 551 forint. Egy év alatt, ha így maradna, akkor 174.612 Ft lenne a jövedelmem. Teszem fel, elmegyek dolNagy örömmel vettük tudomásul, hogy a tanév kezdetétől új buszjárattal, az M55-sel kényelmesen tudjuk megközelíteni a Janus Pannonius Tudományegyetem épületeit (mi például a Damjanich utcait), mások a Pécsi Orvostudományi Egyetemet. Ám sajnos hamarosan tapasztalnunk kellett, hogy az új járat mégsem minden esetben jelent könnyebbséget, sőt a járatok gyakori kimaradásával sok embert meggátolnak úticélja elérésében. így történt ez 1994. február 15-én délelőtt gozni és havi egy azaz egy forint bért kapok, ami ugye évi 12 forint. A 174 612 meg a 12 az összesen 174.624 forint. Ennek számítsuk ki az adóját, amely a rendelet szerint 110 ezer forintig 0%, 110 000 és 150 000 Ft-ig 8000 Ft, 150 000 -174.624 között 8000 plusz a 150 000 fölötti rész 25%-a (azaz 24.612 Ft 25% = 6153 Ft). Összesen kell fizetnem 14 153 Ft. adót a megkeresett 12 azaz tizenkettő forint után. Azt hiszem, ha a számításom és a közölt sávok nem hibásak, akkor ez a mikroszkóp színpadon talán jó poén, de a valóságban szégyenteljes eljárás. Elhiszem, hogy a költségvetésnek, a társadalombiztosításnak és minden hasonló szervezetnek szüksége van a pénzre, is, amikor a kertvárosi Lila ABC előtti buszmegállóban vagy húsz ember várta a fél tízkor induló M55-öst a mínusz 10 fokos hidegben. Húsz perces eredménytelen várakozás után telefonon érdeklődtünk a hármas busz végállomásán szolgálatot teljesítő diszpécser hölgytől, mi történhetett ez alkalommal? Meglepetésünkre a higgadt, a körülményekhez képest udvarias érdeklődésre válaszként többek között ezt kaptuk: „még nem hallott arról, hogy télen lefagynak azzal is egyetértek, ha a nyugdíjas dolgozik, akkor azután adót is fizessen, de csak a keresete után és ne a nyugdíjával összevont összeg után. Bocsánat, mégis téves a számításom. Mert a nettó keresetet számítják hozzá az adóhoz, ami azt jelenti, hogy a befizetett TB járulékot levonhatom a keresetemből, ami a példa szerint számolva 0,48 Ft. Kérem szíves elnézésüket, de hadd merjem remélni, ha magasabb körökben csak ennyit tévednének, sokkal boldogabbak és nyugodtabbak lennénk, és talán hamarabb - ha nem is sokkal - kihúzhatnánk az ország szekerét a jelenlegi „nagy ragacsból”. Temesvári Tibor autógépész üzemmérnök rokkantnyugdíjas a buszok?!” majd azt is tudatta velünk, szerinte mi lett volna a helyes eljárás részünkről, mondván „miért nem mentek egyessel, hiszen régen nem volt ez az M55-ÖS járat”. Úgy gondoljuk ha csak egy buszmegállóból 20 ember egyetemre illetve munkába, orvoshoz menetelét megakadályozva kimarad az óránként járó busz, nem ez kellene legyen a megfelelő magyarázat, sem pedig a megválasztott hangnem. Várjuk a megoldást. „Kertvárosi egyetemisták” Az Új DN február 3-i száma arról ír, hogy Pécsszabolcson valakik illegálisan vágják az egykor hangulatos Lelovics kert fáit. Sajnos ez mai jelenség. A Pécs-Somogyi Kulturális és Környezetvédő Egyesület a sajtón keresztül már felhívta a figyelmet, hogy a valamikori bányatelepüléseket körülvevő erdőket legálisan, vagy illegálisan, de durva beavatkozással már néhány éve „ritkítják”. Úgy érezzük mi természet- és környezetvédők, hogy nincs igazán gazdája sem az erdőknek, sem a mezőknek. A településeket övező egykor gyönyörű erdők, mezők, melyek a friss és jó levegőt, a szabadban eltöltött pihenést nyújtották, most a megcsonkított fák, pusztítás, a szemetelés bűzös levegőjét árasztják. Valamikor volt gazdája mindennek. Az emberek odafigyeltek környezetükre. Mióta a bánya átadta az általa egykor szépen rendbentartott bányatelepeGondolom, városunk minden egyes közlekedője örömmel fogadta az új, környezetbarát buszok üzembe állítását. Melyek gyorsak, csendesek és kényelmesek. Mindezek ellenére szeretném felhívni a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt. illetékeseinek figyelmét egy apróságnak tűnő, ám sok bosszúságot okozó, balesetveszélyes dologra. Arra, hogy a középső ajtóval szembeni utastérben (különösen csúcsforgalomban) nincs kapaszkodási lehetőség, melynek veszélyességét aligha kell ecsetelni. Naponta látom az új felszállók tétova, kapaszkodó-kereső tekintetét, hallom A magyar Veterán Repülők Egyesülete február 14-én tartotta tisztújító évzáró közgyűlését, amelyen Tobak Tibor az Egyesület országos elnöke is részt vett és elismerően nyilatkozott a pécsi csoport munkájáról. Fehér Endre, az egyesület ügyeit ideiglenesen intéző vezetőségi tag - az egyesület elnöke Czigány Endre 1993-ban elhunyt - foglalta össze az elmúlt négy év munkáját, eredményeit, kudarcait. Az egyesület munkáját dicséri az Uránvárosban felket a város kezelésébe és a lakásokat a volt PIK értékesítette, nincs gazda. A közterületekkel nem törődik senki, elhanyagolt és gazdátlan lett mindet. Sajnos az erdők is. Főleg vonatkozik ez Pécs-Somogyra, ahol a telepi utak és árkok állapota kritikán aluli. A bányatelep 23-29. számú házak közötti közvilágítást szolgáló villanyoszlop élet- veszélyes, amit másfél évvel ezelőtt leszereltek és azóta sajnos többszöri jelzésre sem szereltek vissza. Többször tettünk észrevételt a telep elhanyagolt állapota miatt. Sajnos intézkedés nem történt. Szeretnénk, ha az önkormányzat a peremterületekre is kiterjesztené figyelmét és néha-néha észrevételeinket is méltányolná, törvényes intézkedéseivel megakadályozhatnánk a további rongálásokat, szemeteléseket és az erdőpusztító tevékenységeket. Pécs-Somogyi Kulturális és Környezetvédő Egyesület, valamint a Nyugdíjas Klub. a nem éppen dicsérő megjegyzéseket. Többször tapasztaltam, amint az utasok a tenyerükkel támasztják ki magukat a busz mennyezetéhez. Azon túlmenően, hogy ez sem biztonságos, nem minden utas kosárlabdázó termetű. Rébusz, hogy a jól sikerült busz tervezői elsiklottak e dolog felett, amely véleményem szerint gyorsan és olcsón megoldható egy újabb (vízszintes) kapaszkodó cső, esetleg fogantyúk beszerelésével. Utastársai nevében erre kéri a Pécsi Tömegközlekedési Rt-t: Baki Dezső Pécs, Nagyszkókó u. 7/2. avatott Repülő Hősi Emlékmű, amelyre az idén szeretnénk ráhelyezni a még hiányzó „sast” - a repülők jelvényét. A közgyűlés megválasztotta az új vezetőséget, mivel a korábbinak a mandátuma lejárt: elnöknek Somody Ferencet, gazdasági vezetőnek Kiss Zoltánt, pénzügyi ellenőrnek Gombos Károlyt, etikai bizottság elnökének Marosújvári Gézát, vezetőségi tagoknak Bodajky Lajost, Fehér Endrét, Lehoczky Lászlót, Meiszterits Istvánt és Till Ferencet. Fehér Endre A Pécsi Tömegközlekedési Rt. vezetőségéhez! Öröm vagy bosszúság az M55-ös járat? Hol kapaszkodjunk az új buszokon? A Magyar Veterán Repülők Egyesületének közgyűlése Jogi tanácsadó B. S. hosszabb ideig fog külföldön tartózkodni. Kérdése, hogy a nyugdíját megkapja-e továbbra is, vagy hazajövetele után kell azt kérni. A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 283. §-a értelmében annak a nyugellátását, baleseti nyugellátását, aki érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára, vagy belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia. Ha a külföldön tartózkodás az egy naptári évet meghaladja, a továbbfolyósításhoz (átutalási betétszámlára történő további utaláshoz) az ellátásra jogosult újabb igénybejelentése szükséges. A külföldön tartózkodás miatt szüneteltetett, illetőleg nem folyósított nyugellátást, baleseti nyugellátást, az ellátásra jogosult hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett igénybejelentésre kell kifizetni. Kiss Géza - és rajta kívül még sokan mások is - a kezes kötelezettségei és jogai iránt érdeklődnek. Polgári Törvénykönyvünk szabályozása szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a kereset- indítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A rendelkezések szerint a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a. / a felek így állapodtak meg, b. / a kezességet kár megtéri téséért vállalták, c./ a kezességet bank vál lalta. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg, vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. H. G. kérdezi, hogy mi tekintendő túlmunkának? A Munka törvénykönyvének 127. §-a szerint túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva, a munkaidőkereten felül végzett munka a túlmunka. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka.Ha a munkavállalót a heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot (pihenőidőt) kell adni a munkavégzést követő hónap végéig. Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyezett távoliét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozta. A túlmunka (készenlét) elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Kovácsné H. K. pécsi és Kiss Ilona olvasóink kérdezik, hogy ki jogosult árvaellátásra, az meddig jár, házasságkötés estén megszű- nik-e. A jelenleg is hatályos jogszabályi előírások szerint árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki halálig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének a betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Abban az esetben, ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva, vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. S. Á.
