Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-22 / 52. szám
1994. február 22., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Metszőiskola (3.) A zöldmetszés A zöldmetszéshez soroljuk azokat a metszési eljárásokat, melyeket a vegetációs időszakban alkalmazzuk, ezek lehetnek a hajtások visszamtszé- sének módjai (a levélkoronára metszés, a hajtásvisszacsípés, melyet pincírozásnak is neveznek, valamint a vitorlavisz- szacsípés), és a nyári zöldmetszés (ez utóbbi a ritkító metszésválfaja). Levélkoszorúra metszés (a. ábra): régen elsősorban a körte alakfákon alkalmazták, de kisegítő eljárásként alkalmazhatjuk az intenzív koronaformáknál alma és körte esetében a felfelé törő hajtásoknál. Ha ezeket nem tőből távoli tjük el, hanem levélkoszorúra - tehát az alsó fejletlen szemekre - metszük vissza, akkor így termőre kényszeríthetjük. Hajtásvisszacsípés vagy pincírozás (b.ábra): a még meg nem fásodott hajtásokat 5-8 levélre visszacsípve azokat így a növekedésükben korlátozzuk. Következménye az lesz, hogy a végálló szemből és esetleg az alatta lévőkből kapunk néhány másodrendű hajtást, az alsóbb szemek pedig termőrüggyé alakulnak (a másodrendű hajtáson folytathatjuk az eljárást). A módszer ma alig-alig alkalmazott, pedig az őszibarack fáknál, különösen az erős növekedési erélyűek- nél fontos jelentősége van, különösen a házikertben. Vitorlavisszacsípés (c. ábra): a növekedésben lévő hajtáscsúcson a felső levélkék levéllemezeinek kb. felét lecsípjük, úgy, hogy a tenyészőcsúcsot nem sértjük meg. Ezzel azt a hatást éljük el, hogy - mivel csökkent az asszimilációs felület - 10-14 napra leáll a hajtásnövekedés, de utána megindul. A módszert akkor célszerű alkalmazni, ha a korona alakítása során a vezér- vesszőket egyensúlyba akarjuk tartani. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Talajlakók - talajfertőtlenítés A talajlakók a rovarkártevők sajátos csoportját alkotják. Jellemző rájuk, hogy életük túlnyomó részét a talajban töltik. A növények gyökérzetével táplálkoznak, melynek során részleges vagy teljes tőpusztulás is bekövetkezhet. Kártételük fás, lágy szárú növényeken, gyümölcsösben, szőlőben, bogyós- gyümölcsűekben, szántóföldi kultúrákban, zölségfélékben, dísznövényeknél egyaránt előfordulhat. Táplálkozási időszakuk március végétől a fagyok beálltáig tart, ezt követően a talaj mélyebb rétegében telelőre vonulnak. Kártételüknek kedvez a szerves anyagban gazdag, gyo- mos talaj, a csapadékos évjárat, az öntözés. Az egyes talaj lakóknak a közvetlen tőpusztuláson túlmenően szerepük van a hagymás, gumós, répatestű növények rossz tárolhatóságában, akár egészen sekély rágásuk is elegendő a tárolási betegségek (gombák, baktériumok) megjelenéséhez. A kárt jelentősen fokozza a tárolóhely (pince) magas hőmérséklete is. Cserebogarak: leggyakroribb fajuk a májusi és az erdei cserebogár. Kifejlett alakjuk az erdőszegélyek lombos fáinak, gyümölcsfáinak áprilisi-májusi lombpusztítója, mely kezdetben szabálytalan karéjos rágás, a későbbiekben tarrágás. Lárvája, melyet csimaszként vagy pajorként ismerünk, a legkülönbözőbb növények radikális gyökérpusztítója. A kártétel tipikus megjelenési formája a sárgulás, hervadás, majd tőpusztulás. Különösen nagy veszélyt jelent a ritka térállású kultúrákban, gyümölcsfákra, szőlőre stb. A pusztuló növény gyökérzetén a több cm nagyságú, húsos testű lárva mindig megtalálható. Ká- rosítási ideje 2 év. Drótférgek: a fajokban gazdag pattanóbograk lárvái. Csaknem minden termesztett kultúrában előfordulnak. Legnagyobb veszélyt a gyep, lucerna, füveshere feltörést követő utónövényekre jelentik. Míg imágóik kártétele jelentéktelen, addig kemény, hosszúkás, drótszerű lárvájuk valamennyi föld alatti részt megrágja. Különösen nagy veszélyt jelentenek a csírázó magvakra (átfúrják), a karógyökerű (répatestű) és gumós növényekre. Az utóbbiakban kerek járatokat, aknákat rágnak. Nem vetik meg a föld feletti szőlőrügyet, a paradicsom, paprika termését sem. Kártételi idejük 3-5 év. Fonálférgek: apró, mikroszkopikus élőlények. Több száz növényparazita fajuk ismert. Termesztett és vadon élő növényeink bármely részén előfordulhatnak, az elnevezésük is többnyire a károsított rész alapján történik. Kártételüket általában lebecsüljük, élettani, időjárási vagy kórtani problémaként kezeljük. Legveszélyeztetettebb kultúránk a vetésváltás, a talajcsere, talajfertőtlenítés nélküli, intenzíven nevelt üvegházi, fóliás zöldség és dísznövények, ezt követően a szőlő, gyümölcs, fásszárú dísznövények. A közvetlen növénypusztulás ugyan nem következik be (más károsí- tókkal együtt inkább), a létrejött mennyiségi és minőségi kártétel mégis jelentős lehet (gyökér-, gumórothatdás, levél és virágdeformáció, leromlás stb.). Fő kártevőként és gyengültségi parazitaként egyaránt megjelenhetnek, ezenkívül vírusterjesztők, kórokozókhoz csatoltan raktári (tárolási) károsodás okozói. Jellemzőjük az agresszív kártétel, mely kedvező viszonyok mellett rövid időn belül is tömeges lehet, a magas szaporodóképességükben a szélsőséges klímaviszonyok tűrése, a növényvédő szerekkel szembeni ellenállóképesség, a nagy terjedőképességük, a széthur- colhatóságuk (talaj, növényi rész, munkaeszközök stb.) révén. Kártételük megjelenési formája változatos, a fontosabb fajoknál a következőképpen nyilvánul meg: Szárfonalférgeknél dísznövények esetében a szár rendellenes vastagodása, görbülése, virághagymák torzult fejlődése, pikkelylevelek vastagodása, levéldeformáció, gyenge színeződés nélküli virágzat, gumók gyűrűs elváltozása. Burgonyán a gumók ólcimszür- kén besüppednek. Étkezési hagymáknál a dísznövényekhez hasonló vastagodás, répaféléken a karógyökerek rendellenes vastagodása, felrepedése. Uborkán, dinnyén a szár ízközei rövidek, vastagok és görbék. A gumórontó fonálférgek burgonyán besüppedő foltosságot okoznak, a héj felszakad, kórokozók közvetítésével rothadás következik be. A répafonálféreg kártétele nyomán a répafélék gyökérteste vékony, torzult, rajta járulékos gyökerek tömege („szakállas répa”). A györkérgubacs-fonálférgek szántóföldi zöldségnövények, üveg és fólia alatti zöldség, dísznövények gyökérzetén csapadékos vagy öntözött viszonyok mellett kóros szövetburjánzást, gubacsképződést okoznak. A gyökérzet rendellenesen elágazik. (Folytatása két hét múlva.) Tóth Béla Czigány Csaba Kistermelők rovatunkkal legközelebb március 8-án jelentkezünk Pályázati felhívás Első Országos Kertvetélkedő Hazánkban napjainkban a szuperintenzív gyümölcstermelésre van szükség Fotó: Läufer L. Nem is olyan régen még ha valaki leírta azt a fogalmat, hogy „Kertmagyarország”, akkor őt is „leírták”. Nacionalista, az internacionalizmustól idegen, a népek barátság-eszmeiségével, az egymás mellett élés lenini ideológiájával összeegyeztethetetlen fogalom volt. Ma tapasztaljuk ennek az elméletnek az áldásos következményeit. Pedig nagyon sok gondolkodó magyar ember előtt már akkor is, most pedig különösen világos, hogy a Kárpát-medence kínálta kedvező klimatikus lehetőségeinket csakis intenzív mezőgazdasági-kertészeti termesztés megvalósításával kamatoztathatjuk. Vetőmagért gépkocsi így volt ez régen és ennek kell bekövetkeznie a jövőben is. Az 1938-ban például 350 kg elit lucerna vetőmagért egy DKV gépkocsit lehetett vásárolni. (Az igazgatómnak is ilyen gépkocsija volt.) Keiner Ilkának bab vetőmagot, sárgadinnye és uborka vetőmagot állítottunk elő, a szomszédunk pedig (Oszwald János) kataszteri holdszámra termesztette a ricinust stb. Ma pedig Sárközy professzor hosszasan ecseteli egy külföldi tanácskozáson elhangzottakat, aholis nagyon hiányolták a magyar lucerna és vöröshere magot, egy másik cég képviselője pedig kifogásolta,hogy nem tudja beszerezni a „kása” szükségletét. (Hajdina kása, köles kása stb.) De hiánycikk külföldön a mák, a zöldspárga, a gyűszűvirágmag, a fodormenta stb., és még sorolhatnám a számtalan árucikket, amit a mi kedvező éghajlatunk alatt biztonsággal lehet és kell termelnünk ahhoz, hogy kertgazdaságunk jövedelmező, megélhetésünk biztos forrása legyen. Szuperintenzív gyümölcs- termesztésre, kis területen nagy darabszámú faállományra van szükség és lehetőség az új eljárások során. Ma már nem az a lényeg, hogy hány hektár, hanem hogy hány darabból álló ültetvénye van az almafa tulajdonosnak. Ez hektáronként 20-40 ezer gyümölcsfát is jelenhet az új világsláger fajtákból. (Például az Idared, Jonagold stb. fajták.) Ezeket a távlati elképzeléseket tűzte ki célul a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Földművelésügyi Minisztérium, a Szabad Föld, a Falutévé, a Falurádió és a Kerti Kalendárium Szerkesztősége, amikor meghirdette az Első Országos Kertvetélkedőt az árutermelő kertészek és kertbarátok részére. Fővédnöke: dr. Szabó János, földművelésügyi miniszter. A vetélkedő célja a minőségi termelésre való ösztönzés, az Európai Közös Piac követelményeinek elérése, a példamutató kertészek felkutatása, tevékenységük bemutatása. Minden saját kertjét művelő vagy kertet tartósan bérlő személy jelentkezhet. A jelentkezés tudnivalói A pályázat benyújtásának, a névsorba kerülésnek alapfeltétele a pályázati felhívásra való szabályos jelentkezés, amelyhez a következők - lehetőleg géppel történő megírása - szükségesek: A jelentkező neve, pontos címe, (ha van telefonszáma), a kert címe, mérete. A kertben termesztett növények, fajták megnevezése, az elfoglalt terület nagysága. A természeti módszer (módszerek) rövid leírása, ismertetése. Az alkalmazott növényvédelmi technológia (rovar, gomba, gyomirtó szerek biológiai védekezés) tápanyagpótlás, műtrágyák, szervestrágyák, termésnövelő, szabályozó anyagok felsorolása, a kijuttatás módja, eszközei. A termés- eredmények ismertetése növényenként, fajtánként. A kertben megtermett termékek hasznosításának, értékesítésének módja. Fényképek is kellenek Az írásos pályázat fontos és nélkülözhetetlen kiegészítője fekete-fehér, vagy színes fénykép küldése a kertről három alkalommal: 1. A termesztés kezdetéről (zöldségféléknél palánta vagy magvetés kelése utáni állapot, szőlő és gyümölcs esetén a lombnélküli metszett állapot). 2. A terméskötés utáni állapot. 3. A termés betakarítása előtti állapot. A kiértékelés három lépcsős: A kertész és kertbarátkörök vezetői és tagjai végzik az előbírá- latot. A Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalainak kertészreferensei a megyei kertészeti vezetők, a körök, klubok vezetői segítségével végzik a középbírála- tot.A beérkezett javaslatok, a helyszíni szemle észrevételei alapján a főzsűri dönt, ki kapja a díjakat az árutermelő kertész és a kertbarát kategóriában. Díjak: A Földművelésügyi Minisztérium nagydíjai, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Szabad Föld, a Falutévé, a Kerti Kalendárium, az Első Országos Kertvetélkedőt támogató szervezetek, cégek, vállalatok díjai (kerti kisgépek, eszközök, környezetkímélő növényvédő szerek, szakkönyvek stb.). Az Első Országos Kertvetélkedő díjainak ünnepélyes átadására 1994 decemberében a Földművelésügyi Minisztériumban kerül sor. A szervező bizottság a jelentkezéseket a következő címen várja: Földművelésügyi Minisztérium Sajtó Önálló Osztály, dr. Szent-Miídóssy Ferenc, 1860 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 11. A levélre rá kell írni: Első Országos Kertvetél- kedő pályázat. Jelentkezési határidő: 1994. március 31. Segít a szövetség Nagyon szépen gondozott szőlők-kertek találhatók a Ten- kes-alján, a Máriagyűd-Siklós hegyvonulaton, Villányban, a mohácsi szőlőhegyen stb. A megye nyugati részén Zsibót nagyon régi szőlő-bor hagyományokkal rendelkező vidék. A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége a siker érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Kedden és csütörtökön a délelőtti órákban Pécsett, az Apáca u. 15. szám alatt várják a segítséget igénylőket. Dr. Tamcsu József
