Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-15 / 45. szám
8 üj Dunántúli napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. február 15., kedd Vizsgáznak a vállalatvezetők Minilapszemle a hazai privatizációról Legyen tudatos „privatizátor” az AV Rt. Beszélgetés Csépi Lajossal, az új vezérigazgatóval ABC a privatizációhoz- Ön eddig az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő holding stratégiája?-Némi változás várható, hiszen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az Rt. igazgatóságába, hogy a szervezetnek nem csak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privatizátomak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az észszerű vagyonkezelés között.- Ez miért változás a korábbi stratégiához képest? r- Azért, mert az ÁV Rt.-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis, hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható - vagyis a kormány nem minősítette eladhatatlannak - azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait.- Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést?-Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a - ha úgy tetszik - bot csinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gondolom igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők - közöttük a magánbefektetőkre is gondolok - mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van. Végülis az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis, ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. Mi is az a KRP?-Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogramot, akkor gondolom némiképpen módosul azAVÜ eladási politikája is.-Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 % vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49,35, vagy mégkisebb százalékos vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tőkéjük. Ézzel a többlettel a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piacgazdaság kialakulását.-Azokat a bizonyos gyanakvásokat nemcsqk a helyi pletykák, híresztelések növelhetik, hanem az is, ha azt olvassuk, hogy „az ÁV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak nyilvánosságra nem hozható ügyek is ”.- Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zárt körű. Különben nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz, és amelyeket egy több mint 100 fős apparátus készít elő. Már csak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem közölheti a beérkező ajánlatokat, és a versenyt minősítő feltételeket, mert ezzel a saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor.- Vizsgáznak a vállalatvezetők. Menedzserszerződéseket kötött az ÁVÜ a feljavítandó cégek vezetőivel - a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészítést szolgálja. (Népszabadság)- PM-közlemény az adóskonszolidációról. A résztvevőknek március 10-ig kell beadni jelentkezésüket. A döntést meghatározott vállalati körben gyorsított eljárással hozzák meg. Valamennyi jelentkezőnek olyan reorganizációs tervet kell készítenie, amelynek alapján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodásra - olvasható a PM-közle- ményben.-A külföld a legnagyobb befektető. Az Állami VagyoÁtalakulási folyamat: Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat és helyette létrejön egy kft. vagy rt., amely a megszűnő cég általános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valamennyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a változásról, az átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. Döntési jogkör: Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a válnügynökség tavaly 77 milliárd 900 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el, amiből 32,7 százalékot - 25,5 milliárd forintot - tett ki a devizáéit való értékesítés. Az ÁVÜ készpénz-bevétele összesen 43,2 milliárd forint volt. Kárpótlási jegyek fölhasználására 13 milliárd forintnyi, egzisztenciahitel igénybevételével pedig 21,7 milliárd forint értékű vagyont adott el az ÁVÜ.- Eladandó milliárdok. Az Állami Vagyonkezelő Rt. az idén 20 milliárd forintos vagyont értékesít. Elsőként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villamos Művek Rt. részvényeinek egy részét kínálja föl megvételre. A részvénytársaság a villamosenergia iparban 51 százalékos tulajdonosi részt kíván megtartani. (Figyelő) lalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel- és külföldi jogi vagy természetes személyek - az átalakulás során, vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzájárulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül, és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényeinek (rt.) vagy üzletrészeinek (kft.) tulajdonosai - mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak részesedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé. Minden üzletrész, részvény az Állami Vagyonügynökséghez kerül, és az ÁVÜ értékesíti azokat egyben vagy külön-külön. 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az AVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. ÁLLAMI VAGTO^Í GTOKSÉG 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 A SIR Kft. az elsők között alakult Fejleszt és munkahelyet létesít a svéd tulajdonos A pécsi SIR Kft. története az első baranyai privatizációs sztorik közé tartozik. A Kaposvári Ruhagyár itteni telepét kinézve magának, még 1991-ben kötött vegyesvállalati szerződést a svéd Ljungströmsgruppen a somogyi anyacéggel. Hogy a beruházó elképzelései beváltak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy évvel később a svédek 100 százalékban kivásároltak a pécsi üzemet. így lett a baranyai megyeszékhelyen az első privát cégek egyike a férfi konfekciótermékeket gyártó SIR Kft. A svéd tulajdonos által fölállított modell - több hasonló profilban dolgozó hazai üzemével ellentétben - életképesnek bizonyult. Egészen az elmúlt év végéig a skandináv országból szabottan érkezett Pécsre az alapanyag, majd ugyancsak a svédek értékesítették a termékeket az európai piacon. Az elmúlt év komoly változásokat hozott a pécsi gyár életében. A saját beruházásban (8 millió forint) elkészült új szabász részleg lehetővé teszi, hogy már a gyártás teljes technológiai folyamata itt menjen végig. Az újítás következményében jelentős mértékben nőtt a cég termelése. A napi 200 helyett 250 zakó, a 140 helyett 180 pantalló készül már az üzemben. A fejlesztések egyben 30 százalékos létszámbővítést tettek lehetővé a ma már 140 embernek munkát adó cégnél. Az elmúlt évben némileg változtak a SIR Kft. piaci lehetőségei is. Az észak-európai igény növekedése mellett a SIR termékek megjelentek, és egyre népszerűbbek lettek a hazai üzletekben is. Tavaly már 20 millió forint értékben forgalmazott a cég Magyarországon. A dolgok menetével maguk a svédek is elégedettek, ezt mutatja Jan Kagebäck főmérnök nyilatkozata is:-Cégem vezetői szerint nagyon kedvező beruházás volt a pécsi üzem megvásárlása. Jól képzett szakembereket, megfelelő környezetet találtunk itt, és nagyon jól alakulnak piaci lehetőségein is. A fejlesztést folytatjuk, elképzelhető hogy idén nemcsak új gépekkel, de egy újabb üzemrésszel is bővítjük a pécsi gyárat. A SIR-modelltervek továbbra is Svédországból érkeznek Pécsre, azonban az itt készülő elegáns, jó minőségű ruhadarabok magyar termékek.- Bár a tulajdonosunk svéd, azért mi egy magyar cég vagyunk - mondta minderről Osz- vald Pál ügyvezető igazgató. - Itteni munkaerőt foglalkoztatunk, itt fizetjük utánuk a TB-t, ők ide adóznak, és a kedvezmény lejárta után a SIR Kft. is itt fizeti majd a társasági adóját. A cég hosszú távon is biztos megélhetést nyújt dolgozói számára. A közös cél, a jó minőségű, és megfelelő mennyiségű termelés érdekébe idén új bérezési rendszert vezettünk be. Az alapbéreket ugyan csak 4 százalékkal emeltük, ám azok a dolgozók, akik egy-egy hónapban legfeljebb csak egy munkanapot hiányoznak, 3340 forint jelenléti prémiumot kapnak. Az ügyvezető igazgató biztos munkahelyre vonatkozó szavait támasztják alá a tavalyi gazdasági mutatók is. A cég hitel nélkül gazdálkodva ért el 96 millió forintos árbevételt és 13 milliós nyereséget. Az oldalt összeállította: Kaszás Endre
