Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-15 / 45. szám

1994. február 15., kedd Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Az államtitkár a GATT-egyezményről Hatékonyságban kell versenyeznünk A gazdasági válság a világkiállításokat is sújtja Elégedett az Expo-főnök Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Megállapodás (GATT) uruguayi fordulója Magyarország számára is nagy izgalmakat hozott. A ta­valy december 15-ével zárult megbeszélések elsősorban a magyar mezőgazdaságnak nyitottak új távlatokat. Dr. Raskó György, a Földművelé­sügyi Minisztérium (FM) köz- igazgatási államtitkára arról tájékoztatott, milyen követ­kezményekkel jár az egyez­mény életbe léptetése. Magyarországot leginkább a mezőgazdasággal foglalkozó egyezmény érinti, - mondja az államtitkár. - A GATT-tagor- szágok megalakítják a Világke­reskedelmi Szervezetet, s aláír­ták a Miniszteri Deklarációk és Döntések című dokumentumot. A mezőgazdasági egyezmény megszületésével a jövőben je­lentősen megváltozik a mező- gazdasági termékek, élelmisze­rek világpiaci forgalma, hiszen egy jóval liberalizáltabb agrár­kereskedelem lép életbe. Április 15-én írják majd alá a tag- és a csatlakozó országok képviselői a mezőgazdasági, valamint az állat- és növényegészségügyi egyezményt, amelyek szigorú előírásokat fogalmaznak meg a kereskedelemre vonatkozóan. Az aláíróknak ez alól nem lehet majd kibújni, s 1995. január el­sejétől egy sor dolgot máskép­pen kell csinálniuk. A mezőgazdasági egyez­ménynek 13 része van, 21 cik­kelyből áll, s három fő témakör­rel foglalkozik: a piacnyitással, a belföldi, valamjnt az export- támogatással. Ebben a doku­mentumban deklarálják a GATT mezőgazdasági bizott­ságának megalakítását, amely felügyeli a kötelezettségek vég­rehajtását. Egyenlő eséllyel a piacon A piacnyitási koncessziók tu­lajdonképpen a vámok leépíté­sére vonatkoznak, s a mezőgaz­dasági termelők piacra jutását teszik kedvezőbbé. A tagorszá­goknak valamennyi piacvédő intézkedésüket minden ter­mékre vonatkozóan vámmá kell alakítaniuk azokkal a kivételek­kel, amelyeket az 5. számú mel­léklet tartalmaz. A belföldi és az exportámogatásokról, az egyezmény 3. cikkelye értel­mében minden tagországnak nemzeti táblázatot kell készíte­nie, amit a záródokumentum aláírásakor, azaz április köze­pén mellékelniük kell. Rendkí­vül fontos, mi kerül a táblá­zatba, a részletes kimutatásba, ugyanakkor a közölt adatokat meg kell tudni védeni. Arról van szó, hogy a beve­zetési időszakban, 1995. január elsejétől követő hat, egyes ese­tekben kilenc év alatt a kimuta­tásban foglalt kötelezettséghez viszonyítják minden lépésün­ket. A táblázatba foglalt támo­gatási értékek felett egyik tag­ország sem támogathatja belpi­acát és az exportját. A támogatásokat az úgyne­vezett Támogatási Mérőszám­mal (AMS) kell kiszámolni, s bázisidőszaknak az 1986-88-as évek tekintendők. A kimutatá­sokban a lekötött termékvámok a nem vámjellegű intézkedése­ket is tartalmazzák. Erről az emelt szintről kell a bevezetési időszak alatt a vámoknak 36 százalékkal mérséklődniük, s ezen belül egyes termékenként legalább 15 százalékkal csök­kenteni a vámszintet. Ha a ma­gyar vámszintet átlagosan 45 százalékosnak mutatjuk ki - er­ről persze még nincs végleges döntés -, akkor nagyjából a mai helyzetnek megfelelő állapotot rekonstruálunk. Tehát a 46 szá­zalékról 9 százalék körüli vám­szintre kell visszamennünk hat, egyes esetekben kilenc év alatt. V ámkötelezettség Azokra az importtermékekre, amelyek behozott mennyisége a bázisidőszakban nem haladta meg a belföldi fogyasztás 3 szá­zalékát, s azokra, amelyekre a bázisidőszakban nem adtak ex­porttámogatást, nincs vám ala­kítási kötelezettség. Ugyancsak vonatkozik ez azokra az elsőd­leges mezőgazdasági termé­kekre, amelyekre termeléscsök­kentő intézkedések érvényesek, továbbá a nem kereskedelmi jel­leggel forgalmazott árukra, pél­dául a környezetvédelmi cik­kekre. Az egyezménybe beke­rült a minimális piacrajutási le­hetőség fogalma: a tagországok úgy határozzák meg, hogy a kérdéses terméknek el kell érnie a bázis időszak belföldi fo­gyasztásának 4 százalékát, majd a bevezetési időponttal azt a szintet a bázis időszak éven­kénti fogyasztási mutatójának 0,8 százalékával szükséges megemelni. Annak érdekében, hogy a nemzetközi kereskede­lem ne torpanjon meg, s egyes országok piacának nyitottsága megmaradjon, az importált ter­mékekre vámkontingenst kell létrehozni. Ez azt jelenti, hogy azon áruk behozatalát is engé- délyezni kell, amelynek im­portja nem volt jelentős a bázis- időszakban. (Például a japá­noknak, a minimális piacraju- tásnak megfelelően, rizspiacu­kat meg kell nyitniuk az import rizs előtt.) A jövőben tehát a vám- és importtilalom egyik or­szágnak sem jelent akkora előnyt, mint napjainkban. A belföldi támogatás AMS-ben kiszámított mértékét 20 százalékkal szükséges mér­sékelni a bevezetési időszak alatt. Miután Magyarországon a támogatás döntős hányada ex­portszubvencióként jelent meg, nehéz összeállítani táblázatun­kat. Kérdés az is, melyik or­szágban és mikor mi minősül támogatásnak. Más az elbírálás egy fejlett, s más egy átalakuló gazdaság esetében. Továbbá azt is tisztázni kell, hogy a belföldi támogatást abszolút, vagy reál­értékben számoljuk-e, az inflá­ció különböző mértéke miatt. Kivételek természetesen itt is vannak. Nem minősülnek direkt termelői támogatásnak azok az intézkedések, amelyek megha­tározott területre és hozamra, valamint meghatározott állatlét­számra vonatkoznak. A bázis- időszaki termelési érték 86 szá­zalékánál kevesebbet kitevő termék szintén ide sorolandó. A támogatás-csökkentési kivéte­leket egyébként a Green Box tartalmazza. Ezek a támogatá­sok csak társadalmilag finanszí­rozott kormányprogramok kere­tében adhatók, s a hatásuk fo­gyasztói ártámogatásként nem érvényesülhet. Ide tartozik a ku­tatás-fejlesztés támogatása, a növényvédelem, az oktatás, a minőségellenőrzés, a külpiaci marketingmunka, az ál­lat-egészségügyi szolgáltatások fejlesztése stb. Ennek keretében viszont a gazdag országok okos gazdaságpolitikával szubvenci­onálhatják az agrárágazatukat. A fejlett országok már elindul­tak ezen az úton. Exporttámogatás Az exporttámogatás passzu­sának lényege, hogy az ebben részesített termékmennyiséget - a kimutatást alapul véve - hat év alatt 21 százalékkal, az e célra fordítható költségvetési kiadásokat ugyanezen időszak­ban 36 százalékkal kell csök­kenteni. Ezzel a magyar mező- gazdasági termékek külpiaci megjelenése könnyebbé válik, mivel a bázishoz képest Ma­gyarország már teljesítette ezt a kötelezettséget, s további leépí­tésre már nem lesz szükség. (Az 1994. évi exporttámogatásra 23 milliárd forint jut.) Ha megkezdődik a program végrehajtása, a magyar mező- gazdaságnak is fel kell készül­nie egy újfajta versenyre. Az ál­lat- és növény-egészségügyi egyezményben a GATT legali­zálta a tagállamok azon jogát, miszerint az emberi, növényi és állati egészség és élet védelmé­ben intézkedéseket hozhatnak. De amennyiben nem volt meg­alapozott az intézkedés, az adott országot kártérítésre kötelezhe­tik. Az egyezmény nem csupán a magyarokat, hanem a fejlett or­szágokat is arra ösztönzi, hogy agrárpolitikájukat a GATT-egyezmény szelleméhez igazítsák. Ez viszont egy óriási hatékonysági verseny kibonta­kozását vetíti előre, s ebben a versenyben nekünk is helyt kell állnunk, - mondotta végezetül Raskó György. H. Gy Öle Philipson úr, dán diplo­mata, több országban nagykö­vetként képviselte hazáját. Az utóbbi években a B1E kollégi­umának elnöke, s mint ilyen, tevékenyen részt vett a sevillai és a tedzsoni világkiállítás munkálataiban. Tavaly decem­ber 8-án választották - két évre - a BIE elnökévé. Budapesten megkérdeztük tőle:- Úgy tűnik, mintha megvál­tozott volna az EXPO-k jelentő­sége, hiszen a BIE döntése ér­telmében ezután csak öt éven­ként rendeznek világkiállítást.- A világot recesszió sújtja, a rendezőknek és a résztvevőknek is költségesek ezek a rendezvé­nyek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a gazdasági élet fellendü­léséig ritkítjuk a világkiállításo­kat, de várhatóan néhány év múlva visszaállhatunk a régi rendre. Egyébként nem a világ- kiállítások jelentősége csök­kent, hanem a koncepciójuk változott. A közelmúltig az új technológiákat, elsősorban ta­A magyar parlament már 1907-ben is elfogadott egy tör­vényt, amely előírta, hogy az ál­lami intézmények közpénzek­ből lehetőleg magyar terméke­ket vásároljanak. Most a kor­mány hasonló paragrafusok el­készítésén dolgozik, s ha a T.Ház is egyetért vele, az ál­lamháztartásról szóló törvényt is ebben a szellemben kívánják módosítani. Miért van szüksége egy köz­tudottan nyitott gazdaságú or­szágnak ilyen szabályozásra? - kérdeztük Botos Balázst, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát.- Szeretnénk a közkiadások­kal is támogatni a hazai ipart, s egyben erősíteni a piaci ver­senyhelyzetet. Célunk, hogy a hivatali megrendelésekben egyenlő esélyt biztosítsunk az állami és magánszektor cégei­nek.- Milyen forrásokat érint majd az új törvény?- Közbeszerzésnek minősül minden olyan beruházás, vásár­lás vagy szolgáltatás, amelyet valamilyen hivatal, közintéz­mény "befizetési kötelezettség alapján keletkező pénzből" vá­sárol. Ebbe a vásárlói körbe a Minden eddiginél magasabb áron, 12 650 fontért kelt el egy rekesz 1945-ös évjáratú Cha­teau Mouton-Rotschild a lon­doni Christies aukciós cég bor­árverésén - jelentette az AP. lálmányokat mutattak be a vi­lágkiállításokon. Ma a tv, a rá­dió és a műholdas információ- továbbítás korában pillanatok alatt a nagyközönség elé kerül­het az újdonság, nem kell ehhez világkiállítás. Ma már inkább a kultúra és a technológia kapcso­latát, az országok közös törek­véseit mutatják be az EXPO-k. Ezért is szerencsés az Önök té­maválasztása.- Milyen tapasztalatokkal tér majd haza Budapestről?- Örömmel tapasztaltam, hogy a munkák tervszerűen folynak, épülnek a közművek, rendezik a terepet, épül az új híd a Dunán, alapozzák az épülete­ket. De ami még talán ennél is fontosabb: tapasztaltam a ren­dezők lelkesedését és odaadá­sát, ami egyik záloga a siker­nek. Ezen kívül a magyar fővá­ros a legjobb adottságokkal rendelkezik. Európa szívében van, könnyen megközelíthető vonaton, közúton és repülővel egyaránt. (Koós) helyi önkormányzatok, a társa­dalombiztosítási szervezetek,a közhivatalok és az állami szer­vezetek tartoznak.-A törvény, miszerint köz­pénzen csak magyar termékeket vásároljanak, nem ellenkezik a nemzetközi kereskedelem szabá­lyaival?- Természetesen nem. A ma­gyar piac továbbra is nyitott marad, de hogy a közpénzekből egy közhivatal milyen nemzeti­ségű árut vesz, az mindenütt az adott ország kormányának „belügye”.- Várhatók-e a beszerzések­ben valamiféle prioritások?- A legfontosabb szempont: a rendelkezésre álló pénzek mi­nél hatékonyabb felhasználása, a magyar termelés, a hazai fog­lalkoztatás támogatása. így pél­dául hatékonyabban tudja a pénzét egy hivatal felhasználni, ha olcsóbb, Magyarországon gyártott gépkocsit vásárol, mintha egy hasonló kategóriájú, de drágább franciát, vagy néme­tet. Mi következik ebből? Kiszo­rítják a Mercedeseket, Volks­wageneket, Audikat a Magyar- országon gyártott „szolgálati” Suzukik, Astrák. Szakértők az 1945-ös évjáratot tartják ebből a borból a legjobb ízűnek. A rekesznyi bor értékét az is növelte, hogy a címkéket Jean Hugo, Victor Hugo uno­kája tervezte. A Nyugat-Európából származó élelmiszerek komoly vetélytár- sai a hazai termékeknek Fotó: Szundi György Közpénzen magyar árut! Egy rekesz bor 12 650 fontért Szakmunkásképzés piaci alapon A mestereknek nem csak segítséget, de sok költséget is jelentenek a tanulók Fotó: Szundi Nem könnyű szakmát ta­nulni. Az iskolai tanulmányi eredmény még nem jelent belé­pőt, mert gyakorló munkahelyet is kell szerezni, amit a szak­munkásképző tanintézetek nem mindig tudnak biztosítani. Ilyenkor a szülőnek kell keres­nie olyan kisiparost, vállalko­zót, ala a gyakorlati oktatást a maga műhelyében biztosítja. Beszélik, hogy egyes meste­rek a gyakorlóhelyért, ki- sebb-nagyobb összeget kémek. Hogy ki mennyit kér, és meny­nyiben egyeznek meg, azt ti­tokban tartják. Hallani lehet ar­ról, hogy autószerelő helyért 50-100 ezer Ft-ot is adnak, kozmetikusért 150 ezer Ft-ot, míg fogműves helyért 270 ezer Ft-ot. De még ijesztőbb össze­gekről is beszélnek. Rendelet erről nincs, a piac diktál. A kis­iparos ugyanis nem kötelezhető tanulótartásra.- Köztudott dolog, de ezen egyelőre nem lehet változtatni - hallottuk egy tanártól. - Igaz, hogy ezért pénzt felvenni er­kölcstelen. A mesternek haszna is van a tanulókból. Egy ügyes harmadéves tanuló már úgy dolgozik, mint egy szakemer. Ä tanulótartás költsége egyes szakmákban minimális. Nem mindenütt adnak munkaruhát, étkezést stb. Persze, sok szülő arra is törekszik, hogy jóhírű mesterhez adja gyermekét.- Higgye el, sok költséggel jár a tanulótartás. - magyarázta egy, a nevét titkoló vállalkozó. - Fizetem érte a villanyt, fűtést, helyiségbérletet, az elrontott anyagokat, a szerszámot, még más műhelyekbe is utaztatom, hadd ismerje meg azt is, ami ná­lam nincs. Mind költség! A piaci viszonyban az is benne van, hogy egyesek „sze­retik a pénzt”. Érdekeltté kell tenni az iparosokat, a vállalko­zókat a tanulóképzésben, olyan rendszert kidolgozni, hogy ne vetődhessen fel morális kérdés, és minden tanuló egyenlő esély- lyel indulhasson mesterséget tanulni. Megkérdeztük Borsós Ist­vánt, a Pécsi Ipartestület ügyve­zető igazgatóját, hogy mi a vé­leménye erről a jelenségről.-A Pécsi Ipartestületnél kö­zel 1000 tanulót foglalkozta­tunk. Ma a tanulótartás 70%-a az iparosoknál, egyéni vállalko­zásnál történik. Az olyan szak­máknál, mint az ötvös, ezüst- és bőrdíszműves a tanulótartás sok pénzbe kerül, így az anyag, a kár, amit az iparos nem tud el­számolni, pedig övé a felelős­ség, a garancia. Az iskolák kap­nak fejkvótát, de a gyakorlati képzést végzők nem. A kisiparos réteg ki van zárva a Szakképzési Alap tá­mogatásából, mert abból pályá­zat útján csak azok részesülhet­nek, akik annak fizetésére köte­lezettek és társasági adó köré­ben vannak.A tanulótartásért fizetett „hálapénzt” mi is elle­nezzük. Ez a jelenség a szabá­lyozatlanság következménye. A korábbi társadalmi kont­roll megszűnt. Eredményt az hozna, ha rendbe tennék a szakképzés szabályozását, mert hiába van szakképzési törvény, ha az a még nem létező kamarai törvényre bízza a megoldást. Rozvány Gy. i t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents