Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-15 / 45. szám
1994. február 15., kedd Városaink űj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Nemcsak az évtizedes múlt jogán Tizenkét éve alakult a Komlói Honismereti és Városvédő Egyesület, amely jogot kapott a XIII. Város- és Faluvédők Országos Találkozójának megrendezésére. A találkozó augusztus 25-27 között a Komlói napok nyitórendezvénye lesz. A komlói egyesület elnöke Szarka Elemér elmondta, hogy az 1989-ben megrendezett konferencia sikere valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy a komlóiak kapták meg a rendezés jogát, de a döntésben nagy szerepe van Komló megismertetésének, sajátos körülményeinek is. Ami az előkészületeket illeti, az egyesület választmánya a napokban három tagú szervezőbizottságot választott, megkezdték a rendezvény előkészítését, amelynek méltó házigazdái szeretnének lenni. A két világháború közötti időszak egyesületi, társasági, egyleti életét 1949-től pangás követte. A városszépítő mozgalom a hatvanas évektől kezdett éledezni, 1981-ben csak 11 egyesület működött az országban, az első találkozót abban az évben Szombathelyen tartották. Majd 1982-ben Kaposvár következett, ezután - december 20-dikán - alakítják meg közösségüket a komlóiak. Megtudtuk, hogy az országos szövetséget 1986-ban hozták létre 49 egyesület csatlakozásával, Város- és Községvédő és Szépítő Egyesületek Szövetsége néven. A szervezetet az Európa Nostra 1991-ben vette fel tagjai sorába Hungária Nostra néven. P. L. Kaszás János tárlata A Május 1. Művelődési Házban február 15-dikén 17 órakor Kaszás János hosszúhetényi pedagógus grafikáiból nyílik kiállítás. A március 6-ig látogatható tárlatot Páll Lajos, a Városi Művelődési Központ igazgatója nyitja meg. Bétái helyzetkép Az elmúlt hetekben elkészült a komlói Béta városrészben élő cigánycsaládok életkörülményeinek felmérése. Bétán 134-en élnek, a 77 felnőtt lakos közt 35-en vannak munka nélkül, 12-en nyugdíjasok. A munkanélküliek közül 12-en kapnak jövedelempótló támogatást, 17-en ellátatlanok, néhányuk alkalmi munka után néz. Az egy főre eső jövedelem 3362 forint 80 fillér a januárra érvényes állapot szerint. Összeállította: Bóka Róbert Jó-e lakni az erdő mellett? Szabálytalan jegyzőkönyv egy bizottsági ülésről Kilátás a városra az Anna akna feletti domboldalról Fotó: Szundi György A zoológus ezúttal nem is akarja féken tartani indulatait. Komlón a kórházig, a vízműig és a Carbonig lehúzódó erdő a város zöld tüdeje, bükkössel, gyertyánnal, csertölggyel - mondja Fazekas Imre - azaz közjóléti erdő, a kőbánya környéki pedig véderdői A város klímája pedig olyannyira beteg, hogy a légúti betegek lakosságon belüli aránya Komlón 30 százalékkkal(l) magasabb az országos átlagnál. Az oxigént adó zöld gyűrűt minden erőnkkel védenünk kell. Tonnaszám nyeli a port Persze az ilyen intelmekhez annyira hozzáedződtünk, hogy hatásuk csak egy virító transzparensé - méreteinél fogva arra még csak rákényszeríthet, hogy el is olvassuk, de gondolkodásra már nem. Még akkor sem, ha mindehhez hozzáteszi: egy hektár bükkerdő egy év alatt 60-70 tonna port tud megkötni a lombfelületén. Namármost: a városnak erre a Kelet-Mecsek felé húzódó zónájára koncentrálódnak a légszennyező források - a kőbánya, a bánya, a meddőhányók, hogy most ráadásként az új szeméttelep is a centrumába kerüljön. Azt kérdezi, tudom-e, hogy évről-évre fővárosból érkező, sőt amerikai diákok keresik fel ezt a területet egyedülálló mikroklímája, zoológiái ritkaságai miatt? Tudom-e milyen értéket képviselne a város szépen rendbe tett parkerdejeként? Gondozott kirándulóközpontként? Persze a Pannolitból követ szállító és a városközponton végigdübörgő 20 tonnás kocsik nem tudják ezt. A kőbánya új bányát nyit, a város felé harap bele a hegyoldalba - itt ismét le lesz borotválva az erdő. Megkezdődik ugyan a régi bánya rekultivációja gyepesítése, fatelepítése is - de ehhez elébb még földet is kellene hordani oda. Ezekben az erdőkben nyereséges erdőgazdálkodást folytatni nem lehet - állítja a zoológus - inkább pénzt kellene befektetni a megmentéséért, például azért, hogy parkerdővé alakulhasson. Ehelyett most ezek az erdőrészek kerülnek dobra kárpótlás címén! Vajon mi lesz a sorsuk, ha magánkézbe kerülnek, mi garantálhat szakmai, pénzügyi hátteret ahhoz, hogy végre bennünket fognak szolgálni? Mit tehet egy bizottság? Tanúsítom; a bizottságosdi is nehéz kenyér. A minap az ön- kormányzat környezetvédelmi bizottsága Nagy Lászlóné elnök vezényletével utolsó, kétségbe - sett lépést tett, hogy a február 17-diki licitálás ne következhessen be. Először is a Pannolit jelenlévő képviselőjét győzködték, tegyen valamit azért, hogy a szállítók ne a városon zúduljanak át ponyva nélküli kocsijaikkal, követ-kőport szananszét szórva. A jelenlévők meggyőzeinek, de a kőbánya csak egy „bolt”, nem rendelkezik a szállítók felett. Summázat: tiltó táblát kell felállítani a centrumba tartó úton a 12 tonnán felüli járműveknek. Néhány év múlva talán a kopasz meddőhányó fején is zöld haj nő, de mi lesz a kárpótlásra kijelölt mintegy 100 hektárnyi erdőrésszel? Nehezebb benne eltévedni, mint a körülötte felcsapó vitában. A környezetvédők fáradhatatlanul, 30 ezer lakosra hivatkozva sorolják érveiket, azt is, hogy ez a terület döntően pécsiek tulajdonába kerül majd. Végül javasolják, az erdőgazdaság egyezkedjék a kárpótlási hivatallal - jelöljék ki azt a 100 hektárt valahol másutt! Árverésre jelöljék ki a 272., a 247. és a 643. helyrajzi számút, a többi maradjon közvagyon, lehessen egyszer közerdő a város javára. Közerdő a város javára? Az erdész szakember hábo- rog. Ki mond ennek ellent? Az erdőt folyamatosan vágni, növeszteni kell. Tarvágások? Szakszerűtlenség? S miért lenne itt a kitermelés gazdaságtalan? A földrendező bizottság mindehhez jobbára csendesen bólogat. Csak egyikük fortyan fel, szólalkozik össze a szakemberrel a tarvágások miatt. Egyébiránt ők nem azért jöttek, hogy igazságot tegyenek. A környezetvédők javaslatát végül elfogadják, a város képviselői reménykednek. Egészen a hét végéig, amikoris megérkezik a Hivatal levele: a törvényt a vitatott területen is érvényesíteni kell. Nos, itt tartunk. B. R. Környezetbarát Ikaruszok Két új, környezetbarát Ikarusz érkezett a napokban Komlóra. Az új autóbuszok hajtóműve korszerű DAF-motor, a buszoknak a korábbiaknál jobb a menetteljesítményük, és lényegesen kevesebb füstgázt bocsátanak a levegőbe. A 85 férőhelyes buszon 41 ülőhely és külön babakocsitároló is van. Az egyenként 11 milliót érő új jármű Komló és Harkány között valamint helyi járatként, a városban közlekedik majd. Miről ír a Komló és Vidéke? A hetilap következő, csütörtöki számában 4. sz. választási körzet képviselőjelöltjei mutatkoznak be, beszámol a lap a kö- könyösi lakossági fórumról, folytatódik a várost körülvevő jóléti erdőkről szóló cikksorozat és az újság ismerteti Komlónak és térségének fejlesztési koncepcióját is. Az ugyancsak a Ferenczi Press által működtetett városi televízió legközelebbi szombati és hétfői esti, 19 órakor kezdődő adásában tudósításokkal és érdekfeszítő játékfilmmel jelentkezik. Városi borverseny A Komlói Művelődési Központ az idén tavasszal is megrendezi hagyományos városi borversenyét, amelyre a komlói és környékbeli gazdák nevezését várják. A versenyre már- cius-4-dikén és 5-dikén kerül sor. Nevezni fajtánként 2 palack borral lehet, 100 forint nevezési díj kifizetése mellett. A művelődési központ kéri, hogy borokat március 2-dikán és 3-dikán adják le a gazdák a Május 1 Művelődési Házban 8-tól 17 óráig. Borbírálat 4-dikén, pénteken lesz, majd szombaton 15 órakor tartják a borverseny ünnepélyes eredményhirdetését. Cigány képzőművészek kiállítása a múzeumban Befejeződött a VG Rt. átalakítása A komlói Városi Helytörténeti Múzeumban február 17-én 18 órakor „Cigány képzőművészek alkotásai” címmel nyílik időszakos reprezentatív tárlat helyi cigány művészek munkáiból. A kiállításon Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Ro- sentál Lászlóné és Fenyves József naív festők képei és illocs- kai születésű Kosztics László fafaragásai láthatók, aki nagyapjától tanulta a faragást, majd 1992-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet is elnyerte. Az időszaki kiállításon dr. Erdődy Gyula, a Városi Hely- történeti Múzeum igazgatója mond bevezetőt. Kosztics László faragása A korábbi viharok után végre befejeződött a komlói Városgazdálkodási Részvénytársaság átalakítása. Nyolc jelölt közül titkos szavazással választották meg a vállalat harmadik felügyelő bizottsági tagját. A januárban megkezdett átalakulási folyamat lényege, hogy a igazgatótanács ötről három főre apadt, és a felügyelő bizottságba is három szakember került. A szavazással végleg lezárult a karbantartó cég átalakulása; Szabó Sándort, a korábbi igazgatót, az rt. műszaki vezetőjét nagy többséggel választották meg felügyelőbizottsági tagnak. Alakuló iskolaszékek Komlón Az első' esztendő „tanév” lesz a bizottságok számára Németóra a dávidföldi iskolában. Az isjkolaszék nem avatkozik be a szakmai munkába. Fotó: Szundi György „Az oktatómunka segítése, illetve a szülők, a nevelőtestület és az intézményfenntartók együttműködésének érdekében 1994 márciusáig minden általános és középiskolában kötelezően meg kell alakítani az iskolaszéket” - írja elő az új oktatási törvény. Bár sokan hadakoznak a gondolat ellen, országszerte megkezdődött az iskolaszékek alapítása. Komlón tavaly november óta tart a mostanra utolsó fázisához közeledő iskolaszéki bizottságok létrehozása. Minden iskola megválasztotta a bizottságban résztvevő tantestületi tagokat és szülőket, megtörtént az intézményfenntartó önkormányzatot képviselő tagok kijelölése is. Mint azt dr. Karádi Káz- mémé, a Komlói Városi Ön- kormányzat intézményfelügyeleti irodájának vezetője elmondta, a városban megalakuló iskolaszékek 6-15 emberből állnak - önkormányzat, tantestület és a szülők arányos képviseletével. Feladatait az iskoláknak kell meghatározniuk, a saját érdekeiket figyelembe véve. A bizottságnak a törvény szerint joga lesz beleszólni az iskola költségvetésébe, irányításába, véleményt nyilváníthat a pedagógiai módszerek, tankönyvek, a nevelés tekintetében is. Az iroda vezetője szerint a megfontolt választást tükrözi, hogy a bizottságokat jórészt jogi, gazdasági végzettségű, és szociális ügyekben tájékozott szakemberek alkotják, amely így - bár döntési jogkörrel nem rendelkezik - nagyban hozzájárul majd az oktatás színesebbé tételéhez, segíti szülők és tanárok hatékonyabb együttműködését.-Az iskola a városé, de ez így túlságosan tág, személytelen fogalom - mondja dr. Karádi Kázmémé. - Áz önkormányzati iskola akkor működhet igazán jól, ha minél több ember érzi magáénak. Én hiszek a „többek bölcsességében”, s hogy így igazgató, tantestület és szülők együttműködése hatékony lesz. Az iskolaszék mindenről véleményt formálhat, felhasználhatja a szülői tapasztalatokat, segíthet a gyerekek számára optimális oktatási forma kialakításában, segítséget nyújthat gazdasági, technikai kérdésekben is. A hátrányos helyzetű kisdiákokat oktató Fürst Sándor Általános Iskolában az iskolaszék munkáját orvos, szociális szakember, cigány szülő segíti. Az iskolaszék első évét az intéz- ménnnyel való ismerkedés évének tekinti Gyenizse Gábor, az intézmény igazgatója, aki korábban igencsak bizalmatlanul fogadta egy ilyenfajta, új testület gondolatát. Egy év után kezdődhet az igazi munka - elsődleges cél a szülők véleményének megismerése lesz. A város kulturális életében is aktívan részt vállaló Nagy László Gimnázium igazgatója, Csontos Sándor kétségeit fogalmazta meg az új szerveződésről:- Nem szakmai, hanem elsősorban szervezési, gazdasági és a fenntartást érintő kérdésekben várjuk az iskolaszék javaslatait. Számítunk a vállalkozó szülők nem is elsősorban anyagi, hanem szellemi támogatására. Bevallom, attól tartok, hogy az iskolaszék, mint szervezet, nem lesz igazán életképes. Hirtelen jött az alapításról szóló döntés és félő, hogy a következő kormány nem ad majd konkrét feladatokat a bizottságnak, s így a jó ötlet szép csendesen a feledés homályába merül. Bár kétségtelen, ha szívvel-lélekkel dolgozó csapatot sikerül összehozni, akkor az iskolaszék munkája mindenféle politikai változástól függetlenül is nagyon fontossá válhat. Leirer Tímea
