Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-12 / 42. szám
10 Új Dunántúli napló Irodalom - Művészet 1994. február 12., szombat Szép magyar vers Jankóvich Ferenc Száz kőműves összedalolt Az ég kéke fehérre forrt. A kőmívesek mesze mállott. A kőmíves magasan állott: dalolt. Kertekről, aranytemplomokról, fáraókról, piramisokról szívéből ezer éve rejtett nóta hullt elő...- A ládákban forrt a malter, az agyakban a velő... A dal az égő égbe vágott: magunknak építsünk világot!- És a megalvadt ég alatt száz kőműves összedalolt, égnek ütve a kalapácsot... Új szellemi vállalkozás: Református Egyetem Sátántangó, Woyzeck, filmszemle (Ceruzasorsok a magyar film ez évi, jubileumi rendezvényéről) „Álljon csak meg, Woyzeck! Úgy rohangál a világban, mint egy nyitott borotva...!” Jelenet Szász János filmjéből. A kétmillió tagot számláló, négy egyházkerületben működő Magyarországi Református Egyház működése során mindig fontosnak tartotta az oktatást, az iskolaügyet, mint az egyház jövőjét is meghatározó intézményt. Nem véletlen tehát, hogy egy régi terv és szándék megvalósításaképpen ettől a tanévtől új egyetemet avatnak, Károli Gáspár Református E- gyetem néven.-Mennyiben új ez az egyetem, és mennyiben jelenti a meglévő és működő, egyetemi fokú Budapesti Református Teológiai Akadémia átalakítását? - kérdeztük Barátossy Jenőtől, a Magyar Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének elnöki tanácsadójától.- A Károli Gáspár Református Egyetem felállításának terve és szükségessége igen régi, de megvalósítása csak most kerülhetett napirendre, amikor megjelent a 30/1990-es törvény, amely szerint egyes egyházi intézmények egyetemi, főiskolai rangját elismerte a kormány, majd az 1993/LXXX számú, új felsőoktatási törvény melléklete ezt alátámasztotta. Mindezek alapján a Magyarországi Református Egyházi Zsinat 1993. február 24-én kelt határozata alapján nyújtották be a kormányhoz a Károli Gáspár Református Egyetem tervét. Az egyetem a szükséges állami engedélyezést követően négy karral működne: a budapesti teológiai és bölcsészkarral, a nagykőrösi tanítóképzővel és a kecskeméti jogakadémiával.-Helyileg hol van az egyetem?- A budapesti Ráday utcában, a Dunamelléki egyházkerület tulajdonában lévő épületben, ahol a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével jött létre az új egyetem. A zsinati tanács a Dunamelléki egyházkerületet bízta meg a szervezési teendőkkel. A tervek szerint négy szakon kezdődik meg az oktatás: magyar nyelv és irodalom, történettudomány, angol nyelv és irodalom, valamint vallástanári szakon. A zsinat elnöke és a szervező egyházkerület püspöke, dr. Hegedűs Lóránt az egyetem szervezésére egy évi időtartamra rektornak dr. Benda Kálmán akadémikust bízta meg, a bölcsészettudományi kar szervezésére pedig dr. Szilágyi Ferenc kandidátust, irodalomtörténészt kérte fel. Az egyetem szervezőinek elképzelése szerint a továbbiakban holland nyelv és irodalommal, valamint német nyelv és irodalommal bővül az egyetemi szakok választéka.-Milyen erkölcsi és anyagi támogatást kapott a most létrehozott egyetem ?- A szervezési munkákhoz az USA-beli Grand Rapids-i Kálvin College adott igen nagy segítséget, többek között egy nagy tapasztalatokkal rendelkező professzor házaspárt is elküldött személyes tanácsadónak.- Miként állnak most, a tanévkezdés idején az egyetem beindításával?-Már az 1993/94-es tanévben szeretnénk megkezdeni az oktatást, de nyilvánosan nem hirdethettük meg az új lehetőséget addig, amíg a hivatalos papíroknak, az engedélyeknek nem vagyunk birtokában. Mi egyébként készen állunk, és októberben mindenképpen kezdünk, addigra reméljük elhárulnak az akadályok. Eddig száz fiatal jelentkezett, akik más egyetemen sikeres felvételi vizsgát tettek, de helyhiány miatt nem kerülhettek be. Mi egy szóbeli felvételi beszélgetés alapján döntünk felvételükről, felekezeti különbségek nélkül, csak a tudás és a keresztyéni életvitel, szellemiség dönt alapvető szempontként. A képzés öt éves, és valamennyi hallgatónknak két szakot kell választania.- A tárgyi és anyagi feltételeken túl a személyi feltételek biztosítottak?- A legteljesebb mértékben. Hiszen ezideig 60 kiváló oktató jelentette be szándékát, hogy itt szeretne tanítani, neves szakemberek, sokan közülük külföldről jönnének haza, hogy részt vegyenek e fontos misszióban.- Összefoglalva: végül is mi a célja ennek az új egyetemnek?- Az elmúlt három év alatt, ötven református oktatási intézmény kezdhette meg munkáját, sokan szeretnének ezekben tanulni, az igények meg is haladják a lehetőségeket. Igen nagy a hiány.református szellemiségű tanárokból. 1993-ban a Kárpát-medencében huszonkét református gimnázium nyílt meg, ez önmagában is szükségessé teszi a keresztyén szellemiségű tanárutánpótlást. Egyetemünk nyitott lesz, az egész Kárpát-medencei és Kelet-európai helyzet javításában kíván segíteni, és egyfajta híd szerepét kívánja betölteni, igazi szellemi sziklavárat építve, melynek megtartó ereje a népek egymást becsülésén, tiszteletén és a felebaráti szereteten alapul. Leopold Györgyi Talán jelképesnek tekinthető, hogy a 25. Filmszemle az idén a körúti mozikból visszakerült régi, méltó helyére a Kongresz- szusi Központba. A magyar mozgókép rangjának, fontosságának újbóli elismerése ez, jogos tiszteletadás annak a művészeti ágnak, amely az elmúlt évben, romló anyagi feltételek között is, nem kevesebb, mint huszonöt játékfilmet és mintegy százharminc dokumentumfilmet hozott létre. Sietek hozzáfűzni, hogy megítélésem szerint, legalábbis az előbbi kategóriában, amelyet módomban állt tüzetesebben figyelemmel kísérni az éjszakába nyúló vetítéseken, a legutóbbi évek termése színvonalához képest minőségi fejlődését is tapasztalhatott a hatalmas és sokszor bizony, valljuk be, foghíjasán benépesült nézőtéren helyet foglaló érdeklődő. Fokozott várakozás, zsúfolt ház csak Tarr Béla Sántántangó című alkotását fogadta, s a vetítésről kiszorult nézőket autóbuszokkal kellett az egyik moziba szállítani, ahol szintén bemutatták a művet. Igaz, az egyébként derekasan szorgoskodó szervezők e közel nyolc órás filmet a nem túl nagy Bartók terem műsorába iktatták, nyilván sajnálták egy egész napra lefoglalni vele a Pátria termet. Pedig szerintem ez lett volna a méltó megoldás. A film forgatását egyébként tamáskodó megjegyzések kísérték, a szaksajtó pedig szinte agyonhallgatta a rendkívüli vállalkozást. Tarr Béla meg is jegyezte egyik szünetben, amikor alkalmam volt beszélgetni vele, hogy három évig dolgoztak e munkán, s ezalatt a kutya se ment feléjük, senki sem kérdezte, mit is csinálnak. Nos, most itt van a mű, amit méretei, de magasrendű esztétikuma okán is, talán mozgóképi eposznak is lehetne nevezni. S bármilyen képtelenségnek tűnik is, hogy az ember délután négykor belül egy vetítésre, ami a szünetekkel együtt majd csak éjjel kettőkor ér véget, ám valójában az idő nem számít a dologban, ugyanis a képsorok súlyos ritmusa, öntörvényű belső rendjének élménye erősebbnek bizonyul, mint a való világ múló perceinek szürke homokszemhalmaza. A Kárhozat-hoz hasonló Tarr Béla most is maradandó értékű műalkotást formált, ezúttal is Krasznahorkai László írásaiból, a hasonló című regényből, amelynek szövegét autonóm látásmóddal, s mégis különleges alázattal közelítette meg. De erre a műre még majd visszatérek. Persze, kevésbé színvonalas, sőt akár kudarcnak is tekinthető munkákat is láthattunk. Véleményem szerint ilyen Maár Gyula új műve, a magyar-fran- cia-török koprodukcióban s román színészek közreműködésével forgatott Balkán! Balkán!, amely széthulló, színpadias jelentek füzére, s noha a rendező rangos irodalmi alapanyagból építkezett, nem sikerült neki egységes cselekménybe foglalni Panait Istrati két történetét. Ugyancsak csalódást jelentett a jeles szerzőpáros, Gyöngyösy íme és Kabay Barna Halál a sekély vízben című alkotása. Bár megtörtént eseményen alapul, Elbert János tragikus és rejtélyes sorsát idézi fel, részleteiben mégis hamisnak tűnik. Lélektani és dramaturgiai következetlenségei feltehetően egy népszerű elbeszélői modorhoz való túlzott alkalmazkodásból fakadnak. A szemle anyagának zömét azonban inkább figyelemre méltó alkotások képezték. Ezek között Dárday István és Szalai György Nyugattól Keletre, avagy a média diszkrét bája című műve igen mulatságos ötletre épül. Kisorsolnak Pesten egy televízót, s ezt a hatalmas, s mint hamarosan kiderül, kikap- csolhatatlan készüléket egy magánvállalkozó elfuvarozza a boldog nyerteshez, valahová az Isten háta mögé. Az utazás során a néző egyre nagyobb elképedéssel szembesül az ország vizuális valóságával, miközben fanyar derűvel szemléli a megkettőzött látvány, a reális környezet és a képernyő mulatságos, olykor mellbevágó ellentétét. Az improvizáción alapuló játékmód azonban sok üresjára-. tot tartalmaz. Mészáros Márta új filmje, a Magzat valós problémát tárgyal: a béranyaság kérdését. Nem mentes ugyan feminista túlzásoktól, ám a két női sorsot, a vér, illetve a pénz szerinti anyáét, árnyaltan ábrázolja, s hitelesen sugározza azt a meghatott tiszteletet, amivel a rendező a születő életet szemléli. Deák Krisztina is „női filmet” készített. A Köd Gozsdu Elek regényének motívumait felhasználva egy testvérpár vi- askodását mutatja be egy férfiért, miközben a poétikus képek a szenvedély titkait kutatják, s a jelenben élő múlt, a héjaként köröző sors időtlenségét szemléltetik a lélek ködbe burkolt, borongó tájain. A Vasisten gyermekei, a fiatal Tóth Tamás orosz nyelvű, orosz színészek és stáb részvételével forgatott filmje, igazi meglepetés. Egy különös világ nyomasztó látomása, ahol az egyén létének értelmetlenségét képtelen, s igen látványos kalandok érzékeltetik. A mű okkal nyerte el a zsűri elismerését. Erdőss Pál két filmmel is jelentkezett. A Fényérzékeny történet egy mai, vergődő asszonyi sorsot idéz meg (a heti filmkritikái rovatban szólok róla), a Vérvonal pedig intézeti lányok tragikumba hajló életét meséli el. Az apa szerepében fellépő Dániel Olbrychski a bemutató után elmondta, neki rokonszenvesebb lett volna egy szerencsés befejezés, de hát ezt a „szomorú táncot” jelölte ki számára a rendező, s belátja, hogy ez a magyar karakternek inkább megfelel. Tréfásan hozzáfűzte: azért sikeres életű magyarok is vannak, ő például a délelőtt folyamán elszökött a szemléről, s meglátogatta otthonában iljúságának eszményképét, Papp Lacit. Róla kellene filmet csinálni... A Sátántangó mellett a filmszemle másik kiemelkedő alkotása Szász János Woyzeck-je is végzetesen tragikus sorsot ábrázol. A rendező mai környezetbe ülteti át Georg Büchne megalázott kisemberének történetét. Woyzeck itt egy hatalmas rendező-pályaudvar 425-ös váltójának kezelője, akinek kicsiny, ütött-kopott bódéja körül mintha összesűrüsödnének a világ szenvedései. A szigorú dramaturgia, a következetes lé- lekrajz, továbbá a rendkívül egységes hangulat és képi világ, amelynek megteremtésében oroszlánrésze volt Máté Tibornak is, aki a szemle operatőri díját érdemelte ki, egyaránt meghatározó összetevői ennek a nagyszerű filmnek. Egyértelmű volt, hogy (amennyiben a Sátántangó különdíjat nyer) ennek a műnek kell kapnia a szemle fődíját. S ez is vitathatatlannak tűnt, hogy a címszerepet nem is csupán alakító, hanem filmvászonra élő Kovács Lajosnak jár a legjobb férfialakítást illető elismerés. Mint már tudjuk, így is történt. Befejezésül megjegyzem, a gálaest eseményeit azért nem érintettem, mert a televízió jóvoltából ez szélesebb nyilvánosságot kapott, s természetesen csupán azokról a játékfilmekről szóltam, amelyeket módomban állt megtekinteni e rendkívül zsúfolt programú, bőséges választékot kínáló napokon. A megrajzolt kép így bizonyára szubjektív, s tán elfogult is, amit mentsen az a körülmény, hogy az élmény még túl friss, mikor e sorokat gyorsan papírra vetem. Úgy érzem, az öt napon át szinte megállás nélkül pergő vetítőgép lámpája bennem csak most alszik ki, midőn pontot teszek rövid összefoglalóm végére. A vetítésnek vége . . . Következzék a higgadtabb, s alaposabb mérlegelés! Nagy Imre Nagyon meglepődnétek akkor, ha azt mondanám, ez itt a mi időnk? - kérdezi Irimiás. Jelenet a Sátántangóból.
