Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-12 / 42. szám
1994. február 12., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Pécs lett az Alpok-Adria régiók gazdasági kapcsolatainak központja Giorgio Tombesi leköszönő trieszti elnök a megbízással járó lehetőségekről Az elmúlt napokban Pécsett járt Giorgio Tombesi, a Trieszti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Látogatásának apropóját az adta, hogy erre az esztendőre a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara, azon belül Pécs nyerte el az Alpok-Adria gazdasági kamarák együttműködésének központi szerepét. Tombesi úr ez alkalommal nyújtotta át az egy éves mandátummal járó elnöki tisztet Szűcs Istvánnak, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara elnökének. A trieszti vendég így nyilatkozott a tisztséggel együtt járó feladatról:- Az Alpok-Adria régiók együttműködésében az utóbbi években komolyan felértékelődött a gazdasági kapcsolatkeresés. Ezért volt törvényszerű, hogy a legerősebb és legtekintélyesebb gazdaságszervező erőknek, a kamaráknak az együttműködése is látványosan erősödjék. Az elnök, illetve a mögötte álló apparátus munkája tehát nem kevesebb, mint koordinálni a kezdeményezésben részt vevő kamarák közös munkáját.-Az elnöki poszt elnyerése jelent-e valamilyen előnyt a soros kamara számára?- Feltétlenül, több szempontból is. A soros kamara ad ugyanis otthont az évenként megrendezett kamarai elnökök találkozójának, amely minden esetben kiemelkedő gazdasági, sőt politikai jelentőségű esemény. Ezen túlmenően pedig az sem mellékes, hogy minden, a mandátum ideje alatt elért eredmény a soros kamara nevéhez, székhelyéhez kötődik, ami gazdasági vonzerőt jelenthet a város, a térség számára.- Véleménye szerint Pécs milyen szerepet játszhat a kamarai együttműködésben ?- Pécs kivételezett helyzetben van, amiből számos előnyt kovácsolhatnak a munka helyi résztvevői. Az elmúlt évtől ugyanis új korszak kezdődik az Alpok-Adria együttműködés folyamatában. A kiépült politikai kapcsolatok mellett ugyanis a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapnak majd a gazdasági együttműködések. A kamarai elnökök legutóbbi trieszti konferenciája alkalmával ennek szellemében, a gazdasági kérdések előtérbe helyezésével állítottuk össze közös munkaprogramunkat. Ebben kiemelt szerepet kap többek között a gazdasági információcsere, a közös kutatások és fejlesztések, valamint a hulladékhasznosítás kérdésköre.- Azzal egy időben, hogy Pécsre került az Alpok-Adria gazdasági központja, a munka- 1 közösség elnöke pedig a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Gyenesei István lett. Mi erről a véleménye?- Véleményem szerint ez hatalmas nagy szerencse. Az együttműködésnek sem nyelvi sem pedig távolságból fakadó nehézségei nincsenek. Használják ki a lehetőséget! Kaszás E. Az üzletekben körülbelül 20 000 fajta, főként műszaki árucikket forgalmaznak Fotó: Löffler Gábor Új konténereket, szállító és rakodógépeket is kap a pécsi régió Fotó: Löffler Gábor Hasznot hozó környezetvédelem • • X üveget is átvesz a francia többségi tulajdonú MÉH Rt. Újabb pályázat a Titánra A saját üzlethálózatot szeretnék bővíteni Guy Deophen francia szakmai befektető 76%-ban megvásárolta a pécsi, budapesti és debreceni székhelyű MÉH Rt.-két. Ezzel és más országokban történt cégvásárlásaival a többségi szakmai befektető az apja által több mint 100 éve alapított francia céget nemzetközi vállalatlánccá alakította. Mit jelent a cégnek, és mit a másodnyersanyagot „termelő” vállalkozásoknak és a lakosságnak ez a tulajdonos változás? - kérdeztük Sárdi Pétert, a Dél-dunántúli MÉH Rt. vezér- igazgatóját.- Alapvetően a vas, fém, papír és üveghulladékok piacának fokozottabb megszerzése, ezek kereskedelme a feladatunk. Jól tudjuk, hogy jelentős a piaci konkurencia, ezért tisztességes versenyt ajánlunk mindenkinek, ami az árakban is megnyilvánul. Ahol szükséges, ott árat emelünk. Célunk: technikai fejlesztésekkel, lakótelepi, iskolai gyűjtési akciókkal, tisztességes munkával az eddigieknél is hatékonyabbá tenni a környezetvédelmet. Vegyük sorra, mindez milyen belső átalakításokkal járt és jár magánál a cégnél. A vezérigazgató a technológiai változásokkal kezdi. Budapesten épül hazánk első Sredder-üzeme, mely A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a devizakódex hatálybalépésétől várja a magyar cégek külföldi tőkekihelyezésének hatékony szabályozását. Banki beruházások nélkül a tőkekihelyezések összege 1990-ig összesen 5,7 milliárdot, a rendszerváltástól napjainkig újabb 5,3 milliárdot tett ki, a növekedés az elmúlt év háromnegyed évében 1,097 milliárd forintot tett ki. Míg korábautókarosszériák és nagyobb háztartási, gépek lemezeit, egyebeket teszi alkalmassá ipari feldolgozásra az áprilisi próbaüzemet követően. A pécsi régió mobil bálázó és olló, tehát többcélú berendezést kap, s ahol felgyülemlik az anyag, oda megy azt aprítani, bálázni. Folyik a konténeres program fejlesztése, ez új konténerek, szállító és rakodógépek beállítását jelenti. Ezzel a technikai és felvásárlási-begyűjtési szakmai színvonalat emelik. A telepi számítógépek adatait naponta megküldik a központnak, így naprakészek a cég információi. A technikai színvonal fejlődésével arányosan csökkentik a létszámot, a megmaradók viszont jelentős mértékű bérfejlesztést kaptak. A lakossági átvételnél is minőségi változást terveznek. A hazai papírgyárak alapanyag-igényének egy részét az értékesebb hullám-, fekete-fehér újság- és a számítógépes leporellópapír teszi ki, ezek átvett mennyiségét és árát is emelik a papírgyárakkal megkötött szerződéseik alapján. Az újrahasznosításra értéktelennek számító úgynevezett vegyespapírért (színes nyomású lapok stb.) viszont keveset fizetnek. Új profilként üveget is átvesznek, a ban főként a nagyvállalatok létesítettek külföldön magyar tőkével vegyes vállalatokat, újabban inkább sok kisebb cég ruház be. A magyar cégek tőkekivitele régebben inkább Nyugat- Európát, napjainkban főként a közép-kelet-európai országokba irányul: a FAK-országokban 288, Romániában 222, Csehországban és Szlovákiában 148 magyarországi tőkével működő vegyes vállalat található, ezt régióból több száz tonnát szállítottak már a fővárosi üvegfeldolgozó üzemükbe, mely az üveggyárakat látja el alapanyaggal. A négy fő árucsoport mellett a megfelelő környezetvédelmi beruházások és engedélyek birtokában továbbra is átveszik a használt akkumulátorokat. A gumi- és textilhulladék átvételéről nem mondanak le, de ezeknek még nem találták meg a piacát. Aminek nincs biztos hazai piaca, azt a többségi tulajdonos által működtetett Ereco külkereskedelmi cégükön keresztül exportálják. S hogy mindinkább elhigy- gyük, a háztartásokban keletkező papír, vas, fém, üveg is érték, annak nem a szemétben a helye, ezek begyűjtésére akciókat szerveznek. Megadott időszakonként elmennek minden lakótelepre felvásárolni az ilyen anyagokat, ugyanakkor továbbra is számítanak az iskolák gyűjtésére. A minél több újrahasznosítható anyag átvétele alapvetően nem csak a cég érdeke. Számunkra is megnyugtató, úgy lehetünk mi magunk is részesei a környezetvédelemnek, hogy még pénzt is kapunk ebbeli tevékenységünkért. B. Murányi László követi Németország, Ausztria és Svájc, az USA-ban pedig 127 millió forint a magyarországi tőkekihelyezés. Nagyon kevés viszont ezek között a termelő vállalat. A jellemző inkább a munkaerő-közvetítő irodák létesítése és a szellemi export. Ezenkívül a vegyes árucikkekkel kereskedő külkereskedelmi cégek száma növekszik, sokuk azonban csak névleg működik. Külkereskedelmi szeminárium Pécsett A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara az 1994 január 1-jétől életbe lépett, az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabványok és szokványok módosítása, továbbá a fizetési módokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók megismertetésére egy egésznapos továbbképző tanfolyamot szervez az Intereurópa Bank Pécsi Ki- rendeltségével közösen. A március 29-én 9 órakor kezdődő szemináriumon szakemberek adnak tájékoztatást az érdeklődőknek a fizetési módokról, azok pénzügyi kockázati összefüggéseiről, a banki finanszírozási módokról és a legfontosabb devizajogszabályokról. A rendezvényre jelentkezni, illetve bővebb tájékoztatást kérni a kamarában (tel.: 413-040) lehet. Felszámolások, csődök Budapesten A Fővárosi Bíróságra januárban 150 felszámolási kérelem érkezett, 13-mal több, mint decemberben. Ezek közül 96-ot kft. ellen indítottak, állami vállalatra csupán 7 vonatkozott, bankok négy alkalommal nyújtottak be felszámolási indítványt. A bíróság januárban 6 csődeljárásra vonatkozó kérelmet regisztrált, hárommal kevesebbet mint decemberben. Lezártak 38 csődeljárást, amelyből 4 végződött megegyezéssel, 34 esetben pedig visszavonták, vagy hiánypótlásra utalták a kérelmet. A hónap során a bíróság 4 felszámolási eljárást zárt le érdemi módon, ezekből 3 szövetkezetei érintett. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. február 11-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 148,12 149,62 151,12 Ausztrál dollár 72,71 73,38 74,05 Belga frank (100) 280,46 283,21 285,96 Dán korona 14,81 14,96 15,11 Finn márka 17,84 18,01 18,18 Francia frank 17,02 17,19 17,36 Gór. drachma (100 40,12 40,52 40,92 Holland forint 51,52 52,04 52,96 ír font 142,29 143,69 145,09 Japán yen (100) 93,63 94,56 95,49 Kanadai dollár 75,52 76,28 77,04 Kuvaiti dinár 340,22 343,55 346,88 Német márka 57,71 58,31 58,91 Norvég korona 13,42 13,56 13,70 Olasz líra (1000) 59,93 60,54 61,15 Osztrák sch. (100) 821,03 829,38 837,73 Portugál esc. (100) 57,36 57,93 58,50 Spanyol pes. (100) 71,09 71,82 72,55 Svájci frank 68,50 69,16 69,82 Svéd korona 12,54 12,66 12,78 USA dollár 101,31 102,31 103,31 ECU (Közős Piac) 112,26 113,38 114,50 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre B. Murányi László Nincsenek könnyű helyzetben a kereskedelmi vállalatok. Tevékenységük a bizalomra épül, ám a vásárlók egyi- kére-másikára már vigyázniuk kell, mert sok a szélhámos, aki csak vesz, de a számlát már nem akarja kiegyenlíteni. A Titán Kereskedelmi Rt. eddig elkerülte a nagy megrázkódtatást, a forgalmának csak mintegy fél százalékát kellett elkönyvelnie behajthatatlan követelésként. Bevétele az elmúlt évekhez képest nem csökkent, tavaly 6,2 milliárd forint volt a forgalmuk, ebből 5 milliárddal részesül a nagykereskedelmi, és több mint egymilliárddal a kiskereskedelmi tevékenységük. Nem kétséges, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek első esztendeiben nem hagyhatták figyelmen kívül az átalakult gazdaság piaci kihívásait, a gombamódra szaporodó konkurens kereskedelmi vállalatokkal szemben fel kellett venniük a kesztyűt. A vezérigazgatónak, Lukács Vincének már akkor is az volt a véleménye, a kiskereskedelmi hálózatot kell bővíteni, anélkül, hogy a nagykereskedelmi tevékenységükről lemondanának. Ez ugyanis több előnnyel jár: egyrészt közvetlen információkat kapnak a kereslet alakulásáról, másrészt ésszerűbben alakíthatják árpolitikáMagyarországra a múlt esztendőben hitel és működőtőke formájában több mint 8,6 milliárd dollár áramlott. Az idén ilyen formában valószínűleg 5,3-5,5 milliárd dollár érkezik, nem számítva néhány jelentős, előkészületben lévő privatizációs eladást. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai irányelvei szerint 1994—ben a magyar hitelfelvételek összesen 4 milliárd dollárt tesznek ki. Tavaly a hitelfelvétel 6,4 milliárd dollár volt. A legtöbb kölcsön a múlt évben és az idén is kötvénykibocsátásból származott. Az idén az MNB várhatóan 2 milliárd dollár értékű kötvénynyel jelenik meg a külföldi pénzpiacokon, szemben a tavalyi csúccsal, amikor a kibocsátás minden eddigit meghaladóan, 4,5 milliárd dollárt tett ki. Egy évvel korábban, 1992-ben az MNB 836 millió dollárhoz jutott kötvények révén. A Világbank hitelei tavaly és az idén is közel ugyanakkora összeget tesznek ki. Tavaly 385 millió jukat. Szinte az egész országot behálózzák, van kirendeltségük Pécsen kívül Kaposváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen, különböző településeken diszkont raktárakat, üzleteket működtetnek. A magyarországi viszonyok között igen jól működő vállalatot az Állami Vagyonügynökségnek eddig nem sikerült eladnia. Az ÁVU tavaly ősszel a tulajdonában lévő, a jegyzett tőke (1,1 milliárd forint) 50 százalék plusz egy szavazati részét képviselő részvénypakettjét bocsátotta áruba, egyfordulós, nyilvános pályázaton. A pályázati felhívásra egyetlen ajánlat érkezett, a részvénytársaság MRP szervező bizottságának és egy vagyonkezelő és befektető kft.-nek a közös, 55 százalékos árfolyamon tett vételi ajánlata. Az ajánlatot az igazgató tanács decemberi ülésén, figyelembe véve cég piaci helyzetét, túl alacsonynak találta, ezért új pályázatot írnak ki a részvények értékesítésre. Hogy ez mikor történik meg, nos erről a cég vezetőinek még nincs tudomása. Abban viszont majdnem biztosak, hogy ebben a félévben lezajlik a Titán privatizációja, és a második fordulóban a felkínált részvények minden bizonnyal gazdára találnak. B. G. dollár érkezett ilyen címen, az idén viszont 452 millió dollárra lehet számítani. Emellett jelentősek a vállalatok közvetlen hitelfelvételei is. Míg 1992-ben a vállalatok alig félmilliárd dollárhoz jutottak általuk szervezett kölcsönök révén, tavaly ez az összeg már megközelítette az egymilliárd dollárt. Az idén óvatos számítások szerint 800 millió dollárt vesznek fel a vállalatok, ám ezt előre nehéz prognosztizálni. Az MNB-nek ugyanis az a véleménye, hogy a hitelekhez elsősorban a Magyarországon működő vegyes vállalatok jutnak külföldi anyacégeiktől. Tavaly a Nemzetközi Valutaalap 79 millió dollárt folyósított az országnak. Az idén az irányelvek 317 millió dollárt vettek figyelembe, ám ezt az ösz- szeget a Magyar Nemzeti Bank a magas devizatartalékok miatt nem fogja lehívni. Működőtőke révén valószínűleg másfél milliárd dollár érkezik, szemben a múlt évi 2,2 milliárddal. Magyar befektetők külföldön Nem kell az IMF készenléti hitele Egymilliárd dollár vállalati kölcsön k. i i i k
