Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)
1994-02-10 / 40. szám
1994. február 10., csütörtök uj Dunántúli napin 9 Vállalkozások - Üzlet wm Dunántúli . napló 0 M04 L? ___________ Megszűnt az MNB hivatalos vételi és eladási árfolyama Elfogadásra vár a devizakódex Az idén sem emelik lényegesen a turista valutakeretet Fotó: Löffler Gábor Tavaly májusban nagy sikert aratott a pogányi repülőtéren megrendezett AIR-EXPO kiállítása Fotó: Löffler Gábor Vásárnaptár a P-EXPO Kft.-tői „A” kategóriás pécsi vásárszervező Az elmúlt három esztendő dinamikus szakmai fejlődése következményeként a legutóbbi bírálaton elnyerte a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának „A” kategóriás vásárszervezői minősítést a Pécsi Ipari Vásár Kft. Az elért pozíció meghatározott nemzetközi vásárok esetében komoly állami támogatás elnyerését teszi lehetővé, amely kedvezményeket eredményez mind a szervező társaságnak, mind pedig az általa akvirált kiállítóknak. A PIV Kft. vidékről az elsők között került az „A” kategóriás szűk körbe, ezzel egyidőben a társaság felvételt nyert az Expo-Union Külföldi Kiállításokat Szervezők Egyesületébe. Gazdasági fórum Szigetvárott A Szigetvári Önkormányzat és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Fórumot szervez február 17-én 15 órától a szigetvári Városháza nagytermében. A kötetlen beszélgetések során olyan témakörök kerülnek megvitatásra, mint a regionális és megyei gazdaságfejlesztési programok, ezen belül az önkormányzat lehetőségei, a térségfejlesztési gondok a munkaügy szempontjából. A vállalkozókat érintő kérdések közül szó lesz a számukra nyitható szolgáltatásokról és hitellehetőségekről és a kezdő vállalkozó tudnivalóiról. Szakmai nap építési vállalkozóknak Kőműves kisiparosok, építési vállalkozók részére február 16-án 16 órakor Pécsett, az Iparosház nagytermében szakmai napot tartanak. Többek között szó lesz a törvény és rendelet- módosításokról, valamint bemutatkozik a KRÖHNUNG Építőanyag-kereskedelmi Bt. Szaktanácsadással egybekötött YTONG falazási bemutatóra is sor kerül, amelynek keretei között a résztvevők megismerhetik a gyár új termékeit. A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és vállalkozások a külföldről származó bevételeiket és kifizetéseiket eddig csak az MNB hivatalos devizavételi és -eladási árfolyamán válthatták át. Idén január elsejétől az MNB megszüntette a hivatalos árfolyamok jegyzését, ezentúl csak középárfolyamot tesz közzé. Ennek következtében a kereskedelmi bankoknak lehetőségük van olyan pénzügyi műveletek végzésére is, amelyet eddig, a kötött árfolyamok miatt nem végezhettek. Tegnap az In- ter-Európa Bank Pécsett tájékoztatta ügyfeleit a devizaműveletekkel kapcsolatos új szolgáltatásokról. Az Inter-Európa Bank ezentúl saját devizaárfolyamán biztosítja a váltási megbízások teljesítését. A fixing váltásnál alkalmazott árfolyamot úgy határozzák meg, hogy a vételi és eladási árfolyamok közötti különbség, a marzs megegyezik az MNB által korábban alkalmazott mértékkel. Az Inter-Európa Bank saját devizaárfolyamától eltérő egyedi spot árfolyamon is hajlandó váltani. Amennyiben 100 ezer USD-t vagy annál több deviza vagy forintösszeget vált át a tulajdonos, kérheti ezt a szolgáltatást is. A spot árfolyam az adott pillanatban kialakított árfolyamjegyzés. A termin ügylet lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfél egy elkövetkező időpontra szóló devizaváltás árfolyamát előre megismerje. Ez egy határidős árfolyamfogadás, amelyet a bank Terasury osztályával köthetnek egy adott devizanemben, legalább 100 ezer USD nagyságú összegre, minimum egyhetes, maximum egyéves futamidővel. Amennyiben a vállalkozó több devizanemben vezet a banknál devizaszámlát, még két új szolgáltatást is igénybe vehet. Az outright kötés lehetőséget nyújt arra, hogy egy későbbi időpontra szóló devizaváltást már ma megköthessen, is így az árfolyammal a tulajdonos előre számolni tudjon. Abban az esetben, ha csak ideiglenesen van szüksége a vállalkozónak egy meghatározott devizaösz- szegre, nem szükséges a rendelkezésére álló devizanemben betétet elhelyeznie, s kívánt devizanemben hitelt felvennie. A swap kötéssel biztosíthatja, hogy az egyik devizanemről a másokra átváltott összeget egy későbbi időpontban a bank előre meghatározott árfolyamon eredeti devizanemre visszaváltsa. Mindezek közlése mellett nagy érdeklődéssel várták a megjelentek dr. Steiner Péternek, az MNB devizaszabályozási főosztálya vezetőjének előadását a devizakódex várható változásairól. A pénzügyi szakember ugyan a részletekbe nem ment bele, hiszen addig, amíg a törvényhozás el nem fogadja, tulajdonképpen titkosnak minősíthető. Azt is hozzátette viszont, a jelenlegi változat nagy meglepetéseket nem fog okozni, ugyanis azokat az alacsonyabb szintű szabályzatokat fogja szentesíteni, amelyek már eddig is érvényben voltak. A vállalatok devizaműveleteivel kapcsolatban szinte biztos, hogy megmarad a felajánlási kötelezettség, vagyis a deviza átváltása forintra. Ezt azzal magyarázzák, hogy a vállalatok vásárolhatnak is devizát, s a gazdaság még nem áll olyan jól, hogy ennek fedezetét korlátlanul biztosítsák. A pénzintézetek természetesen az általános szabályozásban érdekeltek. A piaci megmérettetés alapjait teremti megfáz MNB devizamonopóliumának megszűnése, hogy működik a bankközi devizapiac, az új kódexben ennek jogszabályi kerete születik meg. A lakossággal kapcsolatban a főosztályvezető elmondotta: devizális ügyekben tulajdonképpen többre jogosultak, mint a vállalkozók. Ugyanis míg ez utóbbiaknak áruja vagy szolgáltatása ellenértékekén kapott devizát kötelező átváltania forintra, addig az állampolgár annyi devizát tarthat számláján amennyit csak akar, s ezt az új törvény is valószínűleg megerősíti. Abban viszont ne reménykedjen senki - bár a pénzügy- miniszter néhányszor már utalt a „nagyságrendi” növelésre -, hogy a lakossági valutakeretet lényegesen felemelik. Jelentős ugyan a valutatartalék, viszont a külkereskedelmi mérleg igencsak negatív, emiatt hazárdjáték lenne a keret jelentős mértékű megemelése. Hangsúlyozottan szólt a főosztályvezető arról is, milyen ellentmondásokat szül a modem pénzügyi műveletek mellett virágzó készpénzforgalom. Ez lehetőséget nyújt a „piszkos” pénzek átmosására, nyugati pénzügyi körök ezt többször nehezményezték. Egyelőre viszont megszüntetni nem lehet, a bankok a készpénzt helyettesítő módszerek alkalmazására még nem készültek fel. Idén is lesz Korábban már hírt adtunk arról, hogy február 24-27. között GASZTRO-EXPO ’94 elnevezéssel vendéglátótechnikai és élelmiszeripari szakkiállítást és vásárt rendez a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában a P-EXPO Kft. Nos, a vásárszervezésre, rendezésre, kivitelezésre és az ehhez szervesen kapcsolódó reklámszolgáltatásokra szakosodott pécsi székhelyű társaság idei munkaprogramjában ezt az idény nyitó rendezvényt számos újabb kiál- . lítás követi, melyek többsége már hagyományosnak számít profiljában, helyszínében és időpontjában egyaránt. TAVASZ-EXPO ’94 néven március 24-27. között sport, szabadidő, kemping és autó alcímmel a pécsi Városi Sportcsarnokban és környékén lesz az újabb bemutató. A fedett részen a sportruházat és a szabadidő eltöltésének szokványos és különleges eszközei láthatók majd, valamint a kempingfelszerelések újdonságai, míg a szabadtéren egyedülálló érdekességnek ígérkezik a lakókocsik, lakóautók felhozatala (utóbbira már elővételben 200 négyzetméternyi területet lefoglaltak), a fiataloknak pedig kerékpár versenypályát építenek, ahol összemérhetik ügyességüket. Ekkor állítja fel először a kft. új, fehér, 600 négyzetméteres belterű sörsátrát is, mely 1000 fő befogadóképességű, s a továbbiakban nagygyűlésekre, fesztiválokra, koncertekre, sportbemutatókra és egyéb rendezvényekre kölcsönözhető a P-EXPO-tól. légiparádé Tavaly már nagy sikert aratott az AIR-EXPO a pogányi reptéren, így ezt a nemzetközi polgári-légi kereskedelmi szak- kiállítást és vásárt 1994-ben is megrendezik július 14-17. között, csupán a helyszín változik, Kaposújlakra költözik a légiparádé (ez úton jegyezzük meg a repülés szerelmeseinek, hogy idén Taszáron nem lesz bemutató). Itt, Pogánnyal ellentétben beton leszállópálya van, bekerített a terület, s magasabb színvonalú infrastruktúra várja a kiállítókat, látogatókat. A hangárban most is megtekinthetők majd a repüléstechnika eszközei, az irányítás, navigáció műszerei, míg a közönségnapokon (szombat-vasárnap) katonai légi bemutató, valamint sétarepülések várják a nagyközönséget. Nem marad el ez évben az AGRO-EXPO sem, csak időpontját hozták előbbre (augusztus 18-21.), mert a tavalyi rendezvényt elmosta az eső. Remélhetőleg most a pécs-üszög- pusztai kastély környékén végig napos idő várja a mezőgazdaság, állattenyésztés, szőlészet, gyümölcstermesztés kiállítóit és az érdeklődőket. Emellett több kiállítás még szervezés alatt áll, így többek között a szeptemberre várható „Komlói Napok” és Debrecenben az „ALFÖLD-EXPO” általános vásár. Az igen szerteágazó kínálatban várhatóan mindenki megtalálja majd a számára legérdekesebbet, Pécs lakossága pedig mindenképp nyer az árubemutatók bővülésével. M. B. E. Vállalkozástan kezdőknek (6.) A részvénytársaság A korlátolt felelősségű társasági formák körébe tartoznak a részvénytársaságok is, amelyeket elsősorban a nagyobb vállalkozások esetében alapítanak - mondja dr. Bese Julianna, vállalkozásjogi szakértő. Részvénytársaságot alapíthat egyetlen jogi személy is, ha az költségvetési szerv vagy pénzintézet, gazdasági társaság, illetve maga az állam. A részvényesek száma nincs korlátozva, szabályozva. Az alapítás nem a más társaságok esetében szükséges szerződéssel történik, hanem a részvényjegyzéseket követő alakuló közgyűlésen az alapszabály lefektetésével. Az alapítás előre meghatározott számú, fajtájú és névértékű részvényekből álló alaptőkével megy végbe. Ennek nagyságát, a részvények névértékének ösz- szegét az alapítók állapítják meg. Ezzel kapcsolatban néhány fogalmat tisztázni kell. A részvény nem más, mint a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. A névértéket az alapszabályban kell rögzíteni, de legkisebb értéke 10 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A részvénytársaság alapítása lehet nyilvános és zártkörű. Nyilvános alapítás esetén az alapítók és a részvényt jegyzők nem ugyanazok. Itt az alapítók nem válnak részvényessé, tevékenységük befejeződhet az rt. megalakításával. Zártkörű alapítás esetén az alapítók abban állapodnak meg, hogy az összes részvényt maguk veszik át. Zártkörű rt.-nél nincs szükség alapítási tervezetre, részvényjegyzésre és alakuló közgyűlésre. Ám az alapszabálytól ők 'sem tekinthetnek el, amit valamennyi tagnak alá kell írnia. A részvénytársasági forma előnye, hogy a részvények átruházhatósága folytán a vállalkozás dinamizmusa, a tőke mozgásának lehetősége biztosított. Kiegészítések a kft.-k alapításához Lapjuk két héttel ezelőtti Vállalkozások-Üzlet rovatában Vállalkozástan kezdőknek (5.) sorozatcím alatt írás jelent meg Mit kell tudni a korlátolt felelősségű társaságokról címmel. Erre szeretnék nevem nyilvánosságra hozatala nélkül reflektálni. A kft.-tagok jogi felelősségét illetően félreérthető a cikk azon megfogalmazása, miszerint mindegyik társasági tag a korlátolt felelősségű társaság esetében az általa bevitt ösz- szeg erejéig felelős. A törvényi meghatározása szerint: a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, amikor is az alapító tag, illetve a tag felelőssége arra terjed ki, hogy a társasági szerződésben vállalt törzsbetétet szolgáltassa, tehát készpénz befizetésére, vagy esetleg valamely, a társasági alapító szerződésben előre meghatározott vagyontárgy szolgáltatására teljed ki a felelősség, esetleg egyéb szerződéses kötelezettségre - de az is csak a társasággal szemben! -, egyébként a tag a társaság kötelezettségeiért (pl. adó- vagy járuléktartozás, polgári jogi követelés a társasággal szemben stb.) nem felel. A társaság vagyona valóban pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni betétből (az utóbbit nevezzük apportnak) állhat, azonban az apporttal szemben követelmény, hogy a nem pénzbeli vagyoni betétnek forgalomképesnek kell lennie, továbbá vagyoni értékkel kell rendelkeznie. Az elmondottaknak megfelelően, bármely, értéket képviselő és egyúttal forgalomképes dolog, szellemi alkotás, esetleg vagyoni értékű jog a társaságba törzsbetét formájában bevihető. Az alapítói vagyon, a társasági törzstőkének legkisebb ösz- szege valóban 1 millió forint, megjegyezendő azonban, az alapításkor a pénzbetét ösz- szege nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-ánál és 500 ezer forintnál. így például 2 milliós törzstőkéjű kft. alapításához 600 ezer forint készpénz szükséges, de az 500 ezer forint már nem elegendő. A kft. cégbejegyzésének illetéke alapítás esetén 20 ezer forintnál nem lehet kevesebb, ugyanis a levonandó illeték legalább a minimáltörzstőke 2%-a, vagyis 20 ezer forint. Végül a külföldről apportált tárgyakra az írásban említett vámmentesség akkor áll fenn, ha az ide vonakozó jogszabályban, a külföldiek magyar- országi befektetéseiről szóló módosított 1988. évi XXIV. törvény irányadó rendelkezése értelmében termelőeszköznek minősül. A hivatkozott törvény alkalmazása szempontjából termelőeszköz lehet: gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amely áru előállításához (beleértve az anyagbeszerzést és a készáru szállítást), valamint ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges. Ha utóbb a kedvezménnyel behozott termelőeszközöket a rendelkezésre bocsátástól számított 3 éven belül eladják, használatra engedik át,esetleg bérbe adják, a társaság köteles a rendelkezésre bocsátáskor érvényes vámot utólag megfizetni.
