Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-10 / 40. szám

10 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. február 10., csütörtök Jó tanácsok az APEH-től Állami pénzalapokkal kapcsolatos bevallási Ügyfélfogadás az APEH-nél Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálati osztályának ügyfélfogadási időpontja 1994. február 1-jétől a következő: Az általános ügy­félszolgálati csoportnál hétfőn 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, kedden 8-tól 13-ig, 14-től 15.30-ig, szerdán 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 11-ig, pénteken 8-tól 11-ig. Az adóalany-nyilvántartó csoportnál hétfőn 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, kedden 8-tól 13-ig, szerdán 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 13-ig, pénteken az ügyfélfogadás szü­netel. A lakosság áfa-visszatérítési csoportnál hétfőn 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, kedden 8-tól 13-ig, 14-től 15,30-ig, szerdán 8-tól 13-ig, 14-től 17-ig, csütörtökön 8-tól 13-ig, pénteken az ügyfél- fogadás szünetel. F elfüggesztették a Lupis tevékenységét Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet, a Budapesti Érték­tőzsde és a Központi Elszámo­lóház és Értéktár (Budapest Rt.) közös közleményben tájékoz­tatta az MTI-t szerdán a Lupis Brókerház Rt.-vel kapcsolatos intézkedéseikről. Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet a Lupis Brókerház Rt. értékpapírforgalmazási tevé­kenységének végzését keddi ha­tározatával további intézkedé­sig, határozatlan időre felfüg­gesztette. Erre azért került sor, mert a cég az elmúlt időszakban több nagy értékű, tőzsdén kívüli ügyletre vonatkozó bizományi szerződését nem teljesítette. így a jelen helyzetben - hangoztatja a közlemény - nem biztosít­ható, hogy a forgalmazó to­vábbi esetleges megbízásait a befektetők érdekeinek veszé­lyeztetése nélkül láthassa el. A cég tulajdonos ügyveze­tője, aki egyben az üzletkötői feladatokat is ellátta, az ellene indított büntető eljárás miatt je­lentősen akadályoztatva van te­vékenységének továbbvitelé­ben. Áz ÁÉF a Góg Értékpapír Rt.-t jelölte ki a Lupis Bróker­ház Rt. szerdától hatályos letéti szerződéseinek átvételére, a szabályszerűen teljesített bizo­mányosi szerződéseiből folyó kötelezettségei teljesítésére, to­vábbá az ügyfeleket megillető és rendelkezésre álló értékek kiadására. A Budapesti Értéktőzsde Ta­nácsa - egyetértve az ÁÉF hatá­rozatával - keddi ülésén a Lupis Brókerház Rt. tőzsdei kereske­dési jogát felfüggesztette. Az értéktőzsde e határozatával biz­tosítja, hogy a Lupis Brókerház nevében újabb megbízások fel­vételére ne kerülhessen sor. A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa biztost rendel ki a Góg Értékpa­pír Rt.-hez a Lupis Brókerház­tól átvett kötelezettségek teljesí­tésének ellenőrzésére. A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KE- LER Rt.) birtokába kerültek a KELER Rt. nevében kiállított a Lupis Brókerház Rt. értékpapír számlájára vonatkozó hamisí­tott letéti igazolások. Az igazo­lásokat néhány intézményi nagybefektető javára nagy ér­tékre vonatkozóan állították ki. így a KELER Rt. vezérigazga­tója feljelentést tett ismeretlen tettes ellen magánokirat-hamisí­tás miatt. A Budapesti Értéktőzsde és a KELER Rt. megállapította, hogy a tőzsdei kereskedés el­számolási folyamatában semmi­lyen fennakadás nem volt a Lu­pis Brókerház Rt. tőzsdei köte­lezettségeinek maradéktalanul eleget tett. A tőzsdei ügyletek­ből származó kötelezettsége nincs a forgalmazó cégnek. A Budapesti Értéktőzsde és a KE­LER Rt. a továbbiakban is teljes mértékben képes biztosítani a tőzsdei ügyletek és azok elszá­molásának zavartalanságát. E cikkben három elkülönített központi költségvetési pén­zeszközöket, ún. alapokat érintő adónembevallási szabályait is­mertetjük, amelyek bevallása 1994-ben külön bevallási nyom­tatványon történik. Elsőként vegyük a „legrégebbi” ilyen adónemet, az 1992. június 1-jén hatályba lépett 1992. évi XXX. törvény (módosította az 1992. évi LXXXV. tv.) által szabá­lyozott útalapot. Hozzájárulás az útalaphoz Az útalap kezelője a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, pénzeszközeivel az ágazati miniszter jogosult rendelkezni. Az útalap egyik je­lentős bevételi forrása az üzem­anyag értékesítést és felhaszná­lást terhelő befizetési kötele­zettség. Ezen befizetések lebo­nyolítására szolgáló számlát az APEH vezeti, a számla száma 232-90185-6109. (Létezik az alap egyéb forrásainak befizeté­sére egy másik útalap számla is, melyet az OKHB vezet.) A be­fizetésre kötelezett belföldi üzemanyag termelők, forgal­mazók és belföldi felhasználók az üzemanyag típusától függően literenkétn fix összeget kötele­sek az APEH által vezetett úta­lap lebonyolítási számla javára befizetni a tárgyhót követő hó­nap 15-ig. Egy sajátos, bázisalapon képzett előlegfizetési kötele­Az elmúlt alkalommal ismer­tettük, hogy a kereskedelmi üz­letbe, vendéglátóipari, lakos­sági szolgáltatást végző egy­ségbe betérő fogyasztót miről és hogyan kell tájékoztatni a vo­natkozó előírások szerint. Lega­lább ilyen fontosak magán az ámn, a terméken alkalmazott je­lölések, tájékoztatók is. Tudnunk kell, hogy az áruk széles köréhez vásárlási tájé­koztatót kell mellékelni. („A vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően írás­ban, magyar nyelven és közért­hetően tájékoztatni kell a ter­mék használatának, kezelésé­nek módjáról (használati-keze­lési útmutató) és minőségi jel­lemzőiről (minőségtanúsítás) - együtt: vásárlási tájékoztató.” Útmutató magyar nyelven E meghatározásnak minden eleme fontos. Például nem felel meg az előírásnak a mégoly részletes, de idegen nyelvű, vagy a magyar nyelvű, de nem közérthető (szakkifejezésektől „hemzsegő”, vagy nem elég részletes) vásárlási tájékoztató. A jól ismert szólással élve „ne vegyünk zsákbamacskát”, tehát amikor valamilyen árucikk megvásárlásáról döntünk, tájé­kozódjunk alaposan, hogy pén­zünkért mit kapunk cserébe. Mint már a jogszabályi megha­tározásból is kitűnik, a vásárlási tájékoztató két részből állhat - ráadásul a termékek jellegétől függően vagy csak minőségta­núsítást, vagy használati-keze­lési útmutatót is kell tartalmaz­nia. Vegyük először a minden termékhez kötelezően előírt mi­nőségtanúsítást. („A minőség- tanúsítás a terméknek a vásárló számára lényeges tulajdonsá­gait, főbb minőségi-műszaki és egyéb jellemzőit, minőségi osz­tályát tartalmazza.”) Azt, hogy a vásárlók számára melyek lehetnek a lényeges, ta­núsítandó tulajdonságok - a va­lóságban - képzett szakemberek döntik el, például a forgalomba kerülő hazai és import termékek zettség is érvényes ezen adó­nemre: amennyiben a befizetési kötelezettség egy adott negyed­évben meghaladta a 6 millió fo­rintot, az adózónak a következő negyedévtől minden hónap 28. napjáig előleget kell fizetnie, melynek mértéke az előző ne­gyedévi befizetési kötelezettség egyhatod része. Az útalap befi­zetési kötelezettséggel rendel­kező adózók éves bevallásukat 1994. február 15-ig nyújtják be az adóhatósághoz a 9319. számú bevallási nyomtatvá­nyon. Felhívom a figyelmet arra, hogy egyes gazdálkodók 1993-an a befizetési kötelezett­ségüket néhány esetben nem az APEH által vezetett, hanem az OKHB útalap számla javára tel­jesítették - ezen összegeket a bevallás 43. sorában kell feltün­tetni. A jogszabály szerint a gaz­dálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók az üzem­anyagok árába beépített útalap hozzájárulás visszatérítésére jogosultak: meghatározott ked­vezményezett tevékenységek után nettó árbevétel-arányosan, illetve könnyű fűtőolaj és egyéb ipari tüzelőolaj esetében tevé­kenységtől függetlenül. Az úta­lap visszaigénylése havonta, a tárgyhót követő hó 15. napjától vagy tárgynegyedévet követő hó 15. napjától történhet ä 33. számú igénylési nyomtatvá­nyon. Az útalap visszatérítési jogosultság bevallására a tör­vény két határidőt ad a társasági minőségvizsgálatával foglal­kozó intézetekben. Ezek az in­tézetek is „őrködnek” a fo­gyasztóvédelmi felügyelőségek mellett azon, hogy olyan áru, amely használatra alkalmatlan, vagy használata veszélyezteti a vásárlók életét, egészségét, il­letve vagyonbiztonságát - ne kerülhessen kereskedelmi for­galomba. A hatóság az ilyen áruk forgalmazását megtiljtja, erről a vásárlókat a médiák út­ján nyilvánosságra hozva, tájé­koztatja. Sajnos a magán behozatal ré­vén bekerült és aztán vásárok­ban, „KGST-piacokon” el­adásra kínált árukról már csak „utólag” - panaszok kapcsán szereznek tudomást az illetékes hatóságok, így ezek megvásár­lásakor a fogyasztó kiszolgálta­tottabb, saját felelőssége megnő. A minőségvizsgáló in­tézetek tehát nemcsak megvizs­gálják az árut - szakmai szem­pontból és a vásárló szemszö­géből -, hanem ellenőrzik, sőt feltételként előírják a forgal­mazó részére a megfelelő tájé­koztatást is. Sajnos ennek elle­nére találkozhatunk olyan áruk­kal, amelyeken így is hiányos az előírásos tájékoztatás, hiszen az, hogy az intézetbe küldött mintához megfelelő tájékozta­tást mellékelt a forgalmazó, még nem jelenti, hogy az eset­leg nagy tömegben értékesített cikkekre az ténylegesen rá is kerül. A minőségtanúsítás formái A minőségtanúsításnak több formája lehetséges (melyek az előírások szerint is elfogadha­tók). Lehet a minőséget tanúsí­tani minőségi bizonyítvánnyal, műszaki leírással, minőségi jel­lel, terméken feltüntetett ada­tokkal (árucímke) kísérőjegy­zékben való feltüntetéssel. Utóbbi kivételével mindegyik forma előfordul a kiskereske­delmi forgalomba kerülő fo­gyasztási cikkeknél. A minőségi bizonyítvány pl. a bútoroknál jellemző és magán az árun kell elhelyezni. Tartal­adóalanyiságtól függően: azon adózók, akik a társasági adónak nem alanyai, 1994. február 15-ig, a társasági adó alanyok pedig 1994. május 31-ig készí- ük el útalap bevallásukat és számolják el az 1993. évben igénybevett útalap visszatérítés és a tényleges visszatérítési igény különbözetét és természe­tesen a különbözetet a bevallás benyújtásával egyidőben rende­zik. Kulturális járulék A következő adónem a kultu­rális járulék, melyet az 1993. április 1-jén hatályba lépett, a Nemzeti Kulturális Álaprói szóló 1993. évi XXIII. törvény rendelkezései alapján egy igen szélesen meghatározott kulturá­lis termék és szolgáltatási kör után kell fizetni a törvényben meghatározott járulékfizetésre kötelezettnek. A Nemzeti Kulturális Alap kezelője a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, a kultu­rális járulék beszedési számlát viszont az APEH kezeli, mely­nek számlaszáma MNB 232-90605-6043 és OTP 548-260432. Mivel ezen adónemnél az adóalanyiságot elsődlegesen a tevékenység (kulturális termék előállítása és szolgáltatása) ha­tározza meg és ehhez kötött a járulék fizetésére kötelezett személye, a bevallás a járulék- fizetés alá eső termékek és mazni kell a bútor megnevezé­sét (fantázianév-közhasználatú megnevezése) cikkszámát vagy típusjelét (számát), főbb mére­teit, a készítésére felhasznált szerkezeti anyagokat (megne­vezés, szabványszám stb.), a felületkezelés módját, a csoma­golására (áru) kezelésére vonat­kozó előírásokat, minőségi osz­tályba sorolását, gyártóját, vagy import áru esetén az importáló nevét stb. Összehasonlítani az áruval A műszaki leírást - már ne­véből is következően - főként a műszaki cikkeknél, híradás- technikai cikkeknél, gépipari termékeknél stb. találjuk. Az áruk sokfélesége miatt igen ne­héz hiánytalanul fesorolni, hogy melyek a tanúsítandó műszaki jellemzők, ezért csak néhány példa a legfontosabbak közül: teljesítmény (illetve áramfo­gyasztás), áramellátás (hálózati, telepes, akkumlátos stb.), vételi normák (televízió, rádió), befo­gadó képesség (adag), pl: hűtő- készülék, mosógép stb, üzemel­tetés körülményei, méretek, érintésvédelmi megoldás (vé­dőérintkezők, „földelt”, kettős szigetelés) tartozékok felsoro­lása stb. A műszaki leírást egyébként e cikkeknél általában a használati-kezelési útmuta­tóba „építve” találjuk meg, pl. „Műszaki adatok” címmel el­látva. Javasoljuk, hogy a vásárló sa­ját érdekében a műszaki leírást (akár az árut bemutató eladót mintegy „kikérdezve”) hason­lítsa össze magával az áruval, ellenőrizze a leírt tartozékokat (hiánytalanul megvannak-e), kérdezzen rá az üzemeltetés kö­rülményeire (hova, hogyan cél­szerű elhelyezni a készüléket pl: televíziót, mélyhűtőládát, stb.), vagy bemutatáskor meggyő­ződni arról, hogy a videomagnó tényleg ki tudja-e merevíteni a képet (állókép stabilitás) stb. A minőségi jel - melynek al­kalmazása az utóbbi évtizedek­ben jelentősen visszaszorult - csak akkor használható, ha je­szolgáltatások kódszáma alap­ján történik. A kulturális járulék bevallá­sát a-9316. számú bevallási nyomtatványon 1994. február 15-ig kell teljesíteni. Felhívom a figyelmet a 9316. számú bevallás és a 9303. és 9307. számú bevallások közti összefüggésre: a 9303. és a 9307. számú bevallások nem­zeti kulturális járulék befizetési kötelezettség sorában szereplő, negyedévenkénti adóelőlegek összegeként képzett éves ősz szegnek meg kell egyezni a 9316. számú bevallás borító­lapja 01. sorának d. oszlopában feltüntetett összeggel. Idegenforgalmi hozzájárulás A harmadik adónem az ide­genforgalmi hozzájárulás, amely az 1993. január 1-jén ha­tályba lépett, 1992. évi LXXXIII. törvény szerint létre­hozott Idegenforgalmi Alap egyik forrása. Az alapot az ipari és kereskedelmi miniszter ke- ,zeli, a befizetéseket az APEH által kezelt MNB 232-90605-6036, vagy az OTP 548-260362 számú számlákra kell teljesíteni. Az idegenforgalmi hozzájá­rulás fizetésére azok a jogi sze­mélyek, jogi személyiség nél­küli gazdasági tárasságok és egyéni vállalkozók kötelezet­tek, akik kereskedelmi szállás­helyet értékesítenek, osztályon lentése egyértelműen meghatá­rozott és a vásárló számára megismerhető. A terméken feltüntetett ada­tok - vagy árucímke - útján tör­ténő minőségtanúsítás a legy- gyakoribb forma. Ez lehet egy­szerűbb, vagy bonyolultabb megjelenésű. Ä legegyszerűbb megjelenése az élelmiszerek nagy tömegénél jellemző a szabványos minőség jelölése (a Magyar Szabványra való hivat­kozással). A textil ruházati ter­mékeknél a leggyakoribb minő­ségtanúsítási forma a függő- cimke alkalmazása - melyen az anyagösszetételt (pl: 65% poli­észter- 35% pamut), a szárma­zást (import szövet), a rendelte­tést (bakfis alj) és jó esetben a legfonosabb minőségi jellem­zőket - pl. mérettartás, színtar­tósság, kezelhetőségük - tünte­tik fel. Itt meg kell jegyzeni, hogy az egyik leggyakoribb vásárlói pa­nasz tárgyát képező lábbeliknél ennek különös jelentősége van. A régebben megszokott jelölé­sek, mint: „mérsékelten vízálló” - „alkalmi viseletre” „bőr felső­rész-gumi talp” igenis döntőek« lehetnek minőségi kifogás ese­tén. Bár a minőségtanúsításra szolgáló címkék elhelyezésére részletekbe menő szabályozás nincs, de kötelező jellegén ez nem változtat, ezért pl. méter­szabályok felüli, vagy I. osztályú vendég­látóhelyet üzemeltetnek, utazásszervezői és/vagy köz­vetítői tevékenységet folytat­nak, vagy személygépkocsi kölcsönzéssel foglalkoznak. Az idegenforgalmi hozzájárulás teljesítésére év közben előleget is kell fizetni. Az előleg alapja a tárgyévet megelőző évben a kiemelt tevékenységekből származó árbevétel (árrés) %-a, újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások esetében a meg­határozott tevékenységekből származó várható árbevétel %-a, melyet két egyenlő rész­letben július 20-ig, illetve októ­ber 20-ig kell megfizetni. (Mivel a törvény 1993. ja­nuár 1-jén lépett hatályba és az előlegfizetés a nem 1993-ban alakult, vagy átalakult vállalko­zások esetében bázishoz kötött, nekik 1993-ban nem kellett elő­leget fizetni.) Az idegenforgalmi hozzájá­rulásról első alkalommal 1994. május 31-ig kell bevallást adni a 9318. számú nyomtatványon. A járulék előlegek és az éves járu­lékfizetési kötelezettség külön­bözetét július 20-ig kell megfi­zetni, illetve lehet visszaigé­nyelni. (Ez az időpont egybee­sik az 1994. évi első adóelőleg­fizetési időponttal - a kötele­zettséget tehát ennek figyelem- bevételével kell rendezni!) Szabóné dr. Knipl Katalin APEH Baranya Megyei Igazgatósága áruk, lakástextiliák (ruhaszövet, szőnyegpadló, függöny anyag stb.) vásárlásánál javasoljuk, hogy kérjék a vásárlás során a címkét az eladótól. Figyelni az osztálybasorolásra A minőségtanúsítás a csoma­goláson is feltüntethető - ha az áru jellege olyan - ezért a cso­magolóeszköz szemrevétele­zése (netán megőrzése) egyes esetekben szintén „perdöntő” lehet. Még azoknál az áruknál is alkalmazni kell a minőségtanú­sítást, amelyeknél „hétköznapi ésszel” nem is gondolnánk. így pl. az üzemagyagok minőségét a kísérőjegyzéken (számlán) kell feltüntetni a padlóburkoló­kon a mázatlan lapfelelületen, a kerámiáknál (pl. WC-kagyló) a mázas részen bélyegzővel, a fű­részáruknál (pl. hajópadló) fes­tékkel (színe jelzi az osztályba- sorolást), sőt a zöldség és gyü­mölcsáruknál, vágott virágnál is az árjelzőn. (A vásárlási tájékoztató má­sik fontos elemével a haszná­lati-kezelési útmutatóval követ­kező tájékoztatásunkban fogal- kozunk részletesen. Baranya Megyei F ogyasztóvédelmi Felügyelőség A fogyasztók figyelmébe Ne vegyünk zsákbamacskát Vásárláskor a műszaki leírást hasonlítsuk össze magával az áruval, ellenőrizzük a leírt tartozékokat és győződjünk meg a vásárlandó termék működőképességéről Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents