Új Dunántúli Napló, 1994. február (5. évfolyam, 31-58. szám)

1994-02-08 / 38. szám

1994. február 8., kedd Gazdaság új Dunantüii napló 9 A falvakban hiányzik az államnak megelőlegezett pénz Kötelező közösségi munka Ez évi monetáris politikai irányelvek Infláció 16-22 százalék? Nehezebb időszakra számít­hatnak a munkanélküliek. Pon­tosabban azok, akiknek valami­lyen állást, kereseti forrást fel­ajánlanak akár a munkaügyi központban, akár lakóhelyén az önkormányzat, de nem élnek a lehetőséggel. Rövidesen kide­rülhet: nem lesz kifizetődőbb se­gélyen, támogatáson élni, mint munkát végezni. Ez az egyik végkövetkeztetése több bara­nyai településen szerzett tapasz­talatainknak. A másik: az önkormányzatok által bármilyen támogatás címén a jogosultaknak kifizetett pénz, amelynek 50 százalékát az állam köteles visszatéríteni, nagyon hiányzik. Az adminiszt­ráció nehézkessége miatt ugyanis van ahol kettő, kettő és fél hónapig kell várniuk, amíg újra a kasszájukba kerül. * Stefánné dr. Bíró Csilla, Ki­rályegyháza jegyzője több okát is sorolja a munkanélküliség­nek. Kezdeteit arra az időre ve­zeti vissza, amikor a helyi, jól működő termelőszövetkezetet egyesítették a szentlőrincivel. Nem maradt más Királyegyhá­zán, csak a gépműhely. Ahogy mind korszerűbb gépeket állí­tották munkába, úgy csökkent a kiszolgálásukhoz szükséges lét­szám. Az emberek máshol, a bányáknál, a megyeszékhelyen, néhányan Szentlőrincen keres­tek munkát.-Őket rúgták ki az első ka­nyarban - mondja a jegyzőnő -, mert természetesen nem voltak hajlandóak saját zsebükből fi­zetni az ingázás költségeit. A nők, a családos anyák helyzete hasonlóan nagyon rossz. Az óvoda reggel 7-től délután fél 5-ig van nyitva, nem tudnak úgy eljárni dolgozni, hogy ehhez igazodjanak. Helyben pedig alig akad munkalehetőség. A megyei közgyűlés szakosított szociális otthona és az Általános Műve­lődési Központ tud csak - keve­set - alkalmazni a királyegyhá­ziak közül. Az önkormányzat­nak újabb munkalehetőségek kialakítására nincsen pénze. A valós helyzetet egy rövid statisztika érzékelteti. Most az önkormányzat 22 munkanélkü­linek fizeti a jövedelempótló támogatást. A munkanélküliek száma 70-80 között van. A munkaképes korúaké valamivel több, mint 300. Ez azt jelenti, hogy Királyegyházán mintegy 30-32 százalékos a munkanélkü­liség. Ez annak tükrében még foko­zottabban szemet szúró, hogy amíg tavaly hátrányos helyzetű településnek minősítették Kirá­lyegyházát, 1994-re - ki tudja, miért - már nem. Ez pedig tá­mogatás-megvonást jelent. A 22 munkanélküli most fe­jenként és havonta 5440 forint jövedelempótló támogatást kap. Ennek az összegnek az 50 szá­zalékát térítik vissza az önkor­mányzatnak.- Különböző címeken az ál­lam másfél millió forint körüli összeg visszatérítésével tartozik az önkormányzatunknak - mondja Stefánné dr. Bíró Csilla. - Ezzel a pénzzel a kettő, kettő és fél hónapos „hézag” ideje alatt a településeken is tudnánk éppen mit csinálni ... A jegyzőnő következtetése: nehéz, nagyon nehéz lesz az idei év. Amitől fél: a következő még nehezebb. Nincs könnyebb helyzetben Magyaregregy sem, pedig itt az önkormányzat többször is tett jól induló kísérletet helyi mun­kalehetőség megteremtésére. Elsőként kialakítottak egy al­kalmas helyiséget. Egy cipőfel­sőrész-készítő részleg kezdett működni, 25 fővel. Rövidesen bezárt, mert a létszám 10 alá csökkent... Több mint fél évig kellett várni az újabb lehető­ségre: egy magánvállalkozás varrodát nyitott, 15 asszonyt szerettek volna foglalkoztatni, 10 jelentkezett, 5 maradt. Ezt is be kellett zárni.- Kényelmesebb volt az asz- szonyoknak otthon maradni, munkanélküli segélyen ­mondja Havasiné Szokoly Zsu­zsa jegyző. Magyaregregy 1004 lakosa közül a munkaképes korúak száma nem éri el a 300-at. A munkanélküliek száma 100 fel­ett van, itt is 30-33 százalék az arányuk. Az önkormányzat most 21 embernek fizeti a jöve­delempótló támogatást. Saját maga csak közhasznú munká­ban tudna néhányat foglalkoz­tatni, de a tavalyi tapasztalatuk: a 2-4 embert "úgy kellett össze­kaparni”. A többtucat munka- nélküli közül... A jegyzőnő az egész ország­ban tetten érhető „kényelme­sebb” magatartással szemben a most hatályba lépett szociális törvénytől vár megoldást. Ez ugyanis rendelkezik a közösségi munkára kötelezésről is.- Az önkormányzatoknak le­hetőségük lesz és jogukban áll, hogy a jövedelempótló támoga­tásban részesülőket különdíja- zásért különféle munkák elvég­zésére kötelezze. Úgy gondo­lom, hogy elsősorban a szak­végzettségükhöz igazodó al­kalmi megbízásokról lehet szó. Mindenesetre akár a munkaügyi központban, akár az önkor­mányzatnál erre valakit felszólí­tanak, okosabb, ha él a lehető­séggel, mert a támogatást elve­szítheti. Röviden fogalmazott Gyetvai József Ibafa polgármestere:- Ez az egész,, járadék-jöve­delempótló-segély ügy” kicsit megalázó az önkormányzatokra nézve: a jogosultak döntő több­sége ugyanis nem a kiváló munkaerők közül kerül ki, más­részt ha a megoldás az önkor­mányzat általi munkára kötele­zés, akkor szembe kell néznünk azzal: miért éppen mi tudnánk őket munkára szorítani, ha másnak nem sikerült...? Ezzel együtt Ibafán viszony­lag nyugodtak a polgármesteri hivatalban. Aránylag kevés a munkanélküli, s minden máso­dik hónapban visszakapják az államtól a megelőlegezett pénzt. Nem ilyen nyugodt Mátis István, B ükkösd polgármes­tere. ő ugyanis hallott már olyan híreket is, hogy ezt a bi­zonyos 50 százalékos állami tehervállalást a jövőben csök­kenteni fogják. Mindenesetre - véli Mátis István - a pénz áramlásának irányát meg lehetne fordítani: előlegezze meg a teljes összeget az állam, az önkormányzat pe­dig egy hónap múlva számoljon el a felhasználásával. Magyarul: ne az önkormányzatok várjanak a visszatérítésre, hanem a költ­ségvetés. Bükkösdön 120 körül van a munkanélküliek száma, a jöve­delempótló támogatást 45-en kapják. A múlt évben erre a célra összesen 1 millió 240 000 forintot használtak fel, aminek a felét az állam visszatérítette. Ha ez tovább emelkedik is - pél­dául havi 80 000 forintra -, ak­kor sem akkora összeg, hogy - hallottuk a polgármestertől - tönkre tegyen egy önkormány­zatot. Mészáros Attila A külső egyensúly javítása és az infláció további fékezése a Magyar Nemzeti Bank ez évi monetáris politikájának elsőd­leges célja. Különösen fontos­nak tartja a jegybank a külső egyensúly múlt évi kedvezőtlen folyamatainak visszafordítását. A folyó fizetési mérleg deficitje 1994-ben nem haladhatja meg az 1,5-2 milliárd dollárt. A jegybank úgy ítéli meg, hogy a külső adósság nagy mértékű növekedésének elkerülése ér­dekében a folyó fizetési mérleg megengedhető hiányát az szabja meg, hogy mennyi működőtőke áramlik külföldről az országba. Az ez évi monetáris politikai irányelveket a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten hozta nyilvá­nosságra. Az irányelveket a Jegybank Tanács már jóvá­hagyta, s azt hamarosan a par­lamenti képviselők is kézhez kapják. A prognózis szerint az idén 1,3-1.5 milliárd dollár értékű működőtőke érkezik az or­szágba. így kedvező esetben az ország nettó külföldi adóssága nem nő, kedvezőtlenebb hely­zetben viszont 0,5-0,7 milliárd dollárral bővül. Az azonban nem engedhető meg, hogy 1994—ben a gazdaság tartósan olyan pályára álljon, amelyen az import jelentősen megha­A kormány elfogadta és rö­videsen az Országgyűlés elé ter­jeszti a biztosítóintézetekről és tevékenységükről szóló tör­vényjavaslatot, amely előíija a biztosítottak anyagi és jogi vé­delmét és ehhez több jogkört nyújt az Állami Biztosítási Fel­ügyeletnek.- Mit jelent majd ezután az ügyfelek „anyagi védelme”? - kérdeztük Dr. Asztalos Lászlót, az Állami Biztosítási Felügyelet elnökét.- A biztosított legfontosabb igénye, hogy a biztosító min­denkor képes legyen fizetni, ne legyenek likviditási gondjai, esetleg ne jusson csődbe.De a jogi biztonság legalább annyira fontos biztosítási ügyekben, mint az anyagi. A törvény elő­írja majd, hogy a szerződések egyértelműek, világosak, bizto­sításban nem jártas ember szá­mára is érthetőek legyenek.- Szerződéskötéskor 11 alapkérdésre kell felhívni az ügyfél figyelmét. Többek kö­zött arra, hogy mikor kezdődik a biztosítási időszak, mikortól érvényes a biztosító kockázat- vállalása, mikor és miért fizet a biztosító? Milyen feltételek kö­zött, milyen módon, milyen mértékben teljesíti kötelezett­ségeit, hogyan fizeti a díjat az ladja az exportot, s ennek kö­vetkeztében a folyó fizetési mérleg romlik. Az MNB prog­nózisa szerint az idén ennek megfelelően az exportnak lega­lább 7-9 százalékkal kell növe­kednie, az import pedig csak 0- 2 százalékkal bővülhet. Feltéte­lezik ugyanis a Magyar Nemzet Banknál, hogy az export múlt évi visszaesését kiváltó egyes tényezők átmenetiek. Amennyi­ben ezek a várakozások igazo­lódnak, úgy a GDP termelése szinten marad, a nemzetgazda­sági beruházások pedig 0-5 százalékkal növekednek. A prognózis szerint a fo­gyasztói árak valamivel mérsé­keltebben emelkedhetnek, az infláció 16-22 százalék, a ter­melői árak növekedése pedig 11-13 százalék között lehet. Bár a költségvetés ez évi defi­citje az előirányzat szerint eléri a 340 milliárd forintot, ennek finanszírozásához ennél keve­sebbre, 260 milliárd forintra van szükség. Ezt a lakossági megtakarítások növekménye je­lentős részben fedezi. A háztar­tások összes megtakarítása vár­hatóan 240 milliárd forinttal bővül. így kisebb mértékben növekedhet a külföldi adósság, a bevont külföldi forrás közvet­lenül az államháztartást is fi­nanszírozhatja. ügyfél és ki, mikor, milyen fel­tételek mellett változtathat a biztosítási díjon, illetve szün­tetheti meg a szerződést? Ha szerződéskötés előtt mind all pontot elmagyarázták az ügy­félnek, és aláírásával igazolja, hogy megértette - csak akkor válik érvényessé a megállapo­dás.-A törvény vajon tud-e vál­toztatni azon az áldatlan állapo­ton, ami a biztosítási irodákban van? Az ügyfél addig partner, amíg megköti a biztosítást. Ha követelnivalója van, ellenséggé válik.- Igen sok a biztosítási visz- szaélés. Ez ellen csak úgy tud­nak védekezni a biztosítók, ha alaposan és körültekintően vizsgálják a káresetet és igye­keznek „csak” a jogos károkat kifizetni. Természetesen mind­ezt kulturált módon kellene csi­nálni. Ha az ügyek kivizsgálá­sának módja bántó és kultúrálat­lan? Akkor az ügyfél kössön egy másik biztosítóval lakásbiz­tosítást, vagy Cascót! Ma már a biztosítók alaposan elemzik, hogy mekkora a piaci pozíció­juk. Ha az ügyfél elégedetlen és máshoz fordul, hamar megér­ződik a bevételeken. Koós Tamás Bükkösdön jövedelempótló támogatásra 1 millió 240 000 Ft-ot használtak fel, aminek a felét az állam visszatérítette Ahogy korszerűbb gépeket állítottak munkába Királyegyházán a gépműhelyben, úgy csökkent a kiszolgálásukhoz szükséges létszám Fotók: Löffler Gábor Törvény a biztosítókról A legkényesebb kétoldalú kapcsolat Sokan róják fel a folyószám­lájukat, betétjüket kezelő bank­juknak, hogy sok információt kér a hitelért folyamodó ügyfél­től, bizottság elé viszi a döntést, minden lépéséből szinte árad a bizalmatlanság. Az ügyfél há- borog, mert a sok kérdés meg­válaszolása fáradtságos munka, s okkal, ok nélkül tart attól is, hogy esetleg versenytársai is be­leláthatnak a kártyáiba. Az idő múlása pedig üzleti sikerét ve­szélyezteti. Való igaz, valamilyen ész­szerű egyezésnek, kompromisz- szumnak létre kellene jönnie az ügyfelek és a bankok között, de ennek reális esélye csak akkor lehet, ha kialakul és megszilár­dul a bankok megbízható üzleti köre. Vagyis kikopnak a sze­rencselovagok, a "vadkeleti" konjunktúra ragadozói, ha a hu­zamos üzleti együttműködés so­rán a pénzintézet sokoldalúan megismeri az általa finanszíro­zott cégek üzleti eredményeit, stratégiájának erősségeit és gyenge pontjait. Ha letisztulnak a gazdaság erőviszonyai, ha ki­derül, hogy ügyfele milyen po­zíciót foglal el az iparágon be­lül, milyen a viszonya fő vevői­vel és beszállítóival, milyenek a cég vezetőinek szakmai és irá­nyítói kvalitásai, az adott szó­nak mekkora súlya van min­dennapi döntéseikben. Ha mindezek egyértelművé válnak, akkor majd nem kell annyiféle információt kérni egy-egy vál­lalatról, mert ellenőrzött adatok, jellemzések egész dossziéi áll­nak majd egy-egy bank, esetleg adósminősítő szervezet rendel­kezésére. A cégeknek persze jogukban áll, hogy megismer­kedhessenek a reájuk vonatkozó információkkal, s azt - megfe­lelő dokumentumokra támasz­kodva - helyesbíthessék. Addig is mit tehet az ügyfél, hogy tisztességes adósnak te­kintse a bankja? A legelső jó­tanács: próbáljon őszinte lég­kört teremteni a hitelező bank­fiók munkatársaival. A máso­dik: ne próbáljon senki önma­gáról kedvezőbb képet festeni, mint amilyen a valóságos, hi­szen a tények könnyen kiderít- hetők, az adós által őszintén feltárt problémák viszont erősí­tik a bizalmat, s lehetőséget kí­nálnak a banknak, hogy ügyfe­lével közösen próbáljon meg­oldást találni a gondokra. Egy- egy nagyobb vállalkozás előtt fontos lehet a szándékok köl­csönös megismertetése is, hogy ki-ki megtudhassa, szá­míthat-e a másik támogatá­sára, vagy sem? Mert az adós-hitelező vi­szony a gazdaság egyik legké­nyesebb kétoldalú kapcsolata. 195 000 hektár földre lenne még igény Közel egyharmadára van fedezet Az ÁVÜ igazgatótanácsa szerdai testületi ülésén foglal­kozott a pótlólagos kárpótlási földalapok kijelölésével és a részletfizetési lehetőségekkel a privatizációban. Pongrácz Tibor, az IT elnöke elmondta: a testület 41 állami gazdaság kivételével elfogadta az állami tulajdonú földek pót­lólagos kijelölését, így ezekben az állami gazdaságokban meg­kezdődhet a privatizáció. A kérdéses 41 gazdaságban a kár­pótlásra fordítható földalapok nagysága elmarad az igények­től, ezért ezt az igazgatóság újra tárgyalja majd. Az AVÜ minden olyan területet fel kíván aján­lani a kárpótláshoz, amit az ál­lami gazdaságok nélkülözhet­nek. Az újbóli földalap kijelölé­sek azonban nem veszélyeztet­hetik a gazdaság működőképes­ségét. Bár pontos számadatok nincsenek, az bizonyos, hogy a rendelkezésre álló föld nagysá­gát az igények meghaladják. Ezért az igazgatótanács kérte Szabó Tamás privatizációért felelős és Szabó János földmű­velésügyi minisztert, hogy kö­zösen más tárcák bevonásával keressenek megoldást a prob­lémára. A kárpótlási földalapok kijelölése utáni pótkijelölési igény 195 ezer hektárra, 3,1 millió aranykoronára vonatko­zik, aminek közel egyharma­dára van fedezet. Az IT elfogadta a privatizá­ciónál alkalmazható részletfize­tési konstrukció általános al­kalmazásának bevezetését is, aminek részleteit két hét alatt kell kidolgoznia az ÁVÜ veze­tőségének. Az ü} konstrukció célja, hogy az ÁVÜ tulajdoná­ban maradó kisebbségi részvé­nyeket megvédjék a leértékelő­déstől, és hogy a sokszor ne­hézkes Egzisztencia Hitelnél is kedvezőbb lehetőséget biztosít­sanak az állami tulajdon priva­tizálására. Az elképzelések szerint az részletfizetési kedvezményt csak a második körben egy eredménytelen pályázat után le­hetne igénybe venni és engedé­lyezése az IT kompetenciájába tartozna. A lehetőség általános alkalmazásának bevezetése előtt azonban még több kérdést is tisztázni kell a Pénzügymi­nisztérium és a Magyar Nem­zeti Bank bevonásával. A dön­téseknél ugyanis az ÁVÜ-nek a bankokhoz hasonlóan kell elbí­rálnia a garanciát és a hitelnyúj­tás feltételeit. i t l *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents