Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-07 / 6. szám
1994. január 7., péntek Városaink üj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép Emléktáblák a gimnázium falán A művelődési, ifjúsági és sport bizottság kapta azt a megbízatást az önkormányzattól, hogy vegye számba azokat a jeles személyiségeket, akik életművükkel tettek valamit Szigetvárért, illetve innen elszármazva hírnevet szereztek a városnak. A lista bőségesre sikerült, ezért a bizottság olyan javaslatot tett az önkormányzatnak, hogy idén az iskolateremtő báró Biedermann Rezső munkássága elismeréséül (születése 140. évfordulóján) helyezzenek el emléktáblát a gimnázium falán. A báró Szentegát földesura volt, pénzt adott a kórház felépítéséhez, illetve jelentősen hozzájárult a polgári iskola létrehozásának költségeihez. A bizottság javasolta továbbá, hogy két márványtáblát az épületen belül is helyezzenek el, ezekre azoknak a neve kerülne fel, akik az iskolában tanítottak, illetve itt tanultak. 1994-ben Konrád Ignác, Muszély Ágoston és Molnár Imre neve kerül fel a táblákra. Konrád Ignác a polgári iskola tanulója volt, nevéhez fűződik a Zrínyi eposz illusztrálása, munkái nagy része Párizsban van kiállítva. Muszély Ágoston a fiúiskolában rajzot tanított, munkáit őrzi többek között a Magyar Nemzeti Galéria és a Pesterzsébeti Múzeum is. Molnár Imre kiváló pedagógus, Zrínyi kutató, a várbaráti kör örökös elnöke, idén lesz öt éve, hogy elhunyt. Zrínyi Miklós Hagy omány védőj e Ezen a néven alapított elismerő címet a város önkormányzata, hogy ezzel is támogassa a Pro Patria Szövetség Magyarországi Felfedezői Tagozata tevékenységét. A tagozat 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy érdeklődő tagjaikkal együtt felkeressék a különböző várakat, kastélyokat, kolostorokat, illetve megismerjék azok történelmét is. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei A rendelet szerint júliusig nem változik a lakbér összege A december végén megtartott képviselő-testületi ülésen fogadták el a városatyák az ön- kormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos rendeletet, amelynek az ország- gyűlés által elfogadott törvény értelmében 1994. január 1-jén hatályba kell lépnie. Dr. Aracsi József.jegyző elmondta, a képviselő-testület által első olvasatban tárgyalt és a lakosság által is véleményezett városi lakás- és helyiséggazdálkodási koncepció - tekintettel arra, hogy a lényegi pontokat módosító indítvány nem érkezett - megfelelő alapot nyújtott egy bérleti rendelet megalkotásához. Ez, a koncepcióhoz képest sokkal részletesebben, a végrehajtás szempontjait is figyelembe véve készült el.- A rendelet célja, hogy a városban az önkormányzati bérlakásokkal való gazdálkodás a lakás- és helyiséggazdálkodási koncepcióra alapozottan terv szerint történjen, az érintett lakosság számára egyértelmű szabályok rögzítsék a bérbeadások feltételeit, a felek jogait és kötelességeit, illetve az önkormányzat által biztosított kedvezményeket. A testület a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelésével és a bérbeadói feladatok ellátásával az ön- kormányzati Ingatlanvagyon Kezelő és Szolgáltató Kft-t bízta meg. Az önkormányzati rendelet értelmében a lakást csak meghatározott időre, legfeljebb öt év időtartamra lehet bérbe adni. Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbe adásra kell hasznosítani. A képviselő-testület a lakásügyi bizottság javaslatára minden év február 28-ig lakáselosztási tervet készít, amelyben meghatározza a szociális alapon elosztható, a szabadpiaci feltételekkel bérbe adható, a bérlőkijelölési jog értékesítésével felhasználható, az önkormányzati intézmények szakembereinek letelepítéséhez használható, illetve a jogszabályon, hatósági és bírósági határozaton alapuló elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez szükséges lakások számát. Pályázat útján kell bérbe adni azokat az önkormányzati bérlakásokat, amelyekre bérlőkijelölésijog nem áll fenn, vagy kötelező elhelyezési feladat megoldása nem szükséges, illetve szociális lakásként nem hasznosítható. Szociális helyzet alapján csak komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakásra köthető bérleti szerződés. Ettől a főszabálytól eltérni csak a képviselő-testület egyedi döntésével lehet abban az esetben, ha az igénylő, vagy a vele együtt élők közül valaki igazoltan olyan mozgásszervi, légzőszervi, vagy allergikus betegségben szenved, hogy a lakás egyedi fűtése számára nem megoldható, vagy betegségét hátrányosan befolyásolja. A hatósági iroda a felülvizsgált igénylések alapján minden évben előkészíti a bérbeadási névjegyzéket és azt a lakásügyi bizottság elé terjeszti. A névjegyzékkel kapcsolatos észrevételeket a kifüggesztéstől számított 30 napon belül lehet megtenni a hatósági irodánál. Az észrevételeket az iroda a lakásügyi albizottság elé, a bizottság pedig - ha az észrevételnek nem ad helyt - a képviselő-testület soron következő ülésén végleges elbírálásra köteles elő- teijeszteni. A lakásbérleti igényeket a névjegyzéken feltüntetett sorrend alapján kell kielégíteni. A bérbeadó ellenőrizheti a rendeltetésszerű használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8 és 20 óra között. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles. Ha az ellenőrzés során a bérbeadó szabálytalanságot észlel, köteles azt jegyzőkönyvezni és megszüntetésére a bérlőt írásban azonnal felszólítani. A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. Ha a bérlő ezeket a munkálatokat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el,.kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására. A lakásokra fizetendő bérleti díjat az önkormányzat 1994. június 30-ig külön rendeletben szabályozza. Az önkormányzati bérlakásokra vonatkozóan a lakbér '94 június 30-ig nem változik. Ötmillió felújításra és javításra A Radován téren lévő épületekben is több százezer forint értékben végeztek felújítási, festési és szigetelési csőszerelési munkákat a szakemberek. Fotó: Szundi György Az Ingatlanvagyon Kezelő Szervezet gazdálkodási tervében 4,3 millió forint felújítási összeg szerepelt az idei tervben, amelyet a lakbér és nem lakás céljára szolgáló bérlemények bevételeiből fedeztek. Ez az összeg az IVKSZ 17,8 millió forintos tervezett bevételének 24,3 százalékát teszi ki. Illés László ügyvezető igazgató elmondta, hogy a bérlakások leggyakoribb műszaki meghibásodása a víz és szennyvízvezetékek törése, dugulása. Gyakori a csőtörés azoknál az épületeknél, amelyekben utólag alakították ki a közművezetékeket. Ezeknél az 50-70 éves lakásoknál a komfort fokozat növelés (félkomfort vagy komfort nélküliből komfortos kialakítása) együtt járt az épületek szerkezeti átalakításával. Sók esetben a épületszerkezeti elemek megbontása miatt bekövetkező vagy azzal egy időben keletkező különböző épület- mozgás okozza a csőtöréseket.- A szűkre méretezett és sok töréspontot tartalmazó szennyvízhálózat pedig gyakori dugulásokkal bosszantja a bérlőket és ad azonnali hibaelhárítási munkát a szervezetnek. Ha a hibát (dugulást, csőtörést) nem tudjuk rövid időn belül elhárítani, akkor igénybe kell vennünk a Komlói Vízmű hibakereső, bemérő kocsiját, illetve makacs dugulások elhárításához a nagy nyomással dolgozó berendezést. Ezen eszközök igénybevétele magas költségekkel jár, mivel 1-1 kiszállás díja eléri 30-50 ezer forintot. Az elmúlt időszakban tipikusan jelentkeztek olyan sorozathibák, amelyek elhárításához ezeket a berendezéseket kellett igénybe venni. A másik gyakori hibaforrást a rossz minőségű tetőfedés és bádogozás, az elöregedett, felfagyott cserepek miatti teázások és a lapostetők szigetelési problémái jelentették. A felújítási munkáknál folytatódott a tavaly elkezdett Radován téri nyílászárók cseréje, idén augusztus végéig mintegy hét lakás elkorhadt nyílászáróját gyártatta te a és cserélte ki a javító brigád. A munka értéke meghaladta a 600 ezer forintot. A lapostetős épületek közül új tetőszigetelést kapott a Radován tér 8-as számú ház, a munka értéke közel 300 ezer forint. A gyepmestertelepen két szükség- lakást alakítottak ki azzal a céllal, hogy az önkényes lakásfoglalókat ki tudják költöztetni az elfoglalt lakásokból. A nem lakás célú bérlemények, közül eddig kettőnél keltett elvégezni a bérbeadás előtti felújítást, a polgármesteri hivatal épületében pedig biztonság- technikai okok miatt a parkoló felőli földszinti nyílászárókra védőrácsot szereltek fel. Magasabb a fűtési alapdíj A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapítására egy évvel ezelőtt alkotott rendeletét a képviselő-testület, azonban kénytelen volt idén is foglalkozni a témával, a szolgáltató Hő & Cső Kft. kezdeményezésére. A Hő & Cső Kft-nek a Szigetvári Városi Kórházzal idén november 15-én megkötött hőszolgáltatási szerződésében a kórháznak fizetendő alapdíj összege 2,6 millió forintról 3,4 millió forintra emelkedett éves szinten. Ezt a 800 ezer forintos éves többletköltséget nem tudja átvállalni a szolgáltató, ezért a fűtési célú alapdíj értékét a jelenlegi 78 forint/légköbmé- ter/év értékről 84 forintra emeli. A Szent István lakótelepen az összes lakást figyelembe véve 130 ezer légköbméter a fűtött tér. A kórházi alapdíj növekedés a tényleges költségek figyelembe vételével tett megállapítva, amelynek elfogadása a Szent István lakótelepi hőszolgáltatás feltétele volt, ezért a elkerülhetetlen a fogyasztókra történő áthárítás. A fogyasztók érdekképviselete az előzetes egyeztetések után ezt tudomásul vette. Éves szinten ez az áremelkedés megközelítőleg 2-3 százalékos drágulást jelent. Kedvezően alakultak az idei adóbevételek Az önkormányzati költségvetés helyi bevételei között számottevő jelentőségű a helyi adókból származó befizetés. Áz adóbevételek jelentőségét nem csak az összegük alapozza meg, hanem az is, hogy az önkormányzat a felvett középlejáratú hitel visszafizetésének forrásaként jelölte meg ezeket a bevételeket. Dr. Berta József irodavezető elmondta, a lebonyolítás szempontjából a jogszabályok betartásával az a céljuk, hogy a befizetések határidőre megtörténjenek.- A költségvetés készítésénél 10,8 millió forint helyi adóbevételt terveztünk, azonban ezt az összeget év közben módosítani keltett, az új előírás 16,3 millió forint. Az építményadó 183 ezer forinttal több a tervezettnél, amely többletbevétel a további üzletek bérbeadásából származik. Jelentős a növekmény a tervezetthez képest az iparűzési adónál, ez részben a társas vállalkozások számának gyarapodásával magyarázható. A gépjárműadónál közel 600 ezer forinttal kevesebb az új előírás a tervezettnél, a csökkenés oka, hogy sokan vonták ki járműveiket a forgalomból, illetve jelentősen növekedett a mozgáskorlátozottak számára biztosított mentességek száma. Az 500 forint alatti tartozások főként a késedelmi pótlékok meg nem fizetéséből adódnak, illetve kisebb részük az építményadó elmaradásából. A tapasztalatok szerint a postaköltségek és a nyomtatvány költségek figyelembe vételével ezeknél az alacsony hátralékoknál nem kifizetődő behajtási cselekményt foganatosítani. Magasabb összegű hátralék általában a társasvállalkozásoknál áll fenn, a közismerten gazdálkodási gondokkal küszködő nagyüzemeknél. Helyi adót 2330 főnek kell fizetnie, közülük 173-an tartoznak még, a gépjárműadónál 2264 főből 204 a hátralékosok száma. A város üzemelteti a víz- és közművagyont A Baranya Megyei Vízmű Vállalat kezelésében lévő víz- és csatomaközmű vagyontárgyakat várhatóan felosztják a települések között, ezek önkormányzati tulajdonba kerülnek. Bódis László elmondta, az üzemeltetést Szigetvár térségében a jelenlegi üzemmérnökségi szervezetre épülő önálló gazdasági társaság létrehozásával kívánják megvalósítani.-A vagyonátadás során ezt az elvet képviselte a város és térségének jelentős része, de a megyében hasonlóan szeretnék a vagyonátadást és az üzemeltetést megvalósítani Mohács, Siklós és Sásd térségében is. Komló és környéke abban érdekelt, hogy a jelenlegi vállalat maradjon együtt, így a vagyonátadást közös megállapodással nem tudjuk lebonyolítani, várhatóan csak több jogi fórum után zárul te a Komlón lévő hát- térvagyon sorsa. A vagyonátadás során a Baranya Megyei Vagyonátadó Bizottság a közmű vagyontárgyakat ön- kormányzati tulajdonba adta, illetve az üzemmérnökségi vagyon is a térség településeinek közös tulajdonába került, elvileg tenne tehetőség az önálló gazdasági társaság megszervezésére. A háttérvagyon tulajdonlásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt azonban pénz és • tartalékalkatrész-vagyon nélkül tenne kénytelen gazdálkodni az új szervezet. A nemrég átadott közel fél kilométeres kerékpárúttal együtt már egy kilométernyi biztonságos úton közlekedhetnek a biciklisek a városban. A tervek szerint a 6-os út elkerülő szakaszának megépülése után a belvárosban és a Kaposvári úton is kialakítanának kerékpárutakat.
