Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-24 / 23. szám
10 üj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. január 24., hétfő Ismételt lehetőség A rendszerváltozás egyik legfontosabb eredménye a magán- tulajdon kialakulása. Ezen az úton döntő volt a három kárpótlási törvény hatályba lépése, a törvény szellemében hozott kárpótlási hatáozatok (jegyek, utalványok) forgalomba kerülése. A kárpótlási jegyek felhasználhatósága közismert, közülük is legfontosabb a földtulajdon részére árverések (licitálások) útján. A hivatalos adatok szerint kb. 250 000 új földtulajdonos van az országban, (ez a szám még növekedni fog), ami modem korunk legnagyobb jelentőségű földosztása egyben. Minden változás együtt jár új problémák megjelenésével, kockázat vállalással is. Filozófiái értelmében a változás az élet „élesztője”, a jövő lehetőségének kulcsa. A korábbi rendszer rossz örökségeként a „hamis próféták” szavára hallgatva, elsősorban a falusi lakosság nem nyújtotta be (nem tudta, talán nem merte?!) a törvényben lehetővé tett kárpótlási igényét, amely vagyoni jellegű (I. és II. törvény) és politikai, személyi szabadság jellegű (III. törvény). Mértékadó becslések szerint ezek száma 40-50 ezer fő. A kormány előterjesztésére, a parlament bölcs döntésével immár jogerőre emelkedett a kárpótlási igények ismételt benyújthatósága, melynek időpontja 1994. február 15. és március 15-e közé esik. Tisztelt Állampolgár! Nyomatékkai kéijük, hogy saját érdekét (ami egyben nemzetgazdasági érdek is!) figyelembe véve éljen az ismételt lehetőséggel, áldozzon rá időt, energiát, hogy magántulajdonhoz jusson. A kárpótlási igények utólag történő benyújtása szükségessé teszi a kárpótlásra kijelölt földalapok intézménye növelését. Javasoljuk a kárpótlási hivatalok ilyen irányú kezdeményezését a helyi földrendező bizottságokkal együttműködve. A Független Kisgazdapárt pécsi vezetősége A Munkáspárt bemutatkozik Az Új Dunántúli Napló vezetőinek jóvoltából minden választáson induló párt hetenként lehetőséget kap arra, hogy programját, elképzeléseit az olvasók - választópolgárok - elé tárhassa. Mi az első lehetőséget arra kívánjuk felhasználni, hogy a pártról írjuk le azokat a dolgokat, amik reményeink szerint érdeklődést válthatnak ki. A rólunk kialakult, - sok esetben táplált - téves felfogásokat kívánjuk röviden tisztázni. Nem vagyunk MSZMP. Pártunk 1991 óta a Munkáspárt nevet viseli, s 1993 március 1-től így vagyunk bejegyezve a cégbíróságon. Véleményünk szerint ezt már mindenki tudja, mégis több esetben MSZMP-ként írtak rólunk, bizonyára nem jóindulatból. Számunkra ez két okból lényeges kérdés. Először: pártunk az elmúlt néhány év alatt nagy változásokon ment keresztül. A régi MSZMP-re már nem hasonlítunk. Mi egy demokratikusan működő, korszerű, baloldali párt vagyunk. Pártunkban a legfontosabb a tagság és az alapszervezet, nem a centrum. A másik ok: Budapesten alakult egy MSZMP azokból, akik a névváltoztatással nem értettek egyet, s augusztusban bejegyezték őket. Azóta az is többször elhangzott, hogy kettészakadt a párt. A kimaradtak száma kb 60 fő, tehát nem lehet pártszakadásról sem beszélni, hiszen a 30 ezerből 60 fő kiválása nem pártszakadás. A pártunkban végbement változásokat jelzi, hogy az utóbbi két évben felvett tagok kétharmada soha nem volt párttag, s olyanok is tagjai lehetnek pártunknak, akik vallásosak, amennyiben politikánkat elfogadják. Rendszeresen szélsőséges pártként emlegetnek bennünket. Nem vagyunk szélsőséges párt, több okból: betartjuk az alkotmányt, az alkotmányos törvényeket, a rendeleteket. Igaz, időnként bíráljuk a kormány, vagy különböző kormányzati szervek intézkedéseit, tevékenységét, de ezt rajtunk kívül az ellenzéki pártok nálunk szigorúbban megteszik, vagy felemeljük a szavunkat a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a kisemberek érdekében. Ez nem szélsőséget jelent, mert akkor több párt és szervezet is elnyerné ezt a minősítést. Természetesen elismerjük, hogy alapvető kérdésekben különbözünk más pártoktól. Antikapitalista párt vagyunk, s nem lelkesedünk a NATO-hoz való csatlakozásért. Szeretnénk, ha Magyarország örökre semleges ország lenne. Ugyanakkor elismerjük a tulajdonviszonyoknak különbözőségét, de lehetőségeinkhez képest támogatjuk a fis- vállalkozókat, falun a magángazdákat, s kívánjuk nekik, hogy boldoguljanak. Egy másik vád, hogy vissza akarjuk hozni a régi rendszert. Erre pártunk programja ad világos választ: „Nem akarunk visszatérni sem a Horthy rendszerhez, sem az elmúlt évtizedekhez. .. ” Ennyi fért ebbe a rövid írásba, s remélem sikerült eloszlatni néhány félreértést pártunkról, a Munkáspártról. Dr. Bödő László megyei elnök A liberális szociálpolitika önkormányzati modellje (1.) Szociális problématérkép Az elmúlt hetekben a liberális szociálpolitika alapértékeiről és alapelveiről szóltam. ígéretemhez híven elérkeztem egy lehetséges liberális modell felvázolásához. „A szociálpolitikus laboratóriuma maga az élet, és ezért vérszegények, eredménytelenek azok a szociálpolitikai alkotások, amelyek elméleti elgondolások, hivatalszobai megfogalmazások alapján készülnek” - mondja Hilscher Rezső, akit sokan a magyarországi szociálpolitika Bibó Istvánjaként tartanak számon.A szociálpolitikai szféra „végein” az önkormányzati hétköznapok világában a fő feladathoz a szociális igények kielégítéséhez a következő alapvető funkciók szükségesek:- a szociális igények és szolgáltatások feltérképezése,- a szociális igények kielégítésének megtervezése,- a szociális szolgáltatások biztosítása. Ezúttal az első pontról, azaz a szociális igények és szolgáltatások feltérképezéséről szólnék: Ez a feladat nem pusztán az önkormányzat számára jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségek statikus leírását, hanem az adott önkormányzat illetékességi területén különböző intenzitással jelentkező összes szociális igényhelyzet dinamikus állapotábrájának felvételét jelentik, amelyeknek legcélszerűbb eszköze egy úgynevezett „szociális problématérkép” elkészítése. A szociális problématérkép mindenekelőtt rögzíti a különböző szociális igényhelyzeteket és azokat az önkormányzat illetékességén belül földrajzilag is elhelyezni. Másodszor feltárja az igénylőket, beleértve azokat is, akik nem jelentek meg eddig az ellátórendszerben. Harmadszor tartalmazza azokat az intézményeket, illetve intézményesült szociális szolgáltatásokat, amelyek együttesen a szociális szolgáltatórendszert alkotják. A szociális térkép elkészítésével tehát egy olyan információs bázishoz jutunk, amely nélkülözhetetlen a tervszerű szociális szolgáltatáshoz. Ez azonban csak az első lépés, hiszen az így kapott információkat megfelelő módon tárolni, rendszerezni, értékelni és teríteni kell. Dr. Kornya László FIDESZ A szocialisták az egészségügy helyzetéről Érdemi megoldások kis lépésekben Az egészségügy távlatos és rövidtávú feladatainak felvázolásához a gazdasági mozgástér pontos ismeretéből, a lakosság egészségi állapotából és az egészségügyi intézmények jelenlegi teljesítőképességéből kell kiindulni. Teljes szemléletváltást! A magyar lakosság halálozási adatainak évtizedek óta tartó rosszabbodása az elmúlt három évben is tovább folytatódott. Nem javultak lényegében a megbetegedési mutatók sem, sőt olyan betegségek, járványok is újra előfordulnak, amelyek korábban már visszaszorultak, vagy eltűntek. A csökkenő élet- színvonal, a szegénység, a munkanélküliség, a személyes biztonság elvesztése és egyéb társdalmi hátrányok, alkalmazkodási nehézségek, stressz helyzetek sokasága azt valószínűsítik, hogy a következő években is a lakosság egészségi állapotának romlásával számolhatunk. Az egészségügyet évtizedeken keresztül központi költség- vetési forrásokból finanszírozták és fejlesztették, de lényegében, a hálapénzt is figyelembe véve, napjainkig alulfinanszírozott maradt. A 80-as évtized második felére nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős többletforrások mellett teljes szemléletváltásra, a megelőzés, a társadalmi részvétel előtérbe kerülésére, átfogó intézményi és finanszírozási reformra van szükség. A kormány korszerű és távlatos egészség- politika kidolgozás helyett azonban megengedhetetlenül átpolitizálta az irányítást és a szakmai döntéseket. A 80-as évek reformjavaslataira ugyan gyakran hivatkoztak és hivatkoznak, de ezeket a megvalósítás antidemokratizmusával részben le is járatták. A rosszul előkészített, kapkodva bevezetett és a hálapénz rendszere miatt diszfunkcionálissá váló intézkedések helyettesítik a nélkülözhetetlen és halaszthatatlan szemléletváltást és az átfogó strukturális reformokat. 1993-ban az egészségügyi intézmények jelentős része súlyos működési gondokkal küzd, nem képes a gyógyítás megszokott színvonalának fenntartására. Az elöregedett épületállomány fenntartása egyre többe kerül, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás ugyanakkor nem rendelkeznek az amortizációs költségek fedezetével. Megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerárak is. Tűrhetetlen alacsony az egészségügyi dolgozók bére, míg a közalkalmazotti törvény végrehajtásából adódó bérkötelezettségek forrásáról is megalázó viták zajlanak. Hosszabb időszakban A fentiekből következik: a következő években az egészségügy területén is a napjainkra kialakult súlyos válság kezelése lesz a legfontosabb feladat. Érdemi megoldásra csupán hosz- szabb időszak alatt nyílik lehetőség, a jövőt megalapozó Változásokra csak kis lépésekben kerülhet sor. A szabadon választható, képzett és szakmailag kompetens háziorvost foglalkoztató rendszer továbbfejlesztésére van szükség. Ez jelenti az alapellátásra fordított összegek évenkénti értékállóságának megtartását, a tényleges teljesítmények elismerését, az önkormányzati hozzájárulás kötelezettségek rögzítését, a mai háziorvosi létszám növelését, a csoportos vállalkozások ösztönzését. Szakmai előírásokkal is gondoskodni kell arról, hogy az egészségügyi szakdolgozókat a privatizált alapellátásban továbbra is foglalkoztassák és megfelelően díjazzák. A gyógyszertári privatizáció tulajdoni vitáit a szakmai követelményeket is kielégítő megegyezésekkel kell lezárni, és a privatizáció folyamatát a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A gyógyszerellátást továbbra is az alapellátás részének kell tekinteni. A fogászati ellátás teljesít- ményfinanszirozása esetén is ingyenesnek kell maradnia a megelőzésnek, a gyermek- és iskolafogászati szolgáltatásoknak, és csupán a fogtechnikai munkák támogatása terén fogadható el a költségek fokozatos áthárítása. Az üzemegészségügyi ellátás számos helyen áldozatul esett a vállalatok, munkahelyek megszüntetésének, átszervezésének. A továbbiakban ösztönözni kell a munkáltatókat és a vállalkozókat, hogy ne számolják fel jól felszerelt rendelőiket, hanem tartsák meg a létrehozandó kiegészítő egészségpénztárak számára, vagy hozzanak létre nonprofit vállalkozásokat. A járóbeteg szakellátás funkcióit hosszabb időszak alatt a jól felszerelt kórházi, klinikai ambulanciák vehetik át. Ezen a bázison csoportos háziorvosi praxisok is szervezhetők. A társadalombiztosítás és a helyi önkormányzatok számára a fekvőbeteg-ellátás átalakítása jelenti a legnagyobb kihívást. A megkezdett teljesítményfinan- szirozási programnak reális alternatívája ma már nincs, de folyamatos kiigazítást, a minőségbiztosítási rendszer bevezetését el kell végezni. Dr. Menczer Gábor Dr.Nyirati Ferenc Dr. Hudvágner Sándor Kiút az agrárválságból (1.) Okok és következmények A mezőgazdaság pozíciójának romlása már az 1980-as években kezdődött. Ennek oka egyrészt a világpiacon kialakuló élelmiszer túltermelés, másrészt az előző rendszer gazdasági válsága volt. Az állam elsősorban a mezőgazdaságból tudott erőforrásokat elvonni, s ezt meg is tette, hiszen az ágazat a 80-as évek második felétől már költségvetési nettó befizetővé vált. Ennek ellenére 1990-ben a mezőgazdaság - meggyengülve ugyan - talpon volt. 1991-től a keleti piac összeomlása, az agrárolló elviselhetetlen mértékűre nyílása, s a kormány hibás intézkedései következtében az agrárágazat igen súlyos válságba került. A mezőgazdasági termelés mennyisége több mint 30 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig több mint 50 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban dolgozók brutto átlagkeresete 1993 első félévében 30 százalékkal volt kevesebb, mint a nemzet-gazdasági átlag. A KSH adatai szerint 1980-ban 25,4 milliárd forint volt a fejlesztésre fordított ösz- szeg, 1990-ben 27,7 milliárd. Ezzel szemben 1992-ben csupán 4,8 milliárd forint jutott fejlesztésre, beruházásra. 1980-tól a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak 2.7- szeres növekedésével szemben az iparcikkek ára 4.8- szeresére nőtt. A helyzetet súlyosbította az egyre növekvő költségvetési elvonás s a támogatások csökkentése is. Súlyos károk keletkeztek a termelés műszaki és biológiai alapjaiban. A mezőgazdaság például 1989-hez képest 1992-ben 85 százalékkal kevesebb műtrágyát használt fel. Az 1 ha szántó, kert, szőlő, gyümölcsös terüeltre jutó műtrágyafelhasználás 1992-ben 35 kg volt. Hasonló a helyzet a gyomirtó és növényvédő szerek esetében is. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta a növénytermelés hozamainak alakulását. 1938-ban Magyarországon 2,7 millió tonna búzát termeltünk. Az 1986-90-es évek átlagában évi 6,3 millió tonnát. 1993-ban a búzatermés 3 millió tonna volt. Katasztrofális képet mutat a gazdaságok eredményének alakulása. 1990-ben az ágazat eredménye 13 milliárd forint volt. 1991-ben már 21 milliárd forint a veszteség, amely 1992-re 34 milliárd forintra nőtt. Az agrárgazdaság vállalkozásainak többsége már a közvetlen termelési ráfordításokat sem tudja finanszírozni. A gazdaságok jelentős része került csődhelyzetbe, felszámolási eljárás alá. A magánvállalkozók helyzete sem jobb, közülük több- százezren hagytak fel árutermelő tevékenységükkel. A folyamatok irányítatlanná váltak, s már az egész nemzet- gazdaság stabilitást veszélyeztetik. 1990-ben még 2,5 milliárd dolláros exportot bonyolított le az agrárágazat, 1,7 milliárd dollár pozitív külkereskedelmi egyenleg mellett, s ezt a teljesítményt megismételte 1992-ben is. Ebből politikusaink arra következtettek, hogy „itt minden rendben van”, pedig már 1991-ben egyértelmű volt, hogy e teljesítmény produkálása közben a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok pénzügyi eredménye minden addiginál alacsonyabb szintre csökkent, többé-kevésbé felélték önmagukat. 1993-ra az élelmiszergazdaság külkereskedelmének forgalma mintegy 40 százalékkal csökkent, bekövetkezett tehát az a visszaesés, melyet a politikának és a tárca irányításának időben látnia kellett volna. Nehezen vitatható, hogy hazánk adósságának törlesztésére elsősorban az élelmiszergazdaság exportja lehet garancia. Katies Dezső Agrárszövetség a pécs-reménypusztai Új Elet Szövetkezet elnöke Választási rendezvények A Köztársaság Párt Szigetvári Csoportja a gazdasági helyzetről, a munkanélküliségről és a foglalkoztatottságról lakossági fórumot szervez január 25-én 17 órakor Szigetváron, az ÁFÉSZ tanácstermében. Vitaindító előadást tart Baross Szabolcs, a párt ellenőrző bizottságának elnöke. * Az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetségének Baranya megyei képviselője, Somlai Ferenc január 26-án, szerdán 18 órakor megbeszélésre hívja a képviselőségre vállalkozókat a TESZ székház (Pécs, Apáca u.14.) nagytermébe. * Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt országos elnöke január 28-án, pénteken 18 órakor beszédet mond Szigetváron a Filmszínházban, melyre mindenkit szeretettel vár az FKGP Baranya megyei vezetősége. * A Köztársaság Párt január 29-én, szobaton, lakossági fórum keretében ismerteti egészségügyi programját. Meghívott előadók: dr. Veér András a párt ügyvezető alelnöke és dr. Csermely Gyula elnökségi tag. A POTE (Szigeti u. 12.) aulájába 15 órára várják az érdeklődőket. Gallup felmérés MDF ma: 18% A Gallup Intézet nemrég elvégzett közvélemény-kutatása szerint az elmúlt egy hónapban tovább javult a Magyar Demokrata Fórum népszerűsége: jelenleg a választók mintegy 18 százaléka szavazna rájuk. A tényt, a pénteki sajtóbeszélgetésen, Kulin Ferenc, az MDF ország- gyűlési képviselőcsoportjának elnöke is megerősítette, aki többek között leszögezte: a frakció elnökségének az a tapasztalata, hogy elsődlegesen vidéken, illetve a szakértelmiség és a köztisztviselői kar körében oldódnak az MDF megítélésének eddigi görcsei. Zsigmond Attila szóvivő hozzáfűzte: mindez a demokrata fórum nyitottabb politizálása, meggyőzőbb fellépésének, valamint javuló sajtókapcsolatainak eredménye. Várják a régi szoedemeket Felkérjük a Magyaroszági Szociáldemokrata Pártnak azokat a volt régi tagjait, akik továbbra is vallják a szociáldemokrácia eszméit és célkitűzéseit, hogy idős koruk ellenére is csatlakozzanak pártunkhoz. Ha ez egészségi állapotuknál fogva nem lehetséges, kérjék fel a hasonlóan gondolkodó fiatalabb hozzátatozóikat, hogy azok vállaljanak részt a dolgozók érdekeit szolgáló feladataink megoldásában. A csatlakozni kívánókat és az érdeklődőket Pécsett a Dischka Gy. u. 2. sz. alatti helyiségünkben (a főposta mellett, az udvari épület emelete) minden héten kedden délután fél 1 és két óra között várjuk. Az MSZDP Pécs-Uránvárosi Alapszervezetének vezetősége Találgatások Az Agrárszövetség elnöksége nem tartja időszerűnek azokat a választási koalíciós partnerekre, választási szövetségekre vonatkozó találgatásokat, amelyeket más pártok forrásaira hivatkozva az elmúlt napokban felröppentettek.A megbeszélések majd sorra kerülnek,ha időszerűek lesznek.
