Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-24 / 23. szám

1994. január 24., hétfő Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Vissza nem térítendő támogatást kínálnak a gazdaságoknak Premier január 24-én 1994. - világgazdasági konjunktúra? Ezentúl akár félmillió forint vissza nem térítendő támoga­tást is igényelhetnek a mező- gazdasági termelők, ha fejlesz­teni kívánják gazdaságukat. A támogatás feltételeiről Dr. Ko- csondi Csabát, a Földművelé­sügyi Minisztérium közgazda- sági osztályának osztályveze­tőhelyettesét kérdeztük.- Az újtípusű támogatásra január 24-től pályázhatnak kis­termelők, magángazdálkodók, gazdasági társaságok, jogi személyiségű vagy jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező tár­saságok. A támogatás összege a beruházás bekerülési költsé­gének maximum 30 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint lehet.- Hogyan kell ezt értel­mezni?- Például, ha valaki egymil­lió forintos beruházásba fog, Újra indítják az orosz üzemeket Viktor Csemomirgyin szerint jelenleg az egyik legfontosabb feladat, hogy a különböző okok miatt álló orosz üzemeket újra­indítsák, s ehhez meg kell ta­lálni a megfelelő eszközöket. A politikus egyebek közt erről be­szélt az átalakított orosz kor­mány első ülésén, amelyen egyelőre azonban nem volt szó az új pénzügyminiszter szemé­lyéről. Megfigyelők szerint a kormányfő közlése, miszerint meg kell találni az eszközöket az álló üzemek megsegítésére, a bankóprés nagyobb fordulatra állítását vetítheti előre. Filter helyett papír A német dohányipar február­tól kezdve a cigarettadobozok belső csomagolásában az eddigi alufólia helyett áttér a papírra. Az újítás környezetvédelmi megfontolásokra vezethető vissza: az üres csomagok ezáltal papírhulladékként felhasználha­tók lesznek. Ez a gesztus azon­ban érinti a fogyasztók pénztár­cáját is: a „zöld ponttal” ellátott új csomagokért tíz pfenniggel többet fizetnek. A megfelelő papíranyag kikísérletezése két esztendeig tartott. A fő köve­telmény az volt, hogy legalább hat hónapig védenie kell a ciga­rettákat a kiszáradástól. Amerikai disznóhús Az amerikai mezőgazdasági minisztérium jóváhagyta 20 000 tonna dísznóhús állami támoga­tással történő eladását hét volt szovjet köztársaságba.A a me­zőgazdasági minisztérium meg­téríti a cégnek a különbséget az adott országban érvényben lévő és az amerikai ár között. 300 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatást kaphat a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alap­ból. De ha a gazdálkodó ötmil­lió forintos beruházásba vág, akkor már nem a teljes költ­ségvetés 30 százalékát kérheti az államtól, hanem kiadásainak „csupán” 10 százalékára, azaz 500 ezer forintnyi támogatásra adhat be pályázatot. A Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapból - az elmúlt évhez hasonlóan - az idén is igényel­hető kamatmentes, visszatérí­tendő támogatás a mezőgazda- sági tevékenységhez szükséges bármilyen beruházáshoz, a működéshez szükséges infrast­ruktúra kialakításához. Erőgé­pek, munkagépek, állattartó lé­A múlt év februárjának végén kellett a Mecseki Erdő-és Fa- feldolgozó Gazdaságnak lead­nia átalakulási tervét az AV Rt-nek. Egy kormányrendelet szerint ugyanis az Rt. lett a ke­zelője és felelős őrzője e válla­latok vagyonának is, egészen a kincstári törvény elfogadásáig. A legújabb hír: megalakult - az alapító okirat 1993. december 22-én került a cégbíróságra - a Mecseki Erdészeti Rt., a ME- FAG jogutódjaként, csaknem 775 millió forint jegyzett tőké­vel. Egyelőre 100 százalékosan az állam az Rt. tulajdonosa. A cégnél az utóbbi évben komoly változások voltak. El­sősorban a létszámcsökkenés feltűnő: a korábbi több mint 2000 dolgozó helyett ma 1200-an vannak alkalmazásban, de belátható időn belül ez a szám is 970-re apad. Nem lehet azonban csak elbocsátásokkal magyarázatot adni: sokan men­tek nyugdíjba, vagy korenged­ménnyel fejezték be aktív koru­kat, s a létszám gyors csökkené­sének oka az is, hogy számos tesítmények vásárlásához, épí­téséhez, bekötőutak, szenny­víztisztítók kialakításához vagy közművesítéshez lehet igénybe venni ezt a hitelfor­rást. A termelést szolgáló beru­házásokhoz igényelhető ka­matmentes támogatás mértéke legfeljebb a beruházás teljes költségvetésének 50 százaléka lehet. A kölcsönt a beruházás befejezését követően, négy év alatt kell visszafizetni. Amennyiben a gazdálkodók­nak az induláshoz szükséges költségek fele sem áll rendel­kezésükre és a beruházás megkezdéséhez banki hitelt kell felvenniük, kérhetik az Alaptól, hogy a hitel kamat­korábbi dolgozó kivált az erdő- gazdaságból, kft-éket hoztak létre, de továbbra is az erdőből élnek meg: a megrendelő az Rt. Az utóbbi egy év komoly eredménye: a nehéz piaci hely­zet, a kedvezőtlen pénzügyi környezet ellenére a Mecseki Erdészet pénzügyi szempontból jó helyzetben kezdte az 1994-es esztendőt. 1991-ben 15 millió, a következőben 50, a múlt évben csaknem 90 millió forintot for­dítottak beruházásokra. Az említett átalakulási terv­ben a fafeldolgozás, hosszú távú átalakítása volt az egyik fontos cél. Ennek jeleként könyvelhető el, hogy ez év január 1-től át­alakult a vajszlói fűrészüzem, jogutódja a Fágus Kft. lett. A erdészet 58 000 hektáron gazdálkodik Baranya megyé­ben. Ebből 7 500-at jelöltek ki kárpótlásra. Országos visszhan­got váltott ki: a Mecseki Erdé­szet szakemberei erdőgaz- dász-képzést indítottak az új tu­lajdonosoknak. A kurzust feb­ruárban folytatják, mert úgy tű­nik: kevesen számolnak azzal, terhének 50 százalékát vál­lalja magára. Az infrastrukturális beruházá­sokhoz is hajlandó vissza nem térítendő támogatást nyújtani az Alap, a beruházás összköltségé­nek legfeljebb 40 százalékáig. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy gazdálkodó az állat­tartó telepéhez utat kíván építeni, akkor kérheti, hogy a beruházási költség 40 százalékát vállalja magára az állam. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból igényelhető kamatmen­tes és vissza nem térítendő tá­mogatáshoz minden esetben pá­lyázat útján lehet hozzájutni. A kérelmeket a megyei földműve­lésügyi hivatalokhoz kell be­nyújtani. (újvári) hogy az erdő nem egyszerűen profit-termelő tulajdon, de ke­zeléséhez, a gazdálkodáshoz kötelezettségek is tartoznak. Ta­lán azzal sincsenek tisztában, hogy minden, legalább 1500 négyzetméteres, erdei fákkal, cserjékkel borított terület erdő­nek minősül, s ezért csak a meg­felelő előírásokra, törvényi ren­delkezésekre tekintettel lehet ezekkel gazdálkodni. Ezeknek a kötelezettségeknek csak egy magyarázatát említjük meg: az erdő az egyetlen olyan „gyár”, ahol a termék a környezet kímé­lése, sőt, javítása mellett készül. A Mecseki Erdészet 10 éves együttműködési szerződés megkötésére ad lehetőséget, amelynek alapján az Erdészet szakemberei rendszeres szak­mai segítséget adnak azoknak a partnereiknek, akik maguk kí­vánnak erdeikben gazdálkodni. Már az első erdőgazdász-kurzus résztvevői - 27-en voltak - ár­ajánlatot kaptak a Mecseki Er­dészettől. Az Rt. ugyanis sze­retné felvásárolni a magáner­dőkben kitermelt fát. M. A. A világ jó néhány mértékadó közgazdászának becslése sze­rint tartós fellendülés várható az elkövetkező években - legaláb­bis a Föld országainak egyik felében. Sajnos Európában to­vábbra is csak mérésékelt élén­küléssel lehet számolni, miköz­ben továbbra is megmarad a munkanélküliség magas aránya. A világ egészét tekintve 1993- ban szerény, mindössze 1,5 százalékos növekedés volt regisztrálható,de ez a mutató az idén mintegy 2,4 százalékra emelkedhet. Nyugtalanító tünet ugyanak­kor, hogy mélyül a szakadék a növekedést produkáló és a visz- szaeséssel küszködő államok között. Az előbbiek közé tarto­zik Kína, Délkelet-Ázsia, Észak- és Dél-Amerika számos országa, valamint Anglia és Ír­ország. A másik oldalon találha­tók azok, amelyek 1994-ben is a megkapaszkodással bajlódnak: lényegében az egész kontinentá­lis Európa, mindenekelőtt a volt szocialista országok, az egykori Szovjetunió, de Németország sőt Japán is. Kína már tavaly is ámulatba ejtett mindenkit 13 százalékos növekedésével: ez a felpörgő infláció miatt is legfeljebb csak tíz százalékra esik vissza 1994- ben. Nem változik Malaj­zia, Thaiföld, Dél-Korea, Hongkong és Tajvan előretö­rése. A Csendes-óceáni térség­ben pedig Ausztrália és Új-Zé- land kapcsol az eddigieknél is nagyobb sebességre. Az Állami Vagyonügynök­ség tavaly összesen 77 milliárd 900 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el - tájékoztatták az MTI-t az Állami Vagyo­nügynökségnél. Ebből a kész- pénzbevétel 43,2 milliárd forin­tot tett ki. Kárpótlási jegyek felhasználásával 13 milliárd fo­rintnyi, Egzisztencia-hitel igénybevételével pedig 21,7 milliárd forint értékű vagyont adott el az ÁVÜ. A devizáért történő eladás 25,5 milliárd fo­rintot tett ki tavaly. A bevételek alakulásával kapcsolatban el­mondható, hogy a legnagyobb arányt: 32,7 százalékot a devi­zás értékesítés képviseli, tehát a külföldi tőke Magyarország iránti érdeklődése tavaly is élénk volt. A kiadások összességében meghaladták a bevételt, 79 mil­liárd 120 millió forintot értek el tavaly. Ennek több mint két­harmadát tették ki a nemzetgaz­dasággal szemben teljesítendő kötelezettségek. E célokra ösz- szesen 53,56 milliárd forintot fordított a vagyonügynökség. Az amerikai szabadkereske­delmi övezet, a NAFTA létre­jöttével ígéretes fejlemények várhatók a földrészen, de - tíz éves pangás után - Dél-Ame- rika is gazdasági kibontako­zásra számíthat: gyorsan csök­ken az infláció, felgyorsul a külföldi tőke beáramlása, s mindenekelőtt Chile és Argen­tína jövője látszik kedvezőnek. A Die Welt című német lap­ban közzétett elemzés szerint Európát - Angliát, Írországot, Dániát és Norvégiát leszámítva - nem sok jóval kecsegtetik a szakértők. Németországot a költségvetési deficit és a keleti tartományok talpra állítása teszi próbára, Olaszország és Fran­ciaországok is legfeljebb egy-másfél százalékos növeke­désre számíthat. Spanyolország, Hollandia, Belgium és Ausztria termelése 1994-ben "lényegé­ben stagnál", azaz nem éri el az egy százalékot. Magyarország és Csehország (2-2 százalék) és főként Lengyelország (4) azon­ban végre valóban "felfelé me­het a lejtőn", szemben Oroszor­szág és Ukrajna további hanyat­lásával. Ami a távolabbi kilátásokat illeti: minden jel arra vall - írja a Szingapúrban megjelenő Bu­siness Times -, hogy a legerő­sebb növekedést produkáló tér­ség változatlanul Ázsia lesz, bár Japán gyengélkedése komolyan beárnyékolja a várakozásokat. Alapvető tendencia marad 1995-ben is a szegény országok gyorsabb fejlődése. Az államadósság törlesztésére 22,2 milliárd forintot fizettek be. A kárpótlási jegyek bevo­nása 13,04 milliárd forintot emésztett fel a bevételekből, és további jelentős kiadást ered­ményezett az ÁV Rt. jegyzett tőkéjének 6,5 milliárd forintos emelése. A gazdálkodó egysé­gek privatizálhatóságának fenn­tartása: a reorganizáció, a ga­ranciális kiadások összesen 13,67 milliárd forintot igényel­tek. A privatizációs folyamat fenntartásával kapcsolatos kia­dások, mint amilyenek a va­gyonkezelés, a társaságalapítás, az értékesítéssel összefüggő költségek tavaly összességében 11,89 milliárd forintos költséget jelentettek. A külföldi befektetők közül továbbra is Ausztria és Német­ország a legjelentősebb. Auszt­ria 96 társaságban, Németor­szág 65 társaságban érdekelt. A külföldi tőke részesedése össze­sen 176 milliárd forintot ér el a privatizált vagyonból, és ennek egyharmadát e két ország befek­tetői hozták Magyarországra. A Mecseki Erdészethez 58 000 hektárnyi erdőterület tartozik Fotó: Läufer László Továbbképzés az új erdőtulajdonosoknak Mecseki Erdészeti Rt. Legjelentősebb befektető Ausztria és Németország Mit hozott a magánosítás? Jólét és munkaidő Európa nem dolgozik eleget? Három nagy gazdasági agg­lomeráció versenye alakul ki a világgazdaságban.- Eszak-Amerika három or­szága egymás között leépíti a vámokat. Ma már az Egyesült Államoknak nagyobb a keres­kedelmi forgalma külön-külön az északi és a déli szomszédai­val, mint akár Japánnal, akár az Európai Közösséggel.- Ä Távol-Keleten egy sok­kal nagyobb egység van kiala­kulóban. E térség népessége nagyobb mint a két másik agg­lomerációé együttesen. A gaz­dasági fejlődés üteme pedig ebben az évtizedben is lega­lább kétszer gyorsabb, mint a konkurenseké.- Nyugat-Európa a legki­sebb és az egyre jobban lema­radó. így van ez annak elle­nére, hogy az integráció szer­vezett formában itt indult be először. A következő század elejét ennek a három nagy integráci­ónak a versenye fogja jelle­mezni. Indokolt tehát megvizs­gálni a feltételeket. A közgaz­dászok szívesen hivatkoznak arra, hogy melyik térségben ké­szül el kevesebb munkaóra alatt egy tonna acél, egy gép­kocsi, stb. Ezen a téren is a ke­let-ázsiai térség eredményei a legjobbak. A nagy különbség azonban egészen másutt kere­sendő. Hiába éri el torinói gyá­rában a Fiat cég ugyanazt a tel­jesítményt, mint a Toyota Ja­pánban, ha az előbbiben az át­lagos dolgozó évente 1500 órát dolgozik, a japán kollégája pe­dig 2100-at, a délkoreai pedig 2300-at. Azt kellene számolni, hogy hol termel egy munkás évente több autót. Ebben az esetben volnának megdöbben­tőek a különbségek. Mindezt most különösen ak­tuálissá teszi az, hogy Nyu­gat-Európa az egyre növekvő munkanélkülisége ellen a munkaidő csökkentésével pró­bál védekezni. A Volkswagen most tervezi a heti négynapos munkahét bevezetését, hogy ne kelljen ezreket elbocsájtani. Már megint a kevesebb mun­kával jobban élés útját akarja Európa választani, pedig már most is nagyon le van maradva két versenytársával szemben. Amíg Nyugat-Európában 1800 óra alatt van az átlagosan ledolgozott óraszám, addig Észak-Amerikában 2000, a Távol-Keleten pedig 2300. Ezek az arányok önmagukban lehetetlenné teszik a lépéstar­tást. Természetesen azon nem lehet vitatkozni, hogy mi volna a humánusabb megoldás. Min­denki szeretne kényelmeseb­ben élni. Csakhogy abban már nagyok a különbségek, hogy jövedelméről ki, mennyiről hajlandó lemondani a nagyobb kényelem érdekében. Ma az emberiséget a gazda­sági fejlődés mértékének vizs­gálata érdekében leginkább annak alapján lehet megosz­tani, hogy hol mennyi többlet- munkát hajlandóak az emberek a jobb életkörülmények érde­kében önként vállalni. Az em­beriség négyötödét még az a színvonal jellemzi, hogy nem annyira a jobb élet vonzza, mint sokkal inkább a kényel­mesebb. Ha ezek az emberek egy hét alatt keresnek annyit, amiből a szegényes életüket egy hónapig folytathatják, nem dolgoznak tovább. A szegény világban azért akarnak az em­berek gazdagok lenni, hogy ne kelljen dolgozniuk. A másik végleten áll az emberiség azon egyötöde, amelyben az embe­reknek minél nagyobb a jöve­delmük, annál többet hajlan­dóak dolgozni. Nem találtam jobb jelzőjét az ígéretes jövőnek, mint azt, hogy az emberek hol, mennyit hajlandóak a nagyobb jövede­lem érdekében dolgozni. Az a nép, amelyik ebben a tekintet­ben élenjáró, biztos lehet a gazdasági felzárkózásban. A másik táborba tartozókénak pedig az Isten pénze sem elég ahhoz, hogy „utolérjenek”. Sőt minél több pénzhez jutnak, an­nál kevesebbet dolgoznak. Mindezeket a tendenciákat az élet olyan egyértelműen bi­zonyítja, hogy az egyszerű em­berek természetesnek tartják. Nálunk minden falusi ember tudja, hogy ma nem azok élnek nálunk jól, akik örököltek, ha­nem akik a legtöbbet és a leg­jobban dolgoznak. Nem ilyen egyszerű ez a tudósok és a poli­tikusok számára, ők mintha nem szeretnék az egyszerű igazságokat. Olyan nehéz volna elismerni, hogy a nagy munkanélküliség és a kevés munkaóra mellett nincs gazda­sági csoda. Szerencsére az emberek többsége nem a tudósok és a politikusok tanácsai, hanem a saját feje után megy, és dolgo­zik még akkor is, ha ennek egyszerű feltételeit nem te­remti meg a hatalom. Aki bol­dogulni akar annak dolgozni kell. Akinek utol is kell érnie, annak még többet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents