Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-03 / 2. szám
6 aj Dunántúli napló Közélet 1994. január 3., hétfő Családi támaszt vár a világ? A kérdést annak idején már Cicero is feltette: meg tudja-e oldani a család azt, amit Róma nem tud? A szándék éppen ebből következően nyilvánvaló: az ENSZ közgyűlése azért minősítette 1994-et a család nemzetközi évének, hogy újból tudatára ébressze az emberiséget: a család a társadalom alapvető sejtje, s egyben a demokrácia legkisebb eleme, amelynek annál nagyobb a közösségformáló szerepe, minél több közös gonddal küszködik a világ. Ez az egyetlen érv önmagában válasz arra: miért éppen az új évre esett a választás? A pápa pontosan fogalmazott, amikor arra hivatkozva fejezte ki egyetértését a világszervezet céljaival, hogy abban a válságban, amelyet az emberiség jelenleg átél, „meghatározó a családjelentősége”, mivel az „hozzájárulhat a világ békés jövőjé- hez”, mint „a szolidaritás, a befogadás és a testvériség megtestesítője”. Tehát a társadalom kér igazában még többet a családtól? Valójában igen, mert egy ösz- szekuszálódott világ keres támaszt legalább a családok ösz- szetartó képességében. S mit ajánlhat ezért cserébe a világ? Tiszteletet azok iránt, akik fenntartják és összetartják a családokat, bármi történik is körülöttük. Kézzelfogható segítséget azoknak, akiket a leginkább sújt egyénileg a közösségek válsága. Kocsis Tamás Ki mit remél az új évben ? Mit remélnek Nyugat-Euró- pában 1994-től? A német Sample közvéleménykutató intézet szerint a legtöbben egészséget, boldogulást önmaguk és családjuk számára, s mindennek a megvalósításához munkalehetőséget. A megkérdezettek 66 százaléka tette kívánságai élére az egészséget, pontosan fele sorolta legfontosabb céljai közé, hogy biztosítsa a maga és szőkébb családja boldogságát.39 százalékuk pedig az új év meghatározóan fontos reménységei közé számítja azt,hogy sikerüljön végre megállítani a gazdaság világméretű visszaesését, s ennek részeként kevesebb legyen kontinensünkön is a munkanélküli. Érthetően Európa nyugati felében is sokakat nyugtalanít a balkáni tűzfészek: a közvéleménykutatás tanulsága szerint a lakosság 31 százaléka sürgeti a boszniai háború befejezését. De alig vannak kevesebben azok, akik belső biztonságra és békére vágynak: a megkérdezettek 27 százaléka 1994-es reményei közé besorolta azt is, hogy csökkenjen a bűnözés; 20 százaléka pedig, hogy szűnjék meg az idegengyűlölet, a faji gyűlölködés minden formája. A „zöldek” örömére ma már a nyugat-európai közvélemény negyede kiáll a környezetszennyeződés megállítása mel- lett.A gazdasági problémák ismeretét jelzi, hogy a megkérdezettnek csupán 19 százaléka ragaszkodik jövedelmének 1994 évi feltétlen emeléséhez; mindössze 12 százalékuk remél sokat az új évtől karrierje szempontjából; 4 százalék hisz a több szabadidő lehetőségében,s mindössze 1 százalék szeretné, hogy csökkenjen a munkaidő. Vagyis - állapítják meg a közvéleménykutatók - Nyu- gat-Európa a realitások ismeretében indul neki 1994-nek, s éppen ez jogosítja fel arra, hogy reménykedjék. Jelentősen fejlődött az infrastruktúra Tavaly a KSH adatai szerint az összes beruházások volumene az 1992-essel azonos nagyságú volt, azonban ezen belül nőtt az infrastrukturális beruházások aránya - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. Az infrastruktúra-hálózat fejlesztése 1993-ban hatással volt a beruházások élénkülésére. Az első három negyedévben beruházott 242,6 milliárd forintból a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés, valamint a villamosenergia-, gőz-, hő- és vízellátás beruházásaira jutott a teljes összeg 37 százaléka, Az országos közúthálózat hossza 100 négyzetkilométerenként átlagosan 33,2 kilométer. Az úthálózat kiépítettsége a nyugati, északi megyékben az átlagnál magasabb, míg a déli, délkeleti megyékben az átlagnál alacsonyabb.Az ország vízvezetékhálózatának hossza 1992-ben meghaladta az 55 ezer kilométert. Az elmúlt négy évben több mint 4000 kilométer hálózat épült meg, s az ország településeinek 89 százaléka rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A közüzemi hálózatba a lakások háromnegyed része, közel 3 millió lakás van bekötve. A közüzemi csatornahálózat hossza ’92-ben 16 ezer kilométer volt. Az utolsó három évben 1875 kilométer csatornahálózat épült ki s ezzel a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 1,6 millióról 1,7 millióra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a lakások 43 százaléka csatornázott. Az ország összes településének 17 százalékában van zárt közcsatorna hálózat. Tavaly 589 település rendelkezett vezetékes gázszolgáltatással, közülük 172 települést 1989 óta kapcsoltak be. A gázcső-hálózat kiépítése az elmúlt években - főként a községekben - gyors ütemben haladt: kétszer olyan hosszú hálózatot építettek ki, mint például 1989-ben. 1992 év végén a csőhálózat hossza közel 30 ezer kilométert tett ki, és 1,8 millió háztartáshoz jutottak el. A távközlési szolgáltatások egyes területeinek a kiépítettsége, korszerűsége - az utóbbi évek számottevő fejlesztési eredményei ellenére vegyes képet mutat. A telefon ellátottság az elmúlt négy év során 18 százalékkal javult: 1992 végén közel 20 távbeszélőhely jutott 100 lakosra. A fejlődés Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében volt a leggyorsabb ütemű. 1992-ben már 40 százalékkal több, összesen 1,3 millió főállomás működött az országban, mint 1989-ben. A főállomások 74 százalékát lakásokon, 24 százalékát pedig kö- zületeknél szerelték fel. A nyilvános állomások száma megközelítette a 28 ezret. Jelentősen nőtt a távhívásba kapcsolt főállomások száma is. Amíg 1989-ben a főállomások 85,5 százalékát, addig 1992-ben már 90,1 százalékát lehetett közvetlenül távhívással elérni. A lakásépítés visszaesése az előző éveknél jóval kisebb volt, és az év során egyre több és több lakásépítési engedélyt adtak ki negyedévente. 1993 szeptemberéig 12 ezer lakást építettek az országban. Magyarország jóindulattal viseltetik szomszédai iránt Történelmi kiegyezésre van szükség Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága az eltelt esztendőben eleget tett a törvényhozási munkából reá háruló feladatoknak, és a külpolitikát illetően olyannyira fontos konszenzus újrateremtésének fórumaként is jól vizsgázott. így értékelte a testület idei munkáját Kovács László a bizottság elnöke. Nagyobb empátiával A testület idei napirendjén szerepelt előterjesztések sorában Kovács László elsőként említette Magyarország biztonságpolitikájának alapelveit, amelyeket utóbb beható vita után jóváhagyott a Ház. Az alapelvek legfontosabb üzenete, hogy Magyarország jóindulattal viseltetik szomszédai iránt és nem fabrikál ellenségképet. Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak az idén ratifikált különféle nemzetközi szerződések. Ezek közül a bizottság elnöke kiemelte: hazánk társulási szerződését az Európai Unióval, illetve az európai szabadkereskedelmi társulással, a visegrádi országok szabadkereskedelmi megállapodását, a szomszédokkal kötött kétoldalú alapszerződések sorát, a magyar-szlovén kisebbségvédelmi egyezményt és az idén megerősített beruházásvédelmi szerződéseket. A bizottság konszenzusteremtő ténykedésének példájaként a Szlovákia, illetve Románia európa-tanácsi felvételével kapcsolatos magyar álláspont kialakítását említette a politikus. Bár voltak azzal ellentétes felvetések is, a magyar külpolitika végül is nem törekedett vétóra, illetve a két szomszéd befogadásának lassítására. Ehelyett a hangsúlyt számonkérhető normák kidolgozására helyezte. Egy kérdésre válaszolva Kovács László röviden kitért Horn Gyula szocialista pártelnök azon kijelentésére, miszerint történelmi kiegyezésre van szükség Magyarország és szomszédai között. A politikus megjegyezte, hogy nagyjából a kormánykoalíció is hasonlóan gondolja ezt. A különbségek nem is annyira a célok megfogalmazásában, mint inkább a módszerekben mutatkoznak, így például a Szocialista Párt kívánatosnak tartaná, hogy a szomszédok nagyobb empátiás készséggel közelítsenek egymáshoz. Üdvös lenne emellett olyan magyar gesztusokat tenni a szomszédok irányába, amelyek a kölcsönös érdekek felismerését tükrözik, és ezáltal a hosszú távú magyar nemzeti érdekeket is szolgálják. Megszívelendő tanácsként említette a politikus azt is, hogy célszerű tartózkodni a félreérthető külpolitikai nyilatkozatoktól. Különösen egy olyan régióban, ahol amúgy is megvan a hajlam arra, hogy mindent félreértsenek, ami csak félreérthető. Zsirinovszkij jelenség Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Kovács László nagyon károsnak ítélte, hogy a liberális pártok megtorpedózták a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének eredeti tervezetét. A Külügyi Bizottság elnöke hozzátette: nem is tudja igazán, hogy a két liberális párt miért nem fogadta el a tervezetet. A nagykövetjelölt-meghall- gatások és a külföldi partnerekkel folytatott megbeszélések mellett a bizottság időt szakított arra is, hogy világpolitikai léptékű fejleményeket is áttekintsen. így például a közelmúltban vitatták meg - a Külügyminisztérium készséges együttműködésével - az oroszországi fejlemények hatását a magyar külpolitikára. Ennek kapcsán kérdésre válaszolva Kovács László hangoztatta: a Zsirinovszkij-féle párt előretörése egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt Magyarország^számára. Személyes értékelése szerint az erős elnöki hatalmat biztosító alkotmány, illetve a törvényhozásba bejutott pártok sokszínűsége kellő ellensúlyt képez. Hosszabb távon viszont kedvezőtlenebb a kép. A szinte megoldhatatlan szociális gondok mellett ugyanis, Zsirinovszkij előretörését segítette az a nosztalgia, amely az elvesztett birodalmi pozíciók iránt él Oroszor- szágban.Ez a fajta mentalitás táplálhatja az orz külpolitika expanzív jellegét. Ha ez így történik, akkor az a kérdés, hogy a befolyási övezet megszerzésére irányuló törekvés meddig nyújtózkodik. Partnerség a békéért Kérdésre válaszolva Kovács László kitért Magyarország és a NATO viszonyára is. Véleménye szerint Közép-Kelet-Eu- rópa valós biztonsági igényeinek megfelel a Clinton elnök által előterjesztett Partnerség a békéért koncepció Ez ugyanis szoros együttműködési lehetőséget kínál a NATO-val, ami segíti a biztonságpolitikai kapcsolatok fejlődését. Fontos az is, hogy ez a megoldás nem kelt bizalmatlanságot, feszültséget az esetleg kí- vülmaradók körében. Ez különösen akkor fontos, ha történelmi problémákkal megvert szomszédokról van szó. A politikus hozzáfűzte még, hogy a januári NATO-csúcs után a tervek szerint a Külügyi Bizottság napirendjére tűzi a biztonságpolitikai kérdések átfogó elemzését. Tisztelet a túlélőknek Négy kontinensnek operagála Négy kontinensre kiterjedő operagála. Az afrikai éhezőkért rendezett emlékezetes könnyűzenei gálához fogható. Ám most az opera és a komolyzene képviselői, világsztárok, mint Giuseppe De Stefano, Renata Scotto, Jósé Carreras, Lola Greco, Luigi Alva, Victoria de Los Angeles, Placido Domingo és sokan mások a boszniai menekültekért és éhezőkért lépnek fel egy"világméretű jótékony- sági koncerten. Azaz, hogy nem is egy koncertről van szó. Hiszen Szarajevóban, Salzburgban, Rómában, Velencében, Turkuban, New Yorkban - és Budapesten (január 3-án, az Operaházban) zajlik majd egy-egy előadás. Ezekből a koncertekből válogatott 80 perc látható, hallható majd január 5-én a világ számos tévéműsorában. Közvetíti az Eurovizió, a szarajevói tévé. Átveszi több amerikai és arab állomás. S természetesen a Magyar Televízió is, az egyes csatornán, 20 óra 40 perces kezdettel. És éppen a magyar operaházi gála szolgáltatja az euroviziós közvetítés utolsó 15 percét, Mahler II. szimfóniájának utolsó tételét a Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, Stefano Pellegrino vezényletével. Á szólista Komlósi Ildikó. A szimfónia kórusát pedig háromszázan éneklik egyszerre a Budapesti Operaházban és a szarajevói székesegyházban. Tisztelet a túlélőknek, ezt a címet adták a nagyszabású gálának. Amelynek célja, hogy a részvét, a segítőszándék felkeltése mellett érzékeltesse a volt Jugoszlávia területén élők közös veszélyeztetettségét. Ezt idézve csendülnek fel muszlim, zsidó és keresztény dallamok is. A háború ártatlan áldozatainak emléke előtt tisztelegve a szarajevói gyermekkórus két dalt ad elő. Feltéve, hogy nem akadályozzák őket ebben a harci események. Ausztria nem tiltakozik Olasz kormánymérleg Ausztria egyelőre nem fordul a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Dél-tiroli Néppárt (SVP) által hátrányosan megkülönböztető- nek tartott új olasz választási törvény ügyében. Ez tűnik ki Andreas Kitolnak, az Osztrák Néppárt (ÖVP) külügyi szóvivőjének interjújából, amelyet a Die Presse közölt. Az SVP szerint az új olasz választási törvény korlátozza a dél-tiroli kisebbségek jogait, és a mandátumok egynegyedétől megfosztja őket azzal a korlátozó rendelkezéssel, hogy egy pártnak legkevesebb a szavazatok 4 százalékát meg kell szereznie ahhoz, hogy képviselői helyhez juthasson. A Dél-Tirol német ajkú lakosságát tömörítő párt egyik lehetséges ellenlépésnek nevezte a hágai bíróság megkeresését. Az olasz kormány befejezte küldetését és mostantól bármely pillanatban kész távozni - jelentette ki Carlo Azeglio Ciampi miniszterelnök, megvonva 8 hónapja hivatalban lévő kormányának mérlegét. A miniszterelnök az államadósság növekedésének megállítását, az infláció megfékezését, a privatizáció elindítását, a titkosszolgálatok megreformálását és a választójogi reformot nevezte meg átmeneti kormánya legfontosabb eredményei közt. A jegybank volt elnöke által vezetett szakértői kabinet április 29-én váltotta fel a korrupciós botrányokba belebukott koalíciós kormányt azzal az ígérettel, hogy átvezeti az országot a választásokig hátralévő időszakon. Kabinetkérdések A gyermekek jogai A magyar kormány képviselője 1990. március 14-én írta alá a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. A dokumentum a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, illetve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadság- jogok Védelméről szóló egyezménnyel összhangban szabályozza a gyermekek jogait, mint olyan emberi jogokat, amelyek speciális garanciákat és védelmet igényelnek a jogalkotás és jogalkalmazás területén egyaránt. Az egyezmény rögzíti, hogy tiszteletben kell tartani a gyermek személyazonosságát, s el kell ismerni a jogát a szociális biztonságra, a családban nevelkedésre, arra, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét Az egyezményhez való csatlakozást a magyar kormány sohasem puszta formalitásnak tekintette, hanem kötelezettségvállalásnak arra, hogy a hazai családjogi szabályokat összhangba hozza az ÉNSZ okmányokba foglalt követelményekkel. Ezt tette a kabinet múlt heti ülésén is, amikor módosította a családjogi törvényt, s egyben kimondta, hogy a jövőben nem születhet a gyermekek jogait érintő olyan jogszabály, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi egyezmény rendelkezéseit. A szakértők véleménye szerint a magyar családjogi törvény alapvetően megfelel a nemzetközi normáknak. Miért foglalkozott vele akkor mégis a kormány? Azért, mert úgy találta, hogy a gyermeki jogok szabályozása és az ezzel összefüggő jogi garanciák hiányosak. A szabályozásnak a gyermek inkább tárgya, mint alanya, nincsen olyan általános szabály, amely biztosítaná a gyermek véleménynyilvánítási jogát az őt érintő lényeges kérdések eldöntésében. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a kormány,amikor alapvető célként jelölte meg, hogy a gyermek, mint autonóm személyiség aktívan részt vehessen a sorsát érintő kérdések eldöntésében, a mindennapok problémáitól kezdve a pályaválasztásig, vagy akár a szülői ház elhagyásáig. A gyermeket - életkorának és érettségének megfelelően - tájékoztatni kell az őt érintő kérdésekről, be kell vonni a vele kapcsolatos döntési folyamatba. Bizonyos alapvető, sorsdöntő kérdések a 14. életév betöltése után nem rendezhetők a gyermek egyetértése, beleegyezése nélkül. A hatályos rendelkezések szerint, ha a szülők különválnak, úgy a szülői felügyeletet az a fél gyakorolja, akihez a gyermeket elhelyezték. A házasság felbontásakor lehetőség van arra, hogy a szülők - akár peren kívül - megállapodjanak a gyermek elhelyezéséről és ezzel összefüggésben a közös szülői felügyeletről. Ez utóbbi garanciát jelent arra, hogy a gyermek intenzív személyes kapcsolatban marad a különélő szülőjével is. A szülői felügyelettel és a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos ügyekben a bíróságnak és a gyámhatóságnak indokolt esetben meg kell hallgatnia a gyermeket is. Ugyanígy az apai elismerés, az örökbefogadás során sem mellőzhető a 14. életévét betöltött gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele. Mint ahogy nem hozható döntés a pályaválasztásról sem a gyermek tudta nélkül, akarata, hajlama ellenére. A 16. életévét betöltött gyermek viszont lehetőséget kap az önálló munkavállalásra. A mindennapok nyelvére lefordítva: a szülőnek a gyermekét olyan partnernek kell tekintenie, akivel a legkényesebb kérdéseket is meg lehet, s meg is kell vitatni. Egy társadalom gyermekei jogainak védelmével saját önbecsülését gazdagítja. Juhász Judit kormányszóvivő
