Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-12 / 11. szám
1994. január 12., szerda Gazdaság új Dunámon napló 9 Gazdasági fórum Mohácson A Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamara mohácsi szervezetével és a helyi önkormányzattal közösen január 21-én 15 órakor rendezi meg első gazdasági fórumát a Duna-parti városban. A rendezvényen olyan közérdekű témák merülnek fel, mint la regionális, megyei és helyi gazdaságfejlesztési programok, a Mohácson létesítendő olaj- és kereskedelmi kikötő kérdése, a Duna-Híd Alapítvány és a város együttműködése, vállalkozói érdekképviselet. A fórum nyilvános, színhelye a városháza díszterme lesz. Teljesítette tervét a Rába Rt. Ismét megkezdődött a termelés a Győri Rába Rt. üzemeiben. Az elmúlt év teljesítményéről Zalán Barnabás az rt. vezér- igazgatója elmondta: a cég árbevétele elérte a 19,2 milliárd forintot. Az export területén is bíztató jelek mutatkoztak: Nyu- gat-Európában és a tengeren tálon 7,7 milliárd forint, azaz 84-85 millió dollár értékű gyártmányukat értékesítették. A keleti piacokon 4,3 milliárd forintos árbevételhez jutottak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 47-48 millió dollár értékben adtak el motorokat, futóműveket a kö- zép-kelet-európai térségben. Ebben az esztendőben a cég vezetése a tavalyihoz hasonló nagyságrendű értékesítésre lát lehetőséget. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. január 11. Pénznem vételi közép eladási Angol font 150,47 151,97 153,47 Ausztrál dollár 69,54 70,21 70,88 Belga frank (100) 277,78 280,53 283,28 Dán korona 14,95 15,10 15,25 Finn márka 17,49 17,66 17,83 Francia frank 17,06 17,23 17,40 Gör. drachma (100) 40,30 40,70 41,10 Holland forint 51,83 52,35 52,87 ír font 145,14 146,54 147,94 Japán yen (100) 89,47 90,40 91,33 Kanadai dollár 76,53 77,29 78,05 Kuvaiti dinár 338,13 341,46 344,79 Német márka 58,00 58,60 59,20 Norvég korona 13,42 13,56 13,70 Olasz líra (1000) 59,00 59,61 60,22 Osztrák sch. (100) 825,24 833,59 841,94 Portugál esc. (100) 56,98 57,55 58,12 Spanyol pes. (100) 69,66 70,39 71,12 Svájci frank 68,36 69,02 69,68 Svéd korona 12,35 12,47 12,59 USA dollár 100,79 101,79 102,79 ECU (Közős Piac) 112,38 113,50 114,62 Részvénytársasággá alakult a Pécsi Bőrgyár Az igazgatónő nyereséges termelésben bízik - A cég bekerült a hitelkonszolidációs körbe Az év elejére biztosítva van a gyár munkája Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése értelmében január 1-től 100 százalékos állami tulajdonban lévő részvénytársaságként működik tovább a Pécsi Bőrgyár. A vállalat jegyzett tőkéje 866 millió forint, amelyből az elfoglalt terület nagysága következtében jelentős, 14,6 százaléknyi (közel 50 millió forint) az ön- kormányzati rész. Az rt-vé alakulás kimondottan a gyár későbbi privatizálását célozza, ám ennek időpontja függ a környezetvédelmi hatás- tanulmány elkészültétől is. Arról viszont már most megszületett a döntés, hogy az ÁVÚ 10 százalékban teszi lehetővé a kárpótlási jeggyel történő vásárlást. A munkavállalói és menedzsmenti tulajdonszerzés mértékéről később döntenek. A gazdálkodási formaváltás nem akadálya a cég tőketartalékában szereplő egyes - meghirdetett - vagyontárgyak bérbe- és eladásának. A kedvező értékesítés ugyanis alapfeltétele a csődegyezség lehető legjobb teljesítésének. Ez utóbbinak állásáról így tájékoztatta lapunkat Várnagy Valéria igazgatónő:- Amilyen szigorú feltételekkel a csődegyezséget kötöttük, a pénzügyi szakemberek számára nyilvánvaló volt, hogy maradéktalanul nem teljesíthetjük az előírtakat. Ennek figyelembe vételével örömmel mondhatom, hogy a hitelező bankok és a szállítók vonatkozásában 80 százalékos a teljesítésünk. Továbbra is tetemes APEH- és TB-adósságaink vannak. Az időközben megjelent kormányhatározat lehetővé teszi, az Állami Vagyonügynökség és a konszolidációt bonyolító Hitelbank Rt. korábbi javaslata alapján, a Pécsi Bőrgyár Rt. is pályázhasson a reorganizációs program keretében. Ez a pályázat az eddig elért eredményeink alapján is reális. A döntés megszületése nagyon fontos volt a Bőrgyár számára.- Cégünk az elmúlt évben 1,8 milliárd forint termelési értéket produkált, ebből 400 millió forint volt az export. A 60 százalékára fogyatkozott termelés mára már összhangban van a költségekkel, és az idei évre élő szerződéseink, előzetes igény- bejelentéseink az elmúlt évinél is magasabb szintű termelés reményével kecsegtetnek. Január-februárra például - a korábbi évek gyakorlatával ellentétben - 100 százalékban lekötött a munkánk. Ha az eladott vagyontárgyakból befolyó pénzekből törleszthetjük adósságainkat és meg tudunk szabadulni súlyos kamatterheinktől, akkor reményünk van a nyereséges termelésre is - mondta bizakodva az igazgatónő. A privatizációhoz visszakanyarodva az óév utolsó heteiben egy felmérés készült a vállalatnál. A megkérdezettek 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lehetőség esetén tulajdonosként is részt kíván venni a vállalat működtetésében. Hasonlóan vélekedik a vállalati menedzsment is. Egy esetleges hazai, vagy külföldi befektetőről az a vélemény, hogy szívesen látnák, amennyiben a dolgozók és vezetők egyértelmű garanciát kapnak arról, hogy a céget komoly szándékkal, és bőrgyárként működteti hosszú távon az új tulajdonos. Kaszás E. A dolgozók 74 százaléka tulajdonosként is részt venne a gyár működésében Fotó: Läufer László Baranyai kárpótlási mérleg Megyénkben már 55 ezer hektár föld került magántulajdonba r rAz Állami Értékpapír Felügyelet az államkötvények adókedvezményéről A befektetők nem rövidülnek meg az új szabályok következtében Elkészítette 1993-as zárómérlegét a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal. A statisztika szerint a megyében eddig 1338 árverést hirdettek meg, amelyek közül 1325-öt meg is tartottak. Ebből eredménytelen volt 168, 13 árverés különböző okok miatt elmaradt. Baranyában az elmúlt év végéig 1.296.120,78 aranykorona értéket (82.401 hektár) hirdettek meg, amelynek kevesebb mint egytized része az állami gazdasági föld, a fennmaradó tekintélyes érték termelőszövetkezeti területen van. Mindebből összesen 893.521 aranykorona értéket (55.373 hektár) árvereztek el. A nyilvántartásból kitűnik, hogy élénk volt az érdeklődés a megye erdei iránt, a meghirdetett 17.305 aranykorona értékből (6.960 ha) 14.486 aranykorona értéket (5.596 ha) vásároltak meg a baranyai árverezők. A Baranyában licitálásra jogosult 16,133 árverező közül 13.066 fő jutott tulajdonhoz, az árverezőknek 73 esetben sikerült megegyezéssel egyszerűsíteniük az eljárást. A megyében felajánlott termőföldért és erdőért 499.108.000 forint értékben káipótlási jeggyel, 68.301.000 forint értékben pedig földutalvánnyal fizettek az új tulajdonosok. K. E. A legalább hároméves lejáratú államkötvények vásárlóinak most bevezetett adókedvezménye csupán technikai jellegű változást jelent, ha csökken ezen papírok kamata - mondta el az újságírók érdeklődésére a napokban Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír Felügyelet elnöke. A legalább hároméves lejáratú államkötvények vevői január 1-től a befektetési kedvezmény igénybevételével csökkenthetik adóalapjukat a vásárlásra fordított összeggel. A jelenlegi kamatszint mellett, az adókedvezményt is beleszámítva az állam a piacinál alacsonyabb áron jut hitelhez, és ezáltal a többi résztvevővel szemben kivételezett helyzetbe kerülhet az értékpapírpiacon. Ha pusztán ezen kedvezmény miatt alacsonyabb lesz az államkötvények kamata, ez esetleg rosszul orientálhatja a költségvetést, hiszen hajlamossá teheti a nagyobb hitelfelvételre. A vállalati és banki kötvények, melyek nem rendelkeznek adókedvezménnyel, így hátrányba kerülhetnek a piacon. A befektetési jegyekre valószínűleg nem lesz különösebb hatással az államkötvények adó- mentessége - mondta Pacsi Zoltán -, hiszen a befektetési alapok eddig is az állampapírok legnagyobb vásárlói közé tartoztak. A befektetőknek továbbra is érdemes lesz befektetési jegyet vásárolni, hiszen az adókedvezmény igénybevétele a konkrét állampapír legalább hároméves folyamatos birtoklását követeli meg, a befektetési alapoknak azonban továbbra is lehetőségük van a birtokukban lévő értékpapír-állomány folyamatos cseréjére, így az aktuális piaci lehetőségeket kihasználva, esetleg magasabb hozamszintet érhetnek el - adott tájékoztatást Pacsi Zoltán. A jövőjüket féltve vásárolták meg a kft. kétharmadát Árusít és kölcsönöz a Gépbázis Gazdag választékban kínálják a szerszámokat a Légszeszgyár utca végén lévő szaküzletben Fotó: Läufer László Öt év alatt rengeteg munkával vívtak ki maguknak rangot a szakmában. Aztán a privatizációval bizonytalanná vált a jövőjük, mert ki tudja, az új tulajdonos igényt tartana-e a jól bejáratott üzletágra. Tavaly aztán maguk vették kezükbe sorsukat, hitelekkel hatan megvásárolták cégük, a Gépbázis Gépkölcsönző, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 65%-át. Még 1992 novemberében új telephelyre, a Légszeszgyár utcába költöztek, változatlan profillal. Joggal tartottak attól, hogy a régi telephely bérleti díja elviselhetetlenül magas lesz, s eleve bizonytalannak érezték ott a létüket. A kényszerű helycsere előnyükre szolgált: a korábbinál inkább szem előtt lévő új helyen megnőtt a forgalmuk. Sorra kölcsönözték tőlük a földmunkagépeket, tömörítő eszközöket, építőgépeket, kompresszorokat, szivattyúkat, emelőgépeket, a különféle villamos kisgépeket.- Szerencsénkre ez a kereslet azóta sem lanyhul, a két műszaki boltunkban sem - nyugtázza Dianovics Sándor ügyvezető igazgató. - A többségi tulajdon megvásárlásánál ez is sokat nyomott a latba, meg az a reményünk is, hogy majd előbb-utóbb csökkennek az elvonások. Egy dolog a reménykedés, s más a tudatos piacpolitika. Az új telephelyükön tavaly júniusban megnyitott gépboltjukban elsősorban a kölcsönzésre kivehető gépeket és az ahhoz tartozó szerszámokat árusítják, hogy a betérő maga dönthesse el: kölcsönöz, avagy inkább vásárol. A Nagyárpádi úti Ypszilon műszaki boltjukat, annak korábbi vegyes profilját megszüntetve faipari műszaki bolttá alakították át, hogy az asztalosok, ácsok náluk, egy helyen találjanak meg minden szükséges gépet, szerszámot, segédanyagot, s nemsokára vasalatokat és mindenféle kellékeket. Szolgáltatásaik körét folyamatosan bővítve a Gépbázis márkaszervize a Flex, Makita, AEG, Rems elektromos kisgépeknek és az ABAC kompresszoroknak. Most abban reménykednek, hogy az előttük álló, a hiteltörlesztések miatt igencsak nehéznek ígérkező esztendőn is sikerrel túlteszik magukat. B. M. L. Alku a kiszemelt expo-telkekre Híd, vagy hajó vigyen a vásárra? Három ajánlattevővel kezdett tárgyalást a pesti Duna parton található telkek adásvételéről az expoingatlanok- kal foglalkozó bírálóbizottság javaslatára a Világkiállítási Programiroda. Ugyancsak három ajánlat érkezett az expót Pesttel összekötő híd kivitelezésére - mondta el az Iroda keddi sajtóreggelijén Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár, a budapesti expo főbiztosa. A telkekre kiírt meghívásos versenytárgyalás végső döntését mind a tulajdonosokra, mind pedig az építendő létesítményekre vonatkozóan március végéig hozza meg a programiroda. Feltétel, hogy a vételárára és a kivitelezendő építkezések pénzügyi fedezetére egyaránt kielégítő biztosítékokat kapjon. Még nem dőlt el, hogy a Duna felől hídon, hajóval vagy kábelautón lesz-e megközelíthető az expo. A döntésnek már a múlt év végéig meg kellett volna születnie, de az időközben kapott új ajánlatok miatt februárra halasztották a végleges álláspont kialakítását. Jelenleg három generálajánlatról tud az iroda. Közülük egyelőre - kitűnő utóhasznosítási lehetőségei miatt - az UVATERV által tervezett sátortetős gyaloghíd létrehozása látszik a legkedvezőbbnek. Ezenkívül lenne vállalkozó egy csőhíd, illetve egy gyalogoshíd megépítésére is. Ezekkel kapcsolatban azonban még alaposabban szeretnének tájékozódni a végső szó kimondása előtt a döntéshozók. Az expo körül józan, megbékélt hangulat alakult ki. Az együttműködési szerződés megkötése óta elcsitultak a viták a fővárossal is - mondta Barsiné Pataky Etelka. Az expo az egész országé lesz: 60-70 hivatalos és mintegy 400 egyéb vidéki rendezvény egészíti, színesíti majd a budapesti programot. I A é i
