Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-12 / 11. szám
8 üj Dunántúli napló Külföld 1994. január 12., szerda V. Poljakov orvos 427 napot tölt a világűrben Szojuz TM A bajkonuri űrállomásról szombaton felbocsátották a Szojuz TM-18-as űrhajót, amely hétfőn kapcsolódott a Mir űrállomáshoz. Az űrhajó a Cibli- jev-Szerebrov párost váltó három tagú személyzetet viszi az űrállomásra. A Viktor Afanaszjev parancsnok, Jurij Uszacsov fedélzeti mérnök és Valerij Poljakov orvos által alkotott „űrtrojka” a hónapok óta fent tartózkodó Vaszilij Ciblijevet és Alek- szandr Szerebrovot váltja. A régi és az új személyzet három napot tölt együtt, majd Szereb- rovék január 14-én térnek visz- sza a Földre. A most indult csapat tagjai összesen 179 napig lesznek a világűrben, ahol elsősorban orvosbiológiai kutatásokat végeznek. Afanaszjev és Uszacsov július 4-én tér vissza. Poljakov viszont a tervek szerint több mint egy évet, pontosan 427 napot tölt fent és együtt dolgozik majd a következő, sorrendben a 16. és 17. expedíció tagjaival is, amelyek startját szintén az idén tervezik. A 16. expedíció június 22-én indul és 135 napot tölt a Miren, a 17. pedig októberben leváltja azt. A most visszatérő Ciblijev és Szerebrov az orosz űrkutatást sújtó szűkös anyagi lehetőségek miatt a technológiai, biotechnológiai és geofizikai kutatások mellett kereskedelmi célú űrkutatási feladatokat is végzett. Ciblijev és Szerebrov német és amerikai cégek megbízása alapján a természeti kincsek feltárását célzó illetve ökológiai vizsgálatokat folytatott a világűrben. Emellett dolgoztak a Mir-2 űrállomás létrehozásával kapcsolatos feladatokon is és ösz- szesen 14 órát és 50 percet töltöttek az űrállomáson kívül a nyílt világűrben kutatási és karbantartási feladatokat végezve. Az orosz ortodox karácsony alkalmából pénteken személyesen köszöntötte Ciblijevet és Szerebrovot II. Alekszij egyházfő. A szombaton a Mir űrállomásra indult orosz expedíció tagjai az orvosbiológiai kutatások során olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek a tervezett Mars-utazás előkészítését szolgálják. Tesztelik a súlytalanság káros következményeinek kiküszöbölését, illetve megelőzését célzó új módszereket. A régi és az új csapat a váltás idején máris egy sor biotechnológiai-18 kísérletet végez, s az eredményeket a január 14-én visszatérő űrpáros hozza majd a Földre. Az Afanaszjev-Uszacsov- Poljakov űrtrojka folytatja a hagyományos anyagszerkezeti, kristályechnológiai és asztrofizikai kutatásokat. A légkörfizikai vizsgálatok során megfigyelik az óceánok felett keletkező tájfunokat. A 179 napos expedíció során három teherűrhajó is indul a Mir űrállomásra. Az egyik teherűrhajóval, a Progressz M-22-vel például egy olyan berendezés érkezik majd, amelyet az űrállomáshoz kapcsolódó Kvant- 2-es modul térségében helyeznek el. A giroszkóp nevű, pör- gettyűs stabilizáló szerkezet az űrkomplexum stabilitását hivatottjavítani. Clinton elnök és Manfred Wörner a NATO főhadiszállásán Brüsszelben, január 10-én. Wörner hivatalban marad Tegnap megkezdődött az újonnan választott orosz parlament, a Duma első ülésszaka. Képünkön: regisztráltatják magukat az érkező képviselők. Csalagút-háború”? Új korszak? Újabb éles küzdelem fenyegetheti a világot - a kultúrák harca. Ez a nem éppen szívderítő mondanivalója a Harvard egyetem professzorának, Sámuel P. Huntington-nak, aki a Foreign Affairs, a legtekintélyesebb amerikai külpolitikai folyóirat hasábjain jelentette meg eszmefuttatását. Huntington szerint a nemzeti államoknak fontos szerep jut a jövőben is, de a világpolitikát a különböző kulturális csoportok közötti ellentétek alakítják majd. Kultúrán a professzor a nyelv, a vallás,a történelmi hagyomány, a kialakult intézményrendszerek, a szokások olyan összességét érti, amely meghatározza az emberek természetes életmódját,életfelfogását s ilyen értelemben egy-egy kultúra gyűjtőfogalma alatt több nemzeti állam is értendő. Nyolc kultúrkört sorol fel ezek: a nyugati/európai és észak-amerikai/, a szláv-orto- dox, az afrikai, a hindu, a konfuciánus /főként kínai/, a japán, az iszlám és a latin-amerikai. Huntington több ajánlást is tesz. Jobb együttműködést szükséges kialakítani Európa és Eszak-Amerika között, bekapcsolva a Nyugathoz legközelebb álló Kelet-Európát és Latin Amerikát, tovább építve a kapcsolatokat Japánnal és Oroszországgal. Meg kell akadályozni az iszlám és konfuciánus kultúrkörhöz tartozó államok katonai erejének túlburjánzását, egyben felhasználni belső konfliktusaikat, elősegíteni a Nyugat felé nyitó erők érvényesülését. A tanulmány kapcsán éles vita robbant ki: mennyire lehet általánosítani a kultúrkörök harcát, s célravezető-e az észak-déli ellentét ilyen értelmű kiélezése, a vasfüggöny helyén a „kultúrfalak- tól” való félelem? Kitör a „ Májusban indul a forgalom az Angliát Franciaországgal összekötő tenger alatti alagúton. A La Manche csatornán addig csak repülővel illetve komppal lehet átkelni, s ez a lehetőség természetesen továbbra is fennmarad. De már az ünnepélyes avatás pillanatában kitör minden jel szerint a „csalagút ár- és szolgáltatás háború”. A Sunday Times most közzétett értesülése szerint egy személyautó átszállítása a „Csa- lagúton” - az utasok számától függetlenül, átszámítva magyar pénzre - kb. 25-40 ezer forintba fog kerülni, ami valamivel drágább a kompnál. Az „Euro-alagút” üzemeltetői ennek ellenére azt remélik, hogy a hajóutasok mintegy fele átpártol majd a víz alatt robogó vonatra. De mit szól a konkurenciához a két legnagyobb komptársaság? Az European Ferries és a Stena Seralink megegyezést, afféle kartellt kezdeményezett, ezt azonban az alagutat üzemeltető brit fél elutasította. A hajósvállalatok ezért egyeztetés nélkül azt tervezik, hogy sűrítik járataikat, s az eddiginél nagyobb kényelmet, gyors ki- és berakodást kínálnak. A csatorna hajói a hetvenes évekhez képest már eddig is megháromszorozták a forgalmat: az új ,jumbo”-kompok egyszerre kétezer utast és 650 járművet visznek át a túloldalra. A járatok sűrítése fölöslegessé tette a helyfoglalást: az utasok legfeljebb fél órát kénytelenek várni. Tervek szerint erősebb motorokkal szerelik fel a kompokat, ami az útidőt a felére csökkenti, s tovább egyszerűsítik az utazással járó formaságokat. A hajóstársaságok e rendszabályok bevezetésével igyekeznek nemcsak talpon maradni, hanem fokozni is bevételeiket. Azt remélik ugyanis, hogy az alagút megnyitása megélénkíti az Angliába és Franciaországba irányuló kölcsönös forgalmat, és sokan választják a jövőben is a vízi megoldást. 1992-ben 34,5 millió utas és 5,8 millió autó kelt át a csatornán; 2000-re az utasok száma várhatóan 57 millióra nő. A komptársaságok egyáltalán nem titkolják, hogy az Euro-alagút megnyitása számukra nagy üzleti kihívás. De ez még inkább érvényes azokra a repülőtársaságokra, amelyek a kontinens és a szigetország közötti forgalomban részesednek. A vonatút London és Párizs között három órára, Brüsszel és az angol főváros között három óra tizenöt percre rövidül. 2001-től kezdődően pedig szupergyorsvonatokat helyeznek üzembe, amelyek a menetidőt további 30-60 perccel kurtítják meg. Ez megadhatja a kegyelemdöfést a rövidebb távú repülőutaknak. Manfred Wörner NATO-fő- titkár egészséges és 1996-ig szóló megbízásának végéig hivatalban marad - közölte ő maga a tagállamok képviselőivel - jelentette a Reuter szombaton. A tisztségét 1988 óta betöltő, 59 éves Wömert alighanem az állapota körüli kitartó híresztelések bírták rá, hogy decemberben kiossza a tagországok nagyköveteinek az egészségi állapotáról szóló legfrissebb orvosi jelentést, amely szerint meggyógyult. Az 59 éves Wörner két évig küzdött végbélrákkal. Ezalatt több műtéten esett át, nagyon lefogyott, és előfordult, hogy rövid időre a nyilvánosság előtt is cserben hagyta koncentrációs készsége. Diplomaták szerint Wörner Helmut Schmidt, volt szociáldemokrata kancellár szerdán védelmébe vette a keletnémet Allambiztonsági Minisztériummal, a Stasival fenntartott kapcsolataik miatt vádolt Man fred Stolpet (SPD), Brandenburg tartomány kormányfőjét és Wolfgang Vogel ügyvédet, aki humanitárius és egyéb ügyekben közvetített annak idején az NSZK és az NDK között. Vögelt adócsalás címen vizsgálati fogságban tartják, Schmidt a közelmúltban demonstratív látogatást tett nála a börtönben. A volt kancellár, jelenleg a Die Zeit című hamburgi hetilap társkiadója, az NDK történelmét feldolgozó Bundestag-bi- zottság meghallgatásán fejtette ki véleményét. Azt mondta, hogy az, aki csak az akták alapján tájékozódik, s figyelmen kívisszavonulása igen nagy vesztesség lett volna, mert a szövetség számára kritikus- jelenlegi időszakban éppen olyan erős karakterű és népszerű vezetőre van szüksége a NATO-nak, amilyen Wörner. Ugyanezek a diplomaták úgy vélték: Wörner egészségének megromlásában szerepe volt annak, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek és a Szovjetunió összeomlása komoly problémák elé állította a NATO-t, s ez rendkívüli munkatempót diktált. A Reuter úgy véli: Wörner gyógyulásának hírét örömmel üdvözlik a kelet-európai államok is, ugyanis ő az egyik legmakacsabb előharcosa annak a gondolatnak, hogy a NATO kötelezze el magát ezen országok mihamarabbi felvétele mellett. vül hagyja, hogy mi történt a nyugati oldalon, „nem historikus, hanem hisztérikus”. Schmidt a Hitler ellen merényletet elkövető Stauffenberggel és társaival hasonlította össze Stolpet és Vogelt, mondván: ezek az emberek együttműködtek a hatalommal, hogy jót cselekedhessenek. Manfred Stolpet tavaly január óta tartják több-kevesebb nyomás alatt. Stolpe az evangélikus egyház magas rangú elöljárója volt, s visszaemlékezéseiben nem titkolta, hogy rendszeresen találkozott a Stasi embereivel. Most azt hangsúlyozza, hogy az egyház mozgásterét bővítette. Stasi-aktája alapján a brandenburgi miniszterelnököt azzal gyanúsítják, hogy „Titkár” fedőnéven dolgozott az államvédelmi hatóságnak. Schmidt védelmébe veszi Stolpet és Vogelt Víz alatt állnak Zell (NSZK) utcái a Mosel mentén, miután a folyó áttörte a gátakat január 7-én. Az ár elöntötte a történelmi városrészt. Szomjaznak a közel-keleti országok Huszonöt évvel ezelőtt Szíria megkísérelte, hogy elterelje a Jordán folyót. Izrael támadott és a konfliktus az 1967-es háborúvá nőtte ki magát. Szíria és Törökország 1990-ben csaknem háborúba keveredett, amikor Törökország az Eufrátesz vizéből föltöltötte az Atatürk víztárolót. Irak és Szíria egy ideig azért támogatta a kurd gerillákat Kelet-Törökországban, hogy megakadályozza a törököket az Eufrátesz vizének visszatartásában. Egy washingtoni tudományos intézet legutóbbi jelentése szerint 26 nemzet szenved vízhiányban. Ezek közül 14 a Közel-Keleten és Eszak-Afrikában van. A legtöbb szomjazó ország valószínűleg megduplázza lakosságának számát 30 éven belül. Már az 1990-es évek végén a vízprobléma a Közel-Keleten vagy tökéletes egyetértéshez vagy konfliktusokhoz fog vezetni. A legszomjasabb ország a térségben Jordánia. A fővárosban Ammanban a családoknak 950 literes víztartályaik vannak a háztetőkön és három-négy naponként töltik meg azokat. A Jordán völgyének földművesei illegálisén szivattyúznak ki vizet a csatornákból. A közel-keleti vízhiány megoldásának több módja lehet. Egyes szakértők azt javasolják, hogy tartálykocsikban vagy vizi úton szállítsanak vizet Törökországból a vízszegény országoknak. Izraeli szakértők szerint a vizi szállítás olcsóbb, mint a nyugati partról, olajjal hajtott szivattyúkon a víz átemelése. Más szakértők szerint a víztartályokat, vezetékeket és töltéseket egyetlen rendszerbe kellene összekapcsolni. A felesleges vízzel rendelkező országok, mint Törökország és Irak, pénzt kapnának a vízszolgáltatásért, a deficites országok pedig, mint például Jordánia, támogatásban részesülnének. A víz sótalanítását az Öböl menti országok alkalmazzák. Azok az országok azonban, amelyeknek nincs-olajuk - mint Izrael és Jordánia - pénzügyi segítségre szorulnának, amely dollármilliácdokra rúgna. Olyan terv is létezik, amely szerint a Földközi-tengert egy csatornával kellene összekötni a Holt-tengerrel és töltéseket kellene építeni elektromos energia előállítására. Ezt az energiát használnák fel a víz sótalanítá- sára. Egy másik terv szerint a Gáza-övezetet és a Negev-siva- tagot csatorna kötné össze a Nílussal. Egyiptom azonban azt mondja, nincs felesleges vize.
