Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-12 / 11. szám

8 üj Dunántúli napló Külföld 1994. január 12., szerda V. Poljakov orvos 427 napot tölt a világűrben Szojuz TM A bajkonuri űrállomásról szombaton felbocsátották a Szo­juz TM-18-as űrhajót, amely hétfőn kapcsolódott a Mir űrál­lomáshoz. Az űrhajó a Cibli- jev-Szerebrov párost váltó há­rom tagú személyzetet viszi az űrállomásra. A Viktor Afanaszjev pa­rancsnok, Jurij Uszacsov fedél­zeti mérnök és Valerij Poljakov orvos által alkotott „űrtrojka” a hónapok óta fent tartózkodó Vaszilij Ciblijevet és Alek- szandr Szerebrovot váltja. A régi és az új személyzet három napot tölt együtt, majd Szereb- rovék január 14-én térnek visz- sza a Földre. A most indult csapat tagjai összesen 179 napig lesznek a vi­lágűrben, ahol elsősorban or­vosbiológiai kutatásokat végez­nek. Afanaszjev és Uszacsov jú­lius 4-én tér vissza. Poljakov vi­szont a tervek szerint több mint egy évet, pontosan 427 napot tölt fent és együtt dolgozik majd a következő, sorrendben a 16. és 17. expedíció tagjaival is, amelyek startját szintén az idén tervezik. A 16. expedíció június 22-én indul és 135 napot tölt a Miren, a 17. pedig októberben leváltja azt. A most visszatérő Ciblijev és Szerebrov az orosz űrkutatást sújtó szűkös anyagi lehetőségek miatt a technológiai, biotechno­lógiai és geofizikai kutatások mellett kereskedelmi célú űrku­tatási feladatokat is végzett. Ciblijev és Szerebrov német és amerikai cégek megbízása alap­ján a természeti kincsek feltárá­sát célzó illetve ökológiai vizs­gálatokat folytatott a világűr­ben. Emellett dolgoztak a Mir-2 űrállomás létrehozásával kap­csolatos feladatokon is és ösz- szesen 14 órát és 50 percet töl­töttek az űrállomáson kívül a nyílt világűrben kutatási és kar­bantartási feladatokat végezve. Az orosz ortodox karácsony alkalmából pénteken személye­sen köszöntötte Ciblijevet és Szerebrovot II. Alekszij egy­házfő. A szombaton a Mir űrállo­másra indult orosz expedíció tagjai az orvosbiológiai kutatá­sok során olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek a tervezett Mars-utazás előkészítését szol­gálják. Tesztelik a súlytalanság káros következményeinek kikü­szöbölését, illetve megelőzését célzó új módszereket. A régi és az új csapat a váltás idején máris egy sor biotechnológiai-18 kísérletet végez, s az eredmé­nyeket a január 14-én visszatérő űrpáros hozza majd a Földre. Az Afanaszjev-Uszacsov- Poljakov űrtrojka folytatja a hagyományos anyagszerkezeti, kristályechnológiai és asztrofi­zikai kutatásokat. A légkörfi­zikai vizsgálatok során megfi­gyelik az óceánok felett kelet­kező tájfunokat. A 179 napos expedíció során három tehe­rűrhajó is indul a Mir űrállo­másra. Az egyik teherűrhajó­val, a Progressz M-22-vel pél­dául egy olyan berendezés ér­kezik majd, amelyet az űrállo­máshoz kapcsolódó Kvant- 2-es modul térségében helyez­nek el. A giroszkóp nevű, pör- gettyűs stabilizáló szerkezet az űrkomplexum stabilitását hiva­tottjavítani. Clinton elnök és Manfred Wörner a NATO főhadiszállásán Brüsszelben, január 10-én. Wörner hivatalban marad Tegnap megkezdődött az újonnan választott orosz parlament, a Duma első ülésszaka. Képün­kön: regisztráltatják magukat az érkező képviselők. Csalagút-háború”? Új korszak? Újabb éles küzdelem fenye­getheti a világot - a kultúrák harca. Ez a nem éppen szívde­rítő mondanivalója a Harvard egyetem professzorának, Sá­muel P. Huntington-nak, aki a Foreign Affairs, a legtekinté­lyesebb amerikai külpolitikai folyóirat hasábjain jelentette meg eszmefuttatását. Huntington szerint a nemzeti államoknak fontos szerep jut a jövőben is, de a világpolitikát a különböző kulturális csoportok közötti ellentétek alakítják majd. Kultúrán a professzor a nyelv, a vallás,a történelmi ha­gyomány, a kialakult intéz­ményrendszerek, a szokások olyan összességét érti, amely meghatározza az emberek ter­mészetes életmódját,életfelfo­gását s ilyen értelemben egy-egy kultúra gyűjtőfogalma alatt több nemzeti állam is ér­tendő. Nyolc kultúrkört sorol fel ezek: a nyugati/európai és észak-amerikai/, a szláv-orto- dox, az afrikai, a hindu, a kon­fuciánus /főként kínai/, a japán, az iszlám és a latin-amerikai. Huntington több ajánlást is tesz. Jobb együttműködést szükséges kialakítani Európa és Eszak-Amerika között, bekap­csolva a Nyugathoz legköze­lebb álló Kelet-Európát és Latin Amerikát, tovább építve a kap­csolatokat Japánnal és Oroszor­szággal. Meg kell akadályozni az iszlám és konfuciánus kul­túrkörhöz tartozó államok ka­tonai erejének túlburjánzását, egyben felhasználni belső konfliktusaikat, elősegíteni a Nyugat felé nyitó erők érvé­nyesülését. A tanulmány kap­csán éles vita robbant ki: mennyire lehet általánosítani a kultúrkörök harcát, s célrave­zető-e az észak-déli ellentét ilyen értelmű kiélezése, a vas­függöny helyén a „kultúrfalak- tól” való félelem? Kitör a „ Májusban indul a forgalom az Angliát Franciaországgal összekötő tenger alatti alagúton. A La Manche csatornán addig csak repülővel illetve komppal lehet átkelni, s ez a lehetőség természetesen továbbra is fennmarad. De már az ünnepé­lyes avatás pillanatában kitör minden jel szerint a „csalagút ár- és szolgáltatás háború”. A Sunday Times most közzé­tett értesülése szerint egy sze­mélyautó átszállítása a „Csa- lagúton” - az utasok számától függetlenül, átszámítva magyar pénzre - kb. 25-40 ezer forintba fog kerülni, ami valamivel drá­gább a kompnál. Az „Euro-alagút” üzemeltetői en­nek ellenére azt remélik, hogy a hajóutasok mintegy fele átpártol majd a víz alatt robogó vonatra. De mit szól a konkurenciához a két legnagyobb komptársa­ság? Az European Ferries és a Stena Seralink megegyezést, af­féle kartellt kezdeményezett, ezt azonban az alagutat üzemel­tető brit fél elutasította. A ha­jósvállalatok ezért egyeztetés nélkül azt tervezik, hogy sűrítik járataikat, s az eddiginél na­gyobb kényelmet, gyors ki- és berakodást kínálnak. A csatorna hajói a hetvenes évekhez képest már eddig is megháromszorozták a forgal­mat: az új ,jumbo”-kompok egyszerre kétezer utast és 650 járművet visznek át a túloldalra. A járatok sűrítése fölöslegessé tette a helyfoglalást: az utasok legfeljebb fél órát kénytelenek várni. Tervek szerint erősebb motorokkal szerelik fel a kom­pokat, ami az útidőt a felére csökkenti, s tovább egyszerűsí­tik az utazással járó formaságo­kat. A hajóstársaságok e rend­szabályok bevezetésével igye­keznek nemcsak talpon ma­radni, hanem fokozni is bevéte­leiket. Azt remélik ugyanis, hogy az alagút megnyitása megélénkíti az Angliába és Franciaországba irányuló köl­csönös forgalmat, és sokan vá­lasztják a jövőben is a vízi megoldást. 1992-ben 34,5 mil­lió utas és 5,8 millió autó kelt át a csatornán; 2000-re az utasok száma várhatóan 57 millióra nő. A komptársaságok egyáltalán nem titkolják, hogy az Euro-alagút megnyitása szá­mukra nagy üzleti kihívás. De ez még inkább érvényes azokra a repülőtársaságokra, amelyek a kontinens és a szigetország kö­zötti forgalomban részesednek. A vonatút London és Párizs kö­zött három órára, Brüsszel és az angol főváros között három óra tizenöt percre rövidül. 2001-től kezdődően pedig szupergyors­vonatokat helyeznek üzembe, amelyek a menetidőt további 30-60 perccel kurtítják meg. Ez megadhatja a kegyelemdöfést a rövidebb távú repülőutaknak. Manfred Wörner NATO-fő- titkár egészséges és 1996-ig szóló megbízásának végéig hi­vatalban marad - közölte ő maga a tagállamok képviselői­vel - jelentette a Reuter szom­baton. A tisztségét 1988 óta betöltő, 59 éves Wömert alighanem az állapota körüli kitartó híreszte­lések bírták rá, hogy december­ben kiossza a tagországok nagyköveteinek az egészségi ál­lapotáról szóló legfrissebb or­vosi jelentést, amely szerint meggyógyult. Az 59 éves Wörner két évig küzdött végbélrákkal. Ezalatt több műtéten esett át, nagyon lefogyott, és előfordult, hogy rövid időre a nyilvánosság előtt is cserben hagyta koncentrációs készsége. Diplomaták szerint Wörner Helmut Schmidt, volt szoci­áldemokrata kancellár szerdán védelmébe vette a keletnémet Allambiztonsági Minisztéri­ummal, a Stasival fenntartott kapcsolataik miatt vádolt Man fred Stolpet (SPD), Branden­burg tartomány kormányfőjét és Wolfgang Vogel ügyvédet, aki humanitárius és egyéb ügyek­ben közvetített annak idején az NSZK és az NDK között. Vö­gelt adócsalás címen vizsgálati fogságban tartják, Schmidt a közelmúltban demonstratív lá­togatást tett nála a börtönben. A volt kancellár, jelenleg a Die Zeit című hamburgi hetilap társkiadója, az NDK történel­mét feldolgozó Bundestag-bi- zottság meghallgatásán fejtette ki véleményét. Azt mondta, hogy az, aki csak az akták alap­ján tájékozódik, s figyelmen kí­visszavonulása igen nagy vesz­tesség lett volna, mert a szövet­ség számára kritikus- jelenlegi időszakban éppen olyan erős karakterű és népszerű vezetőre van szüksége a NATO-nak, amilyen Wörner. Ugyanezek a diplomaták úgy vélték: Wörner egészségének megromlásában szerepe volt annak, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek és a Szovjetunió összeomlása ko­moly problémák elé állította a NATO-t, s ez rendkívüli mun­katempót diktált. A Reuter úgy véli: Wörner gyógyulásának hírét örömmel üdvözlik a kelet-európai álla­mok is, ugyanis ő az egyik leg­makacsabb előharcosa annak a gondolatnak, hogy a NATO kö­telezze el magát ezen országok mihamarabbi felvétele mellett. vül hagyja, hogy mi történt a nyugati oldalon, „nem histori­kus, hanem hisztérikus”. Schmidt a Hitler ellen merény­letet elkövető Stauffenberggel és társaival hasonlította össze Stolpet és Vogelt, mondván: ezek az emberek együttműköd­tek a hatalommal, hogy jót cse­lekedhessenek. Manfred Stolpet tavaly ja­nuár óta tartják több-kevesebb nyomás alatt. Stolpe az evangé­likus egyház magas rangú elöl­járója volt, s visszaemlékezése­iben nem titkolta, hogy rendsze­resen találkozott a Stasi embere­ivel. Most azt hangsúlyozza, hogy az egyház mozgásterét bővítette. Stasi-aktája alapján a brandenburgi miniszterelnököt azzal gyanúsítják, hogy „Tit­kár” fedőnéven dolgozott az ál­lamvédelmi hatóságnak. Schmidt védelmébe veszi Stolpet és Vogelt Víz alatt állnak Zell (NSZK) utcái a Mosel mentén, miután a folyó áttörte a gátakat január 7-én. Az ár elöntötte a történelmi városrészt. Szomjaznak a közel-keleti országok Huszonöt évvel ezelőtt Szíria megkísérelte, hogy elterelje a Jordán folyót. Izrael támadott és a konfliktus az 1967-es hábo­rúvá nőtte ki magát. Szíria és Törökország 1990-ben csaknem háborúba keveredett, amikor Törökország az Eufrátesz vizé­ből föltöltötte az Atatürk víztá­rolót. Irak és Szíria egy ideig azért támogatta a kurd gerillákat Kelet-Törökországban, hogy megakadályozza a törököket az Eufrátesz vizének visszatartá­sában. Egy washingtoni tudomá­nyos intézet legutóbbi jelentése szerint 26 nemzet szenved víz­hiányban. Ezek közül 14 a Kö­zel-Keleten és Eszak-Afrikában van. A legtöbb szomjazó ország valószínűleg megduplázza la­kosságának számát 30 éven be­lül. Már az 1990-es évek végén a vízprobléma a Közel-Keleten vagy tökéletes egyetértéshez vagy konfliktusokhoz fog ve­zetni. A legszomjasabb ország a térségben Jordánia. A főváros­ban Ammanban a családoknak 950 literes víztartályaik vannak a háztetőkön és három-négy na­ponként töltik meg azokat. A Jordán völgyének földművesei illegálisén szivattyúznak ki vi­zet a csatornákból. A közel-keleti vízhiány meg­oldásának több módja lehet. Egyes szakértők azt javasolják, hogy tartálykocsikban vagy vizi úton szállítsanak vizet Törökor­szágból a vízszegény országok­nak. Izraeli szakértők szerint a vizi szállítás olcsóbb, mint a nyugati partról, olajjal hajtott szivattyúkon a víz átemelése. Más szakértők szerint a víz­tartályokat, vezetékeket és töl­téseket egyetlen rendszerbe kel­lene összekapcsolni. A felesle­ges vízzel rendelkező országok, mint Törökország és Irak, pénzt kapnának a vízszolgáltatásért, a deficites országok pedig, mint például Jordánia, támogatásban részesülnének. A víz sótalanítását az Öböl menti országok alkalmazzák. Azok az országok azonban, amelyeknek nincs-olajuk - mint Izrael és Jordánia - pénzügyi segítségre szorulnának, amely dollármilliácdokra rúgna. Olyan terv is létezik, amely szerint a Földközi-tengert egy csatorná­val kellene összekötni a Holt-tengerrel és töltéseket kel­lene építeni elektromos energia előállítására. Ezt az energiát használnák fel a víz sótalanítá- sára. Egy másik terv szerint a Gáza-övezetet és a Negev-siva- tagot csatorna kötné össze a Ní­lussal. Egyiptom azonban azt mondja, nincs felesleges vize.

Next

/
Thumbnails
Contents