Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-11 / 10. szám

10 üj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. január 11., kedd Megszépülnek Pécsett, az urán városi parkok. A Városgondnokság megbízásából most magán- vállalkozók takarítják a parkokat, közterületeket, összeszedik a hulladékot, a száraz leveleket, amelyek a korán érkezett hó miatt ősszel a pázsiton maradtak. Fotó: Müller Andrea Válaszol az illetékes Kérdések a Pécsi Kábeletelevízió Kft-hez Wigner Jenő professzor Jótanács építkezőknek Múlt év december 21-én vá­sároltam egy - Fégterm Gázké­szülék Kft. által gyártott - C30-as kazánt 69 000 forintért. Ugyanez a típusú kazán egy másik boltban 59 000 forintba került. Kérdésemre a boltban elmondták, hogy az árkülönbö­zet a beszerzési forrás miatt van. Javaslom az építkezőknek, tájékozódjanak mielőtt vásárol- nának.Nézzenek olcsóbb be­szerzési forrás után, akkor nem dobnak ki az ablakon egy ka­zánnál 10 000 forintot. Sz. T. Pécs Karácsonyest a DOZSO-ban Az 56-os Szövetség és a DOZSO Művelődési Központ a sikeres karácsonyest lebonyolí­tásáért köszönetét mond a köz­reműködő művészeknek és azoknak a vállalatoknak, üze­meknek, magánosoknak, akik készpénzei és élelmiszerekkel támogattak bennünket - a Mö- biusz Húsipari Rt-nek, a Pan­nónia Sörgyárnak, a Tejüzem­nek, a Pannonvin Rt-nek, az El­ker Rt-nek és nem utolsósorban annak a pécsi hölgynek, aki azért adott ötvenezer forintot, hogy a rászoruló egyedülélők- nek is legyen egy sült csirke ka­rácsonykor az asztalukon. A Vöröskereszt 25 zsáknyi ruha­neművel lepte meg az ünneplő­ket. Dr. Berényi István Az egészség kapujában Új műsor Új műsor keződött a Pécsi Városi Televízióban „Az egész­ség kapujában” címmel. Az adás kéthetente pénteken lát­ható. Célunk, hogy segítsünk az embereknek egészségük meg­őrzésében, a betegségek leküz­désében. Gyakran nem fordítunk kellő figyelmet testünk üzeneteire, pedig testünk, lelkünk jelez, se­gítséget kér. Ezekre oda kell fi­gyelnünk. Sokan nem veszik tudomásul, hogy ez a görcs, szúrás, tompa fájdalom már egy figyelmeztetés. Itt egy kicsit meg kellene állni. Sokszor elég lenne egy kis kikapcsolódás, életmódváltoztatás. Hisszük, ha tájékoztatjuk a nézőket, információkat közvetí­tünk szakemberek segítségével, már egy kicsit hozzájárultunk egészségünk megóvásához. Sipos Erika szerkesztő Örülök, hogy az Új DN-ben helyt adtak Peijési József „Ká­belkom ünnepi ajándéka” című írásának. Szeretném azonban néhány gondolattal kiegészí­teni. Az új városrészek tévéan­tenna rendszerét kb. 10 éve kezdték megvalósítani a lakos­ság és a tanács jelentős pénz­ügyi hozzájárulásából. A meg­épített rendszer jól szolgálta a lakosság igényét. 1992-ben „valaki, vagy vala­kik” e rendszer jelentős részét a résztulajdonos megkérdezése nélkül kisajátította. A lakások­ban minden előzetes tájékozta­tás és egyeztetés nélkül szerelők jelentek meg és vastag fekete kábelt vezettek. A tiltakozók­nak kijelentették, hogyha nem engedik ingyen bevezetni, ak­kor tévé nélkül maradnak, mert a régi antennarendszert 2-3 hé­ten belül kiiktatják. így valósult meg akaratunk ellenére a Kábelkom, „aki” ké­nye, kedve szerint tesz. Szeret­ném, ha az alábbi kérdésekre az illetékesek a lap hasábjain vála­szolnának: Milyen jogon tette rá kezét a Kábelkom a város kábelrend­szerére a „tulajdonosok” tudta és beleegyezése nélkül? Valójában kié a Kábelkom Kft, kinek tartozik tevékenysé­géről elszámolni? Ki és milyen jogcímen adott 1992-től építési és üzemeltetési engedélyt a tulajdonosok meg­kérdezése nélkül a szóbanfoígó Kft-nek? Milyen jogon mer a Kábel­kom ígérvényre szolgáltatási dí­jat kérni, amikor az eddigi ígé­reteit sem tartotta be? A kilá­tásba helyezett díjak messze meghaladják - az infláció még- inkább - a jövedelmek, nyugdí­jak mértékét. (1991-hez képest az emelés mértéke 10-15-ször nagyobb.) Gyenis István Pécs, Kodolányi u. 31. Az olvasói levéllel kapcso­latban álláspontunkat az aláb­biakban közöljük: A Pécsi Kábeletelevízió Kft. nem „tenyereit” a város kábel- rendszerére, legfőképp nem a tulajdonosok tudta és beleegye­zése nélkül. A levélben említett kábelrendszer az Állami Va­gyonügynökség - mint tulajdo­nosi jogokat gyakorló felügye­leti szerv - által is jóváhagyot- tan a Hírgép Vállalat Pécs, tu­lajdonát képezte. A Hírgép Vállalat a kábel- rendszert az ÁVÜ 506/91. számú határozatával apportálta a Kft. tulajdonába 1991. máju­sában. A Pécsi Kábeletelevízió Kft. tevékenységéről a kft. tulajdo­nosainak tartozik beszá- molni.Műszaki vonatkozásban a kft. felügyeletét a Hírközlési Felügyelet illetékes szerve látja el. Az előzőekben kifejtettekre is tekintettel a Pécsi Kábeltele­vízió Kft-nek a kábelrendszer legmodernebb normáknak megfelelő átépítésénél - mivel a rendszer azonos nyomvona­lon halad - építési engedélyt nem kellett kérnie. Határozottan vissza kell uta­sítanunk azt a levélben foglalt kijelentést, miszerint „a kft. ed­digi ígéreteit sem tartotta be”. Egy adott szolgáltatás díját alapvetően a kereslet-kínálat viszonya határozza meg. A szolgáltató cégnek a díjstruk­túra kialakításakor figyelembe kell vennie az általa elvégzett beruházások költségét, az inflá­ciós rátát. Nyilvánvalóan a kft. tulajdo­nosai a beruházást nem szociá­lis indíttatásból határozták el, a cégnek minimális hasznot kell termelnie, ugyanakkor termé­szetesen messzemenőleg figye­lembe vettük egy adott réteg (pl. kisnyugdíjasok) teherbíró képességét. A programcsoma­gok kialakításakor fentieken felül olyan tényeket is figye­lembe kellett vennünk, hogy a magyar banki, műszaki tech­nika jelenleg messze elmara­dott a fejlett európaitól, így a programok egyedi előfizetői igény szerinti kiválasztása még nem megoldott. így például a Life Line (5 programot tartal­maz, 72 forint/hó) program- csomag kifejezetten az ala­csony jövedelműeknek szól. A városban működő többi kábelrendszeren még ez a lehe­tőség sem adott, díjaink ennek ellenére közel azonosak. Amennyiben a panaszos en­nél bővebb felvilágosítást igé­nyel, szívesen állunk rendelke­zésére. Szigeti Rudolf ügyvezető igazgató Pécsi Kábeltelevízió Kft. Az Új Dunántúli Napló 1994. január 4-i számának 6. oldalán „Nobel-díjasaink” c. cikk 9 ne­vet említ meg, de az utolsó be­kezdésben ez a mondat talál­ható: „A magyar Nobel-díjasok körébe Békésy, Hevesy és Gá­bor Dénes sorolható, akik ugyan eltávoztak Magyaror­szágról, de idegen állampolgár­ként is megtartották magyarsá­gukat.” A cikk előző mondatai­ból az is kiderült, hogy a szerző még a „magyarok” közé tarto­zónak veszi Szent-Györgyi pro­fesszort, a többit nem. A sort feltétlenül ki kellene egészíteni még legalább Wigner Jenő professzor úrral. Wigner volt az első a világszerte is­mertté vált magyar professzo­A Sztálingrádi csatát (ami a puskaropogást és az ágyúdörejt illeti) megközelítette az utcánk­ban a szilveszteri patárdázás. Már este nyolctól élveztük a „szilveszteri csatát”. Az abla­kokból röpködtek a petárdák - szinte percenként -, üvegeket hajigáltak a járdára. A beteg szomszédom, gondo­lom ezerszer megbánta, hogy súlyos műtét után a békés csa­ládi otthont választotta a kórház helyett. A kutyám is idegbeteg lett ezen a szép éjszakán. Alig tudtuk kiráncigálni a betonfal és szekrények közül, ahová kínjá­ban menekült. Telefonáltam a rendőrségre, ahonnan kaptam egy pár címet a sajnálat mellett, hogy kiknek van jogom írni ez ügyben. Meg­Nyugdíjastalálkozó az ÁNTSZ-nál Az ÁNTSZ Baranya megyei Intézete nyugdíj astalálkozót rendezett a volt dolgozói ré­szére, amely igen kellemes hangulatban telt el. A zenét a Garden City Boys együttes szolgáltatta. A találkozó sikeres lebonyolításához hozzájárult a Marita Bt, a bogádi pék, a BÁ­RÁNY ATEJ pécsi üzeme, az eFeF Kft. és a QUIN Kabinet Kft. rokból, aki már az 1970-es évek elején hazalátogatott és itthon több viharos sikerű előadást tar­tott. Szerencsésnek mondom magam, hogy kétszer találkoz­hattam vele. Teller Ede profesz- szorral vetekedő magyar kiejté­sét, - gondolkodását és lenyű­göző szerénységét tanúsítha­tom. Emlékezetes marad szá­momra hogyan emelte maga fölé Neumann János tudását, noha a a Nobel-díj bizonyság saját tudásáról. Szerénysége, vi­szonylag korai halála lehet a magyarázata, hogy neve mosta­nában kevés helyen szerepel, de azért ne feledjük magyarságát. jegyzem, hogy régebben a rend őre, ha megjelent az utcasarkon, akkor annak foganatja volt. Forrai István, Pécs Kérés levélíróinkhoz Szerkesztőségünk minden nap sok levelet kap köz- és ma­gánérdekűt egyaránt. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk tisztelt olvasóinknak e téren is szolgáltatást adni. Munkánkat nehezíti, hogy számos olvasónk elfelejti, vagy csak részben írja le címét. (pl. Pécsvárad). Kér­jük, hogy ne felejtsék el a pon­tos címet leírni, mert megsza­badulunk a „nyomozástól” és gyorsabban segíthetünk. Adomány a Gyermek- kórháznak A budapesti Siemens Kft. nagyképemyős színes televíziót ajándékozott a Baranya Megyei Kerpel-Frónius Ödön Gyer­mekkórháznak. A készüléket a nagyforgalmú ambulancián he­lyezték el, ahol a várakozás per­ceit szeretnék ily módon meg­könnyíteni. Prof. Dr. Sulyok Endre orvos-igazgató Dr. Gémes Ferenc ny. főisk. tanár Szilveszteri „csata” s Építőanyagot ajándékozna rászorulóknak Egy olvasónk (kinek neve, címe a szerkesztőségben van), építkezésből visszamaradt anyagokat szeretne rászoruló fiataloknak átadni, térítés- mentesen. A felajánlott építő­anyagok a következők: 6 da­rab 250x110-es, valamint 6 darab 160x110-es hullámpala, és fagerendák. Kérjük, akinek szüksége lenne a felajánlott anyagokra levélben jelezze az Új DN szerkesztőségének. Jogi tanácsadó L.T. a házastársi vagyon­közösség iránt érdeklődik és azt kérdezi, hogy lehet-e a vagyoni viszonyokat külön is rendezni valamilyen írásbeli formában? Családjogi törvényünk 27. §-a értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközös­ség idejére házassági vagyon­közösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osz­tatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik há­zastárs különvagyonához tar­tozik. Közösvagyon a külön­vagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközös­ség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szel­lemi alkotást létrehozó sze­mélyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető ese­dékes díj. A házasulok a házasságkö­tés előtt, valamint a házastár­sak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szer­ződéssel rendezhetik. A szer­ződésben e törvény rendelke­zéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különva­gyonba. A szerződés érvényességé­hez annak közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegy­zett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik so­rán kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valame­lyikük különvagyonába tarto­zik. Kovácsi B. pécsi, valamint K. I. olvasónk kérdezi, ha a munkáltatója nem jelentette be akkor a munkában töltött időt miként tudja igazolni a nyugdíjhoz. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket, ha jogszabály másként nem rendelkezik, abban az esetben kell figyelembe venni, ha azo­kat az igénylő a. 1 munkakönyvének a kiál­lítása napját követő időre vo­natkozó bejegyzésével, b. / egykorú okirattal, c. / a munkáltató vagy jog­utódja által az eredeti nyilván­tartások alapján kiállított ok­irattal, d. / hitelt érdemlő egyéb mó­don (pl. tanuk vallomásával) stb. igazolja, illetve bizonyítja. Horváth T. mohácsi, Kis- varga J-né pécsi olvasóink a novemberi télben járdán tör­ténő közlekedésük során el­csúsztak, elestek, megsérül­tek, kárt szenvedtek. Kérdé­sük, hogy a keletkezett káru­kat kérhetik-e és kitől. A jelenleg is hatályos jogi szabályozások értelmében az épületek tulajdonosai, kezelői, fenntartói kötelesek az épüle­tek előtti és a hozzájuk tartozó járdákat a hótól, síkosságtól mentesíteni. Abban az esetben, ha az időjárás ezt szükségessé teszi, akkor napjában akár többször is. A síkosságmentesítés elma­radásából, a hó le nem takarí­tásából eredő károkat kötele­sek megtéríteni. Olvasóink annak a háznak, épületnek a tulajodonosától, kezelőjétől stb. kérhetik káruk megtérítését, ahol elcsúsztak, elestek, megsérültek. Természetesen bizonyítani kell, hogy a kárt hol, mikor szenvedték el és annak mi a mértéke, összege. Abban az esetben, ha az épület tulajdonosa, kezelője rendelkezik megfelelő biztosí­tással, akkor a kárt helyette a biztosító téríti a károsult ré­szére. A bizonyíthatóság érdeké­ben jó megjegyezni (felírni), azon személy(ek) nevét, akik látták az esetet, aki(k) segí­tettek), illetve melyik orvos, mikor látta el a sérülést stb. A. K. nyugdíja megállapí­tását kérte. Ezt követően munkáltatójával közösen úgy döntöttek, hogy tovább dolgozik. Kérdése, van-e le­hetőség arra, hogy a már be­nyújtott nyugdíj igényét visszavonja. Igen! A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 274. §-a szerint az igénylő nyugellátásra bejelen­tett igényét az elsőfokú határo­zat ellen jogorvoslatra megha­tározott idő lejártáig - a hatá­rozat kézhezvételét követő 15 napon belül - írásbeli nyilat­kozattal visszavonhatja, ha el­látást nem vett fel, vagy a fel­vett ellátást a jogorvoslati ha­táridő lejártáig visszafizeti. P. L-nek az egyik lakásból kidobott petárdával kárt okoztak. Kérdése: lehetsé- ges-e a kár megtéríttetése. Polgári Törvénykönyvünk 353. §-a szerint valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével, vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illető­leg a helyiség használója fel­elős. Ha a bérlő, illetőleg a hasz­náló a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a fe­lelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogtalanul tar­tózkodott a helyiségben. Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásá­val, kiejtésével, vagy kiönté­sével okozott kárért a károsult­tal szemben az épület tulajdo­nosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezes­ként felel. A most ismertetett szabá­lyok nem érintik a felelős sze­mélynek azt a jogát, hogy a ká­rért egyébként felelős személy­től a kár megtérítését követel­hesse. S. Á. I i

Next

/
Thumbnails
Contents