Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-11 / 10. szám
1994. január 11., kedd Kistermelők üj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Indítjuk a metsző-iskolát! A kertet művelő ember számára a tél sohasem jelenti a teljes nyugalmat, hiszen míg a kert pihen, addig gazda felkészül a következő év munkálataira. Ez a felkészülés jelenti a jövő tervezését éppúgy, mint a szerszámok, eszközök karbantartását, vagy akár a szakmai ismeretek bővítését, bármilyen képzéssel is történik az. A ma gyümölcskertésze különösen nem nélkülözheti a szakmai ismeretek fejújítását, bővítését, kezdő kertészkedő esetében annak megszerzését. Meggyőződéssel vallom, hogy a legbiztosabban megtérülő beruházás a szellemi beruházás, akkor is, ha azt a legnehezebb „forintosítani”, forintokban kimutatni. Régi olvasói kéréseknek teszek eleget akkor, amikor a téli hónapokat kihasználom arra, hogy rovatunkban helyt adjak a gyümölcsfák metszésének rendszerben foglalt bemutatására, egy rövid sorozat keretében, amely a metszési alapelveken túl be fogja mutatni a metszési módokat, rendszereket, majd pedig az egyes gyümölcsfajok metszési igényét és módszereit, röviden: indul a „Gyümölcstermesztés korszerűen” rovat metsző-iskolája! A gyümölcsfák metszése igen-igen régi kertészeti ismeret, és mint ilyen, számos elemét tekintve ma is alkalmazott alapelv, vagy éppen gyakorlat. A sorozat bevezetőjeként igazoljuk azt Lippai János: A Posoni kert (1664-1667) című munkájából vett veretes nyelvezetű idézeteivel, olyanokkal, amelyek ma is érvényesek a metszésről: „Két dolog vagyon a fában, melyet kiváltképpen vagdalni szoktak. Egyik a teteje, másik az oldalaslag való ágai. Ha azt akarjuk, hogy a fa magasra nőljön, akkor annak az oldalaslag való ágait vagdaljuk el.” „A friss és zöld ágakat is szükség, hogy gyakran levagdalják, azokét kiváltképpen 1. Akik gyümölcsöt nem hozhatnak. 2. Akik a többinek eledeleket elvonsszák. 3. Akik a napot és szelet meggátolják az ő sűrűségűkkel... - Mert ha se erőt, se fényt nem vehet a fa a napiul - gyümölcsöt sem hozhat.” „Az vagdalásnak és irtoga- tásnak ideje. Elsőben közönségesen az mikor a fák erősek és könnyebben elszenvedhetik a sebet. Az pedig történik, minekutána leszedték a gyümölcsöt rólok és a levelei lehullottak. Két üdőt rendelnek a vag- dalásra, avagy nyesésre: kikeletet és őszt, ha némelyek inkább januárban, februárban és márciusban nyesik a fákat mi- nekelőtte ki nem fakadtak avagy bimbóztak.” „Módja a vagdalásnak úgy légyen, hogy mikor az ágat lemetszik a metszés légyen mindjárt a bimbónál vagy szemnél, hogy ezek egészen, vagy sértés nélkül megmaradjanak az ágak végein . . . Legjobb volna mindenik sebet oltóvízzel békenni, vagy tehén- ganéjjal elegyített anyaggal békötni. Mikor egész ágakat vagdalnak le, alul kell a vágásnak lenni, ne fölül alá, hogy le ne nyúzzák a fának héját, avagy valami hasadékot és szálkát ne tegyenek a fába.” „Kiváltképpen olyan ágakat vagdaljanak le, melyek keresztül állnak egymáson, mert azok a széltől való ingadozás által, egymásnak héját elcsiszolják és elvesznek.” Lippai János 1606-ban született Pozsonyban, Bécsben tanult, a jezsuita rendbe tanári feladatot kapott, majd Lippay György - János bátyja -, aki érseki széket kapott. Pozsonyba, az udvarba hívta. Dolgozott a híres érseki kert kiépítésén, összegyűjtött tapasztalatait írta meg a Posoni kert című munkájában, amelyben összegzi a XVII. századi kertészet minden fontos ismeretét. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó Amit a biológiai védekezésről tudni kell Sokan tévesen értelmezik a termelők körében a biológiai védekezést. A biológiai növényvédelem nem azt jelenti, hogy a növényvédő szer üzletekben bio-növényvédőszerként árusított szereket használják, hanem azt, hogy növényvédelmi célzattal olyan élőszervezeteket (baktériumokat, gombákat, ragadozó atkákat, fürké- szeket stb.) juttatunk, illetve szaporítunk el a védendő területen, melyek a károsítok felszaporodását megakadályozzák. Ezzel a védekezési lehetőséggel sohasem lesz teljes kártevőmentes a növényállományunk. Soha nem törekszik arra, hogy a másik élőszervezetet teljesen kiirtsa. Ez akadályozza a biológiai védekezés elterjedését. Az ilyen készítmények egyoldalú használatának kedvezőtlen mellékhatásai azonban gyorsan jelentkeznek, különösen akkor, ha ezek alkalmazása nem párosul megfelelő szakmai ismeretek- kel.A biológiai védekezések hatása nem látványos, de tartós és- mellékhatástól mentes. Az első biológiai védekezések a kártevők elleni küzdelemben jelentek meg. Hazánkban az első sikeres alkalmazási terület a gyümölcsösökben a vértetű elleni küzdelemben a vértetű fürkész elteijesztése volt. Ezzel egyidőben a zárt termesztőberendezésekben az üvegházi molytetű-lisztecske elleni védekezésre elkezdték az Encarsia formosa felszaporítását. A kertészek körében gyorsan elterjedő molytetű fürkész megalapozta a különböző hasznos élőszervezetek elterjedésének alapjait a nagyértékű kultúrákban. A fürkészek után megjelentek a baktérium készítmények is a hernyók elleni küzdelemben. A Bacilus thuringiensis különböző törzsei gyorsan teret hódítottak elsődlegesen az amerikai fehér szövőlepkék elleni védekezésnél. Kereskedelmi forgalomban DIEPEL és THURICID HP néven beszerezhetők. Addig amíg a kártevők ellen sikeresen alkalmaztak különböző biológiai preparátumokat, addig a kórokozók ellen kemikáliákat használtak. Ezzel az elért biológiai hatások nagymértékben romlottak. Később megjelent a zárt termesztőberendezésekben a talajlakó fusarium leküzdésére egy talajtakaró sugárgomba törzs, mely egész Európában Mycostop néven került forgalomba. Ezt követő kutatásoknál egy olyan gombatörzset izoláltak az uborka leveléről (Trichoderma harzianum/-39), mely az általános kórokozóvá vált Botrytis cinerea (szürkerothadás) ellen hatékonyan alkalmazható. E gombatörzs a növényvédő szerek nagy részére nem mutat fogékonyságot, ezért permedé kombinációkban is alkalmazható. Jelenleg Magyar- országon még folynak az engedélyezési vizsgálatok.Szőlőben, szamócában és üvegházi paradicsomban, várhatóan TRI- CHODEX néven kerül forgalomba. A biotechnikai védekezés nem egyenlő a biológiaival. A biotechnika alapján olyan készítmények (hormonok, regulá- torok) adják, melyek a természetben is fellelhetők. Növényvédőszerként e természetes anyagok szintetizált (mesterségesen előállított) formájába kaphatók. Ezek eltérő hatásúak. A kártevők egyes fejlődési alakjainál tudnak csak hatást kiváltani (pl:az atkatojások ha érintkeznek a Nissorun, vagy Apolló szerrel, akkor elpusztulnak). Ezek közül említést érdemel a fentieken kívül az Insegar, Cascade, Andalin. Dimilin, Nomol, Applaud stb., melyek megakadályozzák egyes kártevő fajok szaporodását, vedlését, vagy egyik fejlődési szakaszából a szát a másikba való átalakulását. A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (7615. Pécs, Csárdakörnyék 21. Pf. 13.) 1994. január 24-én 14 órai kezdettel II.forgalmi kategóriás, feltételes forgalmú, vegyszerek használatáról tanfolyamot indít. A tanfolyammal kapcsolatos felvilágosítás a 72/310-752, vagy a 325-299-es számon kérhető. Czigány Csaba Kistermelők oldalunkkal legközelebb január 25-én jelentkezünk Vetőmagválaszték Pécsett, a Béri Balogh Ádám utcai szaküzletben Fotó: Läufer László Csak fémzárolt, tasakos vetőmagvakat vásároljunk Rövid tenyészidejű, hosszú petrezselyem nem létezik A hazánkban termesztett zöldségnövényeket többféleképpen csoportosítjuk. Élettartamuk szerint például vannak egynyári, kétnyári és évelő zöldségféleségek. Hőigényük szerint megkülönböztetünk hidegtűrő és melegigényes növényeket. A szaporítás módja szerint vannak magról, állandó helyre vethető és palántanevelés útján szaporítható növények, stb. A csoportosítást tovább lehetne folytatni, de e néhány sajátosságot csupán annak érzékeltetése céljából említem, hogy lássuk: milyen bonyolult az egyes zöldségfélék biológiai sajátossága, mennyire szerteágazó ismerethalmazra van szükségünk ahhoz, hogy egy növényt a köztermesztésbe vonhassunk, és annak hozama számunkra minden tekintetben - főleg élelmezési szempontból - megfeleljen. Az egyik ilyen - talán legfontosabb - a vetőmag tulajdonságaival kapcsolatos ismeret- anyag. Ha például nem faj- és fajtaazonos, továbbá nem jó csíraképes a vetőmag, akkor egész munkánk kárba veszhet, fáradozásunk hiábavaló. Ezen túlmenően nagyon rossz lélektani hatást gyakorol ránk a sikerélmény elmaradása. Nem képzelhető el ugyanis annál boldogabb ember, mint aki a saját maga által termesztett zöldségnövények termését betakarítja, fáradozásának gyümölcsét leszüreteli. Nem véletlen az a bölcs mondás, hogy „aki boldog akar lenni, az kertészkedjen”. Természetesen az elmondottak a kertészet minden ágára vonatkoznak. A vetőmaggal kapcsolatos fontosabb tudnivalók az alábbiak: Tisztaság A vetőmag akkor tiszta, ha föld, pelyva, szemét és egyéb hulladéktól mentes. A magvakból - darabszázalékban kifejezve - a követelményeknek megfelelő, fajtaazonos normális csírák, illetve növények fejlődnek. Idegen kulturmagvakat és gyommagvakat nem tartalmazhat. Csíraképesség és erély Ha a vetőmag beérett, egészséges, s a betakarítás után szakszerűen tárolták, úgy minden bizonnyal jó csírázóképes lesz. A csírázóképességet a tiszta mintából nyert eredmény alapján százalékban fejezzük ki. (Laboratóriumi feltételek között, meghatározott idő alatt nyert egészséges csíraszám, százalékban kifejezve.) A csírá- zási próbát magvetés előtt házilag is elvégezhetjük. Nedvesített itatóspapírra 100 szem magot, vagy kétszer ötvenet kiszámolunk és megfelelő körülmények között tartva - hőmérséklet, nedvesség, levegő - a magvak kicsíráznak. A csíranövények darabszámát megolvassuk és az eredmény a száz, vagy kétszer ötven lerakott maghoz viszonyítva adja a csírázási százalékot. A különböző növények csírázási ideje eltérő. A paradicsom 7-10 nap, a paprika 10-14 nap alatt csírázik ki. Az uborka, saláta és a spárgatök csírázásához 6-8 nap szükséges. A hagyma és a spenót 10-12 nap alatt, míg leghosszabb a petrezselyem csírázási ideje, 20-30 nap. A sárgarépa 14-21 nap. Nem véletlen, hogy a gyökérzöldségek vetésével egyidőben úgynevezett sorjelző növényt is kell vetni. A saláta például 6-8 nap alatt kikel és jelzi a növény sorát, így a vakkapálás kockázat nélkül elvégezhető. Hasonlóan fontos minőségjelző a csírázási erély, amely tulajdonképpen a csírázás gyorsaságát fejezi ki. Ha egy növény, például paprika csírázási ideje maximum 14 nap, és már a tizedik napon 98 %-ban kicsírázott, akkor a csírázási erély jó. Az ilyen magvakból fejlődött növény életerős lesz és a szakszerű gondoskodást bőséges terméssel hálálja meg. Ezermag-tömeg Az ezerszem-magnak a súlya a vetőmagnak a fajtára jellemző fontos tulajdonsága. Gyakorlati megfigyelések szerint a nagyobb ezermag-tömegű magvakból azonos tőállomány mellett nagyobb termésmennyiség fejlődik. Az ezermag-tömeget gyors módszerrel is megállapíthatjuk, például 4x500 mag súlyának az alapján. Újabban olyan gyakorlati módszert alkalmaznak, amely praktikusabb a kistermelés szempontjából is, nevezetesen az: az egy gramm magban található darabszámot közlik. Ez azért jobb, mivel a kiskert tulajdonosok jobban tudják használni a nevelendő palánták meghatározásánál. Néhány zöldségféle magjának egy grammban található darabszáma: paradicsom 333, paprika 166, uborka 45, hónapos retek és spenót 111, fejessaláta 1000, karalábé és karfiol 222, hagyma 150, petrezselyem 666, sárgarépa 833, sóska 1052, és spárgátok 5-6 db. A fentiek alapján a vásárlandó vetőmeg-mennyiség könnyen kiszámítható. Ezek voltak a vetőmag vásárlással kapcsolatban a fontosabb tudnivalók. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy csak fémzárolt, tasakolt vetőmagot, az arra szakosodott boltokból vásároljunk. Ne higgyük el a piaci elárusítónak, hogy „ez egy rövid tenyészidejű, de hosszú petrezselyem”, mert ilyen fajta nem létezik. És bár drágább, de ha csak lehet, drazsírozott vetőmagot vásároljunk, mert a terméstöbbletben az árkülönbözet megtérül. Dr. Tamcsu József Légpárnás fóliasátrak A Thermo-System Krötz. fóli- aház-építő cég (Altdof-Pfahlb- ronn) továbbfejlesztette a már bevált Thermo-System légpárnás (légbuborékos) fóliaházát. A korábban már alkalmazott légpárnás fóliából lévő oldalszellőztetés és a kettős lapokból álló tetőszellőztetés mellett kaphatók a manuálisan, és a teljesen automatikusan működtethető két méter széles, egy, vagy két oldalú tetőszellőztető elemek is. Az oldal- és tetőszellőztetés kombinációja, többhajós házaknál is, a lehető legjobb levegőztetést teszi lehetővé. Ezt a fóliasátor típust már 9 éve használják, legalább 10 évre tervezhető. A kéderpályák 2 méteres raszterben helyezkednek el és a kéderprofilokat az acél csőszerkezetekre erősítik. Az oromfalakon toló vagy szárnyas ajtókkal látják el. Az oromfalat TSG légpárnás fóliával vagy kettős lapokkal boriítják. Jó hőszigetelő képessége (3,3 W/m2) miatt a kertészeti üzemekben alacsony költségű, egész éven át folyó termesztésre alkalmas termesztőberendezés. A fóliaborítás cseréje olcsón megoldható^ kertész maga is el tudja végezni. A légpárnás fóliasátor ellenáll a viharoknak. * *
