Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-11 / 10. szám

1994. január 11., kedd A mai nap új Dunántúli napló 5 Ajándékok Bicsérdnek Ünnepélyes keretek között adták át tegnap a bicsérdi óvo­dában azokat a konyhafelszere­lési tárgyakat és játékokat, ame­lyeket az intézmény támogatói adtak össze. A közeljövőben az iskola sportszakköre is jelentős ajándékcsomagot kap, amely sporteszközökből és melegítők­ből áll. Tagtoborzó a népdalkórusba A Mozgáskorlátozottak Nép­dalkórusa minden hétfőn vár énekelni szerető tagokat a Pé­csett a Tüzér u. 1-3. szám alatt. A kórus 1988 óta elsősorban népdalokat ad elő, de más műfa­jok éneklésére is van lehetőség. Dalaikkal szociális otthonokban lépnek fel. Részt kívánnak venni a Mozgássérültek Orszá­gos Fesztiválján is, ahol eddig is szépen szerepeltek. Ifjúsági hangversenyek Baranyában Négyezer dollár egy nevesebb énekesnek Már az ötvenes évek vége felé elkezdett az Országos Fil­harmónia bérleti ifjúsági hang­versenysorozatokat szervezni országszerte, külön az általános és külön a középiskolások ré­szére. Később, a hatvanas évek­ben, már igen szép számú kon­certet rendeztek mindenütt, ahol összejött 150-200 kisdiák. Az utóbbi időkben a Nemzeti Filharmónia anyagi helyzete és az emelkedő árak már csak sze­rényebb koncertsorozatokat tet­tek lehetővé, tudtuk meg Vár­nagy Attilától, a Nemzeti Fil­harmónia dél-dunántúli régió­jának vezetőjétől. A ma kez­dődő farsangi hangverseny Szi­getváron, Sásdon, Komlón, Sellyén, Siklóson, Pécsváradon és Mohácson tíz alkalommal előadott Strauss koncertet je­lent, melyet a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar tolmácsol Blázy Lajos vezényletével. A Filharmónia 3500 bérletet adott el, egyenként 180 forint értékben, amellyel a mostanin kívül a tavaly novemberi Me­csek Fúvósötös előadását és a márciusban sorrakerülő Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei című művét is meghallgathatják a diákok Fellegi Adóm előadá­sában. A Nemzeti Filharmóniának a baranyai ifjúsági koncerteken kívül még két bérleti hangver­senyprogramja van a pécsi diá­kok részére. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a középiskolások érdek­lődése lanyhult, a szakmunkás- képzők és a szakközépiskolák tanulóinak pedig nincs semmi­féle lehetőségük közös zene- hallgatásra. Pedig valamikor, még Pécsi Géza szervezésében, ötezer szakmunkástanuló is megjelent a Pécsi Sportcsar­nokban megrendezett hangver­senyen. Vámagy Attila elmondta azt is, hogy az 1994-95-ös évadra szeretnék igénybevenni a pécsi önkormányzat anyagi támoga­tását is, hiszen nagy összegeket kell kifizetni egy-egy szólistá­nak, karmesternek: négyezer dollárnál kezdődik egy neve­sebb énekes egyszeri fellépési díja. Kobayashi Ken-Icsiró ma­gyarországi szerepléséért évente nyolc és fél millió deviza forintot kap a Filharmóniától, pedig ő nem is tartozik a drága karmesterek közé. A Bazilika 40 ezer forint terembért jelent egy alkalomra, a POTE aula pedig 68 ezret. Cseri L. Tegnap délelőtt Szigetváron adott koncertet a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar Fotó: Löffler Gábor Másodpercenként 500 liter víz zúdul az Ágoston térre Fotó: Löffler Gábor Föld alá viszik a tettyei vizet Az időjárás hátráltatja a munkát Százéves a pécsi áramszolgáltatás Pécsett, a Mecsekről esőzés­kor, gyors olvadáskor lezúduló víz évtizedek óta a Vince utcát faltól-falig elönti. Egyedüli megoldás a víz elvezetésére a nagy átmérőjű, járható szelvé­nyű közműcsatorna. A pécsi vá­rosi önkormányzat ennek meg­oldására a BAVTRANS kft.-től megrendelte a munkát az elmúlt évben. Októbertől dolgoznak a helyszínen a munkások. Az Ágoston tér körül lakók és a környéken autózók azt tapasz­talják, hogy a munkálatok meg­kezdése óta tóvá duzzadt a csermely. Halász Miklós, a Pécsi Pol­gármesteri Hivatal Városfej­lesztési és Üzemeltetési Iroda vízügyi tanácsosa részben ad igazat a laikusok megállapítá­sának. Számításokkal igazolja, hogy a rendkívüli időjárás - az óriási mennyiségű csapadék - miatt zubog az Ágoston térnél a víz. (Ide eresztik le a Tettyei vízforrás felesleges vizét is!) Az önkormányzat a Vince utcától a Kesztyűgyárig rendelte meg a 120 méter hosszú földalatti ví­zelvezetőt. A kivitelező tartja az ütemet. Segítségével a rétegvi­zek, szivárgó vizek elvezetését is megoldják. Pákozdi Zoltán, a BAVT­RANS kft. vezetője a Vince utca alatt húzódó 6-7 méter mélységű csapadékcsatorna épí­tésének nehézségeiről számolt be. Számukra létkérdés, hogy mielőbb végezzenek, hisz lent a vágatban dolgoznak és fejük fö­lött dübörögve vágtat a víz. A talaj megfolyósodott, a szivaty- tyú állandóan pumpálja a vizet lafelé. Nem számítottak ennyi csapadékra. Megmérték a terü­letük felett lerobogó vízmeny- nyiséget: sokszor másodper­cenként meghaladta az 500 li­tert. (Ez egy bányát is elúsz­tatna!) Emellett gondot okoz, hogy a kidobott szemét miatt rendszeresen eltömődnek a ví­zelnyelők - nem tud a víz le­folyni. E két tényező miatt önti el néha a járdát a víz - bár a gá­tat homokzsákokkal megerősí­tették. A jövőben ezen a terüle­ten változás nem várható, csak a munka befejezésekor. Ádám Erika Hétfőtől módosított cégbejegyzés Hétfőtől lépett hatályba az igazságügy-miniszter azon ren­deleté, amely néhány ponton módosítja a cégbejegyzés ko­rábbi szabályait. A módosítás értelmében a cégek képviselőinek a kérelem benyújtása előtt tájékozódniuk kell arról, hogy az általuk vá­lasztott névvel az ország terüle­tén más cég már működik-e, ugyanis a név viselésének joga azt illeti meg, aki először kérte annak bejegyzését. A módosított jogszabály sze­rint a cégbejegyzést kérőnek a nyomtatványon fel kell tüntetni a cég adószámát, és ez a kül­földi székhelyű cégekre is vo­natkozik. Új fogalomként került be a rendeletbe a közhasznú tár­saság, amely ez év január 1-jé- től alapítható. Mind a hitelezők, mind a tag­ság biztonságát szolgálja az a változtatás, amely előírja, hogy az apportról az ügyvezetők nyi­latkozatát és a könyvvizsgálók véleményét is mellékelni kell. A fantomcégek ellen került be a jogszabályba az a rész, amely a hirdetmény útján való. kézbesítés lehetőségét tartal­mazza. Ha a cégbírósági, vagy a törvényességi felügyeleti eljá­rás során hozott végzés nem kézbesíthető, vagy nem jogerő­síthető, mert a cég ismeretlen helyre költözött, akkor a bíró­ság azt hirdetmény formájában teszi közzé: a végzést a cégbíró­ság hirdetőtábláján kívül 15 napra kifüggesztik a cég me­gyeszékhely szerinti polgármes­teri hivatalában is. Ha bejelen­tés nem érkezik, a cégbíróság a cégeljárást megszünteti, vagy a céget törli a jegyzékből. (MTI) Száz évvel ezelőtt, 1894-ben gyulladtak fel először a villany­lámpák Pécsett. Az akkor megkezdődött áramszolgáltatás egyfázisú vál­takozó áramú 42 Hz periódusú névleges feszültségen történt. Dél-Dunántúl néhány telepü­lése már ezt megelőzően kapott áramot - Nagykanizsán már két évvel korábban, míg Kaposvá­ron 1893-ban kezdődött meg az áramszolgáltatás. A századfordulón a régióban hétszáz fogyasztót tartottak nyilván. Tíz évvel később már Pakson, Siklóson, Csurgón, Barcson és Tolnán is működött helyi villanytelep. 1913-ban Si­ófok és Balatonkiliti villamosí­tásának évében Pécsett üzembe helyezték a városi villamosvas- utat. 1925-re az árammal ellá­tott dél-dunántúli helységek száma meghaladta az ötvenet, a második világháború kitöréséig pedig már a kétszáznyolcvanat. 1948-ban jött létre az áramszol­gáltatás egységes szervezete; Három életnagyságú bronz­szobor után kutatnak a rendőrök Somogy megyében. A kapos­vári volt pártszékház előtt felál­lított, majd 1991 őszén lebon­tott, a Városgazdálkodási Rt. te­lepe melletti mocsaras területen őrizetlenül, arccal a földre fek­tetve tárolt Lenin és a Tanács- köztársaság somogyi mártírjai címet viselő hétalakos kompo­zíció Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Elő­megalakultak a központi veze­téshez tartozó üzletigazgatósá­gok pécsi, kaposvári, nagykani­zsai, siófoki és szekszárdi szék­hellyel. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalatot 1951-ben alakították meg, ekkorra hat­vanöt községet villamosítottak, a fogyasztók száma pedig elérte a százötvenezret. 1963-ra vala­mennyi dél-dunántúli települé­sen volt villamos energia. Két évvel ezelőtt, 1992-ben a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 29 797 millió forintos tagsági törzstőkével részvény- társasággá alakult. Az rt.-nek negyvenegy kirendeltsége és nyolc üzemigazgatósága van. Napjainkban 27 városban és 799 kis- és nagyközségben több mint 650 ezer fogyasztó része­sül villamosenergia-ellátásban. A Dél-Dunántúlon több mint 150 ezer lámpa biztosítja a köz- világítást, ezek kilencvenhét százaléka korszerű, így a közvi­lágítás üzemkészsége magas fokú. (MTI) szőr a múlt év októberében je­lentették a rendőrségnek, hogy egy eltűnt közülük, ám a nyo­mozás akkor nem járt ered­ménnyel, így lezárták az ügyet. Nem sokkal később nyomave- szett újabb két szobornak. Király Ferenc Kaposvár rendőrkapitánya: arra is fel kell készülni, hogy az egyenként 4— 5 mázsás szobrokat már beol­vasztották valamelyik színes­fémfeldolgozóban. Eltűntek a szobrok T emetőrongálás Szigetváron Mintegy harminc kriptát nyi­tottak fel és rongáltak meg pén­tekre virradóra ismeretlen tette­sek Szigetváron a Turbéki és a Kanizsai temetőkben. A rendőr­ség és a Temetkezési Vállalat munkatársai szerint „precíz” munkát végeztek a sírfosztoga­tók, mert szakértelemmel feszí­tették fel a kriptákat, mindössze annyira mozdították el a nehéz műkő építményeket, amennyire feltétlenül szükséges volt. A Temetkezési Vállalat sírá­sói pénteken reggel vették észre, hogy illetéktelenek jártak a temetőkben, ekkor jelentették az ügyet a rendőrségnek. Lapunk kérdésére Paragi Béla alhadnagy, aki a helyszíne­lést végezte, elmondta, hogy a Turbéki temetőben összesen 19 családi kriptát törtek fel, ezek közül 12-ben voltak lent, több koporsót felnyitottak, feltehető­leg azzal a szándékkal, hogy onnan ékszereket, illetve egyéb tárgyakat tulajdonítsanak el. Behatoltak a Szili család kápol­nájába, itt összetörték a már­ványtáblákat, illetve öt sírkam­rát feltörtek, ezek közül az egyikből kirángatták a kopor­sót. A többi koporsót is felfeszí­tették, láthatóan értéktárgyak után kutattak. A Kanizsai teme­tőben kevesebb sikerrel jártak a tettesek, itt hat kriptát nyitottak fel, azonban a magas talajvíz miatt ezeket nem nézték meg alaposabban. Összességében mintegy 150 ezer forint kárt okoztak a tette­sek a síremlékekben, de még nem ismeretes az eltulajdonított tárgyak értéke. Az ügyben to­vább folytatja a nyomozást a rendőrség, kérik a lakosságot, ha bármilyen információval tudnak szolgálni a feltört sírok­ban eltemetett személyek hoz­zátartozóiról, jelentkezzenek a Szigetvári Rendőrkapitánysá­gon, telefon: 73/312-311. Szakszerű munkát végeztek a sírfosztogatók Fotó: Löffler Péceli doktor végleg hazatért Kisújbányára A Keleti-Mecsek vonulatai között megbúvó, gyönyörő kömyzetben fekvő Kisújbánya lakói az 1970-es évek elején kezdték meg az elvándorlást a faluból. Gyorsan fogyatkoztak és lassan üresen maradt az ősi település, egy lakó maradt csupán, aki nem hagyta el szü­lőfaluját. A kihalt településen telepe­dett le dr. Péceli Endre orvos, aki szerette a természetet, az embereket, az életet. Tán neki köszönhető, hogy nem halt ki végleg ez a kis falu és mun­kája, szorgalma, akarása men­tette meg a pusztulástól. Is­mert minden bokrot, fát és vi­rágot, ő adott nevet a hegyi forrásnak. Megszervezte, hogy bekötő utat kapjon Kisújbá­nya, odacsábította a természe­tet szerető embereket, hogy a falusi házak újra életre kelje­nek. Szervezett, intézkedett, irá­nyított, hogy a település élet­ben maradjon. Neki köszön­hető, hogy azóta minden év szeptemberében megtartják a Márton-napi búcsút, és hogy misét is tartanak az öreg ká­polnában. Mozgatórugója volt már a kis közösségnek, sok ba­rátot szerzett, és sokan szí­vükbe zárták. Alig egy éve elköltözött Pé­celi doktor családjával Pécsre, egészségi állapota már nem engedte, hogy ott maradjon, az annyira szeretett gyönyörű fa­lusi kis házától meg kellett válni. Péceli doktor most végleg visszatért Kisújbányára. Sok szenvedés után 61 éves korá­ban hunyt el és Kisújbányán helyezték örök nyugalomba és most erdei nyughelyén egy kőkereszt tövében, a No- émi-forrásból csörgedező pa­tak mellett alussza örök álmát. Sántha László

Next

/
Thumbnails
Contents