Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-11 / 10. szám
1994. január 11., kedd A mai nap új Dunántúli napló 5 Ajándékok Bicsérdnek Ünnepélyes keretek között adták át tegnap a bicsérdi óvodában azokat a konyhafelszerelési tárgyakat és játékokat, amelyeket az intézmény támogatói adtak össze. A közeljövőben az iskola sportszakköre is jelentős ajándékcsomagot kap, amely sporteszközökből és melegítőkből áll. Tagtoborzó a népdalkórusba A Mozgáskorlátozottak Népdalkórusa minden hétfőn vár énekelni szerető tagokat a Pécsett a Tüzér u. 1-3. szám alatt. A kórus 1988 óta elsősorban népdalokat ad elő, de más műfajok éneklésére is van lehetőség. Dalaikkal szociális otthonokban lépnek fel. Részt kívánnak venni a Mozgássérültek Országos Fesztiválján is, ahol eddig is szépen szerepeltek. Ifjúsági hangversenyek Baranyában Négyezer dollár egy nevesebb énekesnek Már az ötvenes évek vége felé elkezdett az Országos Filharmónia bérleti ifjúsági hangversenysorozatokat szervezni országszerte, külön az általános és külön a középiskolások részére. Később, a hatvanas években, már igen szép számú koncertet rendeztek mindenütt, ahol összejött 150-200 kisdiák. Az utóbbi időkben a Nemzeti Filharmónia anyagi helyzete és az emelkedő árak már csak szerényebb koncertsorozatokat tettek lehetővé, tudtuk meg Várnagy Attilától, a Nemzeti Filharmónia dél-dunántúli régiójának vezetőjétől. A ma kezdődő farsangi hangverseny Szigetváron, Sásdon, Komlón, Sellyén, Siklóson, Pécsváradon és Mohácson tíz alkalommal előadott Strauss koncertet jelent, melyet a Pécsi Szimfonikus Zenekar tolmácsol Blázy Lajos vezényletével. A Filharmónia 3500 bérletet adott el, egyenként 180 forint értékben, amellyel a mostanin kívül a tavaly novemberi Mecsek Fúvósötös előadását és a márciusban sorrakerülő Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét is meghallgathatják a diákok Fellegi Adóm előadásában. A Nemzeti Filharmóniának a baranyai ifjúsági koncerteken kívül még két bérleti hangversenyprogramja van a pécsi diákok részére. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a középiskolások érdeklődése lanyhult, a szakmunkás- képzők és a szakközépiskolák tanulóinak pedig nincs semmiféle lehetőségük közös zene- hallgatásra. Pedig valamikor, még Pécsi Géza szervezésében, ötezer szakmunkástanuló is megjelent a Pécsi Sportcsarnokban megrendezett hangversenyen. Vámagy Attila elmondta azt is, hogy az 1994-95-ös évadra szeretnék igénybevenni a pécsi önkormányzat anyagi támogatását is, hiszen nagy összegeket kell kifizetni egy-egy szólistának, karmesternek: négyezer dollárnál kezdődik egy nevesebb énekes egyszeri fellépési díja. Kobayashi Ken-Icsiró magyarországi szerepléséért évente nyolc és fél millió deviza forintot kap a Filharmóniától, pedig ő nem is tartozik a drága karmesterek közé. A Bazilika 40 ezer forint terembért jelent egy alkalomra, a POTE aula pedig 68 ezret. Cseri L. Tegnap délelőtt Szigetváron adott koncertet a Pécsi Szimfonikus Zenekar Fotó: Löffler Gábor Másodpercenként 500 liter víz zúdul az Ágoston térre Fotó: Löffler Gábor Föld alá viszik a tettyei vizet Az időjárás hátráltatja a munkát Százéves a pécsi áramszolgáltatás Pécsett, a Mecsekről esőzéskor, gyors olvadáskor lezúduló víz évtizedek óta a Vince utcát faltól-falig elönti. Egyedüli megoldás a víz elvezetésére a nagy átmérőjű, járható szelvényű közműcsatorna. A pécsi városi önkormányzat ennek megoldására a BAVTRANS kft.-től megrendelte a munkát az elmúlt évben. Októbertől dolgoznak a helyszínen a munkások. Az Ágoston tér körül lakók és a környéken autózók azt tapasztalják, hogy a munkálatok megkezdése óta tóvá duzzadt a csermely. Halász Miklós, a Pécsi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vízügyi tanácsosa részben ad igazat a laikusok megállapításának. Számításokkal igazolja, hogy a rendkívüli időjárás - az óriási mennyiségű csapadék - miatt zubog az Ágoston térnél a víz. (Ide eresztik le a Tettyei vízforrás felesleges vizét is!) Az önkormányzat a Vince utcától a Kesztyűgyárig rendelte meg a 120 méter hosszú földalatti vízelvezetőt. A kivitelező tartja az ütemet. Segítségével a rétegvizek, szivárgó vizek elvezetését is megoldják. Pákozdi Zoltán, a BAVTRANS kft. vezetője a Vince utca alatt húzódó 6-7 méter mélységű csapadékcsatorna építésének nehézségeiről számolt be. Számukra létkérdés, hogy mielőbb végezzenek, hisz lent a vágatban dolgoznak és fejük fölött dübörögve vágtat a víz. A talaj megfolyósodott, a szivaty- tyú állandóan pumpálja a vizet lafelé. Nem számítottak ennyi csapadékra. Megmérték a területük felett lerobogó vízmeny- nyiséget: sokszor másodpercenként meghaladta az 500 litert. (Ez egy bányát is elúsztatna!) Emellett gondot okoz, hogy a kidobott szemét miatt rendszeresen eltömődnek a vízelnyelők - nem tud a víz lefolyni. E két tényező miatt önti el néha a járdát a víz - bár a gátat homokzsákokkal megerősítették. A jövőben ezen a területen változás nem várható, csak a munka befejezésekor. Ádám Erika Hétfőtől módosított cégbejegyzés Hétfőtől lépett hatályba az igazságügy-miniszter azon rendeleté, amely néhány ponton módosítja a cégbejegyzés korábbi szabályait. A módosítás értelmében a cégek képviselőinek a kérelem benyújtása előtt tájékozódniuk kell arról, hogy az általuk választott névvel az ország területén más cég már működik-e, ugyanis a név viselésének joga azt illeti meg, aki először kérte annak bejegyzését. A módosított jogszabály szerint a cégbejegyzést kérőnek a nyomtatványon fel kell tüntetni a cég adószámát, és ez a külföldi székhelyű cégekre is vonatkozik. Új fogalomként került be a rendeletbe a közhasznú társaság, amely ez év január 1-jé- től alapítható. Mind a hitelezők, mind a tagság biztonságát szolgálja az a változtatás, amely előírja, hogy az apportról az ügyvezetők nyilatkozatát és a könyvvizsgálók véleményét is mellékelni kell. A fantomcégek ellen került be a jogszabályba az a rész, amely a hirdetmény útján való. kézbesítés lehetőségét tartalmazza. Ha a cégbírósági, vagy a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzés nem kézbesíthető, vagy nem jogerősíthető, mert a cég ismeretlen helyre költözött, akkor a bíróság azt hirdetmény formájában teszi közzé: a végzést a cégbíróság hirdetőtábláján kívül 15 napra kifüggesztik a cég megyeszékhely szerinti polgármesteri hivatalában is. Ha bejelentés nem érkezik, a cégbíróság a cégeljárást megszünteti, vagy a céget törli a jegyzékből. (MTI) Száz évvel ezelőtt, 1894-ben gyulladtak fel először a villanylámpák Pécsett. Az akkor megkezdődött áramszolgáltatás egyfázisú váltakozó áramú 42 Hz periódusú névleges feszültségen történt. Dél-Dunántúl néhány települése már ezt megelőzően kapott áramot - Nagykanizsán már két évvel korábban, míg Kaposváron 1893-ban kezdődött meg az áramszolgáltatás. A századfordulón a régióban hétszáz fogyasztót tartottak nyilván. Tíz évvel később már Pakson, Siklóson, Csurgón, Barcson és Tolnán is működött helyi villanytelep. 1913-ban Siófok és Balatonkiliti villamosításának évében Pécsett üzembe helyezték a városi villamosvas- utat. 1925-re az árammal ellátott dél-dunántúli helységek száma meghaladta az ötvenet, a második világháború kitöréséig pedig már a kétszáznyolcvanat. 1948-ban jött létre az áramszolgáltatás egységes szervezete; Három életnagyságú bronzszobor után kutatnak a rendőrök Somogy megyében. A kaposvári volt pártszékház előtt felállított, majd 1991 őszén lebontott, a Városgazdálkodási Rt. telepe melletti mocsaras területen őrizetlenül, arccal a földre fektetve tárolt Lenin és a Tanács- köztársaság somogyi mártírjai címet viselő hétalakos kompozíció Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Előmegalakultak a központi vezetéshez tartozó üzletigazgatóságok pécsi, kaposvári, nagykanizsai, siófoki és szekszárdi székhellyel. A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalatot 1951-ben alakították meg, ekkorra hatvanöt községet villamosítottak, a fogyasztók száma pedig elérte a százötvenezret. 1963-ra valamennyi dél-dunántúli településen volt villamos energia. Két évvel ezelőtt, 1992-ben a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 29 797 millió forintos tagsági törzstőkével részvény- társasággá alakult. Az rt.-nek negyvenegy kirendeltsége és nyolc üzemigazgatósága van. Napjainkban 27 városban és 799 kis- és nagyközségben több mint 650 ezer fogyasztó részesül villamosenergia-ellátásban. A Dél-Dunántúlon több mint 150 ezer lámpa biztosítja a köz- világítást, ezek kilencvenhét százaléka korszerű, így a közvilágítás üzemkészsége magas fokú. (MTI) szőr a múlt év októberében jelentették a rendőrségnek, hogy egy eltűnt közülük, ám a nyomozás akkor nem járt eredménnyel, így lezárták az ügyet. Nem sokkal később nyomave- szett újabb két szobornak. Király Ferenc Kaposvár rendőrkapitánya: arra is fel kell készülni, hogy az egyenként 4— 5 mázsás szobrokat már beolvasztották valamelyik színesfémfeldolgozóban. Eltűntek a szobrok T emetőrongálás Szigetváron Mintegy harminc kriptát nyitottak fel és rongáltak meg péntekre virradóra ismeretlen tettesek Szigetváron a Turbéki és a Kanizsai temetőkben. A rendőrség és a Temetkezési Vállalat munkatársai szerint „precíz” munkát végeztek a sírfosztogatók, mert szakértelemmel feszítették fel a kriptákat, mindössze annyira mozdították el a nehéz műkő építményeket, amennyire feltétlenül szükséges volt. A Temetkezési Vállalat sírásói pénteken reggel vették észre, hogy illetéktelenek jártak a temetőkben, ekkor jelentették az ügyet a rendőrségnek. Lapunk kérdésére Paragi Béla alhadnagy, aki a helyszínelést végezte, elmondta, hogy a Turbéki temetőben összesen 19 családi kriptát törtek fel, ezek közül 12-ben voltak lent, több koporsót felnyitottak, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy onnan ékszereket, illetve egyéb tárgyakat tulajdonítsanak el. Behatoltak a Szili család kápolnájába, itt összetörték a márványtáblákat, illetve öt sírkamrát feltörtek, ezek közül az egyikből kirángatták a koporsót. A többi koporsót is felfeszítették, láthatóan értéktárgyak után kutattak. A Kanizsai temetőben kevesebb sikerrel jártak a tettesek, itt hat kriptát nyitottak fel, azonban a magas talajvíz miatt ezeket nem nézték meg alaposabban. Összességében mintegy 150 ezer forint kárt okoztak a tettesek a síremlékekben, de még nem ismeretes az eltulajdonított tárgyak értéke. Az ügyben tovább folytatja a nyomozást a rendőrség, kérik a lakosságot, ha bármilyen információval tudnak szolgálni a feltört sírokban eltemetett személyek hozzátartozóiról, jelentkezzenek a Szigetvári Rendőrkapitányságon, telefon: 73/312-311. Szakszerű munkát végeztek a sírfosztogatók Fotó: Löffler Péceli doktor végleg hazatért Kisújbányára A Keleti-Mecsek vonulatai között megbúvó, gyönyörő kömyzetben fekvő Kisújbánya lakói az 1970-es évek elején kezdték meg az elvándorlást a faluból. Gyorsan fogyatkoztak és lassan üresen maradt az ősi település, egy lakó maradt csupán, aki nem hagyta el szülőfaluját. A kihalt településen telepedett le dr. Péceli Endre orvos, aki szerette a természetet, az embereket, az életet. Tán neki köszönhető, hogy nem halt ki végleg ez a kis falu és munkája, szorgalma, akarása mentette meg a pusztulástól. Ismert minden bokrot, fát és virágot, ő adott nevet a hegyi forrásnak. Megszervezte, hogy bekötő utat kapjon Kisújbánya, odacsábította a természetet szerető embereket, hogy a falusi házak újra életre keljenek. Szervezett, intézkedett, irányított, hogy a település életben maradjon. Neki köszönhető, hogy azóta minden év szeptemberében megtartják a Márton-napi búcsút, és hogy misét is tartanak az öreg kápolnában. Mozgatórugója volt már a kis közösségnek, sok barátot szerzett, és sokan szívükbe zárták. Alig egy éve elköltözött Péceli doktor családjával Pécsre, egészségi állapota már nem engedte, hogy ott maradjon, az annyira szeretett gyönyörű falusi kis házától meg kellett válni. Péceli doktor most végleg visszatért Kisújbányára. Sok szenvedés után 61 éves korában hunyt el és Kisújbányán helyezték örök nyugalomba és most erdei nyughelyén egy kőkereszt tövében, a No- émi-forrásból csörgedező patak mellett alussza örök álmát. Sántha László