Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)
1994-01-10 / 9. szám
1994. január 10., hétfő Hazai körkép uj Dunántúli napló 9 Semmis két romániai megye csatlakozása az Eurorégióhoz Együtt kell működnünk szomszédainkkal A román kormány pénteki ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánítja Má- ramaros és Szatmár megye csatlakozását a Kárpátok Eurorégióhoz. A két megye választott tanácselnökei megfigyelőként vettek részt december 28-29-én az ukrán, szlovák, magyar és lengyel megyéket magában foglaló, Kárpátok Európarégió tagjának, lengyelországi, (nozdr- zec) ülésén. A résztvevők döntése alapján a két megyét teljesjogú tagként felvették az Euro- régióba. A régió létrehozását nem sokkal az 1993 februári debreceni alakuló tanácskozás után élesen bírálta Ion Iliescu román államfő, azzal érvelve, hogy Románia az igazi „kárpáti” régió, a résztvevők területén legfeljebb a Kárpátok kisebb részei találhatók. A román kormányszóvivő nyilatkozata semmiféle érdemi magyarázatot nem ad arra, miért ellenzi a kormány a csatlakozást, de több pontba foglalva kifejti azt az álláspontját, hogy a román törvények nem jogosítják fel a megyei tanácsokat ilyen egyezmények megkötésére. így a két megye sem gyakorlatilag, sem jogilag nem tekinthető úgy, hogy Csatlakozott a Kárpátok Eurorégióhoz, vélekedik a szóvivő. A szóvivő a debreceni nyilatkozatot is idézte, amely szerint az egyezmény nyitva áll Románia területi közösségei és hatóságai előtt is, hozzáfűzve: nyilvánvaló, hogy egyes romániai ma- gyék csatlakozása csak Románia politikai akaratának eredménye lehet. A Szatmár megyei tanács pénteken közleményben szögezte le, hogy az Eurorégióhoz való csatlakozás elsőrendű fontosságú politikai lépés volt, amely növelni fogja Románia tekintélyét és javítja helyzetét az Európa Tanácsban. A loan Chis megyei tanácselnök által aláírt közlemény utal Románia részvételére a Fekete tengeri gazdasági együttműködési tanácsban, s megjegyzi: Mivel a mi szomszédaink nem a törökök, együtt kell működnünk a tényleges környezetünkkel, az ukránokkal, szlovákokkal, magyarokkal és a lengyelekkel. Máramaros megye tanácsának elnöke, loan Dulfu nyilatkozatában leszögezte, hogy nem írt alá Nozdrzecben semmilyen dokumentumot, mivel előbb a megyei tanács elé akarja teijeszteni a megegyezést, ugyanakkor leszögezte, hogy a megye részvétele az Eurorégió- ban semmiképpen sem veszélyezteti Románia integritását. A román államfő szóvivője, Traian Chebeleu nagykövet pénteki heti sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva hasonló álláspontot fejtett ki. Svájci segély A svájci kormány 4,4 millió svájci frankkal támogatja a magyar galvánipar korszerűsítését, illetve a veszélyes hulladéknak minősülő galváni- szap-feldolgozás bővítését. Hajdú Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője elmondta: az elmúlt hónapokban 11 magyar vállalatot világítottak át a svájci KPMG-Fides tanácsadó cég szakemberei, hogy megállapítsák, mely magyar vállalkozásoknak ítélhető oda a segély. A műszaki-technológiai felmérés, illetve a pénzügyi vizsgálatok után a veszprémi Bakony Művekre és a Gallavit Kft.-re készítettek részletes beruházási tanulmánytervet. E tervek szerint a hazai gépkocsigyártás egyik beszállítójaként ismert Bakony Művekben úgy korszerűsítik a gal- vánüzemet, hogy közben a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszap, a szennyvíz, illetve a környezetkárosító anyagok kibocsátása lényegesen csökken. A Bakony Művekből kikerülő, illetve az ország más részeiről származó galvániszapot a Gallavit Kft. ártalmatlanítja és hasznosítja. A veszélyes hulladékból kivonják a mérgező nehézfémeket, azt regenerálják, hogy újból visszakerülhessen a gal- vántechnológiába. A svájci hitelből megvalósuló beruházás révén a Gallavitnál bővül a galvániszapból kivonható és újrahasznosítható elemek és vegyületek köre. A 4,4 millió svájci frankot Magyarország segélyként kapja, de az a két érintett vállalathoz kedvezményes hitel formájában jut el. A beruházási programokhoz Svájcból érkeznek a berendezések, szűrők, regenerálók stb. Megkezdődött a próbaüzem az osztrák tulajdonban lévő K+K Hotel Operában. A tízszintes új létesítményben 116 szoba várja a vendégeket, az Operaház szomszédságában. Nem 1994, hanem 1995 január 1-jétől Fizetési fokozat A közalkalmazotti fizetési fokozat megállapításánál az 1992. július elseje előtti munkaviszonyok beszámítására vonatkozó új szabályt nem 1994., hanem 1995. január 1-jétől kell figyelembe venni - tájékoztatta Tóth Tihamér a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára az MTI munkatársát. Téves tehát az ettől eltérőszakszervezeti jogértelmezés. Az államtitkár rámutatott: a törvénymódosítás szerint a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti törvény hatályba lépése előtti - azaz 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok időtartamát is figyelembe kell venni. Ezt attól függetlenül kell megtenni, hogy a közalkalmazott - e munkaviszonyok fennállása idején - milyen képesítéssel rendelkezett. Ez a változtatás egyes esetekben lényegesen kedvezőbb fizetési fokozat és ennek megfelelően magasabb illetmény megállapítását eredményezi. Mivel a közalkalmazottak illetmény- rendszerének 1994. január elsejei bevezetése jelentős költség- vetési kihatással jár, a módosító szabály tekintetében a törvényhozók az 1995. január elsejétől esedékes alkalmazásról döntöttek. Sajnálatos módon egyes szakszervezetek ezt figyelmen kívül hagyják. A törvényhozói szándékból - amit a parlamenti ülés jegyzőkönyve is megerősít -, valamint a szöveg összefüggéséből következően egyértelmű, hogy a törvény 6. paragrafusával megállapított, az alaptörvény 87. paragrafus (3) bekezdésében szereplő szabályokat csak 1995. január 1-jétől kell alkalmazni. Teller Teller Ede, az Egyesült Államokban élő világhírű atomtudós nyilatkozatban adott hangot aggodalmának Zeley László leváltása miatt. Kijelentette, hogy a Kossuth adó leváltott főszerkesztő-helyettesét személyes barátjának tekinti, aki a vele készített 1988-as interjújával még a kommunista rendszerben bátran kiállt mellette. Emlékeztetett arra is, hogy már novemberben, magyarországi tartózkodása idején, aggodalmának adott hangot a rádióban és a televízióban történtek miatt. Közölte, hogy levelet intézett Bili Clinton amerikai elnökhöz, és abban kérte, hogy a brüsszeli csúcsértekezleten terjesszék ki a NATO tagságot a kelet-európai országokra is.- Ha Magyarországon megsértik a demokrácia és a szólásszabadság normáit, nem tudom, bízhatunk a jobb jövőben. Esküvői ruhák és kellékek háromnapos kiállítása és vására kezdődött január 7-én a Budapest Kongresszusi Központban. A bemutató célja, hogy a szakma és a vásárlók számára évente egyszer felvonultassák az esküvői kínálatot. A ruhától kezdve valamennyi kellékig, amelybe beletartozik a nászajándék, az esküvői vacsora felszerelése, sőt az ifjú párt szállító autó is. A nagymarosiaké a vízierőmű lakótelepe A Pest Megyei Önkormányzat tulajdonába került a nagymarosi Duna-parton üresen álló felvonulási lakótelep, amely eredetileg a vízierőművet építő osztrák munkások részére készült, de jelenleg üres. A megyei közgyűlés elfogadta a kormány által felajánlott épületeket, amelyeket a Lazarista Misszió Társaság által igényelt szobi gyermeknevelő-otthon épületéért kínált cserébe. A kormány kikötése szerint az épületekért egyúttal a vácdu- kai és a pomázi nevelőintézet lakóinak is új helyet kell biztosítania a megyei önkormányzatnak. Az üggyel kapcsolatban korábban nagymarosi polgárok tüntetést helyeztek kilátásba, tiltakozásul a gyermekintézmény Nagymarosra telepítése ellen, ám végül a közgyűlésen nem jelentek meg a tüntetők. Ott volt viszont Gyaraki Frigyes, a nagyközség alpolgármestere, aki írásban javaslatot nyújtott be a közgyűlés vezetőinek: gyermekotthon létesítése helyett expo-falu vagy művésztelep kialakítását indítványozta. Dolgozói vették meg a Hajdú Gabona Rt.-t A Hajdú Gabona Részvény- társaság jelentős szerepet játszik a hazai gabonakereskedelemben, a malomiparban és a keveréktakarmány gyártásban egyaránt. A gazdálkodása kiegyensúlyozott, pénzügyi helyzete rendezett. Privatizáció előtti 2,275 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 82 százaléka állami tulajdon volt. Kisebb arányban az önkormányzatok és szövetkezetek is részesedtek belőle, a részvények 7,9 százaléka pedig a dolgozók kezében volt. Tavaly nyáron egy sikertelen pályázatot követő tenderkiírással az ÁVÜ a tulajdonában lévő részvények mintegy 65 százalékát ajánlotta föl megvételre. E kiírásra két pályázat érkezett, az egyik egy kft.-é, a másik az MRP szervezeté volt. Az ÁVÜ az utóbbit hirdette ki győztesnek. Az MRP szervezet, amelyben a részvénytársaság 629 dolgozója vesz részt, 1,414 milliárd forintért szerezte meg a felajánlott üzletrészt. Debrecenben a Bem téren elkészült a Megyei Vérellátó Központ. A négyszintes épületet a Hajdú Megyei Általános Építőipari Vállalkozási Rt. kivitelezte. Magyarországnak szüksége van kétcsatornás televízióra A TV2-őt nem privatizálják „Magyarországnak szüksége van kétcsatornás televízióra, egy csatornán ugyanis élvezhetetlenné válna az adás, ha csak közszolgálati műsorokat sugároznánk” - mondta Nahlik Gábor, az MTV teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke. A TV2-es csatorna privatizációjáról szóló hírekkel kapcsolatban az alelnök közölte: semmilyen információval nem rendelkezik erről az elképzelésről. Nahlik Gábor szerint ez valószínűleg csak „holtidénybeli híranyag”, ugyanis, amíg nincs médiatörvény, addig a TV bármely csatornájának privatizációja csak fikció. Nahlik Gábor emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényben kétcsatornás földi sugárzású közszolgálati tv szerepel, és ebben már egyszer megszületett a kétharmados egyetértés. Ennek megváltoztatása újabb kétharmados konszenzust igényelne a parlamenti pártoktól. Véleménye szerint Magyarországnak szüksége van a kétcsatornás közszolgálati televízióra. Különben elvesztené nézettségét, sőt a hirdetőket is, ami üzleti szempontból nagyon hátrányos lenne. Ebből kiindulva - szögezte le az alelnök -, nem helyeselné, ha a második csatornát eladnák. A TV alelnöke megemlítette: nem érti, hogy a befektetők miért nem az 58-as csatornát kívánják megvásárolni - ezen jelenleg orosz adás megy -, hiszen azt kevés ráfordítással országos sugárzásúvá lehetne tenni. Nahlik Gábor azt hangsúlyozta, nem az ellen van, hogy legyen még egy országos sugárzású csatorna, de azt ne a TV jelenlegi két csatornája terhére valósítsák meg. A nézettségi adatok ugyanis egyértelműen azt bizonyítják, hogy az MTV-t a magyar állampolgárok 1993-ban hetente félórával többet nézték, mint 1992-ben. Tavaly 80 új közszolgálati műsort indítottak, és az alelnök szerint, ezt egy csatornán nem is tudnák elhelyezni. Az MTV alelnöke mindazonáltal kifejtette, minden új tv-adásnak, műholdas és helyi tv megjelenésének örülnek, mert a nézettségi adatok összehasonlításából ezidáig is az MTV került ki „győztesen”.
