Új Dunántúli Napló, 1994. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1994-01-10 / 9. szám

10 új Dunántúli napló Külföld 1994. január 10., hétfő Szomszédolás Eszék születésnapi hangulatban Még egy kiábrándult főtiszt Briquemont távozása Kennedy dokumentumok A John Kennedy amerikai el­nök meggyilkolására vonatkozó, eddig a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) birtokában lévő, mintegy 73 000 oldalnyi doku­mentum hétfőtől a nagyközön­ség számára is olvasható, mivel a Nemzeti Levéltárban helyezik el. Tavaly a gyilkosságra vonatkozó mintegy 600 000 oldalnyi iratot, közöttük CIA-dokumentumokat helyeztek el a Kongresszusi Könyvtárban. - Semmi sincs ezekben a dokumentumokban, amelyek megváltoztatnák a tör­ténelmet - mutatott rá egy FBI-vezető. Újabb botrány Olaszországban Maurizio Broccoletti, az olasz titkosszolgálat (SISDE) őrizetbe vett volt gazdasági igazgatója megerősítette azt a korábbi állítását, hogy Oscar Luigi Scalfaro államfő tudott a SISDE költségvetéséből ma­gánszámlákra vándorolt hatal­mas összegekről, sőt korábban - belügyminiszterként - havi 100 millió líra „zsebpénzt” ka­pott a titkosszolgálattól. Broc­coletti első vallomásában azt is közölte, hogy a keresztényde­mokrata pártnak 10 milliárd lí­rát utalt át a SISDE a párt vá­lasztási kampányának finanszí­rozására. Szabadlábon a Securitate főnőké A bukaresti ötödik kerületi bíróság kedden szabadlábra he­lyezte Ceaucescu egykori tit­kosszolgálatának vezetőjét. Iu- lian Vladot annak idején kilenc év börtönbüntetésre ítélték az 1989 decemberi kommunistael­lenes tiltakozások elfojtásában játszott szerepéért. A Reuter hí­rügynökség jelentése szerint a 61 esztendős Vladot azért he­lyezte szabadlábra az illetékes bíróság, mivel büntetésének több mint negyedét már letöl­tötte, és ezalatt jó magaviseletét tanúsított. Az ötödik kerületi bí­róság múlt heti határozata ked­den vált jogerőssé, mivel az ál­lamügyészség nem fellebbezett. Nincs győztes A Trud című moszkvai napi­lap szerint a decemberi oroszor­szági parlamenti választások el­lentmondásossága abban áll, hogy győztesei nincsenek, vesz­tesei azonban vannak. Ezek pe­dig nem mások mint a reforme­rek, akiknek nem sikerült meg­szerezniük a remélt többséget, így veszélybe kerülhet reform- folyamat sikeressége is. A par­lamenti erőviszonyokat azon­ban csak három-négy, elvi je­lentőségű kérdésben történő szavazás után lehet véglegesen felmérni - vélte a lap. Ennek az az oka, hogy a honatyák jelen­tős része független képviselő­ként került be a törvényho­zásba, s a pártlistás képviselők sem mindig a pártprogramnak megfelelően szavaznak majd. Angol veteránok A brit kormány engedett a brit veteránok követelésének, és hozzájárult, hogy az érintettek viselhessék szovjet kitüntetésü­ket, amelyet azért kaptak, mert a második világháborúban részt vettek az Északi-tengeri segély­konvojokban,hadianyagot és élelmiszert szállítottak. A brit személyzetükből többezren megkapták a győzelem negyve­nedik évfordulóján, 1985-ben alapított szovjet érmet, és azok a brit pilóták és bombázótisztek is kaptak belőle, akik annak ide­jén észak-oroszországi támasz­pontokról indultak bevetésre. Aki még a háború előtt járt utoljára Eszéken és most, há­rom év után ismét alkalma van körülnézni, szinte semmi válto­zást nem lát. Pedig 1991-től több mint kilenc hónapig tartó gránátozástól hatalmas sebek keletkeztek a barokk városré­szen és a szecessziós házakon az Európa sugárúton. De az új épületeket sem kímélték a löve­dékek. A múlt A Dráva jobb partján a római korban keletkezett települést Mursának hívták. A magyarok betelepedésekor a IX. század­ban jegyzik először Eszék (Es- segg) nevét. A történelem fo­lyamán a szlávok is otthonra ta­lálnak, majd jönnek a német iparosok és a zsidó kereskedők. A XVIII. században épül ki a barokk városrész, a Tvrdja, ahol a katonai, a vallási és civil ható­ság székelt. A vártól keletre az Alsóváros, nyugatra pedig a Felsőváros. 1786. december 2-án egyesül a három részből álló település. Az 1990-ben történt politikai változások után a városi vezető­ség úgy határozott, hogy a há­rom városrész egyesülésének napján, december 2-án ünnepük meg minden évben Eszék szüle­tésnapját. Az ünnepségsorozat ezen a napon kezdődött, de a program egy hónapig tartott. Az ilyen évfordulókon rend­szerint összefoglalják az eltelt időszak gazdasági és kulturális eredményeit. A gyakori látoga­tók már ismerik Eszéket, de va­lószínűleg kevesen tudják, hogy 1856-ban alapították a gyufa­gyárat, amely az idén nagy nemzetközi elismerést kapott, mert olyan gyufát készít, amely nem káros a környezetre. 1964-ben kezdett dolgozni a vasgyár, 1873-ban a bőrgyárral gazdagodott a város ipara, majd 1884-ben a gázgyár kezdte meg a termelést. A lendületes ipari fejlődés szakembereket igényelt. A XIX. században sorra alakultak az ok­tatási intézmények: a gimná­zium, a szakmunkásképző is­kola, a tanítóképző, a kereske­delmi középiskola. A város gazdasági fejlődése, néhány iparág kivételével, most válságba került. A társadalmi átalakulás nem megy fájda­lommentesen itt sem. A Slavo- nija Készruhagyár, az OLT Vasgyár, a Saponija Kozmeti­kagyár és az élelmiszeripar ke­resi most helyét Európában. El­sősorban arra törekednek a vál­lalatok vezetői, hogy a közvet­len szomszédokkal és közülük is a Baranya megyei gazdasági vállalatokkal vegyék fel a kap­csolatokat. Decemberben a művelődési és tudományos rendezvények sora adott programot. A Krleza Napokat már ötödízben szervez­ték a városban. A valamikor pé­csi diák az idén ünnepelte volna 100. születésnapját. A Horvát Nemzeti Színház, az eszéki J.J. Strossmayer Egyetem és a Vá­rosi Képtár méltó rendez­vény-sorozattal hálálta meg Mi­roslav Krleza alkotói tevékeny­ségét. Kulturális rendezvények A lerombolt színházban Krleza három drámáját mutat­ták be az eszéki, a zágrábi Hist- rion és a varazsdi színház mű­vészei. A Glembay család, a Krleziada és Az ész határán című művek kerültek színre. A kritika elismerően szólt az elő­adásokról. A tudományos tanácskozá­sokon a Tanárképző Egyetemen Krleza és korunk címen tartot­tak előadást ismert horvát egye­temi tanárok és kritikusok. A Városi Képtárban Krleza a színpadon és a magánéletben elnevezésű kiállítás iránt volt hatalmas érdeklődés, mert Zlatko Kauzlaric Atac akadé­miai festő állította ki a nagy író- egyéniségről készített rajzait és a drámáihoz tervezett díszlete­ket. A mai városkép Az ünnepekre gazdagabb és színesebb lett az árukínálat az egész városban. A Supermarket kirakatairól is lekerültek a fa­rostlemezek és ismét üvegtáb­lák bontják az épületet. A va­lamikori NAMA most magán tulajdonban van. Az átalakítási munkálatok után ismét zsúfolt polcok várják majd a vevőket. A piacon a kis üzletecskék szí­nesebbé teszik a vásárlási han­gulatot. A városban valóban jól körül kell nézni, hogy hol, mi­kor és mit vásárol az ember. Je­lentős árkülönbségek vannak. Az élelmiszerek ára Eszéken magasabb, mint pl. Pécsett. Ezért is megy naponta több száz vásárló a szomszédba. A cipő, csizma, az iparcikkek, a textil ára kb. azonos mint a FEMA-ban, vagy a Centrum Áruházban, persze a német márka árfolyamában számolva. Az eszéki piacon a tömény italok jóval olcsóbbak, mint a pécsi csarnokban. A Badel ko­nyak 20-22 dinár, a Stock 36 ezer. Most újév után nincs lénye­ges árváltozás. A dinár még tartja magát, amiben nem hit­tünk. Az állam 44 dinárra érté­kelte a német márkát. Most 38 és 40 között ingadozik az ára. Jellemző, hogy az árak csök­kennek. Közvetlenül karácsony előtt 4500 dinárról 4000-re csökkent a 98 oktános benzin ára. Az élelmiszer ára is olcsóbb lett. Jó érzés, hogy most nem kell rohanni és vásárolni csak azért, hogy az ember olcsóbban biztosítsa a nagyobb tartalékot. Napjainkban annyit vásárolunk, amennyire éppen szükségünk van, mert holnap lehet, hogy ol­csóbb lesz! Ki hitte volna még ezelőtt néhány hónappal? Tausz Imre Fór is György, az MTI tudósí­tója jelenti: Francis Briquemont tábornok is rákényszerült arra, hogy osz­tozzon elődje, Morillon tábor­nok, és Zágrábban állomásozó felettese, Cot tábornok kiábrán­dultságában, amelyet részint a szükséges eszközök hiánya, ré­szint egy kibogozhatatlan há­ború és egy puhány diplomácia kettős szorításának állandósuló helyzete vált ki - állapítja meg a Le Soir. Vele egyetértésben, ha­sonló okokkal magyarázza a La Libre Belgique is a a boszniai ENSZ-erők parancsnokának idő előtti távozását. Mindkét lap nagy terjede­lemben tárgyalja Briquemont fél évvel korábbi visszatérését, egyaránt emlékeztetve arra, hogy a tábornok már hat hóna­pot töltött egyhuzamban Bosz­niában, miközben a kéksisako­sok átlagos állomásoztatási ideje csak négy hónap. Az 59 éves belga tábornokot egyfor­mán igénybe vehette a tehetet­lenség érzése és az emberileg érthető fáradtság - vélik az ér­tékelések. A lapok megemlítik azt is, hogy közismert nyíltsága ugyancsak hozzájárulhatot Bri­quemont pozíciójának gyengü­léséhez. - Egymás után rúgta össze a port az amerikai vezér­kar „szobatudós” szakértőivel, majd a NATO vezetőivel, akik 40 ezer katona telepítéséről formáltak terveket arra az esetre, ha majd béke lesz, mi­közben neki csak 10 ezer em­bere volt, hogy szembenézzen egy háborúval - jegyzi meg a Le Soir. Olaj volt a tűzre, ahogy a békefenntartásban részt vevő Év végi jelentése révén a fi­gyelem középpontjába került az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja, az UNICEF. A szerve­zetet 1946 decemberében alapí­tották azzal a céllal, hogy a má­sodik világháború következmé­nyeitől szenvedő gyermekek­nek segítséget nyújtson. Az alap ma is a Föld legifjabb lakóinak érdekében tevékenykedik, első­sorban a fejlődő országokban. Az UNICEF főként a beteg­ségek, a hiányos táplálkozás és a szegénység ellen küzd. Föl­dünkön a gyermekek kéthar­mada olyan betegségekbe hal bele, amelyek könnyen és ol­csón megelőzhetők - állítják a szervezet aktivistái. Ilyen a tü­dőgyulladás és a hasmenéses kiszáradás, valamint a védőol­tással megelőzhető betegségek: a kanyaró, a tüdővész, a teta­nusz, a diftéria, a szamárköhö­gés és a gyermekbénulás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF 1990-ben elérte, hogy a világ Francis Briquemont tábornok egyes országok az ENSZ-pa- rancsnokságot megkerülve közvetlenül látták el utasítások­kal egységeiket. Mindkét újság bírálja azt az állapotot, amelyben a háború fő felelőseit Genfben tiszteletteljes fogadás övezi, miközben kato­náik számára az ENSZ-egysé- gek szabad célpontul szolgál­nak. A kéksisakos missziók megkezdése óta 800 ENSZ-ka- tona sérült meg és 70 vesztette életét az egykori Jugoszláviá­ban - emlékeztet ennek kapcsán a La Soir. Nem éppen hálás do­log „békefenntartást” irányítani ott, ahol ténylegesen háború van - teszi hozzá. Briquemont mandátuma ere­detileg ez év júliusáig szólt. gyermekeinek 80 százaléka ré­szesüljön védőoltásban a hat megelőzhető betegség ellen. Tavaly az UNICEF kiadásai­nak 22 százalékát fordította a fegyveres konfliktusok és a természeti katasztrófák káro­sultjainak megsegítésére. Becs­lések szerint az elmúlt évtized­ben másfél millió gyermek vesztette életét fegyveres konf­liktusokban, közülük 15 ezren a délszláv háborúban. Csupán Szarajevóban ezerötszáz gyer­mek halt meg a boszniai válság kezdete óta. A sebesültek száma 12 ezer. Az UNICEF az ENSZ-nek szerves, de autonóm része, saját igazgatótanáccsal. Kiadásait közadakozásból fedezik, a kor­mányok is önkéntes alapon tá­mogatják. 1992-ben bevételének 75 százaléka 113 ipari és fejlődő ország kormányainak a hozzájá­rulásából, 25 százaléka pedig 119 ország magánadományai­ból származott. Németország Szuperév után, szuperév előtt A német asztrológusok nem veszik komolyan önmagukat. Idei melléfogá­saik után ez nem is csoda: Bili Clinton felesége még mindig Hillary, nem ment férjhez Steffi Graf, Mihail Gorbacsov nem lett Borisz Jelcin utóda, nem te­mette maga alá meteorit a perui fővá­rost, Limát, s Helmut Kohl kancellár is még mindig fedélzeten van. A kancellár távozását egyébként minden évben megjövendölik, ám ha 1994-re is ugyanez lesz a prognózisuk, tévedni a jósok ezúttal talán nem fog­nak. Németország választási szuperév­nek néz elébe - 19 különféle választás­sal -, megújítják a képviselőházat, a Bundestagot is, a győztes párt állítja majd ki az új kormányfőt. Ä németek ugyan nem váltogatják gyakran kancellárjaikat, ám Kohl csil­laga most, a varázsgömbben is, de a közvéleménykutatásokban mindenkép­pen, leáldozóban van. A Forsa intézet év végi kimutatása szerint a polgárok 65 százaléka számít ősszel hatalomvál­tásra, 12 év ellenzékiség után a szociál­demokraták juthatnak hatalomra. A Forsa közvéleménykutatása más átrendeződésekbe is bepillantást enged. A németek jövőbe vetett reményei évti­zedek óta nem kötődtek olyan szorosan a béke és a munka fogalmához, mint most. A berlini fal leomlása óta a világ bizonytalanabbá vált, a megkérdezettek 67 százaléka vallja, hogy a béke töré­kenyebb, mint volt a hidegháború ide­jén. 1993 januárjában még csak az em­berek 17 százaléka tartotta a munkanél­küliséget a legsúlyosabb belpolitikai problémának, decemberben 46 száza­léka. A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy tartósan három-ötmillió munkanélkülivel kell számolni. A né­met gazdaság mintegy két százalékkal zsugorodott, az év leggyakrabban hasz­nált kifejezése, a jóléti állam juttatásai­nak megkurtítására utaló „sozialabbau” volt. 1993-mal azonban nem csak a nö­vekvő aggodalmak évét hagyja maga mögött a német polgár, hanem a skan- dálumok szuperévét is. Möllemann gazdasági minisztertől kezdve Max Streibl bajor kormányfővel bezárólag tucatnyi politikus távozott, mert meg­sértették a politikai etika írott és íratlan szabályait, vagy a rokonságnak segítet­tek hivatali hatalmukkal .visszaélve, vagy kevéskét még innen-onnan hozzá­raktak busás jövedelmükhöz. Távozott a belügyminiszter, Rudolf Seiters is, a Bad Kleinen-i ügy miatt: máig nem sikerült egyértelműen tisz­tázni, hogy a kisváros pályaudvarának peronjáról többé fel nem álló terrorista­gyanús személyt, Wolfgang Gramst ki­végezte-e a különleges kommandó va­lamelyik embere, vagy maga nyomta fegyverét a koponyájához. 1993-ban engedték ki családjához Erich Honeckert, s az idén sem szakadt meg a gazdasági menekültek elleni me­rényletsorozat: nyáron Solingben öt tö­rök lelte halálát egy felgyújtott házban. Németország megszigorította a külföl­diek befogadásának szabályait, s Berlin nem nyerte el a 2000. évi olimpia ren­dezési jogát. Tavasszal Hamburgban késsel meg­szúrták a világ első számú teniszezőnő­jét, Széles Mónikát, a világ messze nem első számú férfiteniszezője, a régi di­csőségből élő Boris Becker feleségül vette színesbőrű aráját, a színésznő Barbara Feltust. Az év bestsellerírója nem a hazai Jo­hann Mario Simmel, hanem az amerikai John Grisham. Kevésbé meglepő, hogy a mozikban ismét amerikai film lett a legsikeresebb: Spielberg dinofilmjét a Jurassic parkot kilencmillióan látták. A legtöbben - 18 millióan - filmvetítés­kor német képernyők előtt akkor ültek, amikor a Pretty Womant sugározták Jú­lia Roberts-szel a főszerepben. Az év slágere Németországban az Ace of Base együttes dala, a legszívesebben az „All that she Wants”-t dudorászták. Sarkadi Kovács Ferenc Az Európa-sugárút Szarajevóban 1500 gyermek halt meg UNICEF jelentés

Next

/
Thumbnails
Contents